Betegségek A-tól Z-ig

Házipor-allergia

Eldugult orr, köhögés, tüsszögés és könnyező szem

Amit általában házipor-allergiaként írnak le, az pontosabban megfogalmazva az orr és a hörgők nyálkahártyájának túlzott reakciója mikroszkopikus állatok, a házipor-atkák által kiválasztott anyagokra. Ezek az atkák minden normális háztartásban előfordulnak, és nem a hiányos higiénia következményei. Aki tehát ilyen allergiában szenved, az ezektől az apró lényektől úgysem tud megszabadulni, viszont lényegesen képes csökkenteni a terhelést és ezzel felvenni a harcot az allergiás hajlammal.


A nyugati ipari társadalomban a modern lakásviszonyok miatt az atkák jelentette allergénekkel lényegesen intenzívebb a találkozásunk, mint korábban. A fűtőtestek és a szigetelés miatt a belső klíma ősz és tavasz között igencsak kedvez az atkák szaporodásának, és ezzel sokkal jobban ki vagyunk téve az általuk kiválasztott anyagok hatásainak is.

 

A poratka-allergia gyakran rejtőzik makacs köhögés mögött, amely antibiotikumos kezelés és köhögéscsillapítók ellenére sem múlik el. További jellegzetes tünetek a folyton könnyező szem, a reggel bedugult orr, a megfázásos tünetek (betegségérzet és láz) nélküli folyamatos nátha, az éjszakai sípoló légzés, a fizikai terhelésre jelentkező légszomj és az asztma. Gyakran azonban a köhögés, főleg az éjszakai köhögés az egyetlen tünet. Mielőtt a poratka- allergiából rohamszerűen fellépő, súlyos légszomjjal jellemezhető asztma alakul ki, a hörgők már gyakran túlzott érzékenységgel reagálnak a füstre, a kipufogógázokra és hasonló, belélegzett ingerlő anyagokra. Ilyenkor nem specifikus bronchiális hiperreagibilitásról beszélünk, amely az allergia következménye. Jellemzője a köhögés és a sípoló légzés. Diagnosztikai szempontból a tüdőfunkciós vizsgálat és a tesztgyógyszerrel végzett nem specifikus provokációs teszt a hörgők küszöbérték alatti érzékenységét mutatják ki.

 

Az atkaallergia semmiképpen sem csak gyerekeknél és fiataloknál lép fel, akár hetvenéves kor felett is kialakulhat. Gyanú esetén az allergiatesztet tehát minden életkorban el kell végezni. Ez általában szúrásos tesztből áll, amelynek során különféle allergiát kiváltó anyagokat tesznek csepp formában az alkar belső részére, hogy a bőr reakcióját láthatóvá tegyék. A pozitív reakció az allergia közeli bizonyítékaként szolgál.

 

A diagnózis biztonságát növeli az atkák elleni antitestek meghatározása. Ha továbbra is bizonytalanság áll fenn, vajon a panaszokat atkaallergia okozta-e, akkor nyálkahártya-provokációs teszt végezhető. Ilyenkor egy adag atkaallergént permeteznek az orrba, és megvizsgálják, a nyálkahártya megduzzad-e, illetve váladékozik-e. A vér antitestjeinek meghatározása önmagában nem mindig megbízható, és téves diagnózishoz vezethet. Ha a leírt diagnosztikai eljárás házipor-allergiát mutat ki, annak okait kell hatékonyan leküzdeni. Első helyen az atkaszéklettel való találkozás áll.

 

A hagyományos orvoslás terápiája jórészt a tünetek enyhítésére korlátozódik. Az orrtüneteket rövid ideig elmulasztják az antihisztaminok, spray, tabletta vagy csepp , a krónikus orrdugulást általában kortizontartalmú orrspray-vel gyógyítják. Bronchiális asztma esetén kortizontartalmú és hörgőtágító szereket alkalmaznak dozírozható aeroszol formájában. Bár mindez kombinálva atkaelhárító matrac és ágynemű alkalmazásával néhány hét alatt lényegesen csökkenti vagy megszünteti a tüneteket, az allergiás hajlam fennmarad.

 

A tünetek megszűnnek, a hajlam marad

Tartós javulást remélhetünk, ha a beteg legalább négy hetet atkamentes hegyi levegőn tölt, a legtöbb esetben ez legalább kétéves tünetmentes időszakot eredményez. Az alpesi gyógyhelyek, mint például Davos, ennek köszönhetően újra nagy népszerűségnek örvendenek.

 

 

Miközben alszunk, nem vagyunk egyedül: a poratkák (lásd a kis ábrát) különösen jól érzik magukat ágyunk nedves, meleg miliőjében. Ezen kívül itt elegendő ennivalóhoz is jutnak, mivel táplálékukat az emberi bőr apró, leváló darabkái jelentik. Ezért igazolt allergia esetén az alvóhely átalakítása a legfontosabb feladat

 

Az allergia tartós legyőzéséhez gyakran szóba jön a deszenzibizálás (immunterápia). Ennek során megpróbálják a testet lassan hozzászoktatni az allergiát kiváltó anyaghoz, amennyiben a legkisebb adagokban dolgoztatják fel vele. A terápia azonban nem mindig sikeres, és nem is teljesen veszélytelen, amennyiben az allergént a bőr alá fecskendezik. A deszenzibizálás még új formája, amikor három év során napi egyszeri szájöblítést kell végezni atkaallergénnel (az úgynevezett nyelv alatti immunterápia, szublingvális immunterápia, SLIT), kevésbé rizikós, ám a siker kilátása is kisebb.

 

A holisztikus allergiaterápia a deszenzibizálást kritikusan szemléli, mivel az egyébként is többszörösen stresszelt szervezetet, amelynek öngyógyító képessége már meggyengült vagy további betegségekkel küzd, egy pluszinger, az allergén valószínűleg túlterheli. A mindennapi praxisban ezért sok páciens számára ez a terápia nem jöhet számításba. Ennek ellenére természetgyógyászati szempontból nem feltétlenül elvetendő, mivel a küszöb alatti dózisban adagolt allergénnel a kezelés alapvetően serkenti az öngyógyító erőket. Ebben az értelemben a terápia felteheti a pontot az I-re homeopátiás vagy kínai terápia esetén.

 

Az alternatív gyógyító eljárások közül főként a homeopátia és az akupunktúra válik be. Mindkettő lehetőséget kínál a tünetek mint a betegség gyökere kezelésére. Természetgyógyászati szempontból allergiák esetén elsősorban az immunrendszer meggyengülése és a pszichovegetatív kimerültség játszik szerepet az okok között. Meggyengült immunrendszer esetén a szervezetnek nyirokszerekre van szüksége, esetenként kivezető és méregtelenítő szerekkel kombinálva, amelyek serkentik a máj- és veseműködést. Gyerekeknél a hathetes Phönix felépítő terápia jöhet szóba.

 

A pszichovegetatív kimerültség a stressz, az alváshiány és a lelki terhelések következménye. Ebben az értelemben a gyerekeknél lelki stresszt jelent a szülők túlzott elvárása is. Ez vonatkozik például azokra a gyerekekre, akik az anya hiányzó kapcsolatainak pótlására szolgálnak. Ilyenkor általában nem elég azt mondani az anyának, hogy hagyja végre békén a gyereket, hanem többnyire pszichoterápiás segítségre is szükség van, és nemcsak a gyereknek.

 

A gyász gyakran ott áll a háttérben

Az allergiás panaszok kezdődhetnek egy közeli hozzátartozó elveszítését követően. Az ilyen esetekben a gyászreakció pszichoterápiás feldolgozása jöhet szóba. A hagyományos kínai orvoslás nézete szerint a túlzott gyász meggyengíti a tüdő-csít, a tüdő életenergiáját. Ezt a folyamatot pozitívan befolyásolja a tüdő 3 pont. Ezt magunk is rendszeresen kezelhetjük akupresszúrával, a tű azonban hatékonyabb.

 

Gyanú esetén az allergiatesztet minden életkorban el kell végezni

 

A hagyományos kínai orvoslásban a tüdőhöz rendelt évszak, az ősz természetes elengedési folyamatot jelképez: a szél lefújja a leveleket a fákról, a növények nedvei befelé húzódnak, hogy felkészüljenek a következő tavasz bimbózására. Ehhez hasonló módon az elengedési folyamat az individuum esetében is önmaga felé fordul. Így jobban megérthető, mi tesz neki jót és mi árt. Biológiai szempontból ennek a folyamatnak az ép immunrendszer felel meg, amely képes különbséget tenni önmaga és az idegen testek között, és amely állapotot az allergiás beteg elveszített.

 

Az elengedésből, illetve a sikeres gyászmunkából származó tisztánlátás jót tesz a tüdő-csínek, lehetővé teszi, hogy az illető szabadabban lélegezzen, és hozzásegíti ahhoz, hogy újra jobban elhatárolja magát a környezetétől. Erős tüdő-csí esetén nincs többé szükség arra, hogy a szervezet allergia formájában túlzott reakciókat adjon olyan természetes anyagokra, mint a poratka vagy a virágpor. 

 

Az elengedési folyamatot és a tüdő-csí erősítését serkenti a Bach-virágok közül a cikória és a cseresznyeszilva. Homeopátiából például a Lachesis D30 jöhet számításba heti egyszer 5 csepp vagy golyó formájában. A Lachesis a túlzásokra hajlamos anyának is segít abban, hogy a gyerekét hagyja olyannak lenni, amilyen. A megfelelő homeopátiás szer kiválasztásához tapasztalt terapeuta segítségét tanácsos kérni.

 

 

Kínai szempontból a tüdő-csít kell erősíteni

A tüdő-csít jól erősíti a homeopátiás komplex szerek közül a Yerba santa vagy a Pulmonaria. Ezen kívül erősíthető természetes légzéssel is. A jóga vagy a csi-kung hasznos légzőgyakorlatokat kínál, amelyeket egyébként külön kellene megtanulni. Emellett a kitartást igénylő sportágak is jók ilyen célra, mivel serkentik a rendszeres átlégzést.

 

Az alternatív gyógyító eljárások közül főként a homeopátia és az akupunktúra válik be

 

A gyenge tüdő-csít a hagyományos kínai orvoslás a tüdő 7 és 9 tüdőmeridián-pontokon át kezeli. A tüdő 7 különösen jól kezelhető akupresszúrával. Ez utóbbi hatását erősíthetjük, ha a kezelés előtt az adott pontot bemasszírozzuk egy csepp gerániumolajjal.

 

Az allergiás köhögés tüneteit enyhíthetjük a következő homeopátiás szerekből készült keverékkel, amelyet a gyógyszertárban állítanak össze nekünk: Luffa D4, Sabadilla D4, Galphimia D4, Cardiospermum D4 Dil. aa partes ad 80,0. Ebből naponta háromszor 20 cseppet vegyünk be némi vízzel. Ha az orrmelléküregek is érintettek, akkor az Euphorbium comp, a Sisnusitis Hevert S vagy a Kalium chloratum I Similiaplex segít. Az orr nyálkahártyájának erős duzzanatára és az eldugult orra a Ricura spg. Peka N Tropfen való. A módszerek megfelelő kombinálása atkaallergia esetén általában jó terápiás eredményeket hoz. 

 

Nehezítsük meg a poratkák életét

A poratkák a legnagyobb számban a hálószobában találhatók, ott is főként a matracban és az ágyneműben, mivel az emberi bőr lehullott részecskéiből táplálkoznak és a meleg-nedves környezetben kiválóan érzik magukat. Igazolt allergia esetén a matracokat feltétlenül be kell húzni lélegző, atkaszéklet-elhárító huzattal. Alapvetően a matrac és az ágynemű szanálása, illetve ápolása az elsőrendű feladat.

 

   

Akinek erős allergiája van, az a legjobb, ha nem maga porszívózik, még akkor sem, ha a gépben megfelelő szűrőfilter található 

 

Ugyanilyen speciális huzattal vonjuk be a párnákat, az ágyat és az ágyneműt is. Ha erre nincs lehetőségünk, akkor amilyen gyakran csak lehet, mossuk ki 60 fokon (az atkák ettől a hőmérséklettől kezdve pusztulnak el). A jó mikroklímát biztosító és gyorsan megszáradó pehelytakarók is jók az allergiásoknak, amennyiben megfelelő huzatot teszünk rájuk. 

 

A régebbi, már nagy mennyiségű atkaszékletet tartalmazó matracokat cseréljük újakra. Az anyaga nem számít, mert az atkák ugyanolyan jól érzik magukat a műanyagban, mint a természetes szálak között. A matracra tegyünk vastag betétet, amelyet havonta kimosunk 60 fokon, hogy ne ágyazódjanak bele az atkák.

 

Rendszeresen szellőztessünk! Az atkák növekedését ugyanis elősegíti a magas légnedvesség (60 százalék fölött). Ha a levegő a szobában száraz (legföljebb 60 százalékos a levegő nedvességtartalma, de inkább 50 alatt), a szoba levegője nem melegebb 20 foknál és kevés benne a por, akkor harcolhatunk a legjobb eredménnyel az atkák ellen.

 

Vannak olyan porszívók, amelyek mikrofilterüknek köszönhetően nem fújják ki magukból működés közben a finom polleneket és az atkaszékletet, így az nem kerül vissza a szoba levegőjébe. A filtert rendszeresen cserélni kell.

 

A plüssállatokban általában rengeteg por gyűlik össze, megelőzésként tegyük őket három napra a mélyhűtőbe.

 

Mielőtt a poratka-allergiából rohamszerűen fellépő, súlyos légszomjjal jellemezhető asztma alakul ki, a hörgők már gyakran túlzott érzékenységgel reagálnak a füstre, a kipufogógázokra és hasonló, belélegzett ingerlő anyagokra

 

A régi szőnyegektől, főleg az ágyelőkéktől lehetőleg szabaduljunk meg. Ha nem akarunk lemondani a szőnyegekről, akkor évente kétszer megfelelő készülékkel alaposan távolítsuk el belőlük a port. A szintetikus szálak elektrosztatikusan megkötik a port. Ha lehetséges, a padlószőnyeget helyettesítsük mosható padlófelülettel.

 

A sima padlókat ne seperjük, hanem nedvesen töröljük fel, hogy a port ne szórjuk szét. Ügyeljünk rá, hogy a felület jól megszáradjon, mert a nedves közeg serkenti az atkák szaporodását. Kipróbálhatjuk azt az atkaölő szert, amely az indiai neem-fa kivonatát tartalmazza, ezzel a matracokat és az ágyneműt is kezelhetjük.

 

A párnázott bútorokat rendszeresen portalanítsuk, és időnként kezeljük atkaölő szerrel. Ha újat szerzünk be, a textilbevonatú helyett részesítsük előnyben a sima bőrből (de nem velúrból) készült bútorokat. 

 

Önsegítés akupresszúrával

Allergia esetén az akupresszúra elősegíti a gyógyulást. Az önkezelés során mutató- és középső ujjunkkal vagy a hüvelykujjunkkal erősen, köröző mozdulatokkal masszírozzuk a megfelelő pontokat. Ennek során akkora nyomást gyakoroljunk a pontra, hogy könnyű, tompa érzés keletkezzen. Naponta egyszer 10 percen át masszírozzuk. 

 

Tüdő 7 és 9: a tüdő-csí erősítése A tüdő 7 pont a hüvelykujj oldalán található kétujjnyira a csuklóránc fölött, az alsó karon. A tüdő 9 a csuklóízület belső hajlatánál található. Mindkét pontot a hüvelykujjunkkal masszírozzuk.

 

Tüdő 3: az elengedési folyamat segítése A tüdő 3 pont kéttenyérnyi távolságra található a könyökhajlat fölött, a bicepsz felső csatlakozásánál. A középső ujjunkkal masszírozzuk. 

- dr. ki -
XIV. évfolyam 4. szám

Címkék: akupresszúra, allergia, házipor, poratka

Aktuális lapszámunk:
2019. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.