Betegségek A-tól Z-ig

Így javítható a beszédképesség

Ha szélütést követően sérül a beszédközpont

Ha a szélütés érinti a bal agyféltekét, az kisebb-nagyobb mértékben kiterjed a beszédközpontra is. A beszéd képességének elvesztése igazi tragédia az érintettek és a családtagok számára. Megfelelő, rendszeres gyakorlással és nagy fegyelemmel azonban a beszédet és a beszédértést újra meg lehet tanulni.


A szélütés számos formájánál a beszédkészség olyannyira korlátozódik, hogy a szavak és mondatok valóságos betűsalátaként hatnak

 

A szélütés egyik gyakori következményét a különféle beszéd és hangképzési nehézségek jelentik. A beszédterapeuták (klinikai lingvisztikusok, logopédusok, beszédgyógyító pedagógusok) a beszéd korlátozottságától függően többféle formáját különböztetik meg:

 

• Afázia esetén a beszédértés, a szavak megtalálása, a nyelvtan, az olvasás és/vagy az írás lehet érintett.

 

• Dizartrofónia a neve a kiejtés és a hang zavarainak.

 

• A beszédapraxiában szenvedő betegeknek a beszédhez szükséges mozgások kivitelezésével van gondjuk, azaz például a nyelvüket nem tudják a megfelelő helyzetbe hozni, hogy egy meghatározott hangot kimondjanak.

 

A szélütés utáni beszédzavarok kezelése általában már a kórházban megkezdődik, és utána a rehabilitációban, majd ambuláns formában folytatódik. A kezelés mindig az adott beteg állapotához igazodik.

 

Afázia esetén a betegnek nehézséget jelent mondatokat alkotni, nemritkán nehezen találja meg a megfelelő szavakat. Az is előfordulhat, hogy a beszédértéssel is zavarok támadnak, például a hasonló szavak jelentését nem könnyen különíti el egymástól. Ha a beteg a szélütés előtt sokat olvasott és szívesen írt, akkor rosszul érinti, ha ez a képessége is zavart szenved. Visszahúzódóvá válhat, leszokhat arról, hogy felemelje a telefont vagy keresse a barátai társaságát, miután nem tud többé a korábbihoz hasonlóan részt venni a beszélgetésükben.

 

Ilyenkor a beszédképességek újbóli felépítésére van szükség. Először a  szavak szintjén hajtanak végre egyszerű gyakorlatokat. Például a betegnek fel kell olvasnia bizonyos fogalmakat, és párosítani azokat a megfelelő képekkel. Utána a képekhez kell kimondania a megfelelő szavakat. A képesség fejlődésével a feladatok egyre nehezebbé válnak, lassan rövid mondatokat is kell alkotni. Ehhez jönnek még az írásos feladatok, például beírni a hiányzó betűket a szavakba, vagy egy kupac betűből szavakat alkotni.

 

 

Ha a beszédkészség javul, újra lehetővé válik a társasági élet

Ha a beteg újra könyveket szeretne olvasni, a terápia során egyszerűbb szövegekkel kezdik el a munkát. A betegnek ilyenkor az a feladata, hogy elolvassa a szöveget, majd összefoglalja a tartalmát és kérdésekre válaszoljon. A szövegek azután mind összetettebbekké és hosszabbakká válnak, amíg végül a páciens a terapeutával közösen újra elolvashat egy egész könyvet. A páciens kiegészítésként házi feladatot, otthon elvégzendő gyakorlatokat is kap. Ha az illető szorgosan gyakorol, körülbelül hatvan terápiás óra után a képességei annyira javulhatnak, hogy újra bekapcsolódhat a társaséletbe, és a kívülállók észre sem veszik, hogy egyáltalán szélütésen esett át.

 

 

Intenzív otthoni tréninggel visszatér a beszéd

Ha valaki súlyos agyvérzésen esik át, utána problémái lehetnek a szövegértéssel, a beszéddel, az olvasással és az írással is. Ilyenkor egy kommunikációs könyv segítheti a környezettel való megértést, de a mimikát és a gesztusokat is lehet úgy tréningezni, hogy a beteg ki tudja fejezni a kívánságait. Ha valaki érdeklődik a számítógépes megoldások iránt, van kimondottan afáziásoknak kifejlesztett szoftver, ezt is lehet használni, ez ugyanis otthoni és nagyon intenzív kiegészítő tréninget tesz lehetővé.  A gyakorlatokat a beteg a terapeutával közösen, a saját fejlődési ritmusának megfelelően választja ki. Ily módon a beteg visszanyerheti a beszédképességét annyira, hogy jól elboldoguljon a mindennapi szituációkban.

 

A képzett, tapasztalt terapeutának számos eszköz van a kezében ahhoz, hogy a gyógyulási folyamatot akupunktúrával támogassa

 

A beszédrehabilitáció viszonylag hamar elkezdhető. A javasolt beosztás heti két-három találkozás a terapeutával, illetve ha ez nem lehetséges, a betegnek a hozzátartozók segítségével kell intenzíven gyakorolnia. Ezt jelentheti egyszerűbb szövegek olvasása, szavak és mondatok írása, de legfőképp beszélgetés a többiekkel, akár kézzel-lábbal is.

 

A hozzátartozóknak szóló figyelmeztetés, hogy amennyiben a szélütés a beszédközpontot érintette, az ugyan zavart okozhat a beszédben, de a gondolkodásban és a tudásban nem. A betegek gondolkodnak és éreznek, csak ezt nem tudják mások tudomására hozni. Segítsék a pácienseket lassú, egyszerű mondatokkal, akár gesztusokkal is kísérve! Ha időt hagynak nekik, előbb-utóbb a megfelelő szavakat is meg fogják találni.

 

Példák egyszerű beszédgyakorlatokra

Melyik képhez illik az a szó, hogy sapka?

 

Egészítse ki a következő szót: FR.N…KR.M.S (megfejtés: franciakrémes)

Alkosson egy szót a következő betűkből: SLZTAA (megfejtés: asztal)

Mi az összefoglaló neve a következőnek: ibolya, rózsa, nárcisz (megfejtés: virág)

Mi illik még a sorba? Gyümölcslé, kóla, kávé… (megfejtés: tea, kakaó…)

 

 

Segítséget nyújt az akupunktúra

A kínai orvoslásban a szélütéshez a „szélbetegséget” asszociálják. Ilyenkor többnyire egyfajta belső szélről van szó, amely a jin, a vér és a csi gyengeségének bázisán a stagnálással összeköttetésben alakul ki. A képzett, tapasztalt terapeutának számos eszköz van a kezében ahhoz, hogy a gyógyulási folyamatot akupunktúrával támogassa.

 

Bár az akut fázisban relatív telítettség áll fenn (biao), ez végső soron az ürességen (ben) alapul. Amikor a betegek – jellemző módon bizonyos idő elteltével a szélütés után – terapeutához fordulnak, általában a betegség krónikus fázisában tartanak, amikor a csi, a jin és a vér üressége a meghatározó. Ezek a szélütés tipikus jeleihez vezetnek: bénultság, beszédzavarok, nyelési zavarok stb.

 

Ebben a fázisban a kezelési stratégiának tehát a csi, a jin és a vér erősítésére kell irányulnia. A beszédzavarok területén a releváns meridiánok a szív, a vese, a lép, a ren mai (összeköttetésben a nyelvvel) és a du mai (összeköttetésben az aggyal). A beszédrehabilitáció támogatására szolgáló akupunktúrás pontok a következők lehetnek:

 

Szív 5: erősíti a nyelvet.

Húgyhólyag 62: megnyugtatja a belső szelet, és a meridián lefutásának köszönhetően kapcsolatban áll az aggyal.

Perikard 5: kezeli a nyákot a felső melegítőben, és hatásos megragadt beszéd és hangvesztés esetén.

Perikard 9: a nyelv merevségekor.

Ren mai 23: támogatja a nyelv működését, közvetlenül a nyelvcsont fölött fekszik.

Ren mai 24: arcbénulás mint kísérő tünet esetén.

Du mai 15: „a némaság kapuja”, támogatja a nyelv működését.

Du mai 16: támogatja a velőt és a nyelvet, megszünteti a szelet, javallható a betegség hirtelen fellépésekor.

 

A fent említett pontok mellett megfelelő diagnosztika után további egyéni pontok választhatók.

-vörös-
XVI. évfolyam 10. szám

Címkék: beszédképesség, beszédközpont, rehabilitáció, stroke, szélütés

Aktuális lapszámunk:
2019. május

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.