Betegségek A-tól Z-ig

Kiút a hormondilemmából

Természetes progeszteron

Miután ismertté vált, hogy a mesterséges hormonok rákot, illetve szélütést okozhatnak, a hormonpótlást addig a fiatalság megőrzési lehetőségeként ünneplő közönségen tanácstalanság lett úrrá. Sajnos egyelőre csak kevesen tudják, hogy a hormonpótlásnak létezik nagyon hatékony biológiai módszere is, egyszerű eljárás, mellékhatások nélkül. A módszer titka a yamszgyökér, amelynek hatóanyagait krém formájában kenhetjük fel a bőrre. A módszer segít a változáskori panaszokon és egyéb hormonális problémákon egyaránt.


A nők csak akkor érzik jól magukat a bőrükben, ha hormonháztartásuk kiegyensúlyozott. Ha problémák lépnek fel ezen a területen, a bioidentikus hormonok jelentik a megoldást

 

A változás korának nem feltétlenül kell problémát okoznia. A klimaxos korú nők 25 százaléka semmiféle panaszt nem tapasztal, további 25 százalékuk pedig csak enyhe tüneteket. Az érintettek fennmaradó 50 százalékánál viszont súlyos, olykor éveken át is tartó bántalmak jelentkeznek.

 

Mindazok számára, akik hőhullámokra, alvászavarokra, depresszív hangulatra, szédülésre, szorongás- és pánikrohamokra panaszkodnak, a természetes progeszteron jelentheti a megoldást. Ugyancsak hatékonynak bizonyult vérnyomás-ingadozás, gondolkodási zavarok, ízületi fájdalmak és csökkenő terhelhetőség esetén is. Ez a hormon, amelyet a szervezet normál esetben maga termel, számos nőnél már jóval az ösztrogénszint csökkenése előtt túlságosan alacsony szintet mutat.

 

A progeszteront, a női ciklus második szakaszának sárgatest-hormonját a mexikói yamszgyökér diosgenin nevű hatóanyagából laboratóriumban állítják elő. Méghozzá oly módon, amilyen formában a szervezetben is előfordul. (A gesztagének, amelyeket általában felírnak, mesterségesen módosított progeszteronok.)

 

Ahogyan ma már tisztában vagyunk vele, a mesterséges, a szervezet számára idegen hormonok éveken át való szedése tüdőembóliát, szélütést, szívinfarktust és rákot, főként mellrákot okozhat. A nők viszont nemigen tudják, hogy létezik szelíd megoldás, a hormonális panaszok természetes, a szervezetben is előforduló anyaggal való kiküszöbölése.

 

Nem önmagában a hormonpótló terápia a gond, hanem az, hogy szinte kizárólag mesterséges hormonokkal végzik, az úgynevezett designer-drogokkal. Mivel ezek a szervezet saját maga által termelt hormonjaitól lényegesen különböznek, eltérő a biokémiai struktúrájuk, nem illeszkednek optimálisan az anyagcserébe. Ezzel szemben ha a szervezetbe bioidentikus hormonokat juttatunk be, sokkal jobb hatást érünk el, és még mellékhatásokkal sem kell számolnunk.

 

A nyilvánosság számára jórészt ismeretlenül, de már évtizedek óta létezik a hormonzavarok természetes terápiája, legyen szó bár változáskori problémákról, cikluszavarokról vagy csontritkulásról. A módszer egyik úttörője a kaliforniai orvos, dr. John R. Lee volt, aki harminc éven át sikeresen gyógyított bioidentikus hormonokkal, mindenekelőtt természetes progeszteronnal. A természetes progeszteront Angliában elsősorban dr. Kathrin Dalton nőgyógyász alkalmazta, főként meddőség és menstruációs panaszok esetén.

 

 

Feltűnést keltő felfedezés: biológiai hormonok a bőrön át

Már dr. John R. Lee, a természetes hormonterápia atyja is felírt a pácienseinek krém formájú természetes progeszteront. Mindenekelőtt azoknak, akik változókori panaszokban szenvedtek, de mellrákjuk miatt nem szedhettek mesterséges hormonokat. A krém formát az indokolja, hogy így meg lehet kerülni a májat, és az egyébként szedendő adagnak így körülbelül csak az egytizedére van szükség. Az olyan hormonok, mint a progeszteron és az ösztrogén, zsírban oldódnak, és képesek áthatolni a bőrön. Ezt már a hormontapaszok óta tudjuk. Éppen ezért nagyon egyszerű belekeverni őket valamilyen semleges, a bőr számára jól elviselhető krémbe. A progeszteron ily módon gyorsan eljut a vérkeringésbe, és ezen az úton oda, ahol szükség van rá.

 

Számos hormonális eredetű panasz esetén bevált: a mexikói yamszgyökér kivonata. Ezt a laboratóriumban természetazonos progeszteronná alakítják át

 

Az amerikai kémikusnak, dr. Ray Peatnek köszönhetjük, hogy létezik ez az egyszerű és hatásos eljárás. Ő volt ugyanis az, aki rájött, hogy a progeszteron oldódik E-vitaminban. Ennek eredményeként megszületett egy olyan krém, amelyet a bőrre felhordva a szervezet sokkal jobban hasznosít, mint bármely más megoldást.

 

 

Hol kap juk meg a krémet?

Németországban, ahol minden hormonkészítményt csak receptre adnak, a bioidentikus hormonokat is, léteznek olyan gyógyszertárak, amelyek maguk elkészítik a kívánt koncentrációjú progeszteronkrémet. A legjobb megoldás a hipoallergén és lanolinmentes alapkrém, amelybe 3 százalékos, természetes progeszteron kerül, illetve még némi Aloe vera és E-vitamin, amely feloldja a progeszteront és ápolja a bőrt. A bedörzsölendő mennyiség segítségével pontosan megszabhatjuk, mennyi progeszteront akarunk a szervezetbe juttatni.

 

Egyszerű alkalmazás

A krémet általában napi kétszer kell felkenni, mindenütt ott, ahol a bőr vékonyabb. Ez lehet az arcon, a nyakon, a dekoltázson, a kar vagy a comb belső oldalán. De lehet ez a terület a mell is, például mellfeszülés esetén, vagy a fájó ízületeken. Hőhullámoknál bevált módszer ötpercenként felkenni egy-egy adagot, amíg a panaszok eltűnnek. Az agy "érzékelője" körülbelül 45 perceként méri a hormon koncentrációját.

 

 

Meddig alkalmazzuk?

Ha a panaszok megszűnnek, egyénileg kísérletezhetünk a dózis csökkentésével. Kivételt jelent a csontritkulás: ilyenkor a legalacsonyabb adagot sok éven át adni kell. Van olyan nő, akinek csak néhány hónapig van szüksége a krémre, másoknak évekig. Tanácsos egy-két évenként hormontesztet végeztetni, és a dózist ez alapján megszabni. Aki nem szereti a krémet, kapszulában is beveheti a progeszteront. Ilyenkor azonban nagyobb adagra van szükség, mert a máj feldolgozza az anyagot. Ma már azonban olyan mikronizált kapszulák is léteznek, amelyek csak a vékonybélben oldódnak fel.

 

 

Miről árulkodik a nyálteszt?

A hormonokat a szervezetben a belső elválasztású mirigyek termelik, és a véráramon keresztül jutnak el rendeltetési helyükre. Ehhez szállító eszközre, fehérjemolekulára van szükségük. Ha a vért használjuk hormonszint-meghatározásra, akkor valamennyi hormon értékét kapjuk meg, a szabadokét is, amelyek csak önmagukban hatnak, illetve a transzportfehérjéhez kötöttekét is. A szervezet hormonszükségletéről tehát a vérteszt nem ad megfelelő felvilágosítást. Éppen ezért kiegészítő vizsgálatokat alkalmaznak, hogy megtudják, mennyi szállító fehérje áll rendelkezésre, és mennyi a szabadon keringő hormon. Ezek ugyanis a szervezetben éppen hatékony hormonok. Nagyon bonyolult!

 

Ha azonban a hormonszintet a nyálból határozzák meg, az elsősorban sokkal kényelmesebb a vérvételnél. Ezen kívül ez az eredmény csak a valóban szabadon rendelkezésre álló hormonokat mutatják, és csak azokat, amelyek számunkra valóban érdekesek. A nyálvizsgálattal a legcsekélyebb hormonális eltérés is kimutatható, míg a vérből csak a nagyobbak, amelyeket azután nagy valószínűséggel ösztrogén felírásával fognak orvosolni.

 

A hormonegyensúly számos tényezőtől függ, így az öröklött adottságoktól,a tálálkozástól, a mozgástól, a környezeti mérgektől, de attól is, mikor és hány gyereket szült egy nő

 

A vizsgálat a következőképpen történik: reggel, éhgyomorra, miután vízzel kiöblítettük a szánkat, gondoljunk egy citromra, és képzeletben harapjunk bele. Az így termelődő nyálat gyűjtsük össze, amíg meg nem telik vele egy kémcső. Ezt az anyagot azután elküldhetjük a laborba (Tudomásunk szerint jelenleg Németországban van két olyan laboratórium, ahol foglalkoznak nyálból történő hormonvizsgálattal, Münchenben és Mainzban.) Az eredményt körülbelül két hét múlva kapjuk meg. Ezek után következhet a célzott és megfelelő progeszterondózis meghatározása. Az első kontrollt érdemes három-négy hónap múlva megejteni, utána évenként vagy panasz esetén.

 

 

A megfelelő hormonegyensúly

A hagyományos orvoslás mítosza az, hogy a nők változókori panaszait az ösztrogénhiány okozza. Ennek megfelelően az érintettek jellemzően mesterséges ösztrogént kapnak. Ugyanakkor körülbelül a 70-es évek közepe óta műhibának számít valakit mesterséges ösztrogénnel kezelni úgy, hogy nem kapja meg a hormonellenpárját, a progeszteront is. Ám a hagyományos orvoslás erre a célra is mesterséges hormonokat alkalmaz, az úgynevezett gesztagéneket, amelyek megnövelik a mellrák kialakulásának veszélyét. (A gesztagének szintetikus, biokémiailag módosított progeszteronok.)

 

A kőolajból előállított műanyag edények felmelegítésekor úgynevezett idegen ösztrogéneket bocsátanak ki

 

A női ciklus két fő hormonja az ösztrogén és a mostanáig kevésbé ismert progeszteron, a sárgatest hormonja. A ciklus első felében az ösztrogén szintje magas, a másodikban a progeszteroné emelkedik meg. Ha nem következik be a terhesség, mindkét hormon szintje esik, és kialakul a menstruáció. A méh nyálkahártyája leválik és kiürül.

 

A női szervezet hormonegyensúlya valamikor a harmincas évek közepe és a negyvenes évek vége között megbomolhat. Ez számos tényezőtől függ, az öröklött állapottól, a stressztől, a dohányzástól, az életmódtól, de attól is, mikor és hány gyereket szült a nő, vagy szült-e egyáltalán, illetve mikor jött meg az első menstruációja. A hormonális egyensúly szoros összefüggésben van a táplálkozással, a mozgással, a környezeti mérgekkel és mindennapi életünkkel. Ma már például tudjuk, hogy a műanyag edények úgynevezett idegen ösztrogéneket tartalmaznak, és melegítéskor (mikrohullámú sütő!) ezeket kibocsátják magukból. Ugyancsak ilyen anyagokat juttatnak környezetükbe a kőolajból készült padlószőnyegek, bútorok és egyéb tárgyak. Az állattenyésztés során is számtalan hormont alkalmaznak, főként ösztrogént, hogy meggyorsítsák a növekedést. A nők évtizedek óta szedik a hormonális fogamzásgátlókat, ezért a női hormonok az ivóvízbe is bejutnak. Mindez a szervezet hormonegyensúlyának megbomlásához vezet, mert ezek az idegen hormonok megkötődnek a szervezet hormon receptorain, vagy más módon fejtik ki hatásukat.

 

 

A petefészek alábbhagyó tevékenységének első jelei a súlygyarapodás, az ödéma, az alvászavarok és a szabálytalan ciklusok lehetnek

 

Ma már tudjuk, hogy 10-15 évvel a menopauza kezdete előtt már nem minden hónapban érik meg egy petesejt. Úgy nevezett anovulatorikus ciklusok lépnek fel, azaz ezekben a hónapokban nem képződik sárgatest és ezzel progeszteron sem. Mivel a ciklusok zavartalanul folytatódnak, a nők mindebből semmit sem érzékelnek, amíg ki nem alakul az egyensúly megbomlása, amelyre a progeszteron hiánya és az ösztrogén túltengése jellemző. Csak a cikluszavarok, heves közti vérzések, mellfeszülés, alvászavarok és depresszív hangulatok hatására fordulnak orvoshoz. Mindez azonban már a petefészkek csökkenő működését jelzi, a perimenopauza kezdetét. Ez a valódi menopauza előtt időszak, mielőtt a havivérzés végképp megszűnne. Erre az időszakra jellemző a mellben és a petefészkekben a ciszták, a méhben a miómák kialakulása, a stressz-inkontinencia fellépése. Ha nincs elég progeszteron, az ösztrogén válik dominánssá, minden nem kívánatos hatásával együtt.

 

 

A progeszteron, az elfelejtett hormon

Az egész világ az ösztrogénről beszél, hiszen két nagy kutatást is leállítottak a hormonpótló terápiával, miután kiderült, hogy - az előzetes várakozásokkal ellentétben - megnövekedett a mellrák, a trombózis, a szívinfarktus és a szélütés gyakorisága. Miközben a hormonpótlásra szoruló nők több mint kilencven százalékának panaszait nem a hiányzó ösztrogén, hanem a hiányzó progeszteron okozza. A két hormonnak kölcsönösen szüksége van egymásra, mert csak közösen kialakított egyensúlyuk hatására érzi magát jól a nő. Még termékeny korban vagyunk, amikor az ösztrogén már átveszi a vezető szerepet: a menstruáció fájdalmasabbá, erősebbé, szabálytalanabbá válik, a megelőző napokon gyakoribbak a hangulatingadozások, a szorongás, a fejfájás, a migrén, a szapora szívverés, az energiahiány és az alvászavar.

 

Az orvos ilyenkor PMS-t (premenstruációs szindrómát) állapít meg, és általában fogamzásgátlót ír fel. Vagy egy másik tablettát az addig szedett, ugyancsak mesterséges hormon helyett. A panaszok ezzel nem tűnnek el, vagy legalábbis nem tartósan. Viszont gyakori a hízás, főként a hasra és a combra, romlanak a nőgyógyászati vizsgálat eredményei, a méhben feltűnnek az első miómák, kialakulnak a visszerek, az ízületi fájdalmak, a migrének gyakoribbá válnak. Az orvostudomány vizsgál és ellenőriz, eltávolítja a méhet, hogy "megelőzzük a nagyobb bajt", a nők pedig megadják magukat a sorsnak. Még szerencsés közülük az, akinek ilyenkor a petefészkét meghagyják, különben mesterségesen a változókorba taszítják, és arra ítélik, hogy élete végéig mesterséges hormonokat szedjen.

 

 

A progeszteronszint nemritkán már olyan életkorban is csökken, amikor a nő még terméken. Ilyenkor az ösztrogénszint nő, a ciklusok pedig fájdalmasabbá és erősebbé válnak

 

Alvászavarok ellen ott az altató, depresszió ellen az antidepresszáns, szívpanaszokra a bétablokkoló, ízületi fájdalmakra a gyulladáscsökkentő, pajzsmirigy-elégtelenségre pajzsmirigyhormon. Csontritkulás ellen tejivást javasolnak, mozgást, és hogy fogyjunk le.

 

A (férfi) nőgyógyászok a női panaszokat vagy képzelgésnek, lelki eredetűnek tartják, vagy a hormonhiány számlájára írják. És ilyenkor jöhet a mesterséges ösztrogén. Holott valójában a természetes progeszteron hiányzik, ezt pedig semmiféle mesterséges hormon nem képes pótolni. Számos nőgyógyász fölöslegesnek tartja a hormonszint ellenőrzését, holott annak alapján egyértelműen látható, kialakult-e az egyensúlyzavar. Természetesen csak akkor, ha a már említett nyálvizsgálat alapján határozzák meg az egyes hormonok szintjét.

 

 

Mi segíthet még?

• Hawaii tudósok egy csoportja arról számolt be, hogy az ananászban lévő bromelain megemeli a progeszteron szintet. PMS esetén a szükséges mennyiség körülbelül 3x500 mg/nap.
• A béta-karotin, az A-vitamin előaayaga szintén növeli a progeszteronszintet.
• A liget szépe olaj segít PMS esetén, bromelainnal együtt még hatásosabb.
• PMS ellen 1945 óta ismert az E-vitamin adagolása, és még mellékhatása sincs.

 

 

Új vizsgálatok a természetazonos hormonokról

Egy 54 ezer nő bevonásával készült francia vizsgálat azt mutatta, hogy nem növekszik meg a mellrák kialakulásának veszélye, ha a hormonpótlást mesterséges helyett  természetes hormonokkal végzik. Egy másik vizsgálat arra derített fényt, hogy eltérő okok állnak a férfiak, illetve a nők szívinfarktusának hátterében. Míg a férfiak infarktusát általában a beszűkült artériák okozzák, amely érszűkületért a zsírok érfalakra való lerakódása felelős, addig a nőknél az artériák hirtelen görcsös összehúzódása váltja ki a szívizom elhalását. A progeszteron megakadályozhatja ezeket a görcsöket, és ezzel hatásosan véd a női infarktus és szélütés ellen.

 

A szakértő véleménye Dr. Johannes Huber, Ausztria vezető hormonszakértője szerint a progeszteron pótlás nem csak a depressziós hangulatot, ha nem a premenstruációs migrént és az epilepszia számos formáját is megelőzheti. A menopauza előtt fellépő ízületi fájdalmak ugyancsak lehetnek a csökkenő progeszteronszint jelei. A nemi hormonoknak a csontokra, a bőrre, a hajra, az érzékszervekre, az agyi teljesítményre és a medencealapra, illetve a húgyhólyagra gyakorolt védőhatása közismert – fűzte hozzá a szakember. Ugyanakkor hangsúlyozta, a természetes progeszteronnak ezek a tulajdonságai nem jellemzők minden, manapság hozzáférhető gesztagénre.

 

 

Ellenőrizzük hormonális egyensúlyunkat!

A következő panaszok közül melyiket tapasztalja?

 

általános közérzetromlás

 •

ízület- és izomfájdalmak, hátfájás  •
erős izzadás (terheléstől függetlenül)  •
alvászavarok (elalvás és átalvás, gyakori felébredés)  •
megnövekedett alvásigény (gyakori/korai elfáradás)  •
ingerlékenység (agresszivitás, gyors méregbegurulás)  •
idegesség (belső feszültség, nyugtalanság)  •
szorongás/pánikrohamok/szédülés  •
gondolkodási és koncentárciós nehézségek  •

depresszív hangulatok (kedvetlenség, szomorúság, motiválatlanság, hangulati ingadozások, értelmetlenség érzése, sírhatnék)

 •
testi kimerültség, a teljesítőképesség csökkenése  •
hajhullás  •
az izomerő csökkenése  •
szívpanaszok (szapora szívverés, szívnyomás, szúrás)  •
az érzés, hogy túljutott élete csúcspontján  •
libidócsökkenés (nincs kedve a szexhez, kevésbé élvezi)  •
fokozott szakállnövekedés  •
megnövekedett vagy erősen ingadozó vérnyomás  •
ödéma  •
mióma a méhben  •
ciszták a mellben, a petefészekben  •
húgyhólyaggyengeség  •
csontritkulás (kezdődő vagy előrehaladott)  •
heves, szabálytalan vérzések  •
   

Minél több választ jelölt be, annál valószínűbb a hormonhiány és a hormonegyensúly zavara. Ellenőriztesse értékeit!

- dr. ki -
XII. évfolyam 6. szám

Címkék: hormonok, progeszteron

Aktuális lapszámunk:
2019. május

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.