Betegségek A-tól Z-ig

Kínai orvoslás az atópia ellen

A modern orvoslás a szénanátha, az asztma és a neurodermitisz összefoglaló neveként az atópiát használja. Esetükben többé-kevésbé ugyanarról a betegségről van szó, amely a test különböző részein és eltérő formában lép fel. Éppen ezért nem nehéz az említett betegségeket holisztikusan szemlélni. Ennek során sokat tanulhatunk a kínai orvoslástól, amely alapvetően minden betegséget atópiának tekint: azaz nem az érintett szerv a "hibás", hanem a félresiklott folyamat. Ez utóbbit szükséges helyrehozni.


 

 Nem­csak ta­vasszal, ha­nem már a tél vé­gén ki­ala­kul­hat­nak aszt­más tü­ne­tek a ko­rán
vi­rág­zó növények miatt

 

Az atópia kifejezés a görög topos, azaz „hely” jelentésű szóból származik. A szénanátha, az asztma és a neurodermitisz összefoglaló neveként arra utal, hogy ezek a betegségek hajlamosak megváltoztatni jelentkezésük helyszínét. A betegségek keletkezésének okát tehát az érintett szerven túl kell keresni, a szóban forgó szervet inkább úgy kell szemlélni, mint egy mélyen fekvő, az egész embert átfogó folyamat áldozatát. A kínai orvoslás holisztikus diagnosztikája és terápiája azt a célt szolgálja, hogy megértsük és befolyásoljuk ezt a folyamatot.

 

Az immunrendszer jellegét az első életév során kapja meg: meg kell tanulnia, hogy hatásosan és gyorsan bánjon el a fertőzést okozó kórokozókkal. Ez azt jelenti, hogy egy gyors, erőteljes láz (például három napig tartó), a tartalmas nyáktermelés az orrban és a torokban, és végül a javuló közérzet annak a jele, hogy a szervezet kiállta a fertőzést. Ha az immunrendszernek ezt a „talpraesettségét” elnyomják, vagy ha nem tanulja meg ezt az immunológiai választ, akkor hozzászokik az újra meg újra visszatérő fertőzésekhez, és ezzel kész az út az allergiás reakció felé.

 

Azoknál a gyerekeknél, akik később atópiás betegséget fejlesztenek ki, már korán megfigyelhetjük ezt a fertőzésre való hajlamot. Gyakran megfáznak, és a betegség egyre inkább elhúzódóvá válik és kimeríti őket. Egyre gyakrabban kapnak antibiotikumot. Végül könnyen előfordulhat, hogy középfülgyulladás és polip alakul ki náluk, vagy a szűnni nem akaró köhögésből görcsös rohamok lesznek, ez pedig az asztma kialakulásának kezdetét jelentheti.

 

A betegség kínai értelmezése a természet általános felfogásán alapul: az erők és a tendenciák, a jin és a jang folyamatosan ellentétben áll egymással, majd kiegyenlítődik. Az egészség is eleven egyensúly - eleven, mert a természet kint és bent állandóan mozgásban van. Ennek a mozgásnak a fázisait (például egy éven belül) az öt elem szimbolizálja: fa (tavasz), tűz (nyár), föld (késő nyár), fém (ősz) és víz (tél).

 

A külső természet rendszerét az emberi szervezet struktúráihoz, funkcióihoz és folyamataihoz rendelhetjük hozzá. A hagyományos kínai orvoslás a szív, tüdő, vese stb. kifejezésekkel elsősorban nem arra a szervre utal, amelyet így nevez a nyugati orvoslás, hanem mindig funkciók egy körére. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezekből a funkciókörökből kettő-kettő és a hozzájuk tartozó energiapálya (meridián) szoros kapcsolatban áll egymással, és egy meghatározott elemhez, illetve karakterisztikához tartozik: máj-epehólyag (fa), szív-vékony bél (tűz), lép-gyomor (föld), tüdő-vastagbél (fém) és vese-hólyag (víz).

 

 

A tüdő szabályozza az immunrendszer teljesítményét

A történések középpontjában az atópiás megbetegedéseknél a tüdő-vastagbél funkciókör áll, amely ugyanúgy hozzárendelődik a bőrhöz és a nyálkahártyákhoz, mint a kommunikáció nagy témájához: vita a környezettel és a többi emberrel, valamint elhatárolódás. A hozzá tartozó átalakulási fázis (elem) a fém, a lehűtő és az előrevezető, elosztó elem.

 

A tüdő uralja a szervezet immunteljesítményét, a vei csit. Pszichikai szinten az egészséges vei csi abban a bizonyos robusztusságban és talpraesettségben mutatkozik meg, amellyel a feltételezések fáradság nélkül elháríthatók. Ezzel szemben az immungyengeség, a vékonybőrűség, a túlérzékenység pszichikai szinten is az atópiás betegek jellemzője. Az atópiás betegnek gyakran van problémája az elhatárolódással, és nem ritkán nehezére esik, hogy harmonikus egyensúlyt találjon a közelség és a távolság között. Így például a neurodermitiszes gyerekek szinte szimbolikusan tapadnak az anyjukra, más felől hajlamosak rá, hogy kortársaikra agresszíven rátámadjanak. A terápia hatásosságának első jele nem ritkán az, hogy az óvónők csodálkoznak: a gyerek újra rendesen játszik a többiekkel.

 

 

Az ingerlékenység a „szélbetegségek” egyik tünete

A betegség faktorait a kínai orvoslás ugyancsak azokkal a fogalmakkal írja le, amelyek a külső természet életéből származnak: használja például a szél, a hideg vagy a forróság kifejezést. Ezeknek a fogalmaknak egy része a nyugati gondolkodásmód számára is értelmezhető. Így például nagyon kifejező, hogy egy gyulladás inkább meleg vagy forró, az elsalakosodás pedig zavaros.

 

A szénanátha a külső „szélmegbetegedések” közé tartozik. A szél típushoz tartozik az ingerlékenység, lelki és testi értelemben egyaránt. A fertőzés elhárításának tartós sikertelensége egyfajta ismétlési kényszert idéz elő, amely a nyálkahártyákon folytonos gyulladáskészséget alakít ki. Az allergiás reakciót a tehermentesítő nyákképződés nélküli gyulladás és duzzanat jellemzi.

 

Asztma esetében elsősorban a korai meghűlésekkel a szervezetbe behatoló hideg az, ami leviszi a gyulladást az orrüregből a hörgőkbe. Itt megvalósul az az allergiás elv, hogy egyszerre érvényesül a túlaktivitás és a hatástalanság, az izmok területén is. Ennek lesz az eredménye a hörgőizmok görcse, a légszomj, és a beteg kétségbeesett igyekezete, hogy felköhögje a slejmet. A megfulladástól való félelem a kínai szemlélet szerint megfelel a belső hidegnek, amely tovább növeli a görcshajlamot - ördögi kör.

 

A neurodermitiszre jellemző ekcéma többnyire egyfajta méregtelenítési kísérletet takar. A légzőszervek improduktív gyulladásai, legyenek bár allergiás vagy fertőzéses eredetűek, bőven termelik a gyulladásos termékeket („zavaros forróság”), amelyek a vérbe és a nyirokba jutnak tovább. A szervezet megpróbál megszabadulni ezektől az anyagoktól, és igyekezete során a vérből a bőrbe juttatja azokat. Ott azonban - szemben a nyálkahártyával – igen korlátozottak a kiválasztás lehetőségei. Felhalmozódnak az anyagcsere-végtermékek, ami megint csak gyulladáshoz vezet. Hogy a test szándéka a kiválasztás, azt az a megfigyelés is alátámasztja, hogy a viszketés azonnal alábbhagy, mihelyst a vakarózás miatt megsérült bőrből vér és nyirok választódik ki.

 

 

A forróság masszázzsal is kivezethető

A kezelés célját az említett okok határozzák meg. A szénanátha jól reagál az olyan külsődleges kezelésekre, mint az akupunktúra és egyéb hasonló eljárások. Így például a szemégés csökkenthető a fülcimpa közepén található szempont kezelésével. A hideg lábat fel kell melegíteni, azaz a jang-forróságot a fejből lefelé kell vezetni. Forróság levezetőként hat a keringésserkentő dörzsmasszázs a hát felső részén, és a kézzel vagy tűkkel való kezelés a szél- és forróságpontokon, például a vastagbél 4 (azaz a vastagbél-meridián 4. pontja, lásd keretes írásunkat). Néhány alkalom elegendő arra, hogy egy szezonra enyhülést hozzon.

 

Az asztmarohamból szakszerű segítség nélkül ritkán lehet kijönni. Bizonyos pontkombinációk beváltak: a tüdő úgynevezett támogató pontja (= húgyhólyag 13), távolabbi tüdő 7 és gyomor 40, mindig kiegészítve egyénileg megválasztott pontokkal. Valamennyi említett pont alkalmas akupresszúrára (lásd keretes írásunkat).

 

A fent említett, hőségkivezető eljárások egyértelműen fejhangsúlyos neurodermitisz esetén is enyhítik a viszketést. Ezenkívül szóba jöhet még a véres köpölyözés a nyakszirten (vezető ér 14), és az érvágás az ekcémás góc területének pontjaiból. Ezt azonban csak képzett szakértő végezheti el.

 

Az elsősorban inkább rövid idejű tüneti enyhülést kínáló akupunktúránál jobb és hatásosabb a kínai gyógyszerterápia, amely hosszú távú kezelési tervet kínál a páciens atópiás reakcióállapotának áthangolására. Ez a módszer - ahogyan minden kezelés, amely a betegség gyökereihez hatol le - meglepő és néha kellemetlen reakciókat hívhat elő, ezért nem alkalmas öngyógyításra, hanem képzett terapeuta kezébe való.

 

 

A gyógynövények segítenek a testnek abban, hogy hosszú távon is normálisan reagáljon

A terapeuta általában kínai gyógynövényekből készült főzeteket rendel, amelyekből személyre szabott teareceptek állíthatók össze. Néhány példa:

 

* A szénanátha szélkomponensei és néha a neurodermitisz viszketése is jól reagál a fructus tribulira, azaz a királydinnye magjára.

 

* Flos Inulae, azaz az örvénygyökér virágja akkor segít, ha a köptetőre van szükség, hogy felhozza a nyákot, és ezzel csökkentse a légszomjat.

 

* A keserűmandula (Prunus amara), a léggömbvirág (Platycodon grandiflorum) gyökerével kombinálva, az asztmareceptekben hozzájárulhat ahhoz, hogy megszűnjön a hörgőizmok görcsös túlműködése.

 

A gyógyszeres terápia fontos fázisa a gyulladásos összetevőknek a mobilizálásában és a bőrre és a nyálkahártyára történő kivezetésében áll. Ez duzzanatokhoz és gyulladáshoz vezethet, illetve olyan tüneteket hívhat elő, mint a viszketés vagy a légszomj.

 

A megfelelő receptúrák többek között szárító és hűtő hatású növényeket tartalmaznak, mint amilyen például a csúcsókafű gyökere (Radix scutellariae).

 

A gyógynövénykeverékek nem csupán az akut tünetek ellen hatásosak, hanem egyidejűleg megteremtik annak az előfeltételét, hogy a test átkapcsoljon a nyákproduktív fertőzések kifejlesztéséről egészséges funkcióra.

 

 

A környezeti tényezőkhöz a tévé és az iskolai stressz is hozzátartozik

A legjobb terápiánál is jobb volna a hatásos megelőzés. Ehhez fel kell tenni a következő kérdéseket: Miért van az, hogy manapság olyan sok ember szenved atópiás betegségekben? Hogy az öröklés fontos szerepet játszik benne, azt mutatja a családi halmozódás, a szénanátha, asztma és ekcéma előfordulása a rokonok között. Ugyanakkor az említett betegségeknek az utóbbi években történő rendkívül gyors elszaporodása arra utal, hogy kialakulásukban döntő szerepet játszanak a környezeti tényezők. A kínai felfogás szerint közülük a legelsőként kell említeni a kémiai terhelést: mérgek, az ételekkel elfogyasztott adalékanyagok, amelyek túlterhelik az emésztő- és az immunrendszert, valamint a légzőszerveket megterhelő ingerkeltő anyagok. Ugyanilyen jelentősége van a tévé jelentette túlzott mentális ingerkeltésnek, az iskolai stressznek és társaiknak.

 

Az atópiás betegség kialakulásában fontos szerepet játszik az a mód, ahogyan a gyerek megtanulja legyőzni a krízishelyzetet, elsősorban az immunológiai kríziseket, például a légúti fertőzéseket. Elaltatják-e ezt a képességét, például a minden gyermekbetegség ellen beadott oltásokkal? Megakadályozzák-e a fertőzés kifejlődését túl korán beadott tüneti szerekkel, mint amilyenek a hörgőtágítók, a lázcsillapítók és az antibiotikumok? Megtagadja-e a teljesítményközpontú társadalom a gyerektől a nyugalmat ahhoz, hogy kiálljon egy fertőzést, még ha emiatt mulaszt is az iskolából?

 

Mindenképpen észre kell vennünk a gyereken a túlterheltség jeleit. Olyan körülményeket kell teremteni, hogy a gyerekben tartósan kialakulhasson a közösség érzése. Csak így találja meg az egyensúlyt a közelség és az elhatárolódás között.

 

Az atópiás betegek örökségként kapták a túlérzékenységet. A kedvezőtlen környezeti hatások a rosszul kiállt fertőzések és az immunrendszer hiányosságai miatt ördögi körbe hajszolják őket. A túlérzékenység öröklött terhének talán egy pozitív oldala van: megérzik a szociális és természeti környezet finomabb rezgéseit, amely ugyan önnön sebezhetőségükből táplálkozik, de amely a robusztusabb természetűeknek nem adatott meg.

 

 

Bevált akupunktúrás pontok asztma esetén

A kö­vet­ke­zők­ben né­hány pon­tot vá­zo­lunk fel, ame­lye­ket ató­pi­kus be­teg­sé­gek ese­tén a töb­bi­nél gya­krab­ban kell tű­vel ke­zel­ni vagy masszí­roz­ni. Aszt­ma ese­tén: tü­dő 7, húgy­hó­lyag 13 és gyo­mor 40 (lásd a szö­ve­get). A he­lyes pon­tok meg­vá­lasz­tá­sa a ha­gyo­má­nyos kí­nai or­vos­lás sze­rint vég­zett egyé­ni di­ag­nó­zis­tól függ.

 

Tü­dő 7

Fe­kvés: az al­só kar hü­vely­kujj fe­lő­li ol­da­­lán, más­fél hü­velyknyi szé­les­ség­ben a csuk­ló­ránc fö­lött.

Ha­tás: meg­nyit­ja az ener­gia­áram­lást, old­ja a tü­dő csit, szét­szór­ja a sze­let.

Pél­da: aszt­ma­ti­kus lég­szomj, kö­hö­gés.

 

Vas­tag­bél 4

Fe­kvés: a hü­vely­kujj iz­mán az ujj és a kéz kö­ze­pe kö­zött.

Ha­tás: meg­nyit­ja a fe­lü­le­tet, se­gít fáj­da­lom és „szél­be­teg­sé­gek” ese­tén.

Pél­da: to­rok- vagy fej­fá­jás, el­du­gult orr.

 


 

Húgy­hó­lyag 13

Fe­kvés: a har­ma­dik mell­ka­si csi­go­lya tüs­ké­jé­től más­fél hü­velyknyi tá­vol­ság­ra.

Ha­tás: ez az el­ső, úgy­ne­ve­zett tá­mo­ga­tó pont a há­ton. Raj­ta ke­resz­tül be­fo­lyá­sol­hat­juk a szer­vek irá­nyí­tá­sát, eb­ben az eset­ben a tü­dőt.

 

Ve­ze­tő ér 14

Fe­kvés: a he­te­dik nyak­csi­go­lya és az el­ső mell­ka­si csi­go­lya tüs­ké­jé­nél.

Ha­tás: le­hűt, tisz­tít és sta­bi­li­zál.

Pél­da: láz, bőr­gyul­la­dá­sok.

 

Gyo­mor 40

Fe­kvés: kö­zé­pen a térd­ka­lács kül­ső, al­só sar­ka és az elül­ső bo­ka­re­dő kö­zött, ké­tujjnyi­val a síp­csont sze­gé­lyén kí­vül.

Ha­tás: csök­ken­ti a jan­got és át­ala­kít­ja a nyá­kot.

Pél­da: kö­hö­gés, slej­mo­so­dás, aszt­ma.

Sz. Z. L.
XI. évfolyam 6. szám

Címkék: asztma, atópia, kínai orvoslás

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.