Betegségek A-tól Z-ig

Jéghideg végtagok

Mi lehet a kiváltó ok?

A legtöbb orvos észre sem veszi, hogy a páciens egyes bőrterületei hidegek, és ha észleli is, nem veszi a jelenséget komolyan. A hideg bőrterületet a diagnózis szempontjából figyelmen kívül hagyják, egyrészt, mert a páciens nem tartja fontosnak, másrészt mivel az orvos nem kérdez rá, illetve nem vizsgálja ilyen szempontból a beteget. Pedig a hideg testrészek minden esetben fontosak, egyúttal egyszerű, de fontos diagnosztikai módszernek tekinthettük őket, amelyek sokszor fontosabb információt szolgáltatnak a betegről, mint a labor- vagy más leletek.


 

A hideg testrészek már jó időben, előre jelzik az egyes belső szervek működési zavarát, gyengeségét, amikor még nem vagyunk betegek. Milyen hideg testrészeket ismerünk egyáltalán? A hideg kezek és lábfejek jelenségét szinte mindenki ismeri, ezek gyakoriak, legalább annyira, mint a hideg fartájék. Nem ritka a hideg has- és vesetájék sem. Az olykor hideg orrot azonban alig vesszük észre. Az egyes testrészek hidegsége általában tartós állapot. Az érintettek könnyen megállapíthatják, hogy testfelületük egy bizonyos része gyakran lehűl, minden érthető külső indok nélkül, míg más testrészeik melegek. Felmerül a kérdés, vajon miért romlik egyes testzónák vérkeringése. A véredények tágulását idegrendszerünk vezérli. Ha hideg zónák keletkeznek rajtunk, miközben más testrészeink melegek maradnak, a jelenséget az adott testrészt vezérlő idegrendszeri funkció zavarával tudjuk megmagyarázni. Ellenkező esetben mindenütt egyenlő mértékben hideg vagy meleg lenne testfelszínünk.

 

Az egyes területek kihűlésére akkor találunk magyarázatot, ha megvizsgáljuk testünk reflexzónáit, a Head-féle zónákat. Ez utóbbi rendszert egy angol neurológus orvosnak, Henry Headnek (1861–1940) köszönhetjük, aki felfedezte, hogy bizonyos bőrterületek és belső szervek között funkcionális kapcsolat áll fenn. A gerincvelői idegek is meghatározott bőrszelvényekhez (dermatómák) rendelhetők. Ennek megfelelően:

 

- a hideg kezek a nyaki gerinccel,

- a hideg lábak az ágyéki gerinccel,

- a hideg tompor a keresztcsontnál kilépő idegekkel,

- a hideg has a napfonattal és a háti gerincszakasz alsó részével,

- a hideg vesetájék a vese környékén futó idegekkel,

- és a hideg orr a nyaki gerinc felső szakaszával áll kapcsolatban.

 

Ilyen esetekben a vizsgálódást ott, tehát a gerincoszlop megfelelő szakaszán kell kezdenünk. Ugyanis ritka, hogy a hideg zóna (kéz, láb stb.) csak egyik oldalon jelentkezik, ezek legtöbbször párhuzamosan, mindkét oldalon találhatók. Az is jellemző, hogy az egész lábfej vagy kézfej hideg. A gerincvelői idegek funkciózavarára dr. F. X. Mayr toxinokról szóló elmélete ad magyarázatot.

 

A toxinok felhalmozódása károsan befolyásolja a gerincvelői idegeket

Dr. Mayr kimutatta, hogy a krónikus megbetegedések túlnyomó többségét a táplálékok vékonybélben zajló emésztési folyamatának zavarai okozzák. A nem tökéletesen megemésztett ételek bomlástermékei mérgezőek. Ezek a toxinok (pl. erjedéssel keletkező mérgek, mint a metanol, propanol, butanol, valamint savak, továbbá a fehérjék rothadása során keletkező méreganyagok) felszívódva a nyirokrendszerbe kerülnek, itt a szűrőállomásként működő nyirokmirigyek végzik a méregtelenítés folyamatát. Ha a nyirokmirigyeket túlterheljük, nem tudják tisztító, méregtelenítő feladataikat ellátni, a szervezetben mérgező anyagcsere termékek halmozódnak fel. Utóbbi a has területén az alsó gerincvelői idegek nem megfelelő ellátását eredményezi, károsan befolyásolva azok munkáját.

 

A nyaki nyirokmirigyek a száj, a fogak, a garat és a fül felől a szív felé áramló nyirokfolyadék méregtelenítését végzik. A mirigyek kiszűrik azokat a káros anyagokat, amelyek a belélegzett levegővel és a táplálékkal kerülnek szervezetünkbe, és amelyek károkat okoznának szívünkben. Előbb-utóbb ezeket a mirigyeket is túlterheljük, ami miatt nem tudják ellátni feladataikat. A nyaki területen kialakuló toxinfelhalmozódás megterheli a nyaki területen a gerincvelőből kilépő idegeket.

 

A tény, hogy a leggyakrabban kezünk és lábfejünk hideg, azzal magyarázható, hogy e testrészeink vannak a szívtől legtávolabb, vérellátásuk tehát komplikáltabb. Végtagjaink végeihez nem vezetnek más irányból odairányuló ún. kollaterálisok (párhuzamos erek), mint más testrészekhez. Ha itt "salakanyagok" rakódnak le, az ide vezető gerincvelői idegek mellett a vérellátás is zavart szenved. Összefoglalva elmondhatjuk tehát, hogy a kezek és lábfejek hidegségét illetően három okot tartunk számon:

 

- A gerincvelői idegek funkciózavara, azok kilépési pontjain, tehát a gerincoszlopnál.

- A kötőszövetek általános elsalakosodása, és

- a kéz és láb ujjainak vérellátásában beállt, anatómiai okokkal magyarázható rossz vérellátása.

 

Minden gerincvelői ideg meghatározott bőrzónához (dermatóma) kapcsolódik, amelyek részben átfedik egymást. Az ábrán látható betűk és számok arra a csigolyára utalnak, amelynél az ideg kilép a gerincvelőből: C = nyaki csigolyák, T = háti csigolyák, L = ágyéki csigolyák, S = keresztcsont. A hideg zónák a területhez kapcsolódó gerincvelői idegek működési zavarával állnak kapcsolatban

 

A fenti okokra vezethetők vissza a körmök növekedési zavarai is. A körmök növekedését befolyásolják a vitaminok, ásványi anyagok, de ezek hiánya igen ritka, jóval gyakoribb ok a salakanyagok lerakódása és a rossz vérellátás.

 

A hideg zónák okát gyakran könnyebb megállapítani, mint kezelni. A terápia körülményes és hosszadalmas. A helyi felmelegítés meleg vízzel, elektromos melegítőkkel stb. csak rövidtávú eredményt hoz. Ha mindezt a kéz vagy a talp reflexzónáinak masszírozásával kombináljuk, már tartósabb eredményre számíthatunk.

 

Meg kell akadályoznunk, hogy a szervezetben újabb salakanyagok keletkezzenek, méghozzá az étkezési szokások és az életmód megváltoztatásával. Ennek lényege az elektroszmogmentes alvóhely, a rendszeres testmozgás, az értékes vitális anyagokban bővelkedő étrend, amelyet alaposan megrágunk, valamint az optimista életszemlélet. Másfelől a korábban lerakódott salakanyagokat el kell távolítani a szervezetből, pl. diétás kúrával, böjtöléssel, izzasztással (szauna), mélylélegzéssel, nyirokmasszázzsal. Nyaki területen a legjobb nyirokkezelés az éneklés és a nevetés, sajnos mindkettőt hanyagoljuk.

 

A vérellátást javító gyógyszerek között feltétlenül említést érdemel a gingko biloba kivonata vagy a homeopátiás secale cornutum (anyarozs), amelyek tartós javulást ritkán hoznak, mivel nem az elsődleges kórokot szüntetik meg. A toxinok további bevitelét gyógyszerek szedésével nem lehet megakadályozni. Nem marad tehát más, mint az életre szóló, egészséges, ésszerű életvitel, hogy elkerüljük a hideg végtagok kellemetlneségét.

 

A hideg jelentősége a hagyományos kínai orvoslásban (hko)

A hko a hideg három fajtáját ismeri, amely vagy behatol a szervezetbe, vagy
ott helyben keletkezik:

 

1. A csi-energia elakadása salakanyagok felhalmozódásához vezet, és a nedvkeringésben okoz károkat. Az energia kimerülése következtében a szervezetet éltető, fűtő meleg kihűl, és a szervezetben hideg keletkezik.

 

2. A külvilágból hideg („gonosz hideg”) hatolhat be a szervezetbe. A hideg fel frissíthet, a túl működést fékezheti, más felől igen erős energiafékező tényezőként is hat. A hideg láb megakadályozza a földdel való kapcsolatot. Ez ártalmas hatással van a kapcsolatokra – az ember-ember közötti vagy a szervezeten belüli szerv kapcsolatokra. A hideg típusú blokádok korlátozzák, fékezik a mozgást, az éltető csi-energia nem tud szabadon áramlani, amit fájdalmak jeleznek.

 

3. A csi elakadása közvetlenül is okozhat hideget. Akinek meleg a keze, de hidegek a lábai, annál a vese és lép jang- energiája hiányos, míg az egyaránt hideg kezek és lábak inkább máj-csi pangást jeleznek.

 

A hko a hideg állapotokat a „belső melegítés” módszerével kezeli, ami meghatározott akupunktúrás pontok melegítését (moxaterápia), valamint gyógyszeres kezelést jelent. A hko minden gyógyszert hideg, ill. meleg tulajdonságai alapján sorol be (hideg, hűvös, semleges, meleg, forró), ugyanígy jár el az élelmiszerekkel is. Erősen melegítő hatású pl. a fahéj vagy a gyömbér.

M. L.
XII. évfolyam 2. szám

Címkék: hideg betegség, hideg végtag, hko, kéz

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.