Betegségek A-tól Z-ig

Kiégett? Van kiút!

Legyen tekintettel saját akkumulátorára!


 

 

60 órás munkahét, sok határidővel és stresszel; ez mindenkit megterhel. Azonban egy hétvége vagy üdülés többnyire elegendő, hogy ismét feltöltsük energiaraktárainkat. A kiégés különösen a szociális foglalkozásokat gyakorló személyeket érinti, akik jelentős emocionális túlterheltség mellett kénytelenek dolgozni. Jelentős túlterhelésnek számít az is, ha valakit munkakörében cselekvőképességében korlátoznak.

 

A kiégésszindróma sokféleképpen megnyilvánulhat. A panaszok a legkülönbözőbb szinteken léphetnek fel. Ezeket a páciens többnyire nem hozza kapcsolatba a kimerültséggel, inkább önálló betegségként éli meg azokat: szívpanaszok (heves szívdobogás, rendszertelenül kalapáló szívverés, szúrás, nyomás), emésztő- szervrendszeri panaszok, fejfájás, hátfájás, depressziós hangulatzavar, koncentrációzavarok, állandó fáradtság. Jellemzően a panaszok meghaladják a „normális mértéket” (pl. olykor mindenkinek fáj a feje, de nem állandóan).

 

Az elismerés hiánya vagy a magunkkal szemben támasztott túlzott elvárások és igények is okozhatnak kiégést. A jelenség hátterében gyakran áll pszichés, szociális probléma. De legalább ilyen gyakoriak a fizikális, testi tényezők is, amelyeket a páciens is jelentős mértékben képes befolyásolni.

 

A kiégésszindrómát el kell különíteni a krónikus fáradtság szindrómától. Utóbbi oka nem (!) a tartós túlterhelés, hanem valami – egyelőre tisztázatlan – egyéb kóroki tényező. Ennek kezelése orvost igényel. Ezzel szemben az „egyszerű” kiégés általában egyszerű módszerekkel javítható vagy „gyógyítható”.

 

 

Kávé: még élvezet, vagy már inkább dopping?

A stresszes, hajszolt életet élő modern emberre jellemző a sok kávé fogyasztása. Nem kétséges: a koffein mind fizikailag, mind szellemileg fokozza teljesítményünket. Ugyanez természetesen érvényes más, koffeintartalmú italokra is (fekete tea, zöld tea, kóla). A koffein azonban nem nyújt energiát, csak saját energiatartalékainkat mozgósítja. Ha azonban valakinek amúgy is lemerültek az akkumulátorai – és a kiégésszindrómában erről van szó –, a kávézással csak tovább rontunk a helyzeten.

 

A koffeinnel kapcsolatos másik probléma, hogy hozzá lehet szokni! Aki olykor-olykor egy csészényit iszik belőle, élvezheti kellemes, élénkítő hatását. Aki mindennap issza, annál a hatás jelentősen alábbhagy, sőt egy idő után már semmilyen hatás nem érezhető. Kivéve, ha az ember elhagyja a reggeli felkelés utáni kávét. Ebben az esetben ugyanis még fáradtabbak, még elcsigázottabbak leszünk. Próbája ki! Tartózkodjon három napig a koffein minden formájától (kóla, tea, kávé, kakaó, csokoládé). Ha ennek hatására még sokkal kimerültebbnek érzi magát, esetleg megfájdul a feje vagy keringésrendszeri panaszok jelentkeznek, valóságos fizikai koffeinfüggőség alakult ki.

 

A kiégésszindrómában szenvedő emberek sokat javíthatnak saját állapotukon, ha betartják az egészséges életmód alapvető szabályait

 

Ha valaki úgy érzi, hogy kávé (fekete tea stb.) nélkül nem képes létezni, akkor erőt kell vennie magán, és ki kell próbálnia, hátha mégis megy. Mindenkinek, aki kiégésszindrómában szenved, ajánlatos legalább egyszer kipróbálni a koffeinmegvonási kísérletet. A kávét a jövőben élvezeti szerként fogyasszuk, ne doppingszerként. Nem baj, ha olykor egy finom sütemény mellé elszürcsölgetünk egy csésze illatos, aromás, ízletes kávét, vagy beülünk egy presszóba és élvezettel felhörpintünk egy jó eszpresszót. Az élvezeti szerek azonban nem mindennapi, rendszeres fogyasztásra valók. Ha valaki hetente háromszor (nem egymás után) fogyaszt koffeintartalmú italt, megmarad a koffein kellemes, élénkítő hatása. Nem alakul ki hozzászokás és függés. Így kellene tennie minden egészséges embernek, a kiégésszindrómában szenvedőknek pedig pláne, ha nem akarnak egyre inkább kimerülni, egyre rosszabb állapotba kerülni.

 

 

Rendszeres mozgással fokozható a teljesítőképesség

Ha a „kiégett” páciens este, munka után hazaérkezik, általában belezuhan a fotelbe, és azt akarja, hogy hagyják békén. Esetleg alkohol után nyúl, ami mindent még inkább elront. Mit tanácsolunk neki? Mozogjon! Erre neki már végképp nincs energiája... Nos, bármennyire is paradoxnak tűnik, a testedzés segít kimászni a gödörből.

 

Mi történik annak izmaival, szívével, keringésrendszerével és tüdejével, aki nem, vagy csak minimális mértékben mozog? Amit nem vesznek igénybe, az elsorvad. A lusta ember egyre gyengébbé válik. És mivel egyre gyengébb, egyre kevesebbet mozog, kialakul az ördögi kör. Tehát mozogjunk! Ez persze nem azt jelenti, hogy mindennap maratoni futáson kell részt vennünk. Azonban hetente többször terheljük szervezetünket kitartást, állóképességet fejlesztő mozgással. Az ilyen típusú mozgásnak három kritériumot kell teljesítenie:

 

• Legyen rendszeres és kellőképpen gyakori, pl. hetente három alkalommal.

• Alkalmanként legalább 20 percig, de inkább 30-40 percig tartson, hogy növelje, javítsa állóképességünket.

• Ne legyen túlságosan megterhelő, nem szabad kifulladni közben.

 

Aki rendszeresen mozog, rövid idő után észlelni fogja, hogy a mozgás után sokkal jobban érzi magát, mint előtte. Végezzük a mozgást legalább három hónapig, a szokott ütemezéssel, megszakítás nélkül. Meglátja, utána hiányozni fog, ha valamiért elmarad az edzés.

 

 

Gondolni kell a tápanyagok hiányára is

A kiégésszindrómát azonban okozhatja, illetve súlyosbíthatja tápanyaghiány is. Nem mindenki jut hozzá a kellő mennyiségű vitaminhoz, nyomelemhez és ásványi anyaghoz. Ennek okai sokfélék lehetnek:

 

Egyoldalú táplálkozás: a „normális” táplálkozás a civilizált társadalomban túl sok zsírt, cukrot és sót, túl kevés ballasztanyagot és mikrotápanyagot tartalmaz.

 

Bizonyos megbetegedések akadályozzák egyes mikrotápanyagok felszívódását (pl. bélbetegségek), vagy hatásukra megnő az egyes tápanyagok iránti igény (pl. reuma esetén, illetve minden súlyos, krónikus betegségre ez jellemző).

 

Fokozódódik a szervezet igénye a mikrotápanyagok iránt, pl. rendszeres sport, stressz, terhesség, gyógyszerek szedése idején.

 

Alapos analízissel gyakran kimutatható bizonyos anyagok hiánya a szervezetben. Említsünk néhány példát:

 

Magnézium: Ideges? Alvászavarokban szenved? Hajlamos székrekedésre? És főként: olykor izomgörcsei vannak pl. a lábikrában? Akkor igen valószínű, hogy magnéziumhiányban szenved. Sajnos a hagyományos vérvizsgálat nem alkalmas a magnéziumhiány kimutatására, mivel csak a szérumot vizsgálják meg, a testi sejteket nem. Szervezetünk magnéziumtartalmának több mint 90%-a a sejtekben található, ezért vérvizsgálattal nem lehet megállapítani az esetleges zavarokat. Erre csak a speciális, teljesvér-analízis képes, amit azonban kevés laboratóriumban tudnak elvégezni, és az orvosok többsége nem is ismeri ezt a vizsgálatot. A vizsgálat során a vérszérumot és a sejtes elemeket speciális fénytechnikával világítják meg.

 

 

Kálium: A kálium az egyik legfontosabb anyag sejtjeinkben. A hiány legfontosabb tünete a kimerültség, az apátia és az izomgyengeség – ez meglehetősen emlékeztet a kiégésszindrómára. Ez persze még nem jelenti azt, hogy minden „kiégett” ember szervezetében kálium- vagy magnéziumhiány van, mindenesetre a fentiekben említett teljesvér-analízis gyakran kimutatja a hiányt.

 

Cinkre és B6-vitaminra szükségünk van, hogy szervezetünk termelni tudja a szerotonin nevű idegi ingerületátvivő anyagot. A szerotonint a jó hangulatért felelős hormonnak is nevezhetjük. Hiányában alvászavarok és depresszió lép fel. A modern depresszióellenes gyógyszerek blokkolják a szerotonint lebontó enzimeket, így növelik ennek az anyagnak a mennyiségét, pozitívan befolyásolva a beteg hangulatát. Nem ritka, hogy „csak” cink- és B6-vitamin-hiányról van szó, amit ismét csak az említett teljesvér-analízissel lehet kideríteni. Ha sikerül kiküszöbölni a hiányt, az jelentős mértékben hozzájárulhat a pszichés stabilizálódáshoz. Sokszor a pótlással jelentősen enyhíthető, szerencsés esetben meg is szüntethető a kiégésszindróma.

 

 

Q10 és DHEA

Q10: Az utóbbi időben gyakran reklámozták a koenzim Q10-et. A bőr idő előtti öregedése ellen, szívinfarktus megelőzésére, kiegészítő kezelésére – Q10-et ajánlottak szinte minden betegségre. Noha a Q10 nem vitamin, mivel szervezetünk képes előállítani, elképzelhető, hogy nem áll rendelkezésre belőle kellő mennyiség. Sejtjeink „erőművei”, a mitokondriumok igénylik a Q10-et energia előállításához. A Q10 hiánya tehát „energiahiányt” okoz a sejtanyagcserében, ami kialakíthatja a kiégésszindróma jellegzetes tüneteit. A hiányállapot megállapítására a szokványos laboratóriumi vérvizsgálatok nem alkalmasak. Mivel azonban „Q10-ügyben” a legtöbb orvos nem ismeri ki magát, nem is vizsgálja meg annak hiányát, pedig olykor érdemes lenne elvégezni ezt a vizsgálatot.

 

Egy embercsoportban azonban szinte folyamatosan fennáll a koenzim Q10 hiánya: a zsíranyagcsere zavaraiban szenvedő páciensekben, akiket sztatinvegyületekkel kezelnek. A sztatinok nagyon hatékonyan csökkentik a szervezetben a koleszterin előállítását. Mivel azonban a koleszterin és a koenzim Q10 előállítása nagyon hasonló módon történik, a gyógyszeres kezelés jelentős mértékben csökkenti a szervezet Q10-szintjét is.

 

A DHEA (DeHydroEpiAndrostenion) nevű anyag szervezetünkben termelődik, és fiatalító hormonként, valamint energiaforrásként tartják számon. Tulajdonképpen nem is valódi hormon, hanem csak annak előanyaga, amelyből a szervezet könnyedén képes előállítani többféle hormont. Hiányában fáradtság, energiahiány, pszichés labilitás és a libidócsökkenése léphet fel. Minden jelentős kimerültség esetén éppen ezért fontos elvégezni a célzott laborvizsgálatot (itt elég a „hagyományos” vérszérumvizsgálat is). Hiányállapot esetén – fontos az életkori normaértékek figyelembevétele is – érdemes ezt az anyagot pótolni és az eredményeket rendszeresen ellenőrizni.

 

 

Kiégésszindróma esetén érdemes az említetteken kívül megnézetni a vasat (pl. a vasat raktározó ferritint), a pajzsmirigyet stimuláló hormon (TSH) szintjét, esetleg az alvást befolyásoló melatonin szintjét ellenőriztetni.

 

Sok esetben a panaszok pusztán a helytelen, túlhajszolt életmóddal magyarázhatók. Ilyenkor nem is érdemes további részletkérdések irányában tovább keresni, mindenekelőtt a páciens életmódján kell változtatni.

 

 

Hét aranyszabály kiégés veszélye esetén

A kiégésszindróma hátterében sokféle ok állhat. Ezek azonban
gyakran banális okok, ami azt jelenti, hogy életmódtól függő
tényezők. Az érintetteknek tehát változtatniuk kell életükön a gyógyulás
érdekében:

 

1. Fogyasszunk teljes értékű táplálékokat: sok gyümölcsöt, zöldséget és teljes őrlésű gabonatermékeket. Tartózkodjunk a csokoládé- és energiaszeletektől.
2. Kerüljük legalább egy hétig (inkább 4 hétig) az összes koffeintartalmú italt. Ezután kizárólag élvezeti céllal fogyasszon legfeljebb hetente három kávét.
3. Bánjon óvatosan az alkohollal. Egy-egy alkalmi italnál ne fogyaszszon többet, semmiképp ne igyon napi rendszerességgel alkoholt, főként ne használja nyugtatóként vagy depresszió ellen.
4. Ha dohányzik: sürgősen szokjon le róla! A dohányzás hatására a teljesítőképesség jelentősen romlik rövid és hosszú távon egyaránt. A dohányos, akinek sikerül felhagyni káros szokásával, már néhány hét elteltével is érzi a közérzetjavulást. Ha egyedül nem sikerül, kérjen professzionális segítséget.
5. Mozogjon minél többet! Ne kímélje magát arra hivatkozva, hogy kimerült, nincs energiája. Ha pihen, még jobban kifárad. Tapasztalja ki azokat a terheléseket, amit még éppen kibír, és amely után jól képes regenerálódni. Minden sport, amit szünet nélkül 20 percig tud végezni, alapvetően alkalmas: gyaloglás, nordic walking, kocogás, úszás, kerékpározás, evezés.
6. Makacs esetben vizsgáltassa meg magát, nincs-e fáradtsága hátterében szervi ok. Pajzsmirigy-alulműködés, alvási légzéskimaradás (apnoé) és vérszegénység csak három a sokféle lehetőség közül.
7. Gondoskodjon megfelelő mennyiségű vitaminról és ásványi anyagokról. Lehetőleg egészséges táplálkozás formájában. Szükség esetén vitaminkészítményeket és ásványianyag-készítményeket is szedhet. Erősebb hiányállapot esetén akár nagyobb dózist is szedhet bizonyos anyagokból, orvosi felügyelet mellett.

 

 

Betegségek, amelyek kimerültséget okozhatnak

A kiégésszindrómának vélt panasz hátterében különféle betegségek is állhatnak. Éppen ezért ajánlatos kikérni az orvos véleményét. Az alábbiakban összefoglaltuk a lehetséges betegségeket:

 

Pajzsmirigy-alulműködés: A pajzsmirigy anyagcserénk gyújtógyertyája. Működése határozza meg alapanyagcserénket. Itt dől el az is, hogy lusták, renyhék vagyunk-e, vagy ellenkezőleg, inkább túlpörgünk. Ha a pajzsmirigy alulműködik, túl kevés hormont termel. Ennek hiánya többek között fáradtságot, lustaságot, koncentrációzavarokat, fázékonyságot, székrekedést és hízékonyságot okoz.

 

Aki késő éjszakáig dolgozik a képernyő előtt, rendszerint sok kávéval biztosítja az éberségét

 

Alvási apnoé: Ön horkol? Esetleg napközben úgy érzi magát, mintha kerékbe törték volna, és hajlamos elbóbiskolni? Akkor kérje meg partnerét, hogy figyelje meg, alvás közben kihagy-e a légzése. Ilyenkor a lélegzetvétel néhány másodpercre kihagy, szünetel, majd hangos horkolással, horkantással újraindul. Az ilyen eseményekkel tarkított alvás kevéssé pihentető. Speciális alváslaborokban lehet vizsgálni a jelenséget, illetve itt javasolnak megfelelő terápiát is.

 

Vashiány: A vashiány vérszegénységhez vezet. Vérszegénység esetén a vér kevesebb oxigént képes szállítani. A következmény: fáradtság, kimerültség, csökkent teljesítmény és a kiégésszindróma egyéb tünetei.

 

Az említett fizikai zavarok mellett kiégésszindrómához hasonló tüneteket okozhatnak lelki zavarok is. Ez nem jelenti azt, hogy azonnal pszichiáter vagy pszichológus beavatkozása szükséges. Azt azonban érdemes tisztázni magunkkal, hogy milyen mértékben befolyásolja állapotát a lelki beállítódása, viselkedésmódja, életmódja. A „kiégett” emberekre jellemző, hogy gyakran több szociális feladatot vállalnak magukra, mint amit elbírnak. Kevéssé törődnek saját magukkal, nem foglalkoznak saját igényeikkel, és túl kritikusak önmagukkal szemben. Mindezt tisztázni kell saját magukkal, és megfelelő „önvédelmi programot” kell kialakítaniuk, ha kell, professzionális segítség igénybevételével.

- dr. ki -
XIII. évfolyam 6. szám

Címkék: kiégés, stressz

Aktuális lapszámunk:
2020. február

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.