Betegségek A-tól Z-ig

Hirtelen eszméletvesztés

A vizsgálatok gyakran derítenek fel szervi szívbetegségeket

    Bár fiatal emberek esetében többnyire ártalmatlan okok (pl. átmeneti vérnyomásesés) állnak a hirtelen eszméletvesztés hátterében, de előfordulhat neurológiai probléma (pl. epilepsziás roham), esetleg súlyos szívbetegség is. A laikus számára nem könnyű megítélni az ájult személy állapotát.


     

    Szerencsére a váratlan eszméletvesztések többségét a vérnyomás hirtelen esése okozza, ami önmagában nem veszélyes. Ezt a jelenséget vasovagalis syncopénak hívják (a nervus vagus, azaz a bolygóideg tónusának hatására az érrendszer kitágul, elernyed és a vérnyomás lezuhan). Esetleg előfordulhat ortosztatikus reakció is, ha valaki sokáig áll egy helyben. Ilyenkor a vér nagy része leszáll a lábakba, főképp, ha valakinek rossz a vénás keringése (visszértágulat) vagy gyengék a kötőszövetei. Ha mindehhez zsúfoltság, meleg és rossz levegő is társul és az illető kevés folyadékot ivott, jelentősen megnő az ilyen rosszullétek valószínűsége.

     

    Az ilyen típusú keringési szituációkra jellemző – legalábbis fiataloknál –, hogy a roszszullétet levertség, szédülés, látászavar előzi meg, olykor hányinger, izzadás és hasfájás is. A teendők meglehetősen egyszerűek: vízszintes testhelyzet, felpolcolt lábak, esetleg bizonyos reflex- vagy akupunktúrás pontok (befogadó 26) megnyomása. Ez a pont az akupunktúrában újraélesztő pontként is ismert, és az orr, valamint a felső ajak között, kicsit az orrhoz közelebb helyezkedik el. Körömmel erőteljesen kell masszírozni, de a kámfor- és/ vagy galagonyacseppek adása is sokat segíthet. Az eszmélet visszanyerését követően a páciensek egy részénél előfordulhat hányinger, hányás és gyakran erős fáradtság.

     

    Idősebb személyeknél hasonló reakciók minden előjel nélkül is előfordulhatnak. Hirtelen egyszerre csak összeesnek. Ha az illető ülő vagy fekvő helyzetből hirtelen feláll, véredényei nem képesek gyorsan összehúzódni, ezért a vér egy része a lábba áramlik, aminek következtében a koponya vérellátása elégtelenné válik. Hasonló (mellék) hatása lehet a vérnyomáscsökkentő gyógyszereknek is, főképp, ha a magas vérnyomást erőteljesen csökkentik. Akinél gyorsan és radikálisan kell csökkenteni a vérnyomást, lehetőleg kórházban kell kezelni, a többieknél pedig a gyógyszer korrekt dózisát óvatosan, fokozatosan kell beállítani.

     

    Előjelek nélküli ájulás előfordulhat azoknál a cukorbetegeknél is, akiknél az alapbetegség szövődményeként kialakuló polineuropátia károsította a belső szervekben a keringés szabályozását. A polineuropátia jellegzetes tünete egyébként a kellemetlen lábzsibbadás. A vasovagalis syncopéra hajlamos személyeknél a klasszikus természetgyógyászat módszereivel megelőzhető, illetve kezelhető a rosszullét.

     

    A mozgásterápia évtizedek óta része a szívbetegek rehabilitálásának 

     

    Idesorolható

    • a rendszeres testmozgás, például hetente háromszor kocogás, gyaloglás vagy nordic walking,
    • a kellő mennyiségű folyadék fogyasztása,
    • a kellő mennyiségű ásványi anyag fogyasztása (pl. párás, fülledt időben ügyelni kell a sóbevitelre),
    • a Kneipp-kúrák, melyeket rendszeresen kell alkalmazni (pl. naponta kétszer hideg vizes láblocsolás vagy harmatos fűben járás). Vehetünk „levegőfürdőt” is: nyitott ablaknál – különösen télen – csak egy fürdőruhában néhány percig tornázunk. A hideg levegő gyengéden serkenti a keringést és az anyagcserét.

     

     

    Carotis sinus szindróma: ájulás parkolás közben

    Ha az eszméletvesztés fejmozdulatokra, szűk gallértól, borotválkozás közben vagy a tolatva parkolás közben lép fel, az ún. carotis sinus szindrómára kell gondolnunk. A nyaki ütőerekben (arteria carotis) található két szifonszerű képlet, amelyben számos idegrost ágazik el, és ezek befolyásolják a szívműködést. Ha az idegpályákat erős inger éri, a szívfrekvencia hirtelen lelassul és csökken a vérnyomás. Súlyos helyzetben a szívverés néhány másodpercre akár teljesen leállhat – a következmény átmeneti eszméletvesztés.

     

    Megfelelő előzmények esetén fontos elvégezni a szükséges vizsgálatokat. E célt szolgálja a carotisra gyakorolt nyomás: EKG-ellenőrzés mellett a nyaki verőeret a megfelelő helyen masszírozzák. Ha fennáll a carotis sinus szindróma, az EKG-hullámokon tapasztalható a szívverés drasztikus lassulása. Megjegyzendő azonban, hogy ez a vizsgálati módszer nem teljesen veszélytelen. Ezer esetből egyben meszes lerakódás válik le az érfalról, ami szélütéshez (stroke) vezethet. Ezért ezt a vizsgálatot csak akkor szabad elvégezni, ha a beteget szükség esetén azonnali intenzív ellátásban lehet részesíteni. Ha a carotis sinus szindróma igazolódik, a betegnek általában szívritmus-szabályozóra van szüksége.

     

    Epilepszia, szívinfarktus vagy szívritmuszavar?

    Ha az ájulást nem jelzi előre semmilyen tünet, tehát sem hányinger, sem egyéb panasz, az érintett hirtelen, „csak úgy” elvágódik, súlyosabb okokra kell gondolnunk, főképp, ha az ájuláshoz légszomj és mellkasi szorító fájdalmak is társulnak. Különösen veszélyes, ha az eszméletvesztés fekvő helyzetben vagy terhelésre jelentkezik.

     

    Egy tipp az érintetteknek, akik hajlamosak a vasovagalis syncopéra: A lábakat keresztezzék (lásd a képen), és a lábizmokat legalább 30 másodpercre feszítsék meg. Ez a módszer gyakran segít a fenyegető ájulás elhárításában. Alternatívaként a karokat is egymásba kulcsolhatják, majd igyekezzenek ebben a helyzetben széthúzni azokat (izometrikus karkontrakció)

     

    A kérdés ilyenkor az, hogy az ájulás hátterében szívbetegség vagy neurológiai megbetegedés áll-e? A neurológiai ok, főképp epilepsziás roham mellett szól a kékes színű arc, a nyelv elharapása és a ritmusos izomrángások. A roham után hosszabb ideig tartó zavartság szintén neurológiai eredetre, illetve epilepsziás rohamra utal.

     

    Az előzmények nélküli eszméletvesztés különösen idősebb személyeknél gyanús: a  fulminánsan zajló szívinfarktus mellett, ami általában halálos kimenetelű, szívritmuszavarok okozhatják a rosszullétet. Ismert jelenség az ún. Adams-Stokes roham. Ez olyan szívritmuszavar, amely közben a szív szinte egyáltalán nem pumpál vért az érrendszerbe. A gyakori, kevésbé súlyos aritmiák közben is felléphet pulzuskihagyás, keringési elégtelenség. A szív szaporán, de erőtlenül húzódik össze, így nem továbbít elegendő vért az érrendszerbe. Ennek következménye az agyi keringés romlása, a vérnyomás esése és az ájulás.

     

    Az ilyen jellegű szívritmuszavarok esetén feltétlenül alapos kardiológiai kivizsgálás szükséges. A vizsgálatok gyakran derítenek fel „szervi szívbetegséget”, ami jelenthet infarktust, szívizomgyulladást vagy egyéb, a szív szívizmok, illetve a szív ingerületvezető rendszerének súlyos károsodásával járó betegséget.

     

     

    A természetgyógyászat főképp a megelőzésben és az utógondozásban játszik szerepet

    Ezek az állapotok, az epilepsziás rohamokhoz hasonlóan, elsősorban a hivatalos orvoslás témakörébe tartoznak. Akut esetben itt a lábak felpolcolása még káros is lehet, mivel a szív felé áramló vértöbblet további terhelést jelent. Ha a páciens 30 másodpercen belül nem tér magához az ájulásból, feltétlenül mentőt kell hívni, és meg kell kezdeni a szokásos elsősegélynyújtást (légzés és pulzus ellenőrzése, szükség esetén újraélesztés, egyébként stabil oldalfekvés biztosítása).

    A galagonya erősíti a szívizmokat, javítja azok keringését, vérellátását

     

    A természetgyógyászati eljárások hasznos segítséget jelenthetnek a megelőzésben: ilyen lehet a lúgosító hatású táplálkozás, esetleg bázikus hatású ásványianyag-pótlás, a kockázati tényezők következetes csökkentése (nikotin és alkohol elhagyása), a vérzsírértékek  optimalizálása, esetleg omega-3 zsírsavak szedése, a homociszteinérték csökkentése (B6-, B12-vitaminok és folsav szedésével), a fibrinogén- és a hematokritérték normalizálása.

     

    A mozgásterápia évtizedek óta része a szívbetegek rehabilitálásának, és az akut fázis után még súlyos esetekben is ajánlatos az alkalmazása. A mozgás javítja a szívizmok vérellátását és természetes bypasserek kialakulását. Az orvosi terápiák mellett alkalmazhatunk galagonyakivonatot, lehetőleg hosszabb távon. A galagonya erősíti a szívizmokat, javítja azok keringését, vérellátását. A strophantin nevű növény kivonata semlegesíti az izomzat elsavasodását és javítja a szívizmok oxigénellátását.

    -dr.ki-
    XVII. évfolyam 7. szám

    Címkék: ájulás, eszméletvesztés

      Aktuális lapszámunk:
      2019. december

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.