Betegségek A-tól Z-ig

Hipnózis a fájdalom és a szorongás ellen

Terápia a tudattalan segítségével

Hipnózis? Inkább ne, mert akkor teljesen tudattalan állapotba kerülnék, és így manipulálhatóvá válnék. Ki tudja, mi történne velem, anélkül, hogy védekezhetnék ellene! Akár bűncselekmény áldozatává is válhatnék! - Ilyen és hasonló előítéletek hangzanak el a hipnózissal kapcsolatban. Holott a terápiás céllal alkalmazott hipnózis számos betegség esetén hatékony és egyben teljesen kockázatmentes kezelési lehetőséget biztosít.  


 

A hipnotikus állapotot sokan spontán is megtapasztaljuk. Például ha egy izgalmas könyvet olvasunk vagy ilyen filmet nézünk, és hirtelen belép valaki az ajtón, mi pedig észrevesszük, hogy a figyelmünket teljesen lekötötte a könyv vagy a film. Hasonló történik velünk elalvás és felébredés között, vagy ábrándozás közben.

 

A hipnózis ennek megfelelően a megváltozott figyelemmel jellemezhető átmeneti állapot. Ebben az állapotban jelentősen megnövekszik a tudattalan koncentrációja és megszólíthatósága, míg a tudat kritikai képessége csökken. A hipnotikus kezelés során a tudatot és a megnövekedett figyelmet a hipnotizőr korlátozza (ez a függőségi kapcsolat az úgynevezett rapport). A kezelt személy ugyan észleli a külvilág ingereit, de nem veszi azokat igazán észre.

 

A hipnózis során a terapeuta szuggesztióval dolgozik, ami azt jelenti, hogy a páciensnek olyan "feladatokat" ad, amelyeket az előzetes beszélgetés során egyeztettek, és amelyek célja az illető magatartásának megváltoztatása. A tudattalan képekben kommunikál. A szuggesztióknak éppen ezért képszerűen elképzelhetőknek kell lenniük, de megvalósíthatóknak is. Abban a pillanatban, amikor a páciens az idegen szuggesztiót képszerű elképzeléssé változtatja, autoszuggesztióvá válik. Ezek azután kiemelhetők a tudattalanból és átalakíthatók. Alapvetően mindenki hipnotizálható, aki el tud képzelni egy képet.

 

A hipnotikus parancs, a szuggesztió ezért csak akkor alakítható át, ha a páciens elfogadja. A személyiségen, az etikai elképzeléseken vagy a kulturálisan érvényes erkölcsi elveken kívül álló szuggesztiókat (például hogy vetkőzzön le), az illető visszautasítja, a hipnózis összeomlik és a kezelt személy teljesen éberré válik. Egyetlen ember sem követ olyan szuggesztiókat, amelyek kívül esnek értékítéletén. A hipnotikus állapotban elkövetett bűncselekmények tehát ugyanúgy a mesék birodalmába tartoznak, mint a szexuális zaklatás áldozatává válás.

 

Gyakran teszik fel a kérdést, tapasztalhatók-e hipnózis során veszélyes reakciók, például hogy valaki nem ébred fel vagy mondjuk szívrohamot kap. Ez utóbbi eset, ha előfordul, a rapport megszakad, a hipnózis alvásba megy át, amiből az illető teljesen normálisan felébred. Ez a terápiás szempontból korrekten kivitelezett hipnózisra vonatkozik. A módszer csak színpadi változatában válhat veszélyessé, például ha az illetőknek azt sugallják, hogy az általuk ivott víz tulajdonképpen whisky. Ha a szuggesztiót nem vonják vissza, előfordulhat, hogy az illető már egy pohár víztől berúg.

 

A terápiás hipnózisba időről időre beépítenek olyan ellenőrző mechanizmusokat, mint a kar automatikus felemelése vagy számok elfelejtése, hogy lássák, milyen mély a hipnózis. Ezeket a szuggesztiókat vissza kell vonni, például a vizet whiskyből újra vízzé változatni vagy az elfelejtett számokat visszaadni. De ha ez elfelejtődne, a hipnotizőr bármikor visszaadhatja, úgyhogy itt sem áll fenn semmiféle veszély.

 

Alapvetően pozitívan befolyásolható, illetve korrigálható minden olyan vegetatív funkcionális panasz, amelynél szervi elváltozás nem áll fenn. Idetartoznak a gyomor- és bélpanaszok, a szívbántalmak, a szédülés, a beszédzavarok, de a pszichikai tévérzetek vagy tévmagatartások is. Ez vonatkozik mindenfajta fájdalomszindrómára is. A hipnózis ezenkívül alkalmas a magabiztosság erősítésére és kiegészítő kezelésként szenvedélybetegségek kezelésére. Létezik még számtalan további alkalmazási területe, például fogyókúra vagy dohányzásról való leszokás, evészavarok, alvászavarok kezelése, mindenféle szorongás gyógyítása, kiegészítő kezelés rákterápiákhoz, az iskolai, munka- vagy sportteljesítmény fokozása, valamint a fogorvostól való félelem legyőzése.

 

Természetesen a hipnózisnak is vannak ellenjavallatai. Nem alkalmazható fennálló skizofrénia, epilepszia vagy demencia esetén. Ugyanez vonatkozik a vallásos alapú ellenérzésekre, a hiányzó belső készségre és a jelentős intelligenciahiányra.

 

A hipnóziskezelés akkor lehet sikeres, ha a terapeuta előzetesen eloszlatja a páciens hamis várakozásait. Nem az történik ugyanis, hogy az illető mély álomba szenderül, amelyből gyógyultan ébred fel. A kezelés kemény munka, mivel régi lelki sebek szakadhatnak fel, hogy a belőlük kialakult téves magatartás helyébe új, helyes léphessen.

 

Ezt követi a szuggesztiók egyeztetése, amelyeket nem árt írásba is foglalni. Egy ülés során nem alkalmaznak háromnál többet, és ennek a háromnak is illeszkednie kell egymáshoz, illetve egymást kell kiegészítenie. Például a dohányzásról való leszoktatás fő parancsa lehet a "Nem dohányzom többet", kiegészítve a "Nincs szükségem pótkielégülésre", majd harmadikként a "Nem dohányzom együtt másokkal".

 

Maga a hipnózis bevezetéssel kezdődik. Itt minden szakembernek megvannak a maga tapasztalatai, a pácienstől függően 5-7 technikát alkalmaznak. Fontos olyan megoldást választani, amely megfelel a páciens kommunikációs igényeinek. Ez azt jelenti, hogy az illető a látott, a hallott vagy a mozgást érintő ingereket fogja-e fel a legjobban. Általában vegyes típusok léteznek. Hogy az illető melyik felvevőcsatornát létesíti előnyben, az az előzetes beszélgetésből derül ki.

 

A hipnózis ülése a következőképpen zajlik:

 

• Testi ellazulás: az autogén tréninghez hasonlóan nehézség- és melegérzés-gyakorlatokkal kezdődik. Itt is érvényes az, hogy a páciens személyes igényeit figyelembe kell venni (például ha elnehezedés helyett könnyűséget akar érezni), hogy a testi ellazulás optimális segítséget kapjon.

 

• Szellemi lazítás, a belső nyugalom és kellemes érzés megtalálása: a páciens különféle technikák segítségével (térbeli és színes vizualizációk) juttatható el a mély nyugalom állapotába.

 

• A hipnózis elmélyítése: az előbb leírt folyamat fokozása a kívánt állapot eléréséig.

 

• A tudattalan kapujának kinyitása és szuggesztiók.

 

• A következő hipnózisülés megkönnyítésének bevésése: ilyenkor a testi ingerek és bizonyos szavak egyébként elő nem forduló kombinációjával dolgoznak, például "És most azonnal és kerülő utak nélkül abba az állapotba jutok, amelyet megmutattál korábban". Kezdetben ez nehéz, majd egyre jobban megy.

 

• A tudattalan kapujának bezárása.

 

• A vizsgálati akciók esetleges szuggesztió jának visszavonása (például "most újra minden tagodat szabadon tudod mozgatni").

 

• A hipnózis visszavétele ("Most háromig számolok, és ha azt mondom, három, akkor teljesen éberré válsz, nyugodt és figyelmes leszel, és mindenre emlékszel majd!").

 

A kezelés során a páciens könnyedén betakarva egy kényelmes fotelben ül vagy díványon fekszik. Ritka esetekben, ha erőteljes testi reakciók várhatók, a padlóra is fekhet, nehogy megsérüljön. A terapeuta az illető fejénél ül, úgy, hogy a beteg reakcióit mindig pontosan láthassa.

 

A hipnózis után a páciensnek teljesen ébernek és figyelmesnek kell lennie. Ezt egy rövid beszélgetéssel ellenőrizhetjük, az átélteket és a tapasztalatokat amúgy is meg kell beszélni. Ezalatt eldől, a páciensnek szüksége van-e még pihenésre, vagy hazamehet. Az utólagos beszélgetés arra is jó, hogy még egyszer elmélyítse az ülés eredményeit. A hipnózis hatása a páciens által végzett önhipnózissal tovább mélyíthető. Ez utóbbira azonban nem minden ember egyformán alkalmas.

 

Hipnózis és alvás – mi a különbség?

A hipnózis során az agy különböző területein folyamatosan váltakoznak a gátló és a serkentő hatások. Az alvás és a hipnózis ugyanakkor nyilvánvalóan ugyanazokon a természetes folyamatokon alapulnak.

 

Az egész agy alvás közben sem alszik, és a tudatunk központjának számító nagyagykéreg egyetlen területe sem alszik tökéletesen. Ugyanakkor az alvás és a hipnózis között lényeges különbségek figyelhetők meg.

 

hipnózis alvás

megnövekedett figyelem a szuggesztióra

a páciens minden külső ingert észlel

csökkent kritikai képesség

a páciens végig tájékozódik térben és időben

fennmarad az emlékezőképesség

a pácienssel végig lehet beszélgetni

nincs figyelem

az ingerfelvétel szinte teljesen blokkolt

nem nyilvánul meg kritika

a tudat blokkolt

az emlékezőképesség ki van kapcsolva

a pácienssel nem lehet beszélgetni

   

A hipnózis mélysége

„És mialatt az órára néz, a szemhéja elnehezedik.” Sok páciens azt hiszi, hogy a terápiához különösen mély hipnózisra van szükség, holott valójában elegendő az enyhe vagy közepes mélység is. A hipnózis három mélységi fokát különböztetjük meg:

 

• Könnyű hipnózis: könnyű ellazult állapot, a tudat még teljesen aktív, éber szuggesztiók lehetségesek.

 

• Közepes hipnózis: az ellazulás mélyül, minden olyan feladat, amely nemáll ellentétben az illető személyiségével, kivitelezhető. Ideális szuggesztiók számára.

 

• Mély hipnózis: ezt csak ritkán (a páciensek körülbelül 20 százalékánál) és nehezen lehet elérni. Terápiás célra használhatatlan. Az emlékezetben lyukak maradnak.

- dr. ki -
XIV. évfolyam 11. szám

Címkék: fájdalom, függőség, hipnózis, szorongás

Aktuális lapszámunk:
2019. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.