Betegségek A-tól Z-ig

Ha izmaink elsavasodnak

Izomláztól a krónikus fájdalmakig

Ki ne ismerné a fizikai igénybevételt követő izomlázat? Találó elnevezés, de az ártalmatlan fájdalomnak a lázhoz nincs köze, hátterében gyulladás áll, s az izomzatot ért szokatlan megterhelés során alakul ki. Az izomláz könnyen gyógyítható, hamar elmúlik, ám ha nem szűnik a fájdalom, krónikussá is válhat – ennek hátterében pedig már egészen más, komolyabb okokat kell keresni.


 A nyújtás és lazítás, feszítés és ellazulás kombinációjával kiválóan megelőzhetők és kezelhetők az izomfájdalmak

 

Korábban a tejsav felhalmozódását sejtették a fájdalmak hátterében, ami a nagy erőfeszítés és az oxigénhiány miatt keletkezik az izmokban. Ugyanakkor a tejsavat szervezetünk megfelelő anyagokkal semlegesíti, a keletkezésétől számított 20 percen belül. Az izomfájdalom azonban, mint tudjuk, általában csak másnap érezhető. Ezzel szemben az érintett izmok rostjaiban parányi sérülések, szakadások keletkeznek, a sérült izomszövet gyógyulása pedig gyulladással jár.

 

Izomláz esetében az izmokat pihentetni kell. Az enyhe nyújtás, valamint a melegítés (pl. szauna, meleg pakolások) és meleg fürdőzés gyorsíthatja a gyógyulást. A keringést javító fürdőadalékok, az árnikakenőcs és tinktúra enyhítik a gyulladást. A magnézium (naponta 300 mg) javítja az izmok működését és ellazulását is. Semmi esetre sem szabad az izmot ilyenkor irritálni, például masszírozni (ettől erősödik a fájdalom) vagy „rádolgozni”.

 

Az izomláz általában elkerülhető az edzés előtti bemelegítéssel, bőséges folyadékbevitellel, a gyors, fékező mozdulatok (pl. ugrálás, meredek lejtőn lefelé járás) kerülésével, de az is fontos, hogy a terhelést csak fokozatosan növeljük. Gondoskodni kell elegendő ásványi anyag – főleg kálium és magnézium – beviteléről is gyümölcs, zöldség és ásványvíz formájában.

 

Ha az izomláz nem szűnik, a fájdalom krónikussá válhat

Ahhoz, hogy jobban megértsük, hogyan alakul ki az izomfájdalom, fontos elkülöníteni a bőrben kialakuló fájdalmaktól. Az izomfájdalom nehezebben lokalizálható, és szaggató, nyomó jellegű, ezzel ellentétben a bőr fájdalma jól lokalizálható, és inkább szúró, égő vagy metsző érzetet kelt.

 

Az izomfájdalmat az idegvégződések, az ún. fájdalomreceptorok (nocireceptorok) irritációja okozza. Ezek erős mechanikus vagy kémiai terhelésre olyan anyagokat termelnek, amelyek hatására kitágulnak a véredények, és belőlük folyadék kerül a szövetek közé. Ez a vízgyülem duzzanatban nyilvánul meg, amit ödémának nevezünk. A szövet ezen kívül elsavasodik, ami a legerősebb fájdalomingereket okozza az izomzatban. Az okok között szerepel a krónikus keringési zavar (pl. izomgörcs vagy érszűkület miatt), a testtartás rendellenessége vagy az izmok gyulladása. Az említett anyagok (gyulladásos mediátorok) olykor a gerincvelői idegek gyökeire gyakorolt nyomás hatására is kialakulnak. Ez a helyzet például porckorongsérvben, ezért alakul ki a fájdalom az érintett ideg által beidegzett izomban. 

 

Ezen kívül a fájdalomérző receptorok tartós aktiválása miatt a fájdalominger továbbítása és annak érzékelése is fokozódik, sőt agyunk a fájdalomra is jobban emlékszik (fájdalommemória). Utóbbi tényezők hatására a fájdalmat akkor is érezzük, amikor a kiváltó ok enyhül vagy már teljesen megszűnt. Emellett öröklött fájdalommal szembeni túlérzékenység is létezik.

 

A páciensek a fájdalmakat nem csak az érintett izmokban, hanem távoli helyeken is érezhetik. Például a lábikrában fellépő fájdalom képes egy önmagánál jóval erősebb, deréktáji és fartáji fájdalmat kiváltani.

 

A szövetek elsavasodása, valamint a fájdalomingert közvetítő anyagok (mediátorok) nyújtják a magyarázatot az izmok feszességére és a nyomásra érzékeny pontok, az ún. triggerpontok kialakulására is. Utóbbiak jól kezelhetők például helyi érzéstelenítő vagy egyszerű injekciós konyhasó oldat befecskendezésével (neurálterápia).

 

 

Fibromialgia és egyéb lehetséges okok

A fájdalomingert gátló idegsejtek működési zavarát tekintik a krónikus izomfájdalmak, például a fibromialgia kiváltó okának. A fibromialgia az egész testben tapasztalható izomfájdalmakban nyilvánul meg, de a fájdalmak legerősebben az izmok tapadási és eredési pontjainál érezhetők. A folyamatban bizonyos ingerületvivő anyagok, többek között a szerotonin is részt vesznek.

 

A koleszterincsökkentők gyakran kritikátlan használata a páciensek 5 százalékánál izomfájdalmakat okoz

 

A koleszterincsökkentők (sztatinok) gyakran kritikátlan használata (mielőtt a mozgásterápiás és dietétikai lehetőségeket kimerítették volna) a páciensek 5 százalékánál izomfájdalmakat okoz. A gyógyszer hatására a kreatinkináz nevű izom-enzim szabadul fel, ez az anyag jelzi az izomsejtek sérülését vagy gyulladását. Ilyen esetekben e gyógyszervegyület szedését fel kell függeszteni.

 

Ritkábbak a reumás jellegű, tehát autoimmun-betegségek által kiváltott izomgyulladások, amelyek kortizon adását tehetik szükségessé. A laborvizsgálatok ezekben az esetekben is a kreatinkináz emelkedett szintjét mutatják. A myositis (gyulladásos izomreuma) főképp ülésből felálláskor vagy a karoknak a fej fölé emelésekor tapasztalható izomgyengeséggel jár. A polymyalgia rheumatica többnyire néhány nap alatt alakul ki, és főképp az 50 év feletti nőket érinti. Inkább a vállak és/vagy a medenceöv izmainak fájdalmát okozza, amelyek főképp pihenés közben és éjjel erősödnek fel. Az autoimmun-betegségeket kísérő izomfájdalmakat általában az izmok gyengesége is kíséri.

 

 

Egészséges testmozgás és a fájdalom „elfelejtése”

A rendszeres lazítás (jóga, csi-kung, taj-csi), amely a testet és a lelket egyaránt ellazítja, az izomfeszülés enyhítésében kiválóan bevált. Ilyenkor a nyújtás és ellazulás az egyensúlyérzet, a motorika és a koncentráció erősítésével harmonikusan kombinálódik. Akut esetekben jó hatásfokú az árnika- és az ördögkaromkenőcs (esetleg tinktúra), valamint – érzéstől függően – a hűtő, illetve meleg borogatások, pakolások. A pszichológiai támogatással kiegészített gyakorlatokkal agyunkkal „elfeledtethetjük” a fájdalommemóriában elraktározott fájdalomemlékeket. 

 

A legegyszerűbb önszuggesztiós technikák is eredményesek: például a fájdalommentes érzések tudatos megélése fájdalmat nem okozó mozgás segítségével, vagy érintések és tudatos légzés kombinálásával. Ez a kellemes élményeket nyújtó óvatos mozgásra, például a táncra és a társas kerékpáros túrákra is vonatkozik.

 

 

A krónikus izomfájdalmak legfontosabb okai

Túlterhelés vagy helytelen mozgás: például monoton mozgás, mozgáshiány, helytelen vagy túl sok ülés, állás vagy fekvés, egyoldalú sport.

 

Pszichés terhelés: stressz, félelem, veszteség, depresszió.

 

Autoimmun-betegségek: polymyalgia rheumatica, myositis (gyulladásos izomreuma), Bechterew-kór („csigolyagyulladás”), szarkoidózis, krónikus sokízületi gyulladás (reuma), lupus erythematodes.

 

Idegsérülések, idegrendszeri betegségek: porckorongsérv, Parkinson-kór, szklerózis multiplex, amiotróf laterális szklerózis (ALS), gyermekbénulás (polio).

 

Gyógyszerek: vizelethajtók, izomlazítók, kortizon, koleszterincsökkentők (sztatinok).

 

Örökletes betegségek: Duchenne- és Becker-féle izomsorvadás (egyre súlyosabbá váló izomsorvadás, amire nincs oki terápia).

 

Hormonrendszeri zavarok: magas kortizolszint, pajzsmirigy-alulműködés.

 

Anyagcserezavarok: veseelégtelenség, cukorbetegség.

 

Fertőzések: borreliózis, coxsackie-vírusfertőzés, trichinózis (a hús rendszeres, hivatalos állatorvosi vizsgálata miatt nagyon ritka); sok lázas betegség ártalmatlan, múló izomfájdalommal jár.

 

Alkohol: nagyobb mennyiségben izomfájdalmakat, görcsöket idézhet elő. Aki tartósan sok alkoholt iszik, számíthat izomtömegének csökkenésével, ez fájdalommal járhat.

V. T.
XVII. évfolyam 6. szám

Címkék: elsavasodás, izomláz, krónikus fájdalom

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.