Betegségek A-tól Z-ig

Hullámok, dudorok, fájdalmak karon és lábon

Kar- és lábsérülések után gyakran felléphet az ún. "morbussudeck". Először a hullámokra, dudorokra, fájdalmakra figyelnek fel az érintettek, majd a szövet visszafejlődése következik, a csontok, izmok, ízületek zsugorodni kezdenek. Máig sem ismeretes, hogyan és miért alakul ki ez a megbetegedés, de korai és célzott kezeléssel a legtöbb esetben gyógyítható.


E rejtélyes betegséget a hamburgi sebész, Paul Sudeck után nevezték el, aki 1900 körül írta le e jelenséget, melyet "kisiklott gyógygyulladás"-nak nevezett. Ma Sudeck-disztrófiáról, reflex-disztrófiáról - vagy ahogy a Fájdalomkutatók Nemzetközi Egyesülete nevezi - komplex helyi fájdalomszindrómáról beszélünk.

 

A morbus sudeck lágyéki részen és kézen, karon, lábfejen, lábon kialakuló csontozatváltozás, ami tipikusan csonttörés vagy más sérülés után lép fel, de bekövetkezhet gyulladás vagy idegkárosodás hatására is. A szimptómák félrevezérelt ideg- és érrendszeri reakciók következtében jelentkeznek - véráramlászavar alakul ki. A háttérben mindig egyéni hajlam, a vegetatív idegrendszer fokozott labilitása áll.

A hosszabb időn át tartó nyugalmi állapot, pl. egy kéztörés után, gyakran
morbus sudeckhez vezethet

 

 

A betegség tipikusan három fázisban zajlik le, amelyeket nem mindig lehet egymástól élesen elhatárolni: általában gyulladásra utaló jeleket észlelnek először, a kiváltó eseményt követő kb. 1-6 hétben. A bőr túlmelegszik, pirosas-kékké válik, amelyhez fájdalom és mozgáskorlátozottság járul. A vérben azonban nem mutatható ki gyulladásra utaló jel, sőt lázas állapot sem tapasztalható.

 

Néhány hét elteltével jelentkezik a második fázis, a kezdődő szövet-visszafejlődés. Az egyenetlenség visszaszorul, a bőr elkékül, megvékonyodik (selyempapírhoz hasonlóvá válik), hideggé válik, az izomzat zsugorodik. Az érintetteket gyakran komoly fájdalmak kínozzák. Tipikus jelenség még az érintett végtagok izzadása.

 

Az utolsó fázisban (kb. 3-6 hónappal a kiváltó esemény után) a funkciózavarokhoz egyre fokozódó izom-, ízület- és bőrzsugorodás kapcsolódik. Legrosszabb esetben a kéz, kar, lábfej, láb teljes használhatatlansága is bekövetkezhet.

 

Ha a morbus sudeck megbetegedést idejében felismerik és szakszerűen kezelik, akkor nagyon jó esély van a teljes gyógyulásra. Ennek ellenére olykor hónapokig, ritkán évekig is eltarthat, mire a panaszok elmúlnak. Súlyos tartós károsodások, mint pl. merevség vagy szövetelhalás maradhatnak vissza.

 

Mivel a megbetegedés a lekülönbözőbb módon és előre nem láthatóan zajlik le, ezért mindenképpen személyre szabott kezelést igényel. Nem csak a diagnózis mielőbbi felállítása fontos, hanem a fájdalom megszüntetése is. Erre szolgálnak a kortizont nem tartalmazó reuma-fájdalomcsillapítók. Igen eredményesnek bizonyultak a terápiában a biszfoszfonátok (hatóanyagok, amelyek a csontleépülést csökkentik) is. A fizioterápiának is fontos szerepe van. A betegségi fázisoknak megfelelően a kezdeti stádiumban a kart, a lábat rövid időre gipszsínbe helyezik és felpolcolják. Javallt az enyhe hűsítés, pl. hideg vizes borogatás árnika hozzáadásával. Jeget azonban nem szabad alkalmazni - minden erős inger csak ronthat a helyzeten! Akut fázis esetén ezért az akupunktúrával is óvatosan kell bánni. Manuális nyirokcsapolás, kötőszövetmasszázs, valamint óvatosan végzett gyógytorna (túlnyomóan passzív mozdulatokkal) is szóba jöhetnek. Később a betegek egyre aktívabbak lehetnek.

 

A legfrissebb kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy a betegség a szabad gyökök támadásával is összefügg, ezért segíthetnek olyan antioxidáns gyógyszerek, mint az E-vitamin, C-vitamin.

 

Ajánlatos még a neutrálterápia, melynek alkalmazásakor érzéstelenítőt injekcióznak be bizonyos régiókba, hogy kikapcsolják a zavaró területeket. Ezzel a szövet visszafejlődését akadályozhatják meg. Ha betegség a karon jelentkezik, akkor a Ganglium stellatumot, azaz az oldalsó nyaki területen található idegcsomót injekciózzák. Ha a betegség a lábon jelentkezik, akkor az ágyéki csigolya melletti idegcsomót injekciózzák. Ha ezt az eljárást direkt az érintett területeken alkalmazzák (esetleg épen az akupunktúrapontokon), akkor az a véráramlás és anyagcsere javulását eredményezheti.

 

A homeopatikus gyógyszerek megválasztása az egyéni panaszoknak és szimptómáknak megfelelően történik:

 

Arnica D30, egy dózis (1 tabletta, 5 globuli vagy 5 csepp), adott esetben bázisgyógyszerként rendelik el az akut stádiumban dudorodások esetén: a beteg érintésre érzékeny. Olykor mint szubkutáns injekciót, pl. D4 Arnica-Hevertet vagy Arnica-Injeel S-t alkalmaznak.

 

Rhus tox D30 egy alkalommal, később D4 fájdalmak esetén naponta háromszor: feszült állapot, lemerevedés - a mozgás javulását eredményezi.

 

Hypericum D30 egy alkalommal: erős a fájdalom az idegpályákon, ideges, depressziós állapotba kerül a beteg a sérülést követően.

 

Bryonia D30 egy alkalommal: a beteg szúrós fájdalmat érez, a mozgás romlik, gyulladásos duzzadások keletkeznek a szövetek elhalványodásával.

 

Apis D30 egy alkalommal: égő, szúró fájdalmakkor, duzzadások esetén, ha a beteg érintésre extrém módon érzékeny.

 

Acidum fluoricum D30: a beteg hűsítést igényel, vagy a tenyere izzad.

 

Acidum formicicum D6 (D12 vagy ennél nagyobb dózis krónikus stádiumban), kizárólag mint szubkutáns terápia (pl. hólyagosodás, kiütések esetén, „áthangoló” szerként alkalmazzák): allergiára való hajlam, mozgásszükséglet, tartós, éjszaka is fellépő panaszok esetére.

 

Komplex szer: Traumeel S kenőcs: reggel és este és/vagy 3x30 csepp naponta.

 

Duzzadásokkor a felgyülemlések ellen: Lymphomy N 3x20 csepp, vagy Lymphdiaral aktív tabletta - 1-3 tabletta naponta, a szájban szétrágva.

tgym
XII. évfolyam 11. szám

Címkék: fájdalom, homeopátia

Aktuális lapszámunk:
2019. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.