Betegségek A-tól Z-ig

Karok és kezek érzékzavarai

A fájdalmak birodalmában

A kar bizsergése vagy érzéketlensége nagyon irritáló, kínzó érzés. Az idegrendszer eme működészavarainak hátterében gyakran ártalmatlan, banális okok állnak, mint pl. egy túl szoros óraszíj. Olykor azonban súlyos betegségek, pl. agyvérzés vagy cukorbetegség okozta idegkárosodás is lehet az ok.



A rosszul beállított vagy túl nehéz hátizsák is okozhat karzsibbadást. Sajnos az érzékelési zavarok hátterében nem mindig ilyen banális panaszok állnak – az alattomosan kialakuló szklerózis multiplex szintén okozhat végtagzsibbadást

 

A bizsergés a bőr érzékzavara, ami sokféle formában jelentkezhet: "hangyák mászkálnak" a karokon, amihez zsibbadás, részleges érzéketlenség társulhat. Orvosi szaknyelven az érzékzavart paresztéziának (paraesthesia) nevezik. A bőr felületéről az ingerek keltette ingerületet finom idegpályák továbbítják az agyhoz, tehát az ingerületvezetésben beállt zavar az érzékelést megzavarhatja. Azonban az ingerületeket feldolgozó központ, az agy zavara is okozhat hasonló panaszt. Tekintsük át a szóba jöhető kórokokat az alábbiak szerint:

 

• Az idegrendszer betegségei (pl. idegsérülés).

• Kompresszió, avagy az ideget érő nyomás (pl. porckorongsérv).

• A központi idegrendszer zavara (pl. agyvérzés).

• Vérkeringési zavar.

• Anyagcserebetegségek (pl. cukorbetegség).

 

Izmok, csontok vagy porckorongok nyomják az ideget?

A karidegek az alsó nyaki csigolyáknál, illetve az első háti csigolyáknál lépnek ki a gerincvelőből. A kar felé futva az idegeknek néhány szűk helyen kell átjutniuk: ahol kilépnek a gerincvelőből, a csigolyák között, a porckorongok előesései vagy csontkopás, csontkinövések szoríthatják az idegpályát. Az egyik nyaki izom veleszületetten rendellenes elhelyezkedése vagy a nyakcsigolyákon nőtt rendellenes nyaki borda beszűkítheti a kart beidegző idegfonatot. A pályák további lefutása mentén izmok és inak szintén okozhatnak szokatlan szűkületeket, ezek is okozhatnak érzékzavarokat. Ilyen szűkület lehet a könyöknél (supinator alagútszindróma), az alkaron (sulcus ulnaris szindróma) vagy a csuklónál (karpalis alagútszindróma).

 

Fontos a mozgások, az idegfunkciók és az izmok működésének alapos vizsgálata, az okok kiderítése érdekében. Gyakran szükségessé válik az idegi ingerülettovábbítás sebességének mérése. Röntgenfelvételekkel kimutathatók a nyaki csigolyákon fellépő elváltozások.

 

Terápiás szempontból mindig erősítő és lazító gyógytornagyakorlatokkal kell megmozgatni a vállöv és a kar izmait. A tüneteket súlyosbító vagy kiváltó tényezőket, pl. behajlított karral alvást, esetleges munkahelyi kényszertartásokat (számítógépes munka) ki kell küszöbölni, illetve meg kell változtatni. Ha semmi egyéb nem segít, szükség lehet a beszorított ideg műtéti felszabadítására.

 

A hüvelykujj külső oldalán és a kézháton, a hüvelykujj mellett jelentkező bizsergést és zsibbadást általában a túl szűk óraszíj vagy karkötő okozza, amely egy felületesen futó ideget irritál.

 

A kar elzsibbadása, amit többnyire "hangyás" érzés kísér, származhat rossz testtartástól, aminek következtében romlik a vérellátás vagy nyomódhat egy idegpálya. A testtartás javítása, a nyújtás és a hajlítások azonnali enyhülést hoznak.

 

 

Az egyik nyaki izom veleszületetten rendellenes elhelyezkedése beszűkítheti a kart beidegző idegfonatot

 

A különösen éjszaka jelentkező, görcsös vérellátási problémák a véredények működési zavaraival állnak kapcsolatban. Ezeket esetleg enyhíthetjük homeopátiás Aesculus hippocastanum D3 (3x5 golyócska vagy csepp, esetleg 3x1 tabletta) gyógyszerrel.

 

 

Hiperventiláció: zsibbadás és görcsösen behajlított kéz

A hiperventilációs szindróma öntudatlanul gyors légzés hatására alakul ki. Ilyenkor a szokásosnál több szén-dioxidot lélegzünk ki. A sav-bázis egyensúly fenntartása érdekében szervezetünk a vérben lévő kalciumot a szövetekben található szabad hidrogénre cseréli le. Ezáltal a vérben csakhamar kalciumhiány lép fel, aminek a tünete a száj körüli zsibbadás, amely a kezek felé tart, és a kézfej, illetve az ujjak görcsös behajlításához vezethet. Ehhez általában félelemérzet, heves szívdobogás, szédülés társulhat.

 

Ilyenkor a legfontosabb, hogy megnyugtassuk a beteget. Szén-dioxidban dúsabb levegő belélegeztetésével (papír- vagy nejlonzacskót tartson a szája és orra elé, és egy ideig ebbe fújja be, illetve innen lélegezze a levegőt), hamar rendezhető a vér sav-bázis egyensúlya és a kalcium visszajut a vérbe. Nyugtatóra, kalciuminjekcióra általában nincs szükség, ezeknek inkább csak placébóhatása van.

 

 

Zsibbadás jelezheti a közelgő agyvérzést is

A viszonylag ártalmatlan hiperventilációs szindrómával ellentétben veszélyessé válhat a dolog, ha a zsibbadás az agyműködés zavarát jelzi. Az egyik karban vagy lábban, vagy az egyik testoldalon, vagy az arc egyik oldalán, esetleg a nyelvben hirtelen fellépő, súlyosság érzettel járó tompa zsibbadás a közelgő agyvérzés első jele lehet. Ezekhez társulhat a kar vagy a láb gyengesége, valamint látás- és/vagy beszédzavar is.

 

Az ok általában érelzáródás vagy érszűkület miatt kialakuló keringési zavar az agy egyik területén. Ennek következtében az érintett agyi terület nem jut elegendő oxigénhez és tápanyaghoz, az idegsejtek nem képesek ellátni feladatukat. Ha ez az állapot egy ideig fennáll, az idegsejtek egy része elhal, és a károsodás tartóssá válik. Előfordulhat, hogy a tünetek ugyanolyan hirtelen megszűnnek, ahogy kialakultak. Ezt tranziens (= átmeneti) ischémiás (= csökkent vérellátás) attaknak (= roham), rövidítve TIA-nak nevezik. Mindkét esetben azonnali kórházi ellátás szükséges.

 

 

Szklerózis multiplex - a szimptómák kaméleonja

Az alattomosan, lassan kialakuló szklerózis multiplex (SM) szintén gyakran okoz végtagzsibbadást. E betegség kialakulásának oka egyelőre nem tisztázott. Tudjuk, hogy az agyi és gerincvelői idegek idült gyulladásáról van szó. A gyulladás következtében az idegpályákat körülvevő, zsírszerű myelinhüvely károsodik.

 

Ez károsan befolyásolja az idegi ingerületek vezetését, ami érzékelési zavarokban, esetleg teljes érzéketlenségben nyilvánulhat meg. Gyakoriak a látászavarok, a bénulások, valamint a fáradtság, általános testi gyengeség, szédülés, beszédzavarok, a székrekedés vagy a vizelettartási gyengeség. Az igen színes és változatos tünetegyüttes megítélése olykor nehéz feladat elé állítja az orvost. Az SM diagnózisát csak neurológus szakorvos állíthatja fel, megfelelő, alapos szakorvosi vizsgálat alapján. A vizsgálatok általában magukba foglalják az agy mágneses rezonanciás (MR) vizsgálatát, a laborvizsgálatot (vér és gerincvelői folyadék), valamint az ingerületvezetés sebességét.

 

A szklerózis multiplexes betegeknek fontos a C-, - E-vitaminban, szelénben és cinkben gazdag táplálék és a rendszeres sport

 

A betegség általában ún. subokban, löketekben zajlik, tehát vannak tünet- és panaszmentes, békés időszakok, amelyeket rendszertelen időközökben megszakít egy-egy, eltérő intenzitású rosszabbodás (sub). Ennek megfelelően változik a kezelés is, mindig az aktuális állapothoz igazodva.

 

Fontos az életvezetés! A jelszó: terhelés, de nem túlterhelés. Ennek része az antioxidánsokban (C-, E-vitaminban, szelénben és cinkben) gazdag táplálék és a rendszeres sport (gimnasztika, úszás). Az izmok ellazítását szolgálja a gyógytorna és a különféle fizikoterápiák (meleg fürdők, pakolások, elektromos kezelések). A lelki mélypontokon nem csak a hozzátartozók, hanem szakemberek segítségére is szükség lehet.

 

A kórosan működő immunrendszert gyengítő gyógyszerek (interferon, kortizon) mellett léteznek olyan orvosságok is, amelyek célzottan a panaszok enyhítésében segítenek: enyhítik a görcsöket, a vizelettartási zavart és a depressziót.

 

 

Idegkárosodás alkohol és cukorbetegség miatt

Minden negyedik cukorbetegnél szövődményként kialakul a perifériás idegek betegsége, a polineuropátia. Ez legtöbbször a lábakon, de olykor a karokon, a törzsön is kialakulhat. A végtagokon általában kesztyű vagy harisnya formában jelentkeznek érzékelési zavarok, érzéketlenség, zsibbadás, olykor szúró, égő fájdalom, különösen nyugalomban és éjjel; jellegzetes érzés, mintha a takaró hirtelen nagyon súlyossá válna. Később az idegműködés egyre romlik: beáll a teljes érzéketlenség nyomással, érintéssel, fájdalommal és hőmérséklettel szemben.

 

A veleszületett hajlam mellett a betegségért a magas vércukorszint felelős. Ez károsítja az idegpályákat ellátó hajszálereket. Éppen ezért az első és legfontosabb terápiás lépés a hosszú távon jól beállított cukoranyagcsere. Minél rosszabbak a vércukorértékek, annál korábban és erőteljesebben jelentkezik az idegkárosodás. A cukorbeteg-diéta, szükség esetén a testsúly csökkentése, éppen ezért a terápia alapját képezik.

 

Ha az idegkárosodás már jelentkezett, alfa-linolsav (egy speciális zsírsav) (1x1 tabletta Alpha-Lipon AL 600) és gamma-linolénsav (borágó- vagy ligetszépeolaj-kapszulák) adagolásával csökkenthetők a panaszok. Segíthetnek továbbá a B1- és B6-vitaminok is: 300 mg/nap dózisban, 2-3 hónapig.

 

A rendszeres szűréssel időben felfedezhető a neuropátia. Az orvos reflexkalapáccsal megvizsgálja az idegi reflexeket.

 

Megpendített hangvillát helyez a végtagok csontos dudoraira, vizsgálva, hogy a páciens érzékeli-e a vibrációkat. A hőmérséklet érzékelésére is kiterjed a vizsgálat. Kétséges esetekben neurológus szakorvos teszteli az idegpályák ingerületvezetési képességét, megfelelő műszerrel.

 

A veleszületett hajlam mellett a perifériás idegek betegségéért a magas vércukorszint is felelős lehet

 

A cukorbetegség mellett a rendszeres és magas alkoholfogyasztás is károsíthatja az idegeket, aminek hasonlóak a tünetei. A már kialakult idegkárosodás nehezen kezelhető, ezért fontos az alkoholfogyasztás jelentős korlátozása vagy megszüntetése.

 

 

Milyen tünet milyen betegségre figyelmeztet?

Az alábbi panaszok a kompressziós szindrómákhoz tartoznak, tehát itt izmok, csontok, inak vagy porckorongok nyomják az ideget:

Karpalis alagútszindróma

• A hüvelyk-, mutató- és gyűrűsujj elzsibbadása, bizsergése, különösen éjjel.

• A fájdalmak a vállba sugározhatnak.

• A kezek merevsége és érzékelészavara („prémes érzés a kezeken”).

Supinator alagútszindróma

• Először érzékelési zavarok, később

• az alkarban, a mélyben érzett fájdalom,

• a kéz kifelé feszítése nehezített.

Sulcus ulnaris szindróma

• Érzékelészavar.

• A kéz erőtlensége.

• A könyök nyomásra fájdalmas.

• Az alkar fájdalma, ami esetleg kisugározhat a felkarba is.

Porckorong-előesés

• A kar zsibbadása és fájdalma, ami a nyaktól indul.

• Bizonyos, jól elhatárolható bőrterületek érzékelési zavarai.

• A kar bénulása vagy bizonyos fokú izomgyengesége.

 

Az alábbi betegségekben a tünetek hirtelen alakulnak ki. Gyakran csak némelyik, nem
minden esetben mindegyik egyszerre:

Hiperventiláció

• A száj körül és az ujjakban érzett zsibbadás.

• Az ujjak görcse = mancsállás.

• Félelemérzet, heves szívdobogás és szédülés.

Agyvérzés

• Hirtelen fellépő zsibbadás a karban vagy a lábban, a test egyik oldalán vagy az arcon,
esetleg a nyelvben.

• Elnehezültségérzés és érzéketlenség.

• A végtagok gyengesége.

• Látás- vagy beszédzavarok.

 

Az alábbi betegségek lassan, alattomosan alakulnak ki. Kezelés hiányában romlanak a
szimptómák:

Szklerózis multiplex

• Bizsergés, zsibbadás, érzéskiesés.

• Bénulás.

• Látászavarok.

• Beszédzavarok.

• Általános gyengeség, fáradtság.

• Szédülés.

• Székrekedés.

• Vizelettartási zavarok.

Polineuropátia

• Harisnya- vagy kesztyűalakban érzett érzékzavarok, zsibbadás, bizsergés, esetleg szúró, égő érzés, különösen nyugalomban vagy éjszaka.

• Később az idegműködés is romlik: a nyomás és érintés, a fájdalom és a hőmérséklet
érzékelése elvész.

-dr. ki-
XIV. évfolyam 3. szám

Címkék: idegkárosodás, karok és kezek érzékzavarai, kézzsibbadás, szklerózis multiplex

Aktuális lapszámunk:
2017. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.