Betegségek A-tól Z-ig

Ha felnő a hiperaktív gyerek

Hogyan segíthetünk a figyelemhiányos gyerekeknek és felnőtteknek?

Feledékeny, nem képes összpontosítani, ingerlékeny, álmatlanságban szenved - ha valakinél ilyen panaszok jelentkeznek, a háttérben a figyelemhiányos szindróma húzódhat meg. Amit azonban kevesebben tudnak, hogy a probléma felnőtteknél is előfordulhat. Az okokról született legújabb felismerések megkönnyítik a jelenség megértését, és segítséget nyújtanak a kezeléséhez.


Az idegrendszeri ingerületek átvivőanyagaiként a neurotranszmitterek szolgálnak. A rendszer zavara a figyelemhiányos tünetegyüttesben is megnyilvánulhat

 

Ön is nehezen tud koncentrálni? Gyakran keresi a kulcsait? Rosszul alszik? A váratlan vendégek zavarba hozzák? Gyakran nyugtalan vagy ideges? Állandó változatosságra van szüksége? Könnyen felingerlődik? Közismert, hogy dühkitörései vannak?

 

Ha a legtöbb kérdésre igennel válaszolt, akkor előfordulhat, hogy agyában nem megfelelően működnek az idegi ingerületátvivő anyagok, a neurotranszmitterek. A lehetséges diagnózis: figyelemhiányos állapot vagy egyéb agyi anyagcserezavar. Bár az első állapotot felnőtteknél ritkán diagnosztizálják, mert inkább gyerekeknél és fiataloknál fordul elő, mégis megtörténhet, hogy valaki felnőttként is hiperaktív, vagy maga a káoszhercegnő.

 

A magyarul figyelemhiányos tünetegyüttes néven emlegetett probléma (angol nevén Attention- Deficit Hyperactivity Disorder, ADHD) nem mindig jár együtt hiperaktivitással. Hogy a kettő társul-e, az attól függ, mely neurotranszmitterek működnek zavartalanul és melyek nem. Ezek az anyagok az idegrendszeri ingerületek átvivéséért felelősek, azaz az ingerületvezetésért. Ebben az összefüggésben a legfontosabbak a dopamin, a szerotonin és a noradrenalin. Ezeket az anyagokat a szervezet maga képezi. Ehhez azonban bizonyos kiinduló anyagokra van szüksége, például vitaminokra, ásványi anyagokra, nyomelemekre és enzimekre.

 

A mikrotápanyagok hiánya csak az egyik oka az ingerületvezetési zavaroknak. Az agyhártya- és ideggyulladás – főleg ha a gyerekek első növekedési szakaszában lép fel – is károsodást idézhet elő az ingerületvezetésben. De lehetnek hasonló jellegű mellékhatásai az oltásoknak is. Neurobiológiai szempontból szóba jöhetnek a genetikai rizikótényezők, az ideg-jelzésfeldolgozás eltérései, a terhesség, illetve a szülés alatt fellépett szövődmények. Néhány szakember a kryptopyrroluriát is megnevezi az okok között. Ez a vér vörös festékanyagának veleszületett lebontási zavara, amely megint csak a neurotranszmitterek csökkent termelését idézi elő.

 

 

Mit tegyünk figyelemhiányos diagnózis esetén?

Többféle kezelési módszer is létezik. A neurológia-hagyományos orvoslás megközelítése gyerekeknél és fiataloknál elsősorban az amfetaminszármazékok és a metilfenidát (például a Ritalin) adagolása. Ezek a gyógyszerek az agy dopaminanyagcseréjét befolyásolják. Szokás antidepresszívumokat is alkalmazni, amelyek a dopamin- és noradrenalin-háztartásra hatnak.

 

A figyelemhiányos gyerekeket nehéz megfékezni, így környezetük türelmét gyakran próbára teszik. A felnőtteknél jellemzően a feledékenység és koncentrációs zavar áll az előtérben

 

A másik oldalon állnak a pszichológusok, akik coachinggal, magatartás-terápiával vagy más pszichoterápiás módszerekkel célozzák meg a magatartás változását, de az öntudat fokozására és a társadalmi beilleszkedés javítására is törekszenek. Ezenkívül létezik még a homeopátia, a természetgyógyászat és egyéb alternatív kezelési módszerek, mint a kineziológia, a tanulási tanácsadás, a lovaglóterápia, a neurofeedback, a biorezonancia. Szóba jöhet még a játék- és ergoterápia, a táplálkozás átállítása, az oligo-antigén-diéta vagy tápanyagterápia és még egy sor egyéb.

 

Mindezen módszerek között pedig ott áll a szülő, akinek ki kell ismernie magát ebben a zűrzavarban. A helyes út megtalálása elég nehéz, mert semleges információt szinte lehetetlen találni. Érdekes szemügyre venni az adatokat: Németországban például az érintett gyerekek 73 százalékát kezelik gyógyszerrel, míg Ausztriában ugyanez az arány csak 36 százalék. Ennek oka a szakemberek szerint az, hogy a gyógyszereket sokkal könnyebb felírni, mint a családot időigényes és drága terápiára küldeni. Ugyanakkor az is igaz, hogy sok gyerek csak akkor fogad el másfajta terápiát is, ha gyógyszeres ellátásban is részesül.

 

Hogyan nyilvánul meg a betegség a felnőtteknél?

Még néhány évvel ezelőtt is az volt a felfogás, hogy csak gyerekek és fiatalok szenvedhetnek figyelemhiányos tünetegyüttesben, és a tanulási és magatartászavarok a serdülőkorral együtt természetes módon véget érnek. Ma már tudjuk, hogy a hiperaktív gyerek felnőttként is az lesz és tovább szenved a tünetektől - hacsak nem kezdik meg időben és megfelelően a kezelését.

 

A tünetek felnőttek esetében mások, mint a gyerekeknél. A felnőtteknek már több az élettapasztalatuk, és részben megtanultak alkalmazkodni Nem mindegyikük hiperaktív, főként a nőkre - és a kislányokra - jellemző, hogy figyelemhiányuk nem párosul hiperaktivitással. Esetükben a szerotoninhiány kiváltotta agresszív magatartás sem olyan kifejezett. Ez nem a hagyományos eltérő nemi szerepek következménye, hanem a hormonoké: a férfi nemi hormon, a tesztoszteron ugyanis felerősíti a magatartás agresszív tendenciáit. Mindez alacsony frusztrációs küszöbbel és az érintettekre jellemző, szenvedélybetegségekre való erőteljes hajlammal párosulva könnyen mellékvágányra viheti az illetőt. A fiatalkorú bűnözőkről is megállapították, hogy viszonylag magas közöttük a figyelemhiányos betegek aránya.

 

A nőknél gyakran jelentkezik a probléma önértékelési zavarok, ábrándozás, depreszszió vagy bűntudat formájában

 

A legtöbb figyelemhiányos felnőtt beteg nehezen képes hosszú távon koncentrálni. Ebből következik gyakran nem elég intenzív munkastílusuk, gondolataik könnyen elkalandoznak, gyorsan átváltanak egyik tevékenységről a másikra. Az ultrarövid emlékezet is érintett, ezért felejtik el olyan könnyen, hol hagyták a slusszkulcsukat vagy mit mondott éppen a beszélgetőpartnerük. A szeles magatartás is jól illik ebbe a tünetcsoportba.

 

Más betegeknél inkább nyugtalanság, megnövekedett mozgásszükséglet jellemző, illetve a lazításra való teljes képtelenség. Ehhez társul még az impulzuskontroll hiánya, ami elsietett döntésekhez és meg nem fontolt kijelentésekhez vezet, olyasmikhez, amiket az illető a következő pillanatban már meg is bán.

 

Mindezek a panaszok kezeletlen állapotban az évek során masszív pszichikai szenvedéshez vezethetnek. Gyakran fordul elő szenvedélybetegség, gyógyszerfüggőség, szorongásrohamok, depresszió. Plusz még egy olyan testi tünet, amely sok esetben a dopaminhiány számlájára írható: a nyugtalanláb-szindróma, a láb éjszakai, kontrollálhatatlan rángatózása.

 

A nők másként szenvednek

A nőknél gyakran a férfiakétól eltérő tünetek jelentkeznek. A lányok/nők többnyire nem hiperaktívak. Esetükben a figyelemhiány a következőképpen nyilvánul meg: nem tudnak rendet tartani otthon, a családban, a munkájukban és az életükben, álmodoznak, elmerülnek a gondolataikban, nem teljesítenek a képességeik szerint, csökken az önértékelésük, depressziósak (mint következmény), szégyellik magukat és bűntudatuk van, a fejükben káosz uralkodik, nem tudnak összpontosítani, magatartásuk impulzív (például hajlamosak a spontán vásárlásra). Ez csak néhány azok közül a zavarok közül, amelyeket a figyelemhiányos tünetegyüttes idézhet elő.

 

Az érintett nők szerencsére támaszkodhatnak meglévő, általában nagyon jó képességeikre, és újraszervezhetik az életüket. Ehhez arra van szükségük, hogy elfogadják a betegségüket mint személyiségük részét.

 

 

Hogyan kezelik a felnőtteket?

A metilfenidát (Ritalin) az elsőként választandó gyógyszer az érintett felnőttek kezelésében. A legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy adagolása nem vezet függőséghez, ez a veszély csak tudatos visszaélés vagy extrém magas dózis esetén áll fenn. Ezenkívül a felnőttek általában depresszióellenes gyógyszert is kapnak, például a noradrenalin-szerotonin-antagonisták csoportjából. Ezek serkentik az agyban a szerotonin és a noradrenalin termelését. Lehetséges a szerotonin, illetve noradrenalin újrafelvevő-gátlók adagolása is. Ezekkel a páciensek tettrekészsége és összpontosító képessége ugyanúgy befolyásolható, mint a mánia és a depresszió.

 

 

Az egészséges táplálkozás mellett szükség lehet bizonyos tápanyagok pótlására, hogy megoldják a hiperaktív gyerek emésztési problémáit. A reggeli nagyon fontos ahhoz, hogy egész nap jól érezzük magunkat. A legjobbak a teljes őrlésű gabonafélék, amelyek fokozatosan emelik az inzulinszintet, és ezzel stabil vércukorszintet eredményeznek

 

Gyakran rendelnek béta-blokkolókat is, mivel ezek kiegyensúlyozólag hatnak a noradrenalinháztartásra, és oldhatják a tenziós fejfájást, amely gyakran lép fel a hiperaktivitás kísérő tüneteként.

 

Az agy anyagcseréjébe való közvetlen beavatkozás azonban nem mindenki számára elfogadható. A felnőttek is alternatív megoldások sora közül választhatnak, és a pszichoanalízis is igénybe vehető megfelelő zavarok esetén. Jó eredményt ígér az ortomolekuláris orvoslás, amely különféle tápanyagokat használ gyógyításra, gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt. Elsőként tesztelik, milyen neurotranszmitterek nem termelődnek kellő mennyiségben, és vajon ezért a helyzetért felelős-e valamilyen mikrotápanyag hiánya.

 

Hogyan ismerhetjük fel a figyelemhiányos tünetegyüttest?

Az ilyen gyerek ideges, kapkodó, nyugtalan, alig képes koncentrálni, különösen fogékony a stresszre, és éjszakánként rosszul alszik. A betegség jellemzői a változó figyelem, a gyors hangulatváltás, az idegesség és a feledékenység. Ehhez jön még a csökkent frusztrációtűrő képesség, a fokozott vitatkozhatnék, a dühkitörések, valamint az alacsony gátlásküszöb. Mindez meglehetősen megnehezíti az illetők életét.

 

Mindehhez társulnak még az iskolai problémák: mivel összpontosítási nehézségeik vannak, a gyerekek normális vagy az átlagnál magasabb intelligenciájuk ellenére rosszul teljesítenek az iskolában. Ráadásul azok a diákok, akik folyton ide-oda ugrálnak és zavarják a tanítást, egyformán idegesítik a többi diákot, a tanárokat és a szülőket is, impulzivitásuk miatt pedig állandó balesetveszély fenyegeti őket.

 

Az oltás is összefüggésbe hozható a figyelemhiányos tünetegyüttessel, mert a túl korán beadott oltások fejlődési zavarokat okozhatnak

 

A figyelemhiányos tünetegyüttes agyi anyagcserezavar, amelynek egyéni okai vannak. Ha felismerik a betegségüket, többnyire igen gyorsan sikerül segíteni rajtuk. Dr. Michael Völker német orvos szerint a nála megfordult több mint 500 ilyen gyerek mindegyike hiányt szenvedett fontos vitaminokban, ásványi anyagokban, nyomelemekben vagy aminosavakban. Márpedig a neurotranszmitterek ezek hiányában nem termelődnek megfelelő mennyiségben. A hiányzó anyagok felderítésére szolgálnak a kineziológiai eljárások, amit szükség esetén biorezonancia-terápia, homeopátia, hagyományos kínai orvoslás és a hivatalos orvostudomány módszerei egészítenek ki.

 

 

Mi köze az oltásoknak a figyelemhiányhoz?

Az érintett gyerekeknél kiderült, hogy a tanulási és magatartászavaroknak esetükben három fő oka van.

 

Az egyik az oltási károsodások. Minél hamarabb oltanak be egy gyereket, annál nagyobb terhelést jelent a szervezet számára a bevitt idegen fehérje. Ez idegméregként viselkedik, és gyulladásokat okozhat, köztük veszélyes agyhártyagyulladást is. A neurotoxinok már csak azért is veszélyesek, mert az idegeket körülvevő védőréteg, a myelinréteg csak a harmadik életév végére fejlődik ki teljesen. Ennek a rétegnek a képződését megzavarhatja a korai oltás. Az oltási károsodások tipikus jelei a fejlődésben való visszamaradás, a neuronkiesések vagy ingerületvezetési zavarok az ennek megfelelő magatartási problémákkal. Éppen ezért például Japánban a védőoltásokat csak egyéves kor után adják be. Az oltás kiváltotta hirtelen hisztaminfelszabadulást C-vitaminnal jól lehet ellensúlyozni, éppen ezért oltás előtt néhány nappal, majd azt követően is tanácsos extra adag vitaminnal megnöveli a szervezet C-vitamin- szintjét. Ezt kisbabák esetében a cumisüvegébe tett C-vitaminnal oldhatjuk meg. Hasonlóképpen adható oltás előtt a homeopátiás szerek közül a Thuja, C 30- as potenciál, napi 5-6 golyócska.

 

A fel nem ismert anyagcserezavar

A hiperaktív gyerekek között sok az örökletes anyagcserezavarban, úgynevezett kryptopyrroluriában szenvedő beteg. Ez azt jelenti, hogy a pyrrolok, a vér bizonyos alkotóelemei nem az epével a bélen keresztül választódnak ki, hanem a vizelettel. Ezen az úton azonban kelátot alkotnak cinkkel, mangánnal és B6-vitaminnal, és ezzel létfontosságú mikrotápanyagokat használnak fel. A következmények ugyanazok lesznek, mint a tápanyaghiánynál. Az emésztés hatékonysága is csökken, főként a fehérjeemésztés válik problémássá. A leírt helyzet következményeként, de más okokból is, a figyelemhiányos pácienseknél gyakran lép fel latens hipoglikémia, azaz túl alacsony vércukorszint. Az agy és az idegsejtek azonban csak cukorral képesek működni, az energiát a szénhidrátokból és a cukorból nyerik. A cukor feldolgozásához inzulinra van szükség. Az inzulintermelődéshez viszont megint csak cink, mangán és B6-vitamin szükségeltetik. Ráadásul még króm és magnézium is kell, hogy a sejteket az anyacsere-folyamatokhoz nélkülözhetetlen energiaszolgáltatóval, glukózzal ellássák. Ám krómból és magnéziumból megint csak elég gyakran nincsen elegendő mennyiség. A magnéziumfelhasználás stressz esetén különösen megnövekszik. Így azután ördögi kör alakul ki.

 

Ha gyerekkorban allergia lép fel, szükséges az okok felderítése. Az érintett gyerekeknek főként a tehéntejet tanácsos kerülniük

 

A krypto kifejezés azt jeleni, hogy valami nem a maga normális útján halad, hanem a "föld alatt", rejtve történik meg. A betegség jellegzetes tünete a vizelet speciális mályvaszaga, ami a vér már említett festékanyagának kiválasztása miatt van. A szintén említett tápanyaghiány az oka annak, hogy az érintettek erősen vágynak a kábítószerekre. Az alkohol, a nikotin, a heroin és az ecstasy egyformán gyorsan emeli a dopaminszintet, és ellazult, boldog állapotot eredményez. A korai dohányzás, alkoholfogyasztás és drogozás éppen ezért tipikus a figyelemhiányos fiataloknál. Esetükben a folsav, a cink, a B-vitaminok és a C-vitamin valósággal csodát tesz, főként a jókedv-vitaminként is emlegetett folsav.

 

A hiperaktív gyerek és az allergia

Az érintett gyerekeknél gyakran lépnek fel allergiás reakciók, így szénanátha, asztma, neurodermitisz, táplálékallergia vagy gluténérzékenység. Ez egyfelől rossz emésztésükkel függ össze, mert az allergia a fehérjekötésekkel áll összefüggésben, és ha valaki eleve rosszul emészt, akkor ez felerősíti az általános allergiás reakciókészséget. Ha egy gyereknél korán kialakul az allergia, meg kell vizsgálni, nincs-e kryptopyrroluriája. Ha igen, akkor folyamatosan pótolni kell a hiányzó tápanyagokat. Másfelől az allergia oka a tehéntej is lehet, a szénanáthásoknál gyakori a keresztreakció. A tehéntej az első számú allergén a hiperaktív gyerekeknél, amely még az agyi anyagcserezavart is tovább rontja. A hiányzó tápanyagok adagolásának hatására azonban az ideges gyerek csodás változáson megy át, allergiás reakciói ritkulnak, emésztése normalizálódik.

 

A már említett alacsony vércukorszint azért problémás, mert koncentrációs képességünk az agy glukózszintjétől függ. Az ideg- és agysejtek ugyanis kizárólag a vércukrot képesek hatóanyagként hasznosítani, míg az izomsejtek például a zsírokat használják energiaszolgáltatóként. Ha krónikus hiányállapot áll fenn, mint kryptopyrroluria esetén, akkor a vércukorszint eleve alacsony. Ha ehhez még nyomelemek is hiányoznak, mint amilyen a króm és a magnézium, akkor az inzulinválasz nem adódik tovább, és az idegek megnyugtatására szolgáló glukóz nem jut el a sejtekig. Agyunknak sok energiára van szüksége: a vércukor rendelkezésre álló oxigéntartalmának egynegyed-egyharmadnyi mennyiségét használja fel. Erre az energiára azért van szüksége az agynak, hogy előállítson olyan neurotranszmittereket, mint a dopamin vagy a szerotonin, és lehetővé tegye az idegek közötti ingerületátvitelt.

 

Az alacsony vércukorszintről árulkodnak olyan jelek, mint a koncentrációs nehézségek, a feledékenység, a hangulatingadozás és a többi, a hiperaktív gyerekekre jellemző, már említett viselkedési probléma. Mivel a vércukorszint éjszakánként még tovább esik, és a szervezet ezt vészjelzésként értékeli, az idősebbekre jellemzőek az alvászavarok. A tünetek közé tartozik a reggeli fejfájás, látászavarok, az egész napra jellemző fáradtság, levertség.

 

A hiperaktív gyerekeknek általában nehezükre esik megfelelni a szellemi kihívásoknak. Éppen ezért esetükben szeretetteljes, de következetes segítségre van szükség

 

Hogy jobban érezzék magukat, a hipoglikémiások gyakran majszolnak valami édeset, vagy olyan élvezeti szerekhez nyúlnak, mint a kávé, a nikotin vagy az alkohol, hogy feltornásszák a vércukorszintjüket és stabilizálják az inzulinkiválasztást. Ilyen esetekben tanácsos teljes őrlésű kenyérfélékre átállni, mivel az összetett szénhidrátok lassabban emésztődnek meg, és ezzel mérsékelt, egyenletesebb inzulinkiválasztásról gondoskodnak. Ez főként a reggelire vonatkozik.

 

A gyerekek glukózraktározása csekélyebb, ezért ők különösen rosszul reagálnak a kihagyott étkezésre. Aki nem reggelizik, az nem tud figyelni az iskolában. A délelőtti optimális figyelmet a legjobban az már említett teljes őrlésű gabonafélékkel és sok folyadékkal - vízzel vagy gyümölcslével - érhetjük el.

 

A legfontosabb tápanyagok figyelemhiány esetén

Az érintetteknél a leggyakrabban a következő tápanyagok hiányoznak: B1-, B6-vitamin, folsav, C- és D-vitamin, omega-3 zsírsavak, a nyomelemek közül a cink, a króm, a mangán, a bór és a vas, az ásványi anyagok közül a kalcium és a magnézium, a lizin és a glutamin nevű enzimek, valamint a lecitin. Az adagolást személyre szabottan kell megállapítani.

 

Lehet, hogy az én gyerekemnek is figyelemhiánya van?

A hiperaktivitás vagy figyelemhiányos tünetegyüttes diagnózisának felállításához a tünetek közül legalább hatnak fenn kell állnia az utóbbi hat hónapban, a gyerek fejlettségi állapotához mérten nem megfelelő formában.

A figyelmetlenség tünetei

• Gyakran nem veszi figyelembe a részleteket vagy folyamatossági hibákat vét az iskolai munkájában, munka vagy egyéb tevékenységek közben.

 

• Gyakran nehezére esik hosszabb távon a feladatra vagy a játékra összpontosítani.

 

• Gyakran tűnik úgy, hogy nem figyel oda, ha mások hozzá beszélnek.

 

• Mások utasításait gyakran nem megfelelően hajtja végre, nem képes befejezni az iskolai feladatait, a munkáját vagy egyéb kötelezettségeit.

 

• Nehezen képes megszervezni a feladatait és tevékenységeit.

 

Az alkohol- és drogfogyasztás, az agresszió és az erőszakra való hajlam a fiataloknál gyakran társul figyelemhiányos tünetegyüttessel

 

• A tartósabb szellemi erőfeszítést igénylő feladatokat igyekszik elkerülni, vagy csak akarata ellenére foglalkozik velük (például iskolai közreműködés a feladatokban, házi feladat).

 

• Gyakran hagy el olyan tárgyakat, amelyekre szükség volna a feladataihoz vagy tevékenységeihez (például játékok, füzetek, ceruzák, könyvek, szerszámok).

 

• A külső ingerek könnyen elterelik a figyelmét.

 

• Mindennapi dolgaiban feledékeny.

A hiperaktivitás tünetei

• Gyakran mozgatja idegesen a kezét, rángatja a lábát, vagy ide-oda csúszkál a székén.

 

• Feláll az osztályban, amikor ülve kellene maradnia.

 

• Szaladgál vagy ide-oda mászkál olyan helyzetekben, amikor ez nem illik (fiataloknál és felnőtteknél ez szubjektív nyugtalanságérzetre korlátozódhat).

 

• Gyakran nehezére esik nyugodtan játszani vagy a szabadidős tevékenységeit nyugodtan végezni.

 

• Gyakran nyugtalan, ideges, viszketeg.

 

• Általában túl sokat beszél.

Az impulzivitás tünetei

• Gyakran válaszol, mielőtt a kérdés elhangzott volna. Zavarja mások beszélgetését vagy játékát.

 

• Csak nehezen tudja kivárni, amíg sorra kerül.

 

A diagnózishoz fontos, hogy a tünetek a 7. életév előtt két vagy  több helyszínen (például iskolában, munkahelyen, otthon) fellépjenek, és olyan módon befolyásolják az illető szociális életét, teljesítményét és munkáját, amire más pszichikai zavar nem ad jobb magyarázatot.

M. L.
XIV. évfolyam 7. szám

Címkék: figyelemhiány, figyelemhiányos tünetegyüttes, hiperaktív gyerekek, hiperaktivitás

Aktuális lapszámunk:
2018. május

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.