Betegségek A-tól Z-ig

Így erősödik az immunrendszer

Népi gyógymódok, természetgyógyászati eljárások

Tavasz végén, nyár elején – főleg az ilyen hosszúra nyúlt tél után, mint az idei – különösen nagy szükség van az immunrendszer megerősítésére. Természetes jelenség, hogy télen, amikor nem túl egészségesen táplálkozunk, kevesebb zöldséghez, gyümölcshöz jutunk, rövidebb ideig vagyunk a szabadban és többnyire kevesebbet mozgunk, fogékonyabbá válunk a betegségek iránt. Tavasszal tehát a méregtelenítést követően – esetleg azzal egyidejűleg – érdemes mindent megtennünk szervezetünk megerősítéséért, az immunrendszer támogatásáért.  


Sokan még ma is azt hiszik, hogy a betegségek nagyrészt elkerülhetetlenek, hiszen a baktériumok és a vírusok mindenképpen megtámadnak bennünket, elegendő, ha a közelünkbe kerülnek. Az igazság azonban ettől távol áll: egész életünk során folyamatosan kapcsolatba kerülünk mindenféle kórokozóval, megbetegedni viszont csak akkor fogunk, ha kedvezőek a feltételek a kórokozók elszaporodása számára. Ahogy Claude Bernard francia kutató, fiziológus a 19. század végén megfogalmazta: „A kórokozó semmi, a környezet minden.” Más szavakkal azt mondhatjuk, hogy akkor maradunk egészségesek, ha jól működik az immunrendszerünk.

 

Növelje ellenálló képességét a citrusfélék gyümölcsével vagy C-vitaminnal

 

A szervezet védelmi rendszere rendkívül összetett, finoman hangolt mechanizmus, amely az esetek többségében tökéletesen működik. Több részből áll: külön-külön és együttesen is fontos szerepük van az immunrendszer tevékenységében a manduláknak, a lépnek, a csecsemőmirigynek (thymus), a féregnyúlványnak (vakbélnek), a vékonybélnek és a vastagbélnek, valamint a nyirokrendszernek.

 

Természetesen a vér erre „szakosodott” alkotórészei ugyancsak különleges immunfeladatokat látnak el. Ide sorolhatók a fehérvérsejtek (neutrofil, eozinofil, bazofil, limfocita, monocita), a különböző szöveti specializált P-sejtek (makrofágok, hízósejtek stb.), továbbá speciális kémiai faktorok.

 

Ha baj van, a szervezet mozgósítja az immunrendszert, és ennek a jelei azonnal tapasztalhatók: belázasodunk, nyirokcsomóink megduzzadnak, a mandula fájdalmassá válik.

 

Az immunrendszer alkotórészei

Anélkül, hogy az immunrendszer alkotórészeinek szakosított feladatait részleteznénk, itt csupán összefoglaljuk a védelmi rendszer egyes elemeinek leglényegesebb feladatait. A torok két oldalán elhelyezkedő mandulák egyedülálló védőberendezésként működnek, ezért esetleges eltávolításukat jól meg kell fontolni. Erre inkább csak akkor érdemes sort keríteni, ha gyakorivá válik a tüszős mandulagyulladás, és a mandulák inkább gócként, semmint a védelem eszközeként szolgálnak. Mandulaműtét után azonban számolni kell azzal, hogy az immunrendszer első védelmi küszöbe lejjebb kerül: gyakorivá válnak a torokgyulladások, kiszárad a garat, megnagyobbodnak a nyaki nyirokcsomók, mert kénytelenek átvenni a mandula szerepét.

 

A lép a bal vese, a gyomor és a harántbél között fekszik, feladata többek között a vér tárolása, a fehérvérsejtek vagy nyiroksejtek (limfociták), valamint az ellenanyagok (antitestek) képzése, továbbá a régi vérsejtek lebontása.

 

A csecsemőmirigy a szegycsont mögött, a pajzsmirigy alatt és a szív felett helyezkedik el. Maximális nagyságát a serdülőkor végén éri el, azután az öregedéssel párhuzamosan fokozatosan elsorvad. Az immunrendszer szempontjából a legfontosabb mirigyünk.

 

A vakbél különböző gyulladások esetén tölt be védelmi szerepet.

 

A méhszúrás ellenőrzött körülmények közötti használata hatásosnak bizonyult számos immunbetegség kezelésében

 

A nyirokrendszerben keringő vízszerű, folyékony anyag, a nyirok a sejtek között képződik, a nyirokerek továbbítják. Ezek nyirokcsomókba futnak össze, ott folyik a kórokozók elpusztítása. Szervezetünk naponta 2-4 liter nyirokfolyadékot termel, amely végül a vénákba kerül. A nyirok az immunrendszerben és a szövetek víztartalmának szabályozásában egyaránt szerepet játszik. A nyirokkeringés elégtelen voltát vizenyő- (ödéma) képződés jelzi. Ha a szervezetet fertőzés éri, a nyirokcsomók működésbe lépnek, és az általuk termelt limfociták megtámadják és elpusztítják a kórokozókat.

 

Az immunrendszer úgynevezett specifikus és nem specifikus részre osztható fel. Az előbbi működése azt jelenti, hogy a szervezet jellegzetes ellenanyagot termel egy pontosan meghatározott kórokozó ellen. Mivel az immunrendszernek különleges „emlékezete” van, képes arra, hogy egy kórokozót testidegen ellenségként azonosítson, így azonnal ártalmatlanná tudja tenni az általa már ismert kórokozó által kiváltott, ismétlődő fertőzést. Ez az oka annak, hogy a gyermekbetegségeket életünk során csak egyszer kapjuk meg, és a védőoltások is ilyen mechanizmus alapján hatnak.

 

Ha azonban a kórokozók megváltoztatják a saját szerkezetüket – és ez elég gyakran előfordul –, akkor a már meglévő antitestek hatástalanok maradnak, hiszen „új” ellenséggel van dolguk. A specifikus immunrendszernek tehát korlátjai vannak, ráadásul igen lassan működik; teljes hatását első fertőzés esetén csupán 5-14 nap után fejti ki.

 

E hiányosságok kiküszöbölésére hivatott a szervezet nem specifikus immunrendszere, az ahhoz tartozó „kommandósok” vagy „villámháborús egységek”. A nem specifikus immunrendszer különlegesen „kiképzett” fehérvérsejtekkel, a makrofágokkal dolgozik. Ezek állandó ügyeletet tartanak, azonnal észlelik a kórokozók behatolását, akcióba lépnek és felfalják azokat. Minél gyorsabban küzdik le a betolakodókat, annál kisebb a veszélye a megbetegedésnek, annál kevésbé jelentkezik a gyulladás, a fájdalom és egyéb panaszok.

 

Életmód

A legfontosabb tudnivaló az, hogy az immunrendszer egészségéhez nem csupán a tökéletesen működő biokémiai folyamatokra van szükség, hanem elengedhetetlen a helyes életmód, a stressz kezelése, a pozitív gondolkodás is. Egyre több tudományos kísérlet igazolja, hogy hangulatunk, érzelmeink szoros összefüggésben állnak védelmi rendszerünkkel. Amikor örülünk, bizakodunk, pozitív gondolataink vannak, immunrendszerünk sokkal hatékonyabb, és megfordítva: amikor rossz a kedvünk, depresszióra hajlunk, immunrendszerünk is csökkent üzemmódban van.

 

Az is tény, hogy minél nagyobb stressz ér bennünket, annál komolyabb a hatása az immunrendszerre. Vizsgálatok szerint a házastárs elvesztése – ilyen szempontból talán ez a legvégzetesebb esemény – fogékonyabbá teszi a betegségre a túlélő társat, és az általában hamarabb meghal, mint a párkapcsolatban élők.

 

Manapság a gyerekek antibiotikumokat kapnak a bakteriális fertőzés leküzdésére, de a gyógyszerek is csökkenthetik a betegségekkel szembeni ellenálló képességet

 

Az orvostudomány már évtizedekkel ezelőtt elfogadta, hogy a negatív érzelmi állapotok kórosan hatnak az immunrendszerre, nehezebb volt azonban tudomásul venni az azóta ugyancsak számos kísérlettel igazolt másik összefüggést, hogy a pozitív érzelmi állapotok képesek számos súlyos betegség meggyógyítására. Ma már az is elfogadott tény, hogy a nevetés és egyéb pozitív érzelmek fokozzák az immunrendszer aktivitását, és ugyanilyen hatásúak a meditatív állapotok, az irányított imagináció, a hipnózis is. Amit szakember közreműködése nélkül bárki otthon is megtehet, az a rendszeres lazítás (relaxálás), amelynek sokoldalú gyógyító hatása felbecsülhetetlen értékű.

 

A csecsemőmirigy működésének fokozására egyszerű eljárás a szegycsont finom ütögetése.

 

A helyes életmód legfontosabb elemei az immunrendszer erősítésére a következők: a dohányzás mellőzése, megfelelő testsúly, napi legalább 7 óra alvás, rendszeres testgyakorlás és lazítás.

 

Étrend

Az étkezés ugyancsak legyen rendszeres, növeljük a zöld levelű zöldségek fogyasztását, álljunk át a vegetáriánus étrendre, vagy legalább növeljük a zöldségek és gyümölcsök arányát, húsok közül pedig legfeljebb fehér húsúakat és halat együnk. Régóta ismert, hogy a fokhagyma rendszeres fogyasztása többek között az immunrendszer hatékonyságát is fokozza. Aki nem tud nagy mennyiségben fokhagymát enni vagy idegenkedik annak erőteljes illatától, helyettesítheti jó minőségű, fokhagyma-tartalmú táplálékkiegészítővel. Mellőzzük vagy szorítsuk vissza a cukor használatát, ne fogyasszunk alkoholt, és igyunk elegendő vizet (legalább napi 2,5 litert).

 

Az immunrendszer csökkent működésének leggyakoribb oka a tápanyaghiány. Ez nem feltétlenül súlyos mértékű, ám tudni kell, hogy akár egyetlen fontos tápanyag hiánya is döntő befolyással lehet az immunrendszerre. Főleg az idős korban jellemző egyoldalú táplálkozás vezet ilyen állapotokhoz.

 

Több más jótékony hatása mellett – előnyös érelmeszesedésnél, prosztata-megnagyobbodásnál, májbetegségben és általános gyengeségnél – kiválóan erősíti az immunrendszert a virágpor.

 

A szénanátha oldására nyomja meg a hólyag 2-es pontot, amely a szemöldök belső végénél található

 

A szervezet számára szükséges valamennyi fehérjét, összes esszenciális aminosavat, telítetlen zsírsavakat, vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket egyaránt tartalmaz. Ha valaki tudja, hogy allergiás valamelyik virág porára, az inkább ne szedje. Mindenki más először csak igen óvatosan, parányi adagban kezdje hozzászoktatni a szervezetét, fokozatosan emelve a dózist. Néhány hét alatt napi 2-3 evőkanálnyi mennyiségig juthatunk el. Kb. 2 hónapos virágporkúra után tartsunk 2 hét szünetet, majd ismételjük meg a kúrát, újra fokozatosan emelve a mennyiségeket.

 

Az elhízás ugyancsak csökkenti az immunválaszt, ezért túlsúlyos embereknél gyakoribbak a fertőzések, mint a normális súlyúaknál. Az emelkedett koleszterin- és vérzsírszintek szintén csökkent immunműködéshez vezetnek. Ismert tény továbbá, hogy az alkoholisták fogékonyabbak a fertőzésekre, náluk például gyakoribb a tüdőgyulladás.

 

 

Gyógynövények

A két legnépszerűbb immunserkentő gyógynövény a kasvirág (Echinacea) és az Astragalus. Immunserkentő hatásukat számos vizsgálat igazolta.

 

A kasvirág egészséges emberek immunrendszerét is erősíti, és megelőzés céljából ugyancsak ajánlatos az alkalmazása. Megelőzésre vegyünk be napi 20 csepp Echinacea-tinktúrát, és tartogassuk a szánkban, illetve a nyelvünk alatt, mielőtt lenyeljük. Meghűléses betegségnél már az első tünetek jelentkezésekor bevehetünk egyszerre 50 cseppet, majd óránként 10-10 cseppet, 3-4 napon keresztül. Gyerekek immunrendszerének erősítésére is előnyös, de nekik ne adjunk alkoholos kivonatot, illetve alkalmazzunk recept nélkül kapható homeopátiás szert.

 

Az Astragalus gyökerét a hagyományos kínai orvoslásban vírusfertőzések kezelésére használják. Többféle módon és előnyösen hat az immunrendszerre: fokozza a monociták és a makrofágok tevékenységét, a falósejtek aktivitását, a T-sejtek működését.

 

A legnépszerűbb immunserkentő gyógynövény a kasvirág (Echinacea)

 

Az egyik legkiterjedtebben alkalmazott és legtöbbet vizsgált gyógynövény, az édesgyökér számos más előnyös hatása mellett az immunrendszert is erősíti, elsősorban azzal, hogy növeli az immunrendszer által termelt vírusellenes anyag, az interferon szintjét.

 

Az orbáncfű is alkalmas az életerő növelésére. Antivirális hatása miatt jól használható a vírusfertőzések után gyakran jelentkező kimerültség enyhítésére.

 

Dr. Nagy Géza kiemeli még könyvében a szomoljai szeklicét (Leuzea, Rhaponticum carthamoindes). Ez az Ázsiából származó, termesztett gyógynövény sokféle gyógyhatással büszkélkedhet. Ahol honos, ott az emberek igen magas életkort érnek meg. Fitohormonokat tartalmaz, ezek az idegrendszerre hatnak és javítják a fizikai és a szellemi kondíciót.

 

Ugyancsak ő sorolja az immunerősítő hatású növények közé a Panax ginsenget, a bazsalikomot, a benedekfűt, a levendulát, a zabot, a kálmost és az apróbojtorjánt.

 

 

Gyógyborok

Egy rész porított angyalfűgyökérhez (Archangelica officinalis Hoff.) adjunk kilenc rész fehérbort. Tároljuk 20 napig sötétben, hermetikusan elzárva, és naponta legalább egyszer rázzuk fel. Szűrés után fogyasztható napi 2-3 alkalommal fél-fél deciliter. (Dr. Nagy Géza)

 

Egy nagy porcelánedénybe öntsünk 5 liter fehérbort, csavarjunk bele 5 citromot, tegyünk hozzá egy vaníliarudacskát és egy evőkanálnyi, porrá őrölt köménymagot. A műveletet zárható edényben végezzük vagy alkalmazzunk celofánt. Négy nap múlva szűrjük le, édesítsük negyed kiló mézzel. Palackozva hűtőben tároljuk, és naponta kétszer fogyaszthatunk belőle fél vagy egy decilitert. (Dr. Nagy Géza)

 

 

Illóolajok

Hasznos illóolajok immunerősítésre: bergamott, eukaliptusz, geránium, kajeput, kakukkfű, niaouli, teafa.

 

Lázcsillapítás

Fertőzés esetén a láz a test egyik legfontosabb és leghatásosabb védekező reakciója. Amikor a testhőmérséklet egy-két fokkal emelkedik, a szervezet a láz segítségével könnyebben semmisíti meg a vírusokat és a baktériumokat, mintegy beindítja a gyógyulási folyamatot. Éppen ezért a lázat csak akkor szabad lenyomni, ha már túl magasra emelkedik. A lázcsillapításra gyermekeknél fokozottan kell ügyelni, nehogy bekövetkezzék az úgynevezett lázgörcs. Felnőtteknél viszont, amíg a láz nem éri el a 39–40 fokot, tekinthetjük az említett módon hasznos jelenségnek. A lázat pedig úgy is csökkenthetjük, hogy nem akadályozzuk a szervezet öngyógyító folyamatait, például lábszárborogatással. Két kisebb lenvászon kendőt nedvesítsünk be langyos vízzel, és bokától a térdig csavarjuk be vele a lábat. Tekerjünk rá száraz vászonkendőt, majd frottír- vagy gyapjútörülközőt. A borogatást 20 percig hagyjuk a lábon, majd ismételjük meg az eljárást. Egyidejűleg mindkét lábon használjuk. Ha a láz 38,5 °C alá megy, nem szükséges tovább borogatni.

 

Hőmérséklet-emelés

Ha egy meghűlés láz nélkül zajlik, akkor a szervezetet átmeneti túlmelegítéssel támogathatjuk a kórokozók elleni harcban. Erre szolgál a szauna vagy gőzfürdő, a frissítő lábfürdő és az úgynevezett Schlenz-féle fürdő. Ez utóbbinál a fürdővíz hőmérséklete csak 36,5 °C, és fokozatosan melegítjük fel forró víz hozzáadásával 39 °C-ra. A fürdés ideje 30-60 perc, gyerekeknél rövidebb. A fürdővíz hőmérsékletét ne hagyjuk csökkenni. Fürdés közben a bőrt szivaccsal vagy kefével vörösre dörzsölhetjük. Ilyenkor erősen felgyorsulnak a kiválasztási folyamatok. Fürdés után feküdjünk ágyba és pihenjünk, izzadjunk.

 

Figyelem! A fent említett három testhőmérséklet-emelő módszert szívbetegek, keringési zavarokkal és érrendszeri panaszokkal küzdők ne alkalmazzák, egészséges szervezet esetében viszont mindegyik ingerterápia hasznos lehet.

 

 

Reflexológia

Az immunrendszer működésében szerepet játszó szervek, szervrendszerek zónáit masszírozzuk a lábon. Kezelendő területek: mandulák, lép, vakbél, vékonybél, vastagbél, nyirokrendszer. Természetesen elengedhetetlen – mint minden kezelés megkezdésekor, ezúttal is – a vese és a húgyvezeték zónájának masszírozása, a méregtelenítés fokozása céljából pedig a májzóna kezelése.

 

A meditáció segítségével megteremthetjük a testi funkciók egyensúlyát

 

A mandulák zónáját a lábfejen, a nagylábujj tövében, az íntől jobbra és balra, a második ízen találjuk. A lép reflexzónája a bal talpon, a vesezónával szinte egy magasságban, a negyedik ujj vonalában helyezkedik el. A vakbélzóna a jobb talpon, a láb keskeny része alatt van. A vékonybélzóna mindkét lábon kezelhető, a talp közepétől a sarokpárnáig tart, oldalirányban pedig a negyedik és ötödik ujj közötti vonaltól a láb belső széléig húzódik. Ezt a zónát a behajlított ujjak bütykeivel masszírozhatjuk. A felszálló vastagbél zónája csak a jobb lábon kezelhető, a vékonybélzónától kifelé húzódik. A lábujjak felé haladva masszírozzuk. A harántvastagbél mindkét lábon masszírozható, a vékonybélzóna felett. A leszálló vastagbél zónáját csak a bal lábon találjuk meg, a talp külső szélétől kb. fél centire, a vékonybélzóna mellett. A sarok felé irányuló mozgással kezeljük. A nyirokrendszer zónáit csak finoman szabad masszírozni, mert igen érzékenyek. A felső nyirokutakat a lábujjak közötti bőrredők mentén, az alsó nyirokutakat a külső és belső bokát felül összekötő vonal mentén kezelhetjük, míg a nyirokerek mellkasi főtörzsének reflexzónáját a lábfejen, az öregujj és a második ujj között találhatjuk meg.

 

Akupresszúra

Hasznos a vastagbélvezeték 4-es pontjának (Vab-4), 11-es pontjának (Vab-11), valamint a kormányzóvezeték 14-es pontjának (Kor-14) a kezelése.

 

A Vab-4 pont a hüvelykujj és a mutatóujj kézközépcsonti találkozásánál lévő mélyedésben található.

 

Az elhízás ugyancsak csökkenti az immunválaszt, ezért túlsúlyos embereknél gyakoribbak a fertőzések, mint a normális súlyúaknál

 

A behajlított könyökön felül, a könyökhajlat külső szélén van a Vab-11 pont. Szoptató anyáknak érdemes tudniuk, hogy ennek a pontnak a masszírozása emeli a gamma-globulin szintjét az anyatejben, így javítja a csecsemő ellenálló képességét a betegségekkel szemben.

 

A Kor-14 pont az utolsó, vagyis a 7. nyakcsigolya és az 1. hátcsigolya tövisnyúlványa között található.

 

Táplálékkiegészítők

Az immunrendszer működése szempontjából talán a legfontosabb étrend-kiegészítő az A-vitamin. Alapvető szerepet játszik a bőr, a légzőszervek, az emésztőrendszer és a testszövetek felszínének védelmében. Emellett részt vesz számos immunfolyamat elindításában és fokozásában.

 

Terhes anyáknak A-vitamin adása nem javasolt, mert fejlődési rendellenességet okozhat, pótolható viszont karotinokkal.

 

A legtöbb tapasztalat a béta-karotinnal kapcsolatban gyűlt össze (ez az A-vitamin elővitaminja). A többi karotinoid ugyancsak erős antioxidáns, számos immunserkentő hatásukat mutatták ki. Ha nem zöldségből (főleg sárgarépából) kívánjuk fedezni karotinszükségletünket, akkor részesítsük előnyben a természetes alapú étrend-kiegészítőket.

 

A C-vitaminról köztudott, hogy vírus- és baktériumellenes hatású, fő előnye azonban az, hogy javítja az immunrendszer működését, többek között növeli a fehérvérsejtek számát és fokozza a csecsemőmirigy-hormonok elválasztását. Felszívódása tökéletesebb akkor, ha érfalerősítő bioflavonoidokkal együtt visszük be a szervezetbe.

 

Az ellenanyagok termeléséhez kapcsolódó, úgynevezett humorális és a sejt által közvetített, sejtes immunválaszt egyaránt serkenti az E-vitamin.

 

A rendszeres lábfürdő ellenállóbbá tesz

 

Előnyösen befolyásolja még az immunrendszer tevékenységét a B6-vitamin és más B-vitaminok, valamint a folsav, a cink és a szelén.

 

Főleg a Távol-Keleten terjedt el, de ma már Európában és Amerikában is közismert az immunrendszer-erősítő gombák használata. A Shiitake és a Reishi gomba táplálékkiegészítő formájában is hozzáférhető.

 

Erős antioxidánsként az alfa-zsírsavak ugyancsak előnyösen alkalmazhatók az immunrendszer erősítésére – főleg krónikus fáradtság és pikkelysömör esetén.

 

Az immunzavarok gyakori oka a vashiány, amely különösen gyermekeket, menstruáló nőket és idős embereket érint. Férfiaknál a vashiány ritka. Vigyázat: fertőzéskor nem ajánlatos a vaspótlás, mert vasra a kórokozóknak ugyanúgy szükségük van, mint az egészséges sejteknek. Így tehát vaskiegészítés elsősorban nőknek, és inkább megelőzésre javasolt.

Kürti Gábor
IX. évfolyam 5. szám

Címkék: immunerősítés

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.