Betegségek A-tól Z-ig

Integratív medicina

Reménysugár a krónikus betegek számára

A modern orvoslás bámulatra méltó teljesítményekre képes. A korábban veszélyesnek és körülményesnek számító műtétek egész sora vált lehetővé az endoszkópos műtétek segítségével. Lézerrel leheletvékony rétegeket képesek eltávolítani a szem szaruhártyájáról, így korrigálva a látást, feleslegessé téve a szemüvegviselést. Mágneses rezonanciával olyan pontos képet alkothatunk az emberi test belsejéről, amilyet még a közelmúltban is elképzelhetetlennek tartottunk. Az erős gyógyszerek a súlyos fájdalmakat is gyorsan enyhítik. A korábban járványokat okozó fertőzéseket antibiotikumokkal fékezzük meg. Technológiai szempontból a modern orvoslás minden idők legfejlettebb gyógyító rendszere. Ennek ellenére egyre több a krónikus beteg.


 

Akár asztma, akár migrén, allergia, szívpanaszok vagy reuma - sok páciensen sajnos nem képes segíteni a hagyományos orvoslás. Pedig van remény a gyógyulásra, vagy legalábbis a panaszok enyhülésére, ezt bizonyítják az integratív medicina sikerei. Ez utóbbi lényegében a beteg öngyógyító erőire hagyatkozik.

 

- A páciensek gyakran több mint 15 különféle gyógyszert szednek naponta, így nem csoda, ha az eredeti betegség tünetei és a gyógyszermellékhatások egymásra rakódva inkább nehezítik a beteg helyzetét – mondja az egyre növekvő számú krónikus betegségről prof. Gustav Dobos, a Duisburg-Esseni Egyetem természetes gyógymódok tanszékének vezetője.

 

Dobos professzor hagyományos orvosi képzésben részesült, majd belgyógyász lett, és a vesebetegségekre specializálódott. A 80-as évek elején két évre Kínába látogatott, ahol elsajátította a hagyományos kínai orvoslás (hko) alapelemeit. Visszatérve hazájába, Németországba, táplálkozásterápiával kezdett foglalkozni, később e témában szerezte nagydoktori címét. Egy későbbi amerikai útja során felkeltették figyelmét a különféle természetes gyógymódok és az ún. "mind-body medicine" irányzat. Utóbbi főképp a betegségek pszichés vetületét helyezi előtérbe, és meditációkkal, mentális tréning segítségével igyekszik elősegíteni a betegek gyógyulását.

 

A klasszikus természetgyógyászati eljárások, mint pl. a köpölyözés, a vízterápiák vagy a növényes gyógyítás, részét képezik az integratív medicinának. Azonban fontosak a stresszcsökkentő eljárások is, mint a jóga vagy a taj-csi

 

Klinikáján a Kneipp-terápia, a gyógyító böjt és a teljes értékű táplálkozás mellett a hagyományos természetgyógyászati eljárások számos változatát alkalmazzák, különféle lazító módszerekkel kombinálva, például csi-kunggal, jógával, meditációval. A páciensek speciális "rendterápia" keretében megtanulhatják, miként változtathatnak életvitelükön és hozzáállásukon, miként élhetnek olyan életet, amely elősegítheti gyógyulásukat.

 

A Dobos professzor által alkalmazott kezelések alapja "a szervezet öngyógyító erőinek aktiválása". Ezzel a címmel könyvet is írt, amelyben ismerteti az olvasóval az önsegítő stratégiákat krónikus betegségek esetére. Ezek olyan természetes gyógymódok, amelyeket bárki otthon is alkalmazhat mind az akut, mind az idült panaszok enyhítése érdekében. A könyvben említett betegségek skálája az asztmától az allergiákon, arthrosison, magas vérnyomáson, migrénen, hátfájáson és a gyomor-bél betegségeken keresztül az ízületi reumáig terjed.

 

Az integratív medicina elve az 1990-es évek közepén alakult ki az USA-ban. A cél a természetes gyógymódok alaposabb kutatása volt, valamint ezek összekapcsolása a hagyományos hivatalos medicinával. Az antropozófikus orvosláshoz hasonlóan nem helyettesíteni, hanem kiegészíteni kívánja a hivatalos orvoslást.

 

A Kneipp-féle módszerek, fürdők, borogatások stb. is segítenek az öngyógyító erők aktiválásában. Azonban a hko eljárásai is szerephez jutnak, mint pl. a moxaterápia

 

Az integratív medicina nem csak az egyes szervekre összpontosít, hanem az emberre mint egységes egészre tekint, hogy így személyre szabott terápiákat adhasson. A súlypontot nem a megbetegítő folyamatokra helyezi, hanem az öngyógyító képességekre. Sikereit épp ez utóbbi törekvésnek köszönheti.

 

 

Piócaterápia, az ősi gyógymód

Természetesen a különféle természetgyógyászati módszerek egyaránt sikerre vezethetnek. Például a "piócaterápia". A piócákkal végzett kezelés minden bizonnyal az egyik legrégebbi gyógymód. Dhanvantari, az indiai mitológia egyik félistene, az ájurvéda megalkotója a régi festményeken, négy kezének egyikében piócát tart. A Krisztus utáni második században Claudius Galenus, Marcus Aurelius császár udvari orvosa állt ki a piócázás módszere mellett. Galenus hatása az európai medicinára egészen az újkorig érezhető volt. A középkori angol orvosokat "leecher"-nek, azaz piócásnak hívták. A 19. századra azonban, a gyógymód elterjedtsége miatt, majdnem teljesen kipusztultak ezek a kis állatok.

 

A módszert olykor teljesen túlzásba vitték, és egyegy páciensre akár száznál is több piócát helyeztek fel, amelyek szó szerint kiszívták a beteg vérét, mint Drakula a rémfilmekben. Ez többet ártott, mint használt, így a módszer jó híre is csorbát szenvedett. A kis vérszívók csak a legutóbbi időkben kapták vissza "becsületüket", amikor sikerült bizonyítani, hogy harapásuk valóban gyógyhatású.

 

A pióca nyálában különleges anyagok találhatók, amelyek átjutnak az "áldozat" vérkeringésébe. Ezek az anyagok többek között alvadásgátló, értágító, fájdalomcsillapító, görcsoldó hatásúak. Az eddig azonosított hatóanyagok neve: eglin, calin és hirudin, azonban a kutatók további közel negyvenféle létezését feltételezik. Ezek még alapos kutatásra várnak, a szakemberek egyelőre azt sem tudják, hogy a keverékük hatékony, vagy az egyes vegyületek külön-külön.

 

Antociánok, karotinoidok – nem csak növényi anyagok, hanem gyógyhatású orvosságok és antioxidánsok is. Nekik köszönhetik a zöldségek és a gyümölcsök erőteljes színüket, főképp a pirosat, a kéket és a lilát.
A ginkgo vérkeringést javító hatásait már régen bizonyították

 

Hatásuk azonban többszörösen bizonyított, például térdízületi gyulladások esetében. A fájdalomcsillapító hatás már egyetlen kezelés után is jelentkezik, és három hónapig tart.

 

 

Borogatások és vizes kezelések

A kevésbé egzotikusnak tűnő természetes gyógymódoknál, mint amilyenek a vizes kezelések és a borogatások, szintén sikerült igazolni pozitív hatásokat, sőt ezekre megtalálták a magyarázatot is. Hogy e gyógymódok jótékonyak, az eddig is tagadhatatlan volt - a vízterápia pionírjai, Vinzenz Priessnitz, az osztrák "vízdoktor", akitől a priznic szavunk is ered, vagy Sebastian Kneipp óriási sikerei is ezt bizonyítják.

 

A víz és a borogatások bőrünk hőmérsékletet érzékelő receptoraira hatnak. Ezek az idegpályák és a hormonok útján üzeneteket küldenek az agynak és a véredényeknek, melynek hatására javul a vérkeringés, a szövetek anyagcseréje és erősödik az immunrendszer. Az idegrendszer stimulációja révén aktiválódnak azok az ingerület- és hírvivő anyagok, amelyek képesek gátolni a gyulladásokat és enyhítik a fájdalmakat.

 

 

A gyógynövények titkai

Gyógynövényeket már a legrégebbi kultúrákban is ismertek és alkalmaztak. Imhotep, az egyiptomi orvos-pap ugyanúgy használt növényeket a gyógyításhoz, mint Hippokratész és Dioszkoridész. Utóbbi a Krisztus utáni első században állította össze "De Materia medica" című munkáját, amelyben több mint 600 növény szerepelt.

 

 

A kua-sa masszázs keretében egy lekerekített eszközzel dörzsölik a bőrt, ami ennek hatására kivörösödik. Testünk így képes megszabadulni a káros anyagoktól.
Az akupunktúra fejfájás esetében legalább annyira hatásos, mint a hivatalos orvosi módszerek. Ezt mára tudományosan igazolták

 

A már említett Galenus, akinek nézetei jelentősen befolyásolták a későbbi korok gyógyászati iskoláit, többek között a középkori kolostori medicinát, szintén gyógyított növényekkel. Késői követője, Paracelsus szintén, aki így vélekedett: "Minden mező, rét, domb és hegy patika." A gyógynövényeket alkalmazó kiemelkedő személyek között érdemes megemlíteni Hufeland német orvost, akinek pacientúrájához tartozott Goethe, Schiller, Herder, Wieland és a porosz királyi család tagjai.

 

Henri Leclerc francia orvos a 20. század kezdetén tevékenykedett. Ő alkotta meg a fitoterápia fogalmát és vezette be azt az orvosi irodalomban. Később Alfred Vogel, a svájci "füves orvos" és Maria Treben élesztették újra a gyógynövényekkel végzett gyógyítást. Eredetileg a növények kinézete alapján következtettek azok hatására az ún. szignatúratant követve. Például az orbáncfűben a Nap szimbólumát látták, mert virágai aranysárga színűek és a nyári napforduló idején virágzik, ennek alapján úgy gondolták, hogy ez a növény fényt visz a sötétségbe. Ma már tudjuk, hogy az orbáncfű hatóanyagai nem csak fényérzékenyebbé teszik a bőrünket, de még a középsúlyos depressziót is képesek enyhíteni. A hatás érdekében azonban hosszabb távon kell szedni - ez utóbbi tanács általában vonatkozik a legtöbb gyógynövényre: enyhébb hatóanyagaitól nem várhatunk olyan gyors gyógyulást, mint a modern, szintetikus készítmények esetében, ezért elkél némi türelem.

 

Mára a tudomány bizonyította, hogy a macskagyökér az alvászavarok, a galagonya a szívpanaszok, a fűrészpálma a prosztatabetegségek, a tőzegáfonya a hólyaghurut, a bolhamag a colitis ulcerosa, a Ginkgo biloba pedig az időskori elbutulás eseteiben hatékony.

 

A ginkgóról dr. Elaine Perry angol idegkutató a következőket nyilatkozta: "Földünk második legősibb fájának leveleiben olyan anyagok találhatók, amelyek az időskori elbutulás ellen legalább olyan jók, mint a modern gyógyszerek - csak kevesebb mellékhatással járnak."

 

A taj-csi során a szellem és a test egyaránt edződik. Ez a mozgásforma különösen az idősebb korosztálynak ajánlott
A rendszeres meditáció erősíti öngyógyító erőinket

 

A gyógynövények szelídebb hatása és a mellékhatások hiánya valószínűleg azzal magyarázható, hogy a növények nem csupán egyetlen hatóanyagot tartalmaznak, hanem többet, amelyek egymást kiegészítik.

 

A táplálékul szolgáló növényeinkkel kapcsolatban is kiderült, hogy a bennük található másodlagos növényi hatóanyagok jelentősen hozzájárulhatnak egészségünk megőrzéséhez. A karotinoidok, a fitoszterinek, a polifenolok, a szaponinok, a flavonoidok vagy a glukozinolátok mind pozitív hatással vannak szervezetünk működésére: csökkentik vérnyomásunkat, gátolják a rákos sejtek kialakulását, segítik emésztésünket, szabályozzák vércukorszintünket, serkentik immunrendszerünket és leküzdik a baktériumokat.

 

Az egészséges táplálkozás alfája és ómegája

A természetgyógyászat úttörői, mint Hufeland, Kneipp, Priessnitz vagy Bircher-Benner nem véletlenül hangsúlyozták az egészséges táplálkozás szerepét. Az általuk alkalmazott terápiás módszerek mellett mindannyian kidolgoztak saját diétás rendszereket is. Példájukat követi Dobos professzor is. Páciensei teljes értékű mediterrán diétát kapnak kórházi tartózkodásuk idejére. Az étrend sok zöldséget, kevés húst, hetente egyszer halat tartalmaz, egyes páciensek pedig kizárólag növényi ételeket ehetnek.

 

A reumában szenvedőknek természetesen az a legjobb, ha vegetáriánus étrendet követnek. Számos klinikai vizsgálat igazolja, hogy a böjtölés hatására jelentősen javul az ízületi reuma. A kizárólag növényi étrend szintén ajánlható a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknek, mivel a zsíros, vörös hús rossz hatással van a koleszterinszintre, de ez a táplálkozásmód alapvetően javasolható minden fájdalmas állapotban és asztmában is.

 

A pióca nyála valóságos gyógyszerkoktélt tartalmaz, amely többek között értágító és fájdalomcsillapító hatású. Különösen hatásos térdfájdalmak
és egyéb ízületi fájdalmak esetében

 

Dobos professzor a hagyományos kínai orvoslás táplálkozástanát is felhasználja, amivel különösen az irritábilis bél szindrómában, a tejcukor- vagy gyümölcscukor- érzékenységben szenvedőknél gyűjtött pozitív tapasztalatokat.

 

A hko módszerei emellett is szerves részét képezik a professzor terápiás arzenáljának. Főképp az akupunktúra és az akupresszúra, valamint a tuina-masszázs (a manuális terápia és az akupresszúra speciális kombinációja). Úgyszintén a kua-sa masszázs, amely a kivezető eljárások közé sorolható, valamint a kínai gyógynövények, illetve a csikung és a taj-csi.

 

Stresszcsökkentő módszerek

A stressz csökkentésére alkalmazott módszerek aktiválják szervezetünk öngyógyító erőit. A stressz ugyanis nem csak öngyógyító képességeinket blokkolja (fokozva a kortizol nevű hormon termelődését, ami gyengíti immunrendszerünket), de krónikussá válva önmagában is fontos kórokozóvá válik. A lehetséges következmények: kiégés, gyomorfájdalmak, hasmenés, az izmok feszessége (nyak, tarkó, vállak, fej), álmatlanság, nyugtalanság, heves szívkalapálás, fülzúgás, szédülés. Szívinfarktus esetén a kockázati tényezők 40 százalékának köze van valamilyen módon a stresszhez. Emiatt írják fel a legtöbb gyógyszert is: antidepreszszánsokat, nyugtatókat, vérnyomáscsökkentőket, savkötőket és fájdalomcsillapítókat.

 

Hatékony stresszcsökkentő módszer az autogén tréning, a Jacobson-féle progresszív izomrelaxáció, valamint a jóga, a csikung és a taj-csi, de a buddhista meditációk egyes elemei is. A meditáció során a gyakorló minden figyelmét a légzésre összpontosítja. Némi gyakorlat után e módszerrel visszanyerhető a belső nyugalom és ellazultság. A terapeuta feladata, hogy megtalálja a pácienshez leginkább illő gyógymódot.

V. T.
XV. évfolyam 9. szám

Címkék: holisztikus gyógymódok, integratív medicina

Aktuális lapszámunk:
2018. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.