Betegségek A-tól Z-ig

Hi­pe­rak­tív gyer­me­kek

Népi gyógymódok, természetgyógyászati eljárások

Mo­dern ko­runk­ban egy­re több, ko­ráb­ban nem is­mert vagy rend­kí­vül rit­kán elő­for­du­ló be­teg­ség ke­rül a fi­gye­lem kö­zép­pont­já­ba. Egy ré­szü­ket nyu­god­tan so­rol­hat­juk az úgy­ne­ve­zett ci­vi­li­zá­ci­ós be­teg­sé­gek kö­zé, és ezek so­rá­ba il­leszt­­he­tő a hi­pe­rak­tív gyer­me­kek kér­dés­kö­re. De va­jon va­ló­ban be­teg­ség­ről van-e szó, vagy pe­dig a meg­vál­to­zott élet­fel­té­te­lek és kör­nye­zet ha­tá­sá­ról? A vá­lasz ma sem egyér­tel­mű. Va­ló­szí­nű­nek lát­szik vi­szont, hogy a hi­pe­rak­ti­vi­tás több­fé­le okra ve­zet­he­tő vissza, és en­nek meg­fe­le­lő­en több­fé­le mó­don ke­zel­he­tő tü­net­cso­port.  


 Ha egy egyéb­ként jó ké­pes­sé­gű­nek mon­dott gyer­mek ta­nu­lá­si pro­b­lé­mák­kal küzd, ak­kor könnyen le­het, hogy túl sok szennye­ző ne­héz­fém hal­mo­zó­dott fel szer­ve­ze­té­ben

 

A sza­kiro­da­lom még a meg­ne­ve­zést il­le­tő­en sem egy­sé­ges: a hi­pe­rak­tív gyer­mek ki­fe­je­zés mel­lett a hi­per­ki­ne­ti­kus ma­ga­tar­tá­sza­va­ron, a mi­ni­má­lis agyi disz­funk­ción vagy a mi­ni­má­lis agy­ká­ro­so­dá­son ugya­nazt a je­len­sé­get ér­tik. Kö­zös jel­lem­ző­je azon­ban va­la­mennyi meg­ha­tá­ro­zás­nak a fi­gye­lem­za­var, amely hi­pe­rak­ti­vi­tás­sal vagy a nél­kül is ki­ala­kul­hat, és le­het át­me­ne­ti vagy visszama­ra­dó faj­ta.

 

A hi­pe­rak­tív gyer­me­ket kör­nye­ze­te túl élénk­nek íté­li, emiatt gya­kran kell szem­be­sül­nie kon­flik­tu­sok­kal ott­hon és kö­zös­ség­ben (óvo­da, is­ko­la) egy­aránt. Az ilyen gye­re­kek ál­ta­lá­ban né­hány perc­nél to­vább kép­te­le­nek oda­fi­gyel­ni va­la­mi­re, ha­mar fél­be­hagy­nak bár­mi­lyen, újon­nan kez­dett te­vé­keny­sé­get, tü­rel­met­le­nek, sok­szor fo­lya­ma­to­san be­szél­nek, és má­so­kat nem hagy­nak szó­hoz jut­ni, kép­te­le­nek nyu­god­tan ját­sza­ni. Elő­for­dul, hogy más gyer­me­ke­ket nem hagy­nak bé­kén, kép­te­le­nek egy hely­ben ül­ni (még ét­ke­zés­kor sem), és túl­zott ener­giá­juk akár ön­ma­guk el­len for­dul­hat. Min­dezt gya­kran kí­sé­ri al­vá­sza­var: ke­ve­set al­sza­nak és nyug­ta­la­nul. Ezért az­tán so­ha nin­cse­nek iga­zán ki­pi­hen­ve. Ez per­sze ál­ta­lá­ban a csa­lá­di kör­nye­ze­tük­ben ugyan­csak meg­fi­gyel­he­tő, hi­szen a gyer­me­kek túl­zott éj­sza­kai ak­ti­vi­tá­sa má­sok ál­mát is za­var­ja.

 

Az oko­kat il­le­tő­en a ku­ta­tók egy cso­port­ja azt tart­ja meg­ha­tá­ro­zó­nak, hogy a hi­pe­rak­tív gyer­me­kek agyá­ban túl­sá­go­san sok do­pa­min sza­ba­dul fel. Ez olyan anyag, amely az ide­gin­ge­rü­le­tek át­vi­te­lé­ért fe­lel (Par­kin­son-kó­ro­sok­nál ép­pen eb­ből van az agy­ban ke­vés). A sza­kér­tők egy má­sik cso­port­ja a hi­pe­rak­ti­vi­tást ge­ne­ti­kai oko­kra ve­ze­ti vissza. Egy vizs­gá­lat sze­rint a hi­pe­rak­tív gyer­me­kek szü­lei­nek és test­vé­rei­nek több mint a fe­lé­nél szin­tén meg­je­lent ez a tü­net­cso­port. Egyes ku­ta­tá­sok össze­füg­gés­be hoz­ták a hi­pe­rak­ti­vi­tást a ter­hes­ség ide­jén tör­tént do­hány­zás­sal, il­let­ve a szü­le­tés­kor fel­lé­pő oxi­gén­hiánnyal.

 

A hi­pe­rak­tív gyer­me­ket kör­­nye­ze­te túl élénk­nek íté­li, emiatt gya­kran kell szem­be­sül­nie kon­flik­tu­sok­kal ott­hon és kö­zös­ség­ben (óvo­da, is­ko­la) egy­aránt

 

Vé­gül lé­te­zik olyan el­mé­let is, amely az ide­ig­le­ne­sen, csak rö­vi­debb ide­ig fen­nál­ló hi­pe­rak­ti­vi­tás­ra azon az ala­pon ta­lál ma­gya­rá­za­tot, hogy a tü­ne­tek hát­te­ré­ben va­la­mi­lyen ér­zel­mi meg­ráz­kód­ta­tást, csa­lá­di vál­ság­hely­ze­tet ke­res. Ilyen­kor az iga­zi meg­ol­dást nem a gyer­mek, ha­nem a szü­lők ke­ze­lé­se, a ne­kik nyúj­tott ta­ná­csok, az élet­mód­be­li vál­toz­ta­tá­sok je­len­tik.

 

A hi­pe­rak­tív gyer­mek sze­ren­csé­re gya­kran ki­nö­vi ezt a ren­del­le­nes­sé­get, ideg­rend­sze­re éré­sé­vel a tü­ne­tek eny­hül­het­nek, akár meg is szűn­het­nek. Ha ez még­sem tör­té­nik meg, ak­kor az il­le­tő fel­nőtt­ko­rá­ban is túl­sá­go­san ak­tív, örök­ké nyüzs­gő ma­rad. Ilyen em­be­rek­ből lesz­nek a mun­ka­má­niá­sok, de vál­hat be­lő­lük ki­vá­ló ku­ta­tó, örök­ké az újat ke­re­ső mű­vész vagy tu­dós. Le­o­nar­do da Vin­ci, a po­li­hisz­tor mű­vész, Walt Dis­ney, a „rajzfilm­ki­rály” vagy Tho­mas A. Edi­son, a fel­ta­lá­ló zse­ni ugyan­csak hi­pe­rak­tív sze­mé­lyi­ség­nek szá­mí­tott.

 

 

Fi­gye­lem­za­var hi­pe­rak­ti­vi­tás nél­kül

A hi­pe­rak­ti­vi­tás nél­kül ki­ala­ku­ló fi­gye­lem­za­var, amellyel együtt jár a ta­nu­lás­ra va­ló kép­te­len­ség, pusz­tán at­tól is lét­re­jö­het, hogy va­la­me­lyik vi­ta­min hi­á­nya kö­vet­kez­té­ben elég­te­len az agy­mű­kö­dés. A „bű­nö­sök” lis­tá­ján el­ső he­lyen sze­re­pel a vas, amely­nek hi­á­nya csök­ken­ti a fi­gyel­met, az ál­ló­ké­pes­sé­get, en­nél­fog­va a ta­nu­lást és a vi­sel­ke­dést is be­fo­lyá­sol­ja.

 

Ha egy egyéb­ként jó ké­pes­sé­gű­nek mon­dott gyer­mek ta­nu­lá­si pro­blé­mák­kal küzd, ak­kor könnyen le­het, hogy túl sok szennye­ző ne­héz­fém hal­mo­zó­dott fel szer­ve­ze­té­ben. Ha­ja­na­lí­zis­sel ezek ki­mu­tat­ha­tók; több­nyi­re a hi­gany, a kad­mi­um, az ólom, a réz és a man­gán ma­gas szint­je hú­zó­dik meg a hát­tér­ben. Ilyen­kor a ne­héz­fém­szennye­zés ki­ve­ze­té­sé­vel – jól fe­lé­pí­tett, kom­bi­nált vi­ta­min-, ás­vá­nyi­a­nyag- és an­tio­xi­dáns-kú­rá­val – né­hány hét alatt ked­ve­ző vál­to­zást le­het elér­ni.

 

A hi­pe­rak­tív gyer­mek gya­kran ki­nö­vi ezt a ren­del­le­nes­sé­get

 

Vé­gül ér­de­mes meg­em­lí­te­ni, hogy több ta­nul­mány is ki­mu­tat­ta: a gya­ko­ri fül­fer­tő­zés (kö­zép­fül­gyul­la­dás) két­szer annyi rosszul ta­nu­ló gyer­mek­nél for­dul elő, mint az is­ko­lá­ban jól tel­je­sí­tők­nél. Az is­mét­lő­dő kö­zép­fül­gyul­la­dást át­élt gyer­me­kek las­sab­ban ta­nul­nak meg be­szél­ni, ta­nu­lá­si ne­héz­sé­gek­kel küz­de­nek, és ál­ta­lá­ban ala­cso­nyabb az in­tel­li­gen­cia­szint­jük is.

 

Hi­pe­rak­ti­vi­tás fi­gye­lem­za­var­ral

Min­den ti­ze­dik-hu­sza­dik is­ko­lás gyer­mek tar­to­zik eb­be a cso­port­ba, és tíz­szer több fiú küzd hi­pe­rak­ti­vi­tás­sal, mint amennyi lány. A tü­ne­tek már óvo­dás kor­ban jel­lem­ző­ek, de az or­vo­sok a di­ag­nó­zist ál­ta­lá­ban csak ké­sőbb ál­lít­ják fel, ami­kor a gyer­mek már is­ko­lá­ba ke­rül. Nyu­ga­ton, fő­leg az Egye­sült Ál­la­mok­ban 2-3 mil­lió is­ko­lás­ko­rú fiú kap gyógy­szert emiatt, pe­dig nem le­het biz­to­san tud­ni, hogy a tü­ne­tek el­nyo­má­sán, hát­tér­be szo­rí­tá­sán kí­vül nincs-e olyan mel­lék­ha­tá­suk, amely az érin­tet­tek­nek csak fel­nőtt­ko­ruk­ban okoz majd pro­blé­mát. Rá­adá­sul az ilyen gyógy­szert sze­dő gyer­me­kek­ből – ha a dó­zis nem meg­fe­le­lő, vagy va­la­mi­lyen ok­ból ki­ma­rad a gyógy­szer sze­dé­se – könnyen ki­rob­ban­hat a vissza­foj­tott ener­gia. Ame­ri­ká­ban az is­ko­lás­ko­rú erő­sza­kos bű­nel­kö­ve­tő­kről gya­kran ki­de­rült, hogy ilyen vagy ha­son­ló gyógy­szert szed­tek.

 

Több tu­do­má­nyos ku­ta­tás bi­zo­nyí­tot­ta, hogy a hi­pe­rak­tív je­len­sé­gek több­sé­gé­ért a kü­lön­bö­ző élel­mi­szer-ada­lék­anya­gok, táp­lá­lé­kal­ler­gé­nek okol­ha­tók. A túl­zott cu­kor­fo­gyasz­tás ugyan­csak gya­kran jel­lem­ző az ilyen gyer­me­kek­re.

 

A gya­ko­ri fül­fer­tő­zés (kö­zép­fül­gyul­la­dás) két­szer annyi rosszul ta­nu­ló gyer­mek­nél for­dul elő, mint az is­ko­lá­ban jól tel­je­sí­tők­nél

 

Ha meg­gon­dol­juk, hogy az Egye­sült Ál­la­mok­ban 5000-fé­le ada­lék­anyag van hasz­ná­lat­ban, és becs­lé­sek sze­rint min­den ame­ri­kai szer­ve­ze­té­be éven­te több ki­ló ilyen ada­lék­anyag jut, ak­kor könnyen meg­ért­het­jük en­nek a té­nye­ző­nek a fon­tos­sá­gát.

 

Dr. Ben­ja­min Fe­in­gold el­mé­le­te sze­rint a hi­pe­rak­tív gyer­me­kek mint­egy fe­le ér­zé­keny az élel­mi­szer-szí­ne­zé­kek­re, tar­tó­sí­tó­sze­rek­re, íz­fo­ko­zó ada­lék­anya­go­kra, va­la­mint a ter­mé­sze­te­sen elő­for­du­ló sza­li­ci­lát­ra és fe­no­lo­kra. Más ku­ta­tá­sok­ból az de­rült ki, hogy a túl­zott izo­mak­ti­vi­tás­ért (hi­per­ki­né­zis) el­ső­sor­ban a fosz­fát­tar­tal­mú ada­lék­anya­gok fe­le­lő­sek.

 

Bár Fe­in­gold te­ó­riá­ját so­kan tá­mad­ták, több vizs­gá­lat meg­erő­sí­tet­te, hogy ha az em­lí­tett anya­go­kat ki­zár­ják a hi­pe­rak­tív gyer­me­kek ét­rend­jé­ből, ál­la­po­tuk­ban szá­mot­te­vő ja­vu­lás ér­he­tő el. Az egyik ilyen ku­ta­tás so­rán 76 sú­lyo­san hi­pe­rak­tív gyer­me­ket fog­tak hi­po­al­ler­gén dié­tá­ra: táp­lá­lé­kuk bá­rány­ból, csir­ké­ből, bur­go­nyá­ból, rizs­ből, ba­nán­ból, al­má­ból, ká­posz­ta­fé­lék­ből állt, emel­lett kap­tak mul­ti­vi­ta­mint és na­pi 3 g kal­ci­um-glü­ko­ná­tot. Egy hó­nap el­tel­té­vel 62 gyer­mek (82%) vi­sel­ke­dé­se ja­vult, kö­zü­lük min­den har­ma­di­ké tel­jes mér­ték­ben nor­ma­li­zá­ló­dott. Kí­sé­rő tü­ne­te­ik – fej­fá­jás, gör­csök, de­rék­fá­jás – ugyan­csak eny­hül­tek. Meg­erő­sí­tet­te ezt az össze­füg­gést, hogy ami­kor a vizs­gá­lat ide­jé­re el­ha­gyott élel­mi­sze­re­ket is­mét be­épí­tet­ték a gyer­me­kek ét­rend­jé­be, új­ra je­lent­ke­zett ná­luk a hi­pe­rak­tív ma­ga­tar­tás és az egyéb tü­ne­tek.

 

 

Ét­rend, élet­mód

Ne sze­re­pel­jen a gyer­mek ét­rend­jé­ben só, szén­sa­vas üdí­tő­i­ta­lok, tea, szó­ja­szósz, bo­re­cet, tej, ket­chup, csi­li­szósz, szí­ne­zett sajtok, cso­ko­lá­dé, sza­lá­mi, virs­li, disz­nó­hús, hot-dog, son­ka, bú­za, ku­ko­ri­ca, mus­tár, ada­lék­anyag­gal ké­szült vaj, jég­krém; min­den olyan ét­el, amely tar­tó­sí­tó­sze­re­ket, íz­fo­ko­zó, szí­ne­ző anya­go­kat tar­tal­maz. Ugyan­csak hát­rá­nyos a ter­mé­sze­tes sza­li­ci­lá­tok­ban dús táp­lá­lék, ezért ke­rü­len­dő a man­du­la, az al­ma, a sár­ga­ba­rack, a bo­gyós gyü­möl­csök, az őszi­ba­rack, a szil­va, a na­rancs, a pa­ra­di­csom, az ubor­ka. Szin­tén mel­lő­zen­dők a ma­gas fosz­for­tar­tal­mú ét­elek, ami­lyen a leg­több hús, va­la­mint a kó­la. Cél­sze­rű ki­ik­tat­ni a me­nü­ből min­den, fi­no­mí­tott cu­krot tar­tal­ma­zó ét­elt.

 

Csak ter­mé­sze­tes anya­go­kat tar­tal­ma­zó fog­kré­met hasz­nál­ja­nak. 

Ehet vi­szont a hi­pe­rak­tív gyer­mek min­den olyan zöld­sé­get, gyü­möl­csöt, amit nem em­lí­tet­tünk, va­la­mint rizs és zab ala­pú ét­ele­ket.

 

Ne sze­re­pel­jen a gyer­mek ét­rend­jé­ben só, szén­sa­vas üdí­tő­i­ta­lok, tej, szí­ne­zett sajtok, cso­ko­lá­dé, sza­lá­mi, virs­li, disz­nó­hús

 

A fen­ti­ek­ből ki­de­rül, hogy a leg­jobb len­ne min­den élel­mi­szer-ada­lé­kot tö­röl­ni az érin­tett gyer­me­kek ét­rend­jé­ből. A gya­kor­lat­ban azon­ban ezt igen ne­héz meg­va­ló­sí­ta­ni. Van le­he­tő­ség vi­szont az adott gyer­mek számá­ra ve­szé­lyes­nek mi­nő­sü­lő anya­gok azo­no­sí­tá­sá­ra, majd pe­dig az ét­rend­ből va­ló ki­zá­rá­sá­ra. A le­gegy­sze­rűbb mód­szer er­re az, hogy négy hé­ten ke­resz­tül ala­csony al­ler­gén­tar­tal­mú ét­ren­det kö­ve­tünk, majd egye­sé­vel kezdjük meg a „gya­nús” élel­mi­sze­rek is­mé­telt fo­gyasz­tá­sát. Tegyük ezt úgy, hogy na­pon­ta le­ga­lább egy­szer adunk be­lő­le a gye­rek­nek, és csak he­ten­te ve­ze­tünk be új élel­mi­szert. Kí­sér­jük fi­gye­lem­mel, hogy vissza­tér­nek vagy rossz­ab­bod­nak-e a tü­ne­tek, és ha igen, ak­kor fel kell hagy­ni az adott élel­mi­szer fo­gyasz­tá­sá­val.

 

A hi­pe­rak­tív gyer­me­kek azon cso­port­já­nál, amely­re jel­lem­ző az ideg­rend­szer éret­len­sé­ge, gya­ko­ri­ak a ba­le­se­tek, mert a fá­rad­ha­tat­la­nul nyüzs­gő gye­rek nem elég ügyes, és több ve­szély feny­ege­ti, mint tár­sait. Ilyen­kor se­gít­het az Ay­res-fé­le moz­gás­ter­ápia, amely nem­csak a moz­gás biz­ton­sá­gát nö­ve­li, ha­nem hoz­zá­já­rul
az ideg­rend­szer éré­sé­hez is. (Ma­gyar­or­szá­gon pél­dá­ul az Óbu­dai Ne­ve­lé­si Ta­ná­csa­dó­ban al­kal­maz­zák ezt a mód­szert.)

 

Gyógy­nö­vé­nyek

Kü­lö­nö­sen elő­nyös a macs­ka­gyö­kér, il­let­ve a macs­ka­gyö­ke­ret tar­tal­ma­zó te­ake­ve­rék. Ki­egyen­sú­lyoz­za az ideg­rend­szer mű­kö­dé­sét, mi­köz­ben nincs sem­mi­lyen ká­ros mel­lék­ha­tá­sa.

 

Ci­trom­fű (10 g), macs­ka­gyö­kér (30 g), ga­la­go­nya­vi­rág (30 g) és kom­ló (30 g) ke­ve­ré­ké­ből ve­gyünk egy mok­kás­ka­nál­nyit, for­ráz­zuk le 1 dl víz­zel, és 20 per­ces ál­lás után szűr­jük le. A meg­adott mennyi­sé­get nö­vel­het­jük vagy csök­kent­het­jük is asze­rint, hogy mennyi­re ha­tá­sos. Ha a gyer­mek szí­ve­seb­ben issza úgy, íze­sít­sük egy kis méz­zel. Na­pon­ta egy-két al­ka­lom­mal ké­szít­sük el és fo­gyas­szuk. (Dr. Nagy Gé­za nyo­mán)

 

Il­ló­o­la­jok

Aján­lott il­ló­o­la­jok: cé­drus­fa, ci­t­rom­fű, ilang-ilang, ka­mil­la, le­ven­du­la, man­da­rin, pe­tit­gra­in.

Ezek kö­zül a man­da­rint a gye­re­kek kü­lö­nö­sen sze­re­tik, meg­nyug­sza­nak tő­le, és még pi­ci gyer­me­kek­nél is nyu­god­tan al­kal­maz­ha­tó.

Aro­ma­lám­pá­ban pá­ro­log­tas­sunk két-há­rom­fé­le il­ló­o­la­jat az em­lí­tet­tek kö­zül, íz­lés sze­rint ke­ver­ve.

 

 

Re­fle­xo­ló­gia

Ke­ze­len­dő zó­nák a lábon: ve­se, mel­lé­kve­se, húgy­ve­ze­ték, húgy­hó­lyag, agy, hi­po­fí­zis, mel­lék­pajzs­mi­rigy, nap­fo­nat.

 

A ve­se­zó­na, mi­vel pá­ros szerv­ről van szó, mind­két lábon meg­ta­lál­ha­tó. A talp kö­ze­pé­től in­dul, a húgy­ve­ze­ték zó­ná­ján ke­resz­tül ha­lad a bel­ső bo­ka irá­nyá­ba, a húgy­hó­lyag­zó­na fe­lé, és eb­ben az irány­ban kell masszí­roz­ni is. A mel­lé­kve­se­zó­nát mind­két lábon köz­vet­le­nül a ve­se­zó­na fe­lett, de mé­lyeb­ben ta­lál­juk meg.

 

Aján­lott il­ló­o­la­jok: cé­drus­fa, ci­trom­fű, ilang-ilang, ka­mil­la, le­ven­du­la, man­da­rin

 

Az agy zó­ná­já­nak ke­ze­lé­sé­hez a na­gyujj be­gyét, a talp fe­lő­li pár­nás ré­szét, va­la­mint a má­so­dik ujj fe­lé eső ol­da­lát masszí­roz­zuk. A jobb agy­fél re­flex­zó­ná­ja a bal lábon, a ba­lé pe­dig a jobb lábon ta­lál­ha­tó. A hi­po­fí­zis re­flex­zó­ná­ja mé­lyen, a nagy-­lá­bujj kö­ze­pén van.

 

A mel­lék­pajzs­mi­rigy­re a láb bel­ső élén, a nagy­lá­bujj ala­pízü­le­te előtt ta­lál­ha­tó zó­na masszá­zsá­val hat­ha­tunk.

 

A nap­fo­nat­zó­na ke­ze­lé­se a 2. és a 3. ujj kö­zöt­ti vo­nal­ban, a talp pár­nás ré­sze alat­ti te­rü­le­ten tör­té­nik.

 

Aku­presszú­ra

Se­gít­het a pa­na­szok mér­sék­lé­sé­ben a test aku­presszú­rás pont­ja­i­nak masszá­zsa. Nyo­mo­gas­suk a vas­tag­bél-me­ri­di­án 4-es pont­ját (Vab-4) a hü­vely­kujj és a mu­ta­tó­ujj kéz­kö­zép­cson­ti ta­lál­ko­zá­sá­nál lé­vő mé­lye­dés­ben. Har­mo­ni­zál­ja a fe­jen ha­la­dó ener­gia­ve­ze­té­kek mű­kö­dé­sét.

 

El­la­zí­tó, nyug­ta­tó ha­tá­sú a szív­bu­rok-me­ri­di­án 6-os pont­já­nak (Szb-6) masszí­ro­zá­sa. Ezt úgy ta­lál­juk meg, hogy kö­zép­ső há­rom ké­zuj­jun­kat össze­zár­va, me­rő­le­ge­sen a csuk­ló­re­dő­re he­lyez­zük a kar bel­ső ol­da­lán, és eb­ben a ma­gas­ság­ban nyo­mo­gat­juk a pár­hu­za­mo­san fu­tó két hosszú ín kö­zöt­ti részt.

 

Ér­de­mes ke­zel­ni még a szív­bu­ro­kve­ze­ték 7-es pont­ját (Szb-7), amely a csuk­ló te­nyér fe­lő­li ol­da­lá­nak kö­ze­pén ta­lál­ha­tó.

 

Táp­lá­lék­ki­egé­szítők

A hi­pe­rak­ti­vi­tás több­nyi­re ala­csony kal­ci­um- és mag­né­zi­um­szint­tel pá­ro­sul, ezért ér­de­mes ilyen tar­tal­mú táp­lá­lék­ki­egé­szítőt szed­ni. A ké­szít­mény­ben a kal­ci­um és a mag­né­zi­um szer­ves ke­lát­kö­tés­ben és 2:1 arány­ban le­gyen je­len.

 

A B-kom­plex vi­ta­min elő­se­gí­ti az agy mű­kö­dé­sét, va­la­mint nyug­ta­tó, az ideg­rend­szert ki­egyen­sú­lyo­zó ha­tá­sú.

 

A C-vi­ta­min sze­dé­se ál­ta­lá­ban csök­ken­ti a stresszt, de van, akit élén­kít.

 

Jó mi­nő­sé­gű mul­ti­vi­ta­min és mul­ti ás­vá­nyi anyag ki­egé­szítő­vel el­ke­rül­he­tő az em­lí­tett anya­gok hi­á­nya.

 

Az ami­no­sa­vak kö­zül el­ső­sor­ban az l-cisz­te­in al­kal­ma­zá­sa jön szá­mí­tás­ba, fő­leg ha a ha­ja­na­lí­zis túl sok szennye­ző ne­héz­fé­met mu­ta­tott ki. Ér­de­mes még meg­fon­tol­ni a gam­ma-ami­no-vaj­sav (GA­BA) ada­go­lá­sát, mert mér­sé­kli a túl­zott ak­ti­vi­tást, az erő­sza­kra va­ló haj­la­mot, se­gí­ti vi­szont a kon­cen­trá­lást, a ta­nu­lást.

Kürti Gábor
X. évfolyam 2. szám

Címkék: hiperaktív gyerekek

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.