Betegségek A-tól Z-ig

Ha gondot okoz az emésztés

Ötleteink segítségével tovább és egészségesebben élhet!

Vastagbelünkról ugyanúgy elmondhatjuk, hogy minden baj benne gyökerezik, mint hogy a tartós  boldogság és rendíthetetlen egészség forrása. Ez azonban csak részigazság. Az egészséges emésztés ugyanis a megfelelő rágással kezdődik, de a gyomor és a vastagbél is fontos szerepet játszik benne.  Cikkünk elárulja, mit tehetünk egészséges emésztésünkért.


 

Csak semmi szégyenkezés! Ha az egészségünkről van szó, le kell számolnunk a tabukkal, és nevükön kell neveznünk a dolgokat. Főként ha olyan témák kerülnek szóba, mint a székrekedés, a puffadás vagy a széklet és állapota.

 

Ezekhez a dolgokhoz az ókori embereket a mienkénél sokkal kevésbé feszült kapcsolat fűzte. A görögök vagy a rómaiak szívesen jöttek össze közös „ülésekre” nyilvános illemhelyeken. Még „nagydolgozás” közben is örömmel folytattak elmélyült eszmecseréket. Ma mindez teljesen elképzelhetetlen. Még megdöbbentőbb lehet számunkra az a tény, hogy az ilyen ókori vitaklubok tagjai naponta háromszor találkoztak, Hippokratész és Galenus kortársai ugyanis ennyi alkalommal ürítették ki a beleiket.

 

Ne higgyünk tehát azoknak a mai vélekedéseknek, amelyek szerint a napi két székletürítés ugyanúgy normális, mint a heti kettő! Ez utóbbi ritmus olyan kóros állapot, amely a civilizációs koszt számlájára írható. Ami ma normálisnak számít, nem biztos, hogy természetes. Ha a háziállatok ugyanolyan helytelenül táplálkoznának, mint az emberek, a gazdáknak nem kellene minden áldott nap kitakarítaniuk az istállókat.

 

 

1. számú probléma-zóna: a száj és a nyelőcső

Az emésztés folyamata tökéletes „összművészet”. Sokkal többet jelent a gyomor és a bél aktivitásánál. Ebből a szempontból nézve az egyik lépcsőfokát gyakran mostohagyermekként kezelik: ez pedig a száj. Nemcsak a fogak tartoznak ide, amelyeknek az a feladatuk, hogy felaprítsák a táplálékot. Itt kellene hogy lejátszódjon az emésztés egyik fontos része is, amelyhez a nyálra van szükség. A nyál komplex, enzimekből, ásványi anyagokból és immuntestekből álló emésztő folyadék.

 

  

Csodafegyver a konyhából: a káposztalé olyan anyagokat trtalmaz, amelyek védenek a gyomorfekély ellen - A túl sok hús fogyasztása rothadást okoz a bélben, ez pedig betegséget okozó méreganyagok termelődéséhez vezet

 

Az emésztés problémái már az első harapással megkezdődnek, hiszen többnyire nagyvonalúan, túl sok rágás nélkül nyeljük le. A mai táplálékok gyerekkorunktól kezdve arra ösztönöznek bennünket, hogy ne rágjuk meg rendesen, amelyek így kellően elő nem készítve jut el az emésztés következő lépcsőfokára. Az emésztés fogaskerekei többé nem illeszkednek pontosan egymásba.

 

A táplálék és hatóanyagok kapcsolata leginkább a váltófutáshoz hasonlítható: annak, aki átveszi a stafétabotot, időben meg kell kapnia az indítójelet. Ha ennek ellenére állva marad, a verseny elvész. Ilyen vesztes helyet foglal el az emésztés a modern ember életében. Első feladatunk tehát az, hogy kedvező startpozíciót foglaljunk el, és akkor a váltó tagjai zavar nélkül adhatják tovább egymásnak a stafétát.

 

A jó emésztés kulcsa a jó rágás

Utánozzuk Horace Fletchert! Az egészségügyi körökben valamikor jól ismert amerikai minden egyes falatot – legyen az bár kenyér vagy alma – körülbelül ötvenszer megrágott. Csak akkor nyelte le a végeredményt, ha az már tökéletesen folyékonnyá változott.

 

  

A Helicobacter pyloriról azt gyanítják, hogy gyomorfekélyt okoz. Ellene azonban vannak szelíd gyógymódok - A napraforgóolajjal végzett úgynevezett olajrágás nemcsak salaktalanít, hanem jó bemelegítésként is szolgál az alapos rágáshoz

 

Az amerikai férfit negyvenéves korában az orvosok „egészségügyi ronccsá” nyilvánították. Véletlenül jött rá arra, hogy az előírt tablettákat megnövekedett állkapocsmunkával helyettesítheti. A változásnak meg is lett az eredménye: az intenzív osztály várományosa kiemelkedő atlétává változott, aki profikat megszégyenítő teljesítményt nyújtott futásban és kerékpározásban egyaránt.

 

Feltcher példáját követhetjük például az úgynevezett olajrágással: ennek során a szájunkba veszünk egy evőkanál hidegen préselt napraforgóolajat, és jó negyedórán át „rágjuk”, illetve átpréseljük a fogaink között. A visszamaradó tejes-vizes jellegű folyadékot azután kiköpjük. Ez a természetes eljárás hatásosan salaktalanítja a szervezetet, és megszabadít olyan bántalmaktól, mint a migrén, a reuma, a szembetegségek és sok más egyéb zavar.

 

Gyomorégés ellen gyógyító agyag és keserű gyógyfüvek

Miután lenyeltük, az étel gyakran fájdalmas tüneteket okozva újra visszafelé igyekszik. Ez a reflux egyáltalán nem bagatell tünet, komolyan kell venni! A nyelőcsövet és a gyomrot eredetileg egy zárószelep tökéletesen elválasztja egymástól, a zsíros koszt, az alkohol, a kávé és az édességek azonban gyomorégést okozhatnak. A reflux azt jelenti, hogy a savas folyadék visszafolyik a gyomorból a nyelőcsőbe. A tünet következménye krónikus gyulladás és nemritkán rák lehet. Éppen ezért felejtsük el a gyomorégésre rendelt hagyományos gyógyszereket, amelyek alumíniumot tartalmaznak, az alumíniumot ugyanis azzal gyanúsítják, hogy elősegíti az Alzheimer-kór kialakulását.

 

 

2. számú problémazóna: a gyomor és a vékonybél

A Helicobacter pylori sok kortársunk számára ijesztő kísértetté vált. Az orvosok sokáig abból indultak ki, hogy a gyomorfekély jórészt pszichoszomatikus eredetű. Néhány éve viszont már tudjuk, hogy az említett baktérium a felelős nemcsak ezért a betegségért, hanem a gyomorrákért is.

 

 

Az ingerlékeny bélszindróma a jólléti államok polgárainak jellegzetes panasza. Az óvatos táplálkozásátállítás nagyon hasznos lehet

 

A bizonyított tények ellenére a gyomorfekélyes betegeket többnyire gyomortükrözésre küldik, antibiotikumokat rendelnek nekik, és jól fogynak a gyógyszertárban a gyorstesztek is. Holott szelíd anternatívák is vannak: ilyen például a fokhagyma, amely ugyanúgy hatásos ellenszere a kórokozónak, mint az édesgyökér. Ami a gyomorfekélyt illeti, a tudósok már ötven évvel ezelőtt megállapították, hogy a káposztalé számos esetben hatásosabb lehet, mint a kémiai szerek.

 

Hogyan ne ártsunk a gyomrunknak?

1. A fehérje káros lehet! Ez mindenekelőtt a húsra vonatkozik, amelyből ha túl sokat fogyasztunk, sokféle méreg keletkezik, ez pedig egy sor betegséget okozhat a csontritkulástól a vesekőig. Szakértők erre vezetik vissza az allergiás és reumás betegek számának növekedését is.

 

 

A hűtőszekrény megváltoztatta étkezési szokásainkat, miközben új gyulladásos bélbetegségek is elterjedtek. Mindez csak véletlen lenne?

 

2. Vigyázat, gyógyszerek! A fájdalomcsillapítók manapság a legfontosabb bélkárosító tényezők közé tartoznak. Még a mindennaposan használt acetilszalicilsav (ASS, aszpirin) is károsítja a bél nyálkahártyáját, és mikrovérzésekhez vezet. Ugyanez vonatkozik a vérnyomáscsökkentő szerekre is (kalcium-antagonisták). A kortikoidok is hatással vannak a bélflórára, és elősegítik a gombák és egyéb kórokozók szaporodását. A káros anyagok közé tartoznak a hashajtók is, amelyek hosszabb távon szedve függőséget váltanak ki, és éppen azt a hatást eredményezik, amelytől meg akarunk szabadulni: székrekedést.

 

3. Mondjunk le az élvezeti mérgekről! Gyakran lebecsüljük káros hatásukat, holott valósággal rombolják a beleinket az olyan szerek, mint az alkohol vagy a nikotin.

 

Ingerlékeny bélre teljes értékű táplálkozás

A kórkép ijesztő, az ok azonban tisztázatlan. Holott a betegség milliókat érint. Korábban funkcionális diszpepsziáról beszéltek, ma irritábilis bélszindórmáról. A tünetek mögött nem valamiféle életveszélyes kór rejtőzik, de mindenképpen nagyon zavaró. Jelei a gyomor és a bél funkcionális zavarai, anélkül, hogy szervi elváltozás megállapítható lenne. Ezért az ilyen pácienseket korábban általában képzelt betegnek tartották. A tipikus tünetek: görcsös hasi fájdalom, hasmenés és/vagy székrekedés, gyakori székelési inger, puffadás, fájdalom a has felső részében, teltségérzet, hányinger, gyomorégés, reflux.

 

 

A rómaiak és a görögök „nagydolgukat” társaságban végezték el, és közben élénk társalgást folytattak

 

A becslések szerint nem kevesebb ember, mint a jóléti államokban élők 10-20 százaléka szenved ilyen panaszoktól. Az érintettek főként a fiatal és középkorú korosztályokból kerülnek ki (30–60 év, lényegesen több nő, mint férfi). Ez a táppénzre vétel második leggyakoribb oka, ennek megfelelően gazdasági következményei messzehatóak.

 

Ezekben az esetekben sem tablettáktól vagy injekcióktól várjuk a megoldást, hanem alapvetően két dologtól: tisztázzuk az esetleges ételallergiát, és részesítsük előnyben a nyers, illetve teljes értékű táplálékokat.

 

Bélgyulladást okozhat-e a hideg?

Rohamos növekedést mutatnak az olyan bélbetegségek is, mint a colitis ulcerosa vagy a Crohn-féle kór – ez utóbbi előfordulási gyakorisága néhány évtized alatt az ötszörösére növekedett. Vajon mi lehet az oka annak, hogy a bél egyre hajlamosabb a gyulladásra? Néha mindössze életmódunk kicsi változásairól van szó, amelyeknek azonban komoly következményei vannak.

 

 

Egészséges gyümölcsök: különösen a bogyós gyümölcsökben (mint amilyen például a málna) rejtőznek oldható rostanyagok, amelyekre nagy szükségünk van emésztésünk szabályozásához

 

A hűtőszekrény forradalmasította a modern ember táplálkozását. Lehetővé teszi, hogy biztonságosan tároljunk olyan, egyébként érzékeny élelmiszereket, mint a kolbászfélék vagy a készételek. Egyre több joghurtot, túrót és egyéb élelmiszer-ipari terméket eszünk, és ezzel együtt mind gyakoribbá válnak a különféle emésztési problémák, köztük a gyulladásos bélbetegségek. A szakértők szerint a dolgok hátterében a hűtőszekrény rejtőzik, a lehűtött ételek ugyanis felelősek lehetnek a colitis ulcerosa és egyéb bajok gyakoriságának növekedéséért.

 

 

Táplálékallergia: ha a fejfájás oka a hasban rejtőzik

Az élelmiszer-allergiák növekvő gyakorisága mára fontos problémává vált. Az ebből kibontakozó emésztési zavarok az életveszélyes reakcióval járó valódi allergiától az étkezés után tapasztalt, megfogalmazhatatlan kellemetlen érzésekig terjednek. Az irritációban gyakran az immunrendszer is érintett. A legtöbb esetben arról van szó, hogy az adott illető túlérzékeny bizonyos, a táplálékokban lévő anyagokra. Ilyenek például:

 

*A glutén: mint ragasztófehérje megtalálható bizonyos gabonafélékben (búza, rozs, zab). Gyerekeknél cöliákiát okoz.

*A tejcukor: világszerte körülbelül a felnőttek 80 százaléka érzékeny rá.

*A gyümölcscukor és a hisztamin: erre való érzékenységet csak újabban tapasztalnak.

 

   

Sok haszonnövényből nyerhetők értékes keserű anyagok, gondoljunk csak az olyan gyógynövényekre, mint az ezerjófű, az ördögkarom vagy az üröm

 

A fejfájás gyakran a hasból ered, a fehérjék lebontása ugyanis komoly munka elé állítja a szervezetet. Ez az oka annak, hogy a modern ember szervezetében a sok fehérje miatt sok mérgező amin keletkezik, illetve olyan vegyületek, mint a hisztamin (allergiát vált ki) vagy a tiramin (fejfájásrohamokhoz vezet). Mégis kevés migrénes beteg van tisztában azzal, hogy a kiváltó ok nem a fejében, hanem a hasában keresendő. A két testrészben sok a közös, testünk középpontjában például található egy úgynevezett „hasi agy”, amelynek csak a közelmúltban bukkantak a nyomára. Ebben az idegfonatban az idegsejtek például szerotonint termelnek – ez az úgynevezett „boldogsághormonok” közé tartozik. Ezenkívül a hasunkban helyezkedik el immunrendszerünk nyolcvan százaléka. Közérzetünket tehát valóban alapvetően meghatározza a hasunk állapota.

 

Emésztésserkentők kislexikona

Aszalt szilva: ez az ősi háziszer kiváló hashajtó, de nemcsak a beleket mozgatja meg, hanem rendkívüli antioxidáns hatással is rendelkezik. Ennek köszönhetően fékezi az öregedési folyamatokat és az érelmeszesedést.

 

Füge: a mediterrán étrend titkos fegyvere.

 

A füge nemcsak finom, hanem az emésztésünknek is lendületet ad

 

A füge rengeteg pektint és egyéb rostot tartalmaz, ezért jó hatással van a belek mozgására. Már két-három érett gyümölcs is kiváló hashajtó, de hasonlóan megbízható a szárított füge is.

 

Inulin: a gabonafélékben és bizonyos zöldségekben (topinambur, pitypanggyökér, cikóriagyökér) megtalálható inulin az oldható rostok, az úgynevezett oligoszacharidok közé tartozik (komplex felépítésű cukormolekulák). Mivel nem emészthetők meg, a molekulák jórészt változatlan formában jutnak el a vastagbélbe, és ott a nagyon hasznos bifidus-baktériumok zsákmányává válnak. Ez nemcsak a bélflórát erősíti (amely fontos az immunrendszer és a méregtelenítés számára), hanem a baktériumok a bélfunkció szempontjából fontos zsírsavakat is termelnek.

 

Keserű anyagok: a keserű jobb – bár kevésbé ízletes, az emésztés számára valóságos áldás. Nagy menynyiségben fordul elő az olyan gyógynövényekben, mint az üröm, az ezerjófű vagy az ördögkarom. A vizsgálatok már jó ötven évvel ezelőtt bebizonyították, hogy az emésztés, a máj, az epe, a gyomor és a belek számára az igazi „édességet” nem az édes, hanem a keserű íz jelenti. Ezek az anyagok főként gyulladásos eredetű bélbetegségek esetén hatásosak.

 

  

A talpon lévő gyomor- és bélzóna masszázsa aktivizálja a bélműködést - A láb reflexzónáinak titka: mindkét talpon megtaláljuk a szervek képét

 

A máj számára a legjobb a máriatövis, amelynek magjait mozsárban széttörve az ételhez keverhetjük, vagy teát is főzhetünk belőle. „Unokatestvére”, az articsóka levelei enyhítik a szervi okok nélkül létrejövő hasfájást és csökkentik a vérzsírok szintjét. A keserű anyagok leggyakoribb alkalmazási területét a felhasi fájdalmak jelentik, amelyek a székletrendezés után sem múlnak el. Hatheti alkalmazás után lényeges javulás áll be: a teltségérzet, a hányinger, a hányás, a székrekedés és a puffadás elmúlik.

 

Korpa: a székrekedés kezelésének és megelőzésének legegészségesebb, legolcsóbb és legkíméletesebb eszköze. A legjobb, ha a korpát a táplálékkal együtt juttatjuk be a szervezetbe. De mindenképpen hatásos és viszonylag kockázatmentes, ha szakszerűen alkalmazzuk, és sok folyadékot iszunk mellé. Hatásosságát mutatja, hogy napi 40 g esetén a széklet súlya megduplázódik. A zabkorpa ezenkívül csökkenti a koleszterinszintet, legalább olyan mértékben, mint a drága és veszélyes gyógyszerek.

 

Lenmag: a lenmag természetes módon szabályozza az emésztést. Hatására megnő a széklet mennyisége, ami ingerli a bélfalat, ezért meggyorsul a haladása és a kiválasztása egyaránt. Ez azzal az előnyös hatással jár, hogy véd a modern kor kísérőjétől, a táplálék erjedésétől. Mivel a lenmag lágyabbá teszi a székletet, jó az aranyereseknek. A lenmagot egészben használjuk, lenyelés előtt mozsárban kissé törjük meg.

 

 

A könnyelműen használt antibiotikumok tönkreteszik az értékes bélflórát. A következmények: gyomorégés, puffadás, nyomásérzés a gyomorban, hasmenés

 

Kvasz: az erjesztett kenyérből készült italok javítják a vastagbél pH-értékét, és megakadályozzák a kórokozók elszaporodását.

 

Rostok: bár hihetetlenül fontosak, sokan még mindig nincsenek tisztában a szerepükkel.

 

•A rostanyagok alapvető és nélkülözhetetlen összetevői táplálékainknak. Elsősorban a zavartalan emésztéshez van rájuk szükségünk.

•A rostok méregtelenítik a szervezetet. Felszívják a káros anyagokat, a veszélyes anyagcseretermékeket, és gyorsan kiürítik őket a testünkből.

•Éppen ezért a megemészthetetlen növényi rostok első számú védőanyagnak számítanak. Elősegítik olyan betegségek megelőzését, mint a rák és az érelmeszesedés.

 

  

Az inulin erősíti a bélflórát és az immunrendszert. Megtalálható a topinambur-gumóban (balra) és a pitypanggyökérben

 

Napi rostszükségletünk legalább 30 gramm, de jobb, ha több. Elfelejhetnénk például a székrekedést, ha napi 40 gramm rostot fogyasztanánk, állítják a szakértők.

 

Léteznek oldhatatlan rostok, mint amilyen például a cellulóz, de mind nagyobb érdeklődés övezi manapság az úgynevezett oldható rostokat, mint amilyen a sok gyümölcsben (főként a bogyósokban) megtalálható pektin. De ebbe a kategóriába sorolják az inulint és az oligofruktózt is.

 

Talpmasszázs: kiváló bélmozgásserkentő. A leghatásosabb gyakorlat, ha egy teniszlabdát mozgatunk ide-oda a meztelen talpunkkal, mindenekelőtt a begörbített lábboltozattal és a belső sarokkal. Ez reflexszerű módon serkenti a bélműködést, a has ellazul, a puffadás enyhül. A gyakorlatot este és reggel végezzük, napi 5-10 perccel kezdve, később elég napi 3-5 perc.

 

 

4. számú problémazóna: a vastagbél, az élet központja

A vastagbél „karrierjének” csak újabban lehetünk szemtanúi. Az emésztőcsatorna végső állomása több mint négyszáz teljesen különböző baktériumtörzsnek ad otthont, és sok milliárd egyéb mikroorganizmusnak. Ezek a mikroszkopikus lények a táplálék megemészthetetlen részeiből élnek, illetve a tejcukor maradványait vagy a rezisztens keményítőt használják fel. Súlyunkból körülbelül egy kilót ők tesznek ki.

 

Korábban a tudósok úgy gondolták, a vastagbél egyszerűen csak egy zsák, ahová beesnek a megemésztett táplálékmaradványok, hogy végül kiválasztódjanak. Ma már tudjuk, hogy sokkal komplexebb folyamatok játszódnak itt le, amelyeknek központi szerep jut egészségünk megőrzésében. A legújabb hírek a zsírsavakról szólnak: ezek a vastagbélben képződnek oldható rostok társaságában. A legjobb példa erre a vajsav, amely a véren keresztül jut vissza az emésztőszervekbe, és ott mint nélkülözhetetlen javító anyag tevékenykedik. Az ilyen rövid láncú zsírsavak nélkül rosszabbul működik az emésztés. Az említett oldható rostok közé tartozik a sörélesztőben található béta-glukán, illetve az olyan „ellenálló keményítők”, mint az inulin vagy a pektin.

 

 

Puffadás

A sokféle néven emlegetett jelenség magyarázata az, hogy szervezetünk egyfajta égetőműként működik, természetes módon hidrogént termel. A vastagbél baktériumai jóvoltából naponta 0,4–2,4 liter gáz képződik. Ennek a mennyiségnek egy része vagy újra lebontódik, illetve a véren és a tüdőn keresztül távozik, vagy a testben felhalmozódik, majd légnemű formában kiürül. Ha a felfúvódás gyakori, a has kellemetlenül megfeszül, és a hasüregben annyira megemelkedhet a nyomás, hogy akár szívrohamot is okozhat. A puffadás kiváltója lehet a kóros levegőnyelés, az étel romlása, erjedése, enzimhiány, rostanyaghiány, tejcukor-érzékenység vagy bizonyos élelmiszerekre való túlérzékenység.

 

•Ellenszerei különféle gyógy- és fűszernövények: kömény, ánizs, édeskömény, kapor, koriander, borsmenta, citromfű, kamilla. A magokat törjük össze mozsárban, és szórjuk rá például salátára. Teát is főzhetünk belőlük: egy teáskanál teakeveréket forrázunk le, hagyjuk állni tíz percig. Mindezek csak a tüneteket enyhítik, a kiváltó okot nem szüntetik meg.

 

  

A vastagbél több mint négyszáz különféle baktériumtörzsnek ad otthont. Jó közérzetünkhöz feltétlenül szükségünk van ezekre az „albérlőkre”

 

•Hasznos lehet, ha lemondunk a tejről és tejtermékekről néhány napra. Ha ettől megszűnik a puffadás, akkor következetesen kerüljük a tehéntejből készült termékeket. A kecsketej és -sajt jobban emészthető. Vegán tejpótlók a szója-, rizs- vagy zabtej.

 

•A bélszanálás, a bélflóra helyreállítása tartós panaszok esetén jöhet szóba. Ilyenkor a bél megtisztításáról beöntésekkel és keserűsós víz fogyasztásával gondoskodhatunk. Utána a tejsavtartalmú élelmiszerek segítenek újra felépíteni a kívánt összetételű bélflórát.

 

Csak semmi pánik! Aki áttér a teljes értékű táplálkozásra, és hüvelyeseket, illetve káposztát is fogyaszt, annál természetes a bélgázok termelődése. Ez a folyamat néhány hét alatt magától rendeződik. Ilyenkor elég köménymagot vagy más, hasonló hatású fűszert adni a babból készült ételekhez.

 

A bélflóra titkai

Jó száz évvel ezelőtt megdöbbenve vette tudomásul az orvostudomány, hogy az emberi vastagbélben mindenféle élőlények laknak.

 

Holott addig a „csírákat” károsnak tartották, hiszen hasonló élőlények okozzák például a tbc-t! Mi legyen a következő lépés? A magabiztos sebészek azonnal drasztikus megoldást javasoltak, tudniillik a vastagbél sebészi úton való eltávolítását. Ez a műtét – amelyet egy ideig nagy számban gyakoroltak is – katasztrofális következményekkel járt, a páciens számára mindenképpen.

 

  

Vigyázzunk a fehér cukorral és liszttel! Elősegítik a kóros gombák elszaporodását -  A tejsavas ételek, mint például a nyers savanyú káposzta, segítik a beleinkben élő hasznos mikroorganizmusok munkáját

 

Néhány évvel később megállapították, hogy ha a vastagbélben steril, csíramentes környezet uralkodna, akkor az rövid időn belül az illető halálát okozná. Arra pedig még később döbbentek rá, hogy a bélflóra helyes, azaz fiziológiai összetétele központi szerepet játszik vitalitásunkban, jó közérzetünkben, véd a betegségektől és ellátja szervezetünket bizonyos vitaminokkal (folsav, B12-vitamin, biotin, K-vitamin). Ha ez az optimális belső egyensúly felbillen, akkor diszbiózisról beszélünk. Ilyenkor elszapaordnak a káros mikroorganizmusok, és elnyomják az egészség megtartásáért felelős, szimbiotikus társaikat. Valószínűleg ilyenkor a gombák is elszaporodnak a bélben és az egész szervezetben (mykózis). Mindez a bél önmérgezéséhez vezet (intesztinális autointoxikáció), amely az emberi szervezetet veszélyes méreg-anyagokkal árasztja el.

 

Mi tesz jót a jótékony bélbaktériumoknak?

Lactobacillusok: ezek a jó hatású mikroorganizmusok ellenállnak még a gyomor meglehetősen erőteljes hatású savfürdőjének is, és újra meg újra visszajutnak működési területükre, a vastagbélbe. Ott beágyazódnak, savassá teszik a környezetet, és ezzel, illetve immunanyagok termelésével gátolják a káros csírák elszaporodását.

 

Bifido-baktériumok: szintén az ember segítői, és savak kiválasztásával, illetve az oldható rostanyagoknak hasznos tápanyagokká történő lebontásával védik az emberi szervezetet.

 

Az említett hasznos baktériumok tevékenységét különféle módon támogathatjuk:

•alapos rágással: ez teremt kedvező viszonyokat számunkra a vastagbélben,

•tejsavakkal, erjesztett tejtermékekkel.

 

 

 A bélfalban elrejtőzve komplex idegrendszer két hajszálvékony rétege található meg. Hálószerű harisnyaként veszik körül az egész emésztőtraktust

 

Egyre gyakrabban ajánlják az úgynevezett probiotikus termékeket, joghurtokat, kefireket, amelyek Acidophilus- vagy Bifidus-kultúrákat tartalmaznak. A szakértők viszont úgy vélik, szemben azzal, amit a reklámkapányok sugallnak, az ilyen termékeknek kevés a gyakorlati hasznuk.

 

A tejtermékek címkéjén ellenőrizzük, hogy bennük a jobbra csavarodó L (+) tejsavak vannak-e túlnyomó többségben. Az igazi megoldást a tejsavval erjesztett zöldségek jelentenék, ebből azonban nálunk csak a nyers savanyú káposzta érhető el. Alternatív megoldást jelent a kvasz vagy az erjesztett kenyérital.

 

Ezek a szerek megakadályozzák a bélben a káros élesztőgombák elszaporodását (Candida utilis). Ugyanakkor ne feledkezzünk el arról sem, hogy tilos a finomított fehér cukor és a fehér liszt, amelyek csak a káros csírák elszaporodását segítik elő. Drámai változásnak tekinthető, hogy száz évvel ezelőtt a németek évente és fejenként két kiló cukrot fogyasztottak, ma pedig 36 kilót – az adatok nálunk sem lehetnek túlságosan mások. A finomított cukor pedig nemcsak a fogakat teszi tönkre, hanem a természetes inzulinszabályozást is.

 

Szelíd módszerek az emésztés serkentésére

Kiindulópontnak a vastagbél kínálkozik. Bár ez a felismerés több ezer éves, mégis elsőként dr. Franz Xaver Mayr (1875–1965) dolgozta ki a megfelelő kúrát. Ha hagyományos értelemben gondolkozunk, akkor emésztési problémáinkkal gasztroenterológushoz fordulunk, míg a végbéllel kapcsolatos panaszokkal a proktológus foglalkozik.

 

Az emésztés specialistái a Mayr-kúrával foglalkozó szakemberek és klinikák. A kúra nemcsak a tej-zsemle diétát foglalja magában, hanem az alapos diagnózist és a személyre szabott terápiát is. Az alternatív módszereket alkalmazó klinikákon többnyire igénybe vehetjük a colon-hidroterápiát is, illetve a bélflóra fiziológiai összetételét felépítő kúrákat.

 

Szelíd béltisztító gyógymódok

•Béltisztítás Robert Gray módszerével: az amerikai természetgyógyász és táplálkozástudományi szakember jó hetven évvel ezelőtt dolgozta ki „a tiszta bélhez és egészséges bélflórához vezető intelligens utat”. Elsősorban a nyákképző ételek fogyasztásától tanácsolt el, mint amilyen például a tej, a hús, a hal, a szója és egyéb hüvelyesek – ezeknek a fogyasztása ragadós, nyákos székletet eredményez, és ugyanilyen lerakódások képződnek a test egyéb nyálkahártya-felületein.

 

Gray módszerének átfogó béltisztítási programja a következőkből áll:

 

•a béllerakódások feloldása gyógynövényekkel,

•az úgynevezett tömegképzők adagolása (újabban a cikóriagyökérből származó inulin),

•a bélflóra újbóli felépítése és a hasznos bélbaktériumok segítése gyógynövényekből álló és laktobaktériumokat tartalmazó táplálékkal.

•Clean-me-out program: szintén az Egyesült Államokból származik, kifejlesztője dr. Richard Anderson és egy indiai gyógyító volt.

•Éjuva-béltisztítás: kidolgozója Steven Hurwitz.

 

 

A szelíd módon végzett béltisztítás új életerőt és jó közérzetet adhat

 

•Mazdanznan-tisztítókúra: ez az elmélet is a vastagbelet jelöli meg mint változatos betegségek kiindulási pontját. A bélben lejátszódó erjedési folyamatok ellen citromkúrát ajánl, illetve napi két borospohárnyi gyümölcslevet, amelyet a sütőben előbb átmelegített gyümölcsökből nyernek. Nagy hangsúlyt helyeznek ezenkívül a rendszeres savtalanításra, főként nátronnal vagy borkőssavval. Vitatott viszont a petróleumkezelés, amelyet a béllerakódások feloldására alkalmaznak.

•Sunrider-módszer: a kezelés növényi alapú tápanyagokkal történik, amelyeket például müzliszelet formájában fogyaszthatunk. Kritizálják a termékek magas ára és multilevel-formában való terjesztése miatt.

•Colon-hidroterápia: valamikor a leggyakrabban alkalmazott természetgyógyászati módszer volt, mára kissé veszített népszerűségéből. A szakemberek ennek csak örülnek, mert meglátásuk szerint a bélmosás értékes terápiás eljárás, de csak bizonyos, szigorúan megszabott esetekben. Ezeket pedig egzakt diagnózisnak kell meghatároznia. Az ilyen kezelés után a bélflóra gondos, alapos újrafelépítésére van szükség. A bél „áttisztítása” több kárt okozhat, mint hasznot.

•Beöntés: a béltisztítás viszonylag kíméletes módszere, amellyel azonban csak a vastagbél alsó szakasza érhető el. Nem szabad túl gyakran alkalmazni, különben gyengül a bél saját mozgása, és kárt szenved a baktériumflóra. Ez különösen akkor érvényes, ha öblítőszerként olyan agresszív folyadékot használnak, mint a kávé.

 

 

Hashajtók listája

A hashajtókkal kapcsolatban merül fel a leggyakrabban a helytelen alkalmazás veszélye. A következő táblázat segít eligazodni a szerek és módszerek labirintusában: a + jelek ajánlást jelentenek, a – jelek figyelmeztetést.

 

++++ lenmag, bolhamag (nagyon hasznos)
+++
beöntés
+++
aszalt szilva
+++ tejsav
++ keserű- vagy glaubersó: böjtkúrák, Mayr-terápia esetén használják béltisztításra. Előnyük, hogy belsőleg tisztítanak, a megfelelő irányban, és az emésztőutak egész hosszán
+ kúpok kevéssé veszélyes hatóanyagokkal: glicerin, nátriumhidrogén-karbonát
+ inulin és oligofruktóz
+/- laktulóz, tejcukor
- - - bélingerlő növényi hatóanyagok: szenna, aloé, rebarbaragyökér,

padma lax és hasonló keverékek

- - - bélingerlő szintetikus készítmények
- - - - ricinusolaj, paraffin
   

Magyarázat:

A tejcukor a szakértők szerint kiváló emésztésserkentő szer, hiszen olyan természetes anyagról van szó, amely megtalálható például a joghurtban. Ez a szénhidrát serkenti az emésztést, mivel részben megemésztetlenül jut a vastagbélbe, és ott táptalajként szolgál a hasznos baktériumok számára. Dr. Bruker szerint azonban izolált formájában a tejcukrot az ipari cukorfajtákhoz kell sorolnunk. Ezek, mivel koncentrált formájúak, megzavarják a szervezet természetes folyamatait. Ezenkívül a felnőtt lakosság jelentős része (a Távol-Keleten gyakorlatilag mindenki) érzékeny a tejcukorra, és fogyasztására laktóz-intoleranciával reagál.

 

A laktulóz nem fordul elő a természetben, márpedig értelemszerűen olyan anyagokhoz kell nyúlnunk, amelyek ismerősek anyagcserénk számára.

 

A növényi hashajtók, mint amilyen például a szenna, egyáltalán nem kíméletesek, ezért inkább ne használjuk őket. A bélnek nemhogy nem segítenek, hanem éppen ellenkezőleg, károsítják. Először is folyamatos munkára kényszerítik az emésztést, és mind nagyobb adagokban, miközben a bélmotilitás (perisztaltika, a bél mozgása) fokozatosan lelassul. A végén a szervezet annyira hozzászokik ezekhez a szerekhez, hogy nélkülük egyáltalán nem képes meglenni.

 

 

Az antibiotikumok fény- és árnyoldalai

Az antibiotikumok könnyelmű, banális kóroknál is bevett alkalmazása néhány évtized alatt romba döntötte a XX. századnak ezt az értékes és súlyos baktériumfertőzéseknél életmentő hatású gyógyszerét. Világszerte újabb és újabb kórokozók bukkannak fel, amelyek ellen mit sem ér a penicillin és társai. Nagy gondot okoz a kórházakban, hogy a tüdőgyulladás kórokozója is rezisztenssé vált.

 

A helytelenül alkalmazott antibiotikum-kúra legveszélyesebb következménye azonban majdhogynem észrevétlen marad. Az erőteljes baktériumpusztítók ugyanis elpusztítják a bélflóra hasznos baktériumait is, aminek eredményeként allergia, gyomorégés, puffadás, gyomortáji nyomás és folyton visszatérő hasmenés alakul ki.

-dr. ki-
X. évfolyam 8. szám

Címkék: emésztés

Aktuális lapszámunk:
2018. július

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.