Betegségek A-tól Z-ig

Így eddzük a figyelmünket!

Az emlékezet és a kreativitás fejleszthető

Néha elfelejti, hová tette a szemüvegét, mit akart venni a boltban, vagy hogy hívják azt a kedves ismerőst, aki olyan barátságosan köszönt ma reggel is? Ha előfordul ilyesmi, az még nem jelenti azt, hogy az Alzheimer-kór veszélye fenyegetné. A figyelem és összpontosítás képességét külső körülmények és az életmód egyaránt befolyásolják. Ráadásul szerencsére jól edzhető is, hiszen az agy egy életen át képes a tanulásra.


 

 

Az élet számos szituációjában nélkülözhetetlen, hogy nagyon koncentrálva és kitartással egyszerre több dologgal is foglalkozzunk, rugalmasan alkalmazkodjunk a folyton változó helyzetekhez, különféle forrásokból begyűjtsük az információkat, és ezek alapján következtetéseket vonjunk le. Ehhez olyan mentális képességeinket kell munkába állítanunk, mint a figyelem, az emlékezet, az összefüggésekben való gondolkodás és a gondolkodás rugalmassága.

 

A stressz és az információ túláradása rontja a figyelem képességét

Mai, információval és stresszel túlzsúfolt világunkban mindannyiunknak az a benyomása lehet, hogy a dolgokat nem vesszük igazán észre. A tanulás és az új információk feldolgozása nem megy nagyon könnyen. Az idősebbek ezen kívül arra is panaszkodnak, hogy koncentrációs képességük romlik, és egyre feledékenyebbek, stresszhelyzeteken kívül is.

 

Ha nagyon feszültek és stresszesek vagyunk, akkor sok adrenalin és noradrenalin kerül a vérbe és az agyba. Ezek az ingerületátvivő anyagok vészhelyzetben szabadulnak fel, és hatásukra az agyban fokozottabban jelentkeznek bizonyos izgatottsági állapotok, míg a más mintákra való átkapcsolódás gátlás alá kerül. Így például blokkolódik az asszociációs vagy az ötletelőképesség. Egyidejűleg megnő a kortizol koncentrációja, amely megint csak csökkenti a figyelem képességét, mivel a hippokampusz, az emlékezetben fontos szerepet játszó agyi terület negatív hatás alá kerül. Krónikus tartós stressz esetén az idegi növekedést befolyásoló faktorok csak korlátozottan képződnek, ami befolyásolja a hippokampuszban a sejtosztódást, sőt, ott akár a sejtek lebomlásához is vezethet. Ennek pedig a megfigyelőképesség problémája lehet a következménye.

 

Az erőteljes stressznek kitett embereknek éppen ezért ki kell használniuk a lazításra kínálkozó lehetőségeket (például a Jacobson-féle progresszív izomrelaxációt), másfelől pedig azokat a módszereket, amelyek lehetővé teszik a stresszhelyzetben való munkát is (például megfelelő tanulási és dolgozási technikák).

 

Megfelelő mennyiségű alvás hatására jobban eltárolódnak a tanultak

A jó szellemi és testi teljesítőképesség további alapja a megfelelő mennyiségű alvás. Mindenekelőtt az éjszaka első felére jellemző mélyalvás serkenti a napközben tanultak tárolását. A túl rövid alvási szakasz, párosulva túl kevés mélyalvási szakasszal a szellemi teljesítőképesség beszűkülését eredményezheti. A 60 év felettieknek átlagosan csak 6-7 órányi alvásra van szükségük, azaz kevesebbre, mint sokan gondolnák. Emellett a megfelelő mennyiségű testmozgás, elegendő ivás (2-3 liter naponta) és a sok zöldséget és gyümölcsöt tartalmazó egészséges táplálkozás lényegesen hozzájárul a szellemi teljesítőképességhez.

 

Az már régóta ismert tény, hogy a kognitív, azaz az érzékelést és a gondolkodást érintő funkciók tréningezése hozzájárulhat a szellemi képességek javításához és megtartásához. Ezeknek a folyamatoknak az alapját az úgynevezett neuroplaszticitás képezi, vagyis az agy alkalmazkodóképessége használatának kihívásaihoz, strukturálisan és funkcionálisan egyaránt. Erre szolgál az a stresszmentes, értelmes szellemi tréning, amelyet a neves bécsi orvos, pszichológus és szociológus, Franziska Stengel (1904-1997) fejlesztett ki. Olyan felnőttekre szabott agy- és emlékezettréningről van szó, amely mellőz mindenfajta stresszt és teljesítménykényszert, és a kreatív gondolkodást ugyanúgy serkenti, mint a megfigyelőképességet és a gondolkodás rugalmasságát. Emellett javítja a koncentrációt, a figyelmességet, az összefüggésekben való gondolkodást, a reprodukciót, valamint az olyan nyelvi funkciókat, mint a szavak megtalálása és a mondatszerkesztés.

 

A szellemi teljesítőképesség célzott tréninggel fokozható

Azok az idősek, akik egy éven át kombinálják a szellemi tréninget (heti egyszer) mozgástréninggel (hetente egyszer), szellemileg jobb állapotban maradtak, tovább éltek önmagukról gondoskodva és önállóan otthon, és később, illetve ritkábban betegszenek meg demenciában. Egy másik vizsgálat a rövidebb tréning hatásait is igazolta: aki három hónapon át heti egyszer elvégzi a Stengel-módszer szerinti programot, jelentősen javítja szellemi teljesítőképességét a legkülönfélébb területeken, valamint egészségesebbnek és kompetensebbnek érzi magát, mint korábban. Akik dolgoznak, azok az agyteljesítmény-tréning alkalmazásával stresszhelyzetben is jobban teljesítenek, valamint javítják a fantáziájukat és a szellemi kreativitásukat.

 

A figyelem, a gondolkodási képesség, az információfeldolgozás, az emlékezet és a beszédfunkciók fokozására a legkülönfélébb gyakorlatok alkalmasak. A mnemotechnikák a megfigyelőképességet, például a nevek és az elintéznivalók listájának fejben tartását javítják.

 

Nem a megoldás, hanem az oda vezető út a tanulás célja

Olyan kérdések merülnek fel, amelyek felkeltik a kíváncsiságot, és arra ösztönöznek, hogy olyan dolgokkal foglalkozzunk, amelyekkel egyébként nem szoktunk, mert adottnak vesszük azokat.

 

Ennek során meg a kérdés megválaszolása áll az előtérben. A cél sokkal inkább a megoldáshoz vezető út: az átgondolás, a megfontolás, a megvitatás másokkal, az összefüggésekben való gondolkodás. Ez serkenti az elmélyült információfeldolgozást és a különféle emlékezeti funkciókat.

 

Példagyakorlatok a koncentráció és az emlékezet edzéséhez

Elgondolkodtató kérdés

Az ilyen jellegű kérdések arra valók, hogy morfondírozni kezdjünk érdekes dolgokon. Elsősorban nem arról van szó, hogy tudjuk a megoldást, hanem sokkal inkább az átgondolásról, a megoldási lehetőségek kitalálásáról. Mindez a vizuális érzékelés, a koncentráció, a reprodukció és a megfogalmazás, valamint az összefüggésekben való gondolkodás javítására szolgál.

 

• Milyen növény virágai és levelei láthatók a fotón?

• Az ehhez hasonló lótuszvirág Ázsiában szentnek számít. Vajon miért?

• Mi a különleges a lótusz virágán és levelein?

 

 

Megoldás: A képen tavirózsa látható, amely a lótuszvirág rokona. Mivel a virág és a levél soha nem piszkolódik össze, bár a növény az iszapban gyökerezik, a lótusz a tisztaság szimbólumának számít a buddhizmusban és a hinduizmusban. A buddhizmusban a lótuszvirág a lélek útját jelképezi, amely a materializmus mocsarából a tapasztalat vizén át növekszik, és a víz fölött a megvilágosodás fényében nyit virágot. A kinyílt virág a teremtés jelképe is, ahogyan a nyolclevelű virág az égtájakat és ezzel a kozmikus harmóniát is szimbolizálja.

 

A lótusz csekély kötődése és nagy meg - tisztuló ereje ennek az úgynevezett lótuszeffektusnak a kutatásához vezetett. A növény felületén aprócska dudorok képeznek védőréteget a víztaszító hatású cutinból. Ily módon a vízcseppek adhéziója jelentősen csökken a levelek felületén, és a vízcseppek leperegnek róla. Ezt a lótuszeffektust az iparban mesterséges utánzatok formájában állítják elő, és felületkezelésre használják öntisztuló tetőcserepek és ablaküvegek esetében.

Asszociációk

Az asszociatív gondolkodás fejlesztésére, a gondolkodás rugalmasságának fokozására, a megfelelő szavak és megfogalmazás megtalálására szolgáló feladatok.

Mi a közös a következő fogalmakban?

Település - Miskolc - titok - énekel

 

Megoldás: valamennyi szóban személyes névmások rejlenek (te, mi, ti, én). Keressünk olyan szavakat, amelyekben szintén megtaláljuk a személyes névmásokat!

Emlékezettréning

Az ilyen gyakorlatok gazdagítják és felfrissítik a szókincset. Ezzel elkerülhetjük a mindennapokban a túl egyoldalú szóhasználatot, és ritkábbá válnak majd az olyan helyzetek, amikor keresgélnünk kell a szavakat.

Hozzárendelés

A struktúrák, a megfigyelőképesség és a reprodukció fejlesztésére.

Melyik állatnak hogy hívják a kicsinyét?

 

1. borjú a. kutya
2. bárány b. tyúk
3. kölyök c. ló
4. csirke d. szarvasmarha
5. csikó e. béka
6. ebihal f. birka
   

Megoldás: 1 - d, 2 - f, 3 - a, 4 - b, 5 - c, 6 - e

 

Most gondoljunk vissza a feladatra! Milyen állatok és kicsinyeik neve szerepelt? További gyakorlatok az információfeldolgozás elmélyítésére:

 

• Hogy néznek ki az említett kicsinyek?

• Milyen hangot adnak?

• Fűződik valamelyikhez valamilyen élménye?

• Nevelt már fel ilyen kis állatot?

Emlékezetedző tipp

A hozzárendelés fontos stratégia, amelynek segítségével a fejben tartandó dolgokat ésszerűen rendszerezzük és megjegyezzük.

 

Példa:

• Írjunk egy bevásárlócédulát.

 

• Rendezzük el a rajta szereplő termékeket az áruházban található kategóriák szerint, például zöldséggyümölcs, hús és húsféle, tejtermék, gabonaféle stb.

 

• Rendezzük sorba a kategóriákat aszerint, ahogyan a szupermarketben sorakoznak.

 

• Írjuk fel, hány termék található az egyes kategóriákban, és jól jegyezzük meg.

 

• Idézzük fel a listánkat a boltban. Hasonlítsuk össze az egyes kategóriákba tartozó termékek számát a cédulánkon szereplő számokkal. Ha stimmel, tudjuk, hogy nem felejtettünk el semmit, és mehetünk tovább a következő polchoz. 

- vörös -
XIV. évfolyam 7. szám

Címkék: emlékezet, figyelem, koncentrációs gyakorlatok

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.