Betegségek A-tól Z-ig

Ha sztrájkol az orr...

Egy hosszan tartó náthás megfázás után egy nyugdíjas férfi nem érezte kedvenc ételeinek ízét. Miután napok múltán sem változott a helyzet, felkeresett egy fül-orr-gégészt: „Azt hiszem, elvesztettem az ízlelőképességemet.” Az elvégzett tesztek azonban ellentmondtak a feltételezett diagnózisnak. Az illető szaglászavarban szenvedett. Az orvos A-vitamint és cinktablettát írt fel neki, a károsodott szaglószövetek mielőbbi regenerálódása érdekében.  


Nyelvünkkel csupán az ízek négy nagy csoportját vagyunk képesek megkülönböztetni: sós, édes, keserű, savanyú. Az aromák legnagyobb részének érzékeléséért a szaglószerv (a szájpadlás-orr összeköttetése által) felelős. A szaglószerv okozta problémák gyakran étkezés közben jelentkeznek, akár egy szokásos megfázás esetében is. Ha bedagad az orrnyálkahártya, akkor a levegő nem jut be az orr szaglósejtjeibe, ennek következtében csak alig vagy egyáltalán nem érzékeljük az ízeket. Ízlelőszervzavarok csak nagyon ritkán fordulnak elő. A szaglószervnek azonban nem csupán étkezésnél van jelentősége. A szaglóközpont agyunk „legöregebb” részében, a limbikus rendszerben található. Hogy mennyire gyorsan és megbízhatóan működik az orr és agy közötti összeköttetés, arról az is meggyőzhet minket, hogy ha egy szagot érzékelünk, azt azonnal egy bizonyos személyhez vagy szituációhoz tudjuk kötni.

 

 

Az ellentétek vonzzák egymást

Az elmúlt években pszichológusok, neurológusok és fül-orr-gégészek behatóan foglalkoztak a szaglószervvel. Milyen jelentősége van a szaglószervnek a mai ember számára? Milyen hatás érhető el aromaterápiával? Befolyásolható-e szagok által az ember „vásárlási magatartása”? Eddig nem sikerült minden kérdésre választ találni, de egyvalamit biztosan leszögezhetünk: az ember többet szagol, mint gondolnánk. Napjainkban is nagy szerepet játszik az orr (a szaglás) a partner kiválasztásában: minden embernek megvan a maga sajátos testszaga, mely részben genetikai eredetű, de összefügg az életkörülményeivel, egészségi és pszichés állapotával, táplálkozásával.

 

Az individuális testszagot az ún. HLA-molekulák határozzák meg, a testszag az, ami döntően befolyásolja a szimpátiát vagy antipátiát. A berni egyetem kutatói nőkkel szagoltatták meg olyan férfiak pólóingeit, akik három napon át nem mosakodtak, nem zuhanyoztak. A nők azoknak a férfiaknak a szagát találták a legkellemesebbnek, akiknek HLA-profiljuk a legnagyobb mértékben eltért a sajátjukétól.

 

Az ellentétek tehát ezen a téren vonzzák egymást, mégpedig nem ok nélkül. Ugyanis a HLA-molekulák az immunrendszerrel is összefüggésben állnak. Ha két, egymástól eltérő HLA-profillal rendelkező ember találkozik egymással, akkor immunrendszerük tökéletesen kiegészíti egymást. Ha gyermekeik is születnek, akkor azok optimális védelmet kapnak a betegségekkel szemben.

 

A nőknek egyébként jobb a szaglásuk, mint a férfiaké. Nem csupán azért, mert a szagokat jobban be tudják azonosítani, hanem mert gyakrabban is szagolnak, mint a férfiak, és ezáltal jobb a „szagemlékezetük”.

 

 

Ellazítás az orr segítségével

Aki már kipróbálta az aromalámpába öntött melisszaolaj ellazító vagy az ylang-ylang erotizáló illatának hatását, annak valószínűleg nincs több bizonyítékra szüksége, miszerint az aromaterápia valóban hatékony. A tudósok természetesen pontosan akarják tudni, hogy nem csupán placébóhatásról van-e szó, és megvizsgálták a narancsolaj, citrom és levendula hatását. Narancsolajat fújtak be egy fogorvosi rendelőbe, melynek következtében a páciensek félelme valóban csökkent. Az is igaz viszont, hogy ez a férfiakra alig hatott. Brit kutatók levendulát és citromot alkalmaztak dementálódott betegeknél. Az illatok hatására javult a betegek emlékezőképessége, egyébként a világos fény is hasonló hatást eredményezett.

 

A szaglászavar okai sokrétűek: káros anyagok belélegzése (kén, rovarirtó szerek), fejsérülések, melyek következtében csökken az ingerátvitel az orrból az agyba, vírusos megbetegedések (megfázás, nátha), krónikus melléküreg-gyulladások, polipok, gyógyszerek (antibiotikum, ópium, citosztatikumok stb.). Szaglászavarok különösen idősebbeknél lépnek fel gyakran. Ennek egyik oka, hogy a szagérzékelés a 60. életkortól csökken, azonkívül az orrnyálkahártya nem regenerálódik már olyan gyorsan, pl. egy megfázás után.

 

A szagérzékelés ugyanakkor sok pszichés, illetve idegrendszeri eredetű megbetegedés következtében is csökkenhet – depresszió, pszichózis, epilepszia, skizofrénia, agydaganat stb. Alzheimer- és Parkinson-kór esetében a szaglászavar egyike a legelső szimptómáknak. Ez az ismeret azonban még sajnos nem elegendő a betegség korai felismeréséhez.

 

Az orrból az agyba

Az orrüreget egy függőlegesen elhelyezkedő válaszfal (orrválaszfal) osztja két részre. E két orrüreg egy csatornán keresztül az orr-garatüregbe torkollik, majd onnan a szájüregbe. A teljes orrüreget nyálkahártya vonja be. Ebben a szaglószövetben találhatóak többek között a szaglósejtek a szaglószőrökkel, amelyek a szagok érzékeléséhez szükséges receptorokat hordozzák. Ezek a receptorok váltják ki azt az ingert, ami a megfelelő szaglósejten, majd az ehhez kapcsolódó idegrostokon keresztül vezeti a szagot az agyba. Ezenkívül a szájban és az orrban lévő érzőideg (nervus trigeminus) vesz még részt a szag- és ízérzékelésben. Ez az érzőideg elsősorban az égésből származó, valamint szúrós szagok (mentol, bors stb.) érzékeléséért felelős.

 

A szaglászavarok nem csupán úgy jelennek meg, hogy nem ízlik az étel, vagy hogy a szaglóképesség csökken. Néha csak bizonyos szagokat nem érzékelünk, de az is előfordulhat, hogy hirtelen mindennek másmilyen a szaga, mint azelőtt; a legtöbb esetben kellemetlenebb (parozmia), vagy valamilyen kellemetlen szagot érzünk állandóan az orrunkban.

 

Nagyon ritka viszont a fokozott szagérzékenység (hiperozmia). Amint az egy bécsi klinika „szag- és ízambulanciáján” bebizonyosodott, a legtöbb esetben csak egyszerű szaglási problémáról (parozmia) van szó. A kismamák „érzékeny orra” valószínű, hogy a prolaktin hormonnal hozható összefüggésbe, amely többek között a tejképződést segíti elő, és befolyásolhatja a szaglóközpontot az agyban.

 

Különböző illatok és aromák alkalmazása a hangulatunkat is befolyásolhatja

 

A szaglászavar okához igazodva következik a terápia. A szaglóképesség reaktiválására nincs gyógyszer. Így pszichés és idegrendszeri megbetegedések esetében, megfelelő gyógyszerek alkalmazásával inkább magát az alapbetegséget kezelik. Vírusfertőzésekből adódó, később jelentkező panaszok esetén a már említett cink vagy A-vitamin, de még nagyobb dózisban kortizon és egyéb preparátumok szedését rendelik el az orvosok. Valamint B-vitamint is kaphat még a beteg, az idegsejtek gyorsabb regenerálódása érdekében.

 

A pontos diagnózis megállapítására először is az orr és az orrmelléküregek vizsgálatát végzik el (MRT, CT stb.), valamint ki kell tölteni egy speciális „szagkérdőívet”. Úgynevezett Sniffin’ Sicks (szagokkal preparált pálcikák) segítségével tesztelhető, mennyire csökkent a beteg szaglóképessége. Újabban a legkülönbözőbb, mindennapos szagokkal illatosított, íztelen cukorkákat is alkalmaznak. Bizonyos esetekben speciális vizsgálatok elvégzésére is szükség lehet. Ilyenkor a beteg szagpróbákat szimatol, miközben elektródákkal mérik, milyen gyorsan reagál az agy a beérkező ingerekre.

 

A fertőzéses megbetegedések által okozott szaglászavarok a legtöbb esetben szerencsére maguktól megszűnnek. Eltérően az egyéb érzékelősejtektől, az orrnyálkahártyában lévő neuronok újraképződnek. Viszont eltarthat egy ideig, amíg ezek ismét tökéletesen működnek. Ha a szaglászavarok több hét elteltével is megmaradnak, akkor feltétlenül fül-orr-gégészhez kell fordulni. Minél hamarabb kezdődik el egy megfelelő terápia, annál nagyobb az esély a gyógyulásra.

 

 

Elektronikus orr

Elektronikus készülékek az emberi orr teljesítőképességét gyakran felülmúlhatják. Nem csak ipari, ártalmas anyagok „kiszagolására” alkalmazhatók, hanem segítségükkel aknákat is fel lehet kutatni, vagy éppen azt megállapítani, hogy a hal, amit vettünk, valóban friss-e. A jövőben az elektronikus orr segítségével az ember testszaga alapján akarnak betegségeket diagnosztizálni. És nem utolsósorban a partnerkeresésben is segítséget nyújthat.

-zsolt-
XIII. évfolyam 7. szám

Címkék: nátha, orr

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.