Betegségek A-tól Z-ig

Hallásromlás kezelése homeopátiával

A hirtelen hallásvesztés nem önálló kórkép, inkább csak tünet

    A hirtelen hallásromlást ma már nem tekintik azonnali kezelést igénylő sürgősségi esetnek. Prognózisa általában jó, sokszor kezelés híján is gyógyul. Minden esetben a kiváltó okot kell kezelni, és a terápiában jó szolgálatot tehet a fitoterápia és a homeopátia.


     

    Fülünk kényes érzékszerv, amely érzékenyen reagál a különféle környezeti hatásokra. Az egyik legkellemetlenebb érzés a hirtelen kialakuló nagyothallás vagy hallásvesztés, amely a belső fül funkciózavara nyomán alakul ki. Ez az állapot általában fülzúgással társul. A hirtelen hallásvesztés nem önálló kórkép, inkább csak tünet. Ahhoz, hogy gyógykezelni lehessen, ismerni kell kiváltó okait (lásd a 49. oldalon). Azonban olykor minden látható, érthető ok híján is kialakul.

     

    Vannak esetek, amikor a hallás romlása mögött valamilyen banális ok áll: pl. dugóvá sűrűsödött fülzsír, esetleg a hallójáratba került idegen test. Ilyenkor a hirtelen kialakult hallásvesztés mellett nyomás érzete is jelentkezik a fülben. Az orvos a részletes anamnézis felvétele és a bonyolultabb műszeres vizsgálatok megkezdése előtt speciális fecskendő segítségével, meleg vízzel kimossa a beteg fülét, hogy eltávolítsa az ott fülzsírból keletkezett dugót vagy idegen testet.

     

    Sok esetben ennyi elegendő is, és megoldódik a probléma. Régebben úgy vélték, a hirtelen hallásvesztés a belső fülben lezajlott infarktus következménye, ezért a szélütéshez hasonló, akut sürgősségi esetként kezelték. Mára ez a hozzáállás teljesen megváltozott. Bár most is akut ellátást igénylő állapotnak számít, semmiképp sem tekintik sürgősségi esetnek. Ha tehát valaki a hét végén vagy ünnepnapon tapasztal magánál hirtelen kialakuló hallásvesztést, ráér a következő munkanapon felkeresni az orvost, nem szükséges ügyeletre menni. Ez azzal is magyarázható, hogy lényegében nincs adekvát orvosi gyógymódja.

     

    Noha a fül-orr-gégész a legtöbb esetben nagy dózisú kortizont ad a betegnek, ezt a terápiát semmilyen tudományosan megalapozott bizonyíték nem támasztja alá. Ugyanakkor a kortizonos kezelés rengeteg káros mellékhatást okoz. Ezek között első helyen említendő a csontritkulás, ezért a rövid ideig tartó kortizonos kezelés mellé is ajánlott megfelelő dózisban D-vitamint szedni.

     

    A homeopátiával foglalkozó orvosok a kortizonos kezelés után javasolják a Cortisonum nevű homeopátiás szer adását, hogy ezáltal helyreállítsák a szervezet homeopátiás szerekre adott reakciókészségét, amelyet a kortizon tönkretett. A Cortisonumot általában D10-es potenciában (naponta 5 golyócska) kell szedni, három hónapon át folyamatosan. Bizonyos gyógyszerek is okozhatnak hallásromlást, erre a gyógyszerhez mellékelt tájékoztató is felhívja a figyelmet.

     

     

     

    A cikket a Természetgyógyász Magazin szeptemberi lapszámában olvashatják!

    –vörös–
    XXVI. évfolyam 9. szám

      Aktuális lapszámunk:
      2020. szeptember

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.