Betegségek A-tól Z-ig

Koleszterin: a legfontosabb az étrend

A bélrendszer miliője is fontos szerepet játszik a zsíranyagcserében

A megemelkedett vérzsírértékeket, főképp a magas koleszterinszintet komoly szív-érrendszeri kockázatnak tartjuk. Az érintetteknek többnyire koleszterinben szegény diétát javasolnak vérzsyírértékeik csökkentése érdekében. Az étkezéssel bevitt koleszterin azonban inkább másodlagos szerepet játszik, sokkal fontosabb az étrend általános összetétele. Már az ételek magasabb ballasztanyag-tartalma is nagyon sokat számíthat.


A magas koleszterinszintű embereket sokáig eltiltották a tojástól. Pedig a tojás sokkal kisebb mértékben képes befolyásolni vérzsírértékeinket, mint korábban gondoltuk

 

Mindjárt az elején szögezzük le: a koleszterin nélkülözhetetlen, életfontosságú anyag, amely biokémiai folyamatokbanjátszik fontos szerepet: koleszterinből termelődik a progeszteron nevű hormon (sárgatesthormon), ez utóbbiból pedig a női és férfi nemi hormonok, valamint a kortizonszármazékok. Ezen túlmenően testünk a D-vitamint is koleszterinből állítja elő – ez utóbbit a legutóbbi évek kutatási eredményei alapján fontos védővitaminként tartjuk számon, amely „szinte minden” ellen megvédi szervezetünket.

 

A koleszterin jelentős részét az epesavak előállításához használja fel szervezetünk. E savak serkentik a bélperisztaltikát, és emulgeálják a belekben az étkezéssel elfogyasztott zsírokat. E folyamat eredményeként a zsírokhoz könnyebben hozzáférnek bizonyos enzimek, amelyek lebontják azokat, majd az így kisebb alkotóelemeikre bontott zsírok felszívódnak a vékonybélből.

 

Normális vegyes táplálkozással naponta kb. 0,8 gramm koleszterint veszünk magunkhoz. A koleszterin nagyobbik részét azonban maga a szervezet – főképp a máj – állítja elő. Ha az étkezésünkbencsökken a koleszterin mennyisége, fokozódik a szervezet saját koleszterintermelése, és ugyanennek fordítottja is igaz. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a korábban oly sokat propagált koleszterinszegény diéta semmiképp sem megfelelő módszer a vérkoleszterinszintjének csökkentésére.

 

 

Ballasztanyagokkal hatásosan csökkenthetjük a koleszterinszintet

Testünk kb. 1,5 gramm koleszterint választ ki epesavak formájában, e mennyiség fele azonban a belekből visszaszívódik a szervezetbe. Ha ezt a visszavételt meg akarjuk akadályozni, növelni kell étrendünkben a ballasztanyagok mennyiségét. A ballasztanyagok képesek megakadályozni a belekben a koleszterin felszívódását, ezért a szervezet fokozza az epesavak termelését, amihez koleszterint használ fel. A következmény: a vér koleszterinszintje csökken.

 

Bizonyos neutrális étkezési zsiradékok magas szintje ellenben képes megemelni vérünkben a koleszterinszintet. E neutrális zsiradékok (trigliceridek) között vannak telített, valamint egyszeresen, illetve többszörösen telítetlen zsírsavak is.

 

A telített zsírsavak (főképp állati eredetű termékekben) és a transzzsírsavak (ezek főképp édességekben, pékáruban, süteményekben és olajban sült ételekben találhatók) hatására emelkedik a koleszterinszintünk, ezen belül is a „rossz” LDL-koleszterin.

 

A transzzsírsavak édességekben, pékáruban találhatók, hatásukra emelkedik a koleszterinszintünk, ezen belül is a „rossz” LDL-koleszterin

 

Ha sok telítetlen zsírsavat (pl. olajsav az olívaolajban és repceolajban, valamint omega-3 zsírsavak a lenmagban, repceolajban és tengeri halakban) fogyasztunk, a helyzet megváltozik: az LDL-koleszterin és az összkoleszterin szintje csökken, ugyanakkor a „jó” HDL-koleszterin szintje emelkedik, a vér hígabbá válik, áramlási tulajdonságai javulnak.

 

A koleszterinszintet több szerv és hormon működése befolyásolja: főképp a pajzsmirigy, a hasnyálmirigy, a mellékvesék és az ivarmirigyek. A pajzsmirigy túlműködése csökkenti, alulműködése viszont megemeli a vérzsírok szintjét. A magas inzulinszint ugyan felgyorsítja a zsíranyagcserét, ugyanakkor kedvez is a zsírok beágyazódásának és elraktározásának a szövetekben. Ezért  fontos tudni, hogy a magas inzulinszintet eredményező táplálkozás erősen hizlaló hatású. A kortizol nevű stresszhormon fokozza a zsírok elszállítását a perifériától a májhoz, valamint a zsírsavak felszabadulását, vagyis stressz hatására megemelkedik a vérzsírok szintje. Szintén megemelkedik a szint, ha valakinél akadályozott az epe elfolyása, továbbá a koleszterin-anyagcsere veleszületett zavarai esetén, a rosszul beállított cukorbetegeknél, valamint a máj betegségeiben, amikor a kórfolyamat gátolja a koleszterin lebontását. A természetgyógyászat szempontjából a bélrendszer miliője is fontos szerepet játszik a zsíranyagcserében.

 

 

Érelmeszesedés magas vérzsírszintek miatt?

Az ortodox orvostudomány a „magas vérzsírszinteket”, főképp a koleszterinét, évtizedek óta a szívérrendszeri betegségek fő kockázati tényezőjének tartja. A kockázatelemzés pontosítása érdekében egy ideje meghatározzák a vérben a lipoproteinek mennyiségét is. Ezek olyan, zsírból és fehérjéből álló összetett vegyületek, amelyek biztosítják a vízben nem oldódó koleszterin szállítását.

 

A rengeteg klinikai vizsgálat és elemzés alapján azt mondhatjuk, hogy valóban fennáll bizonyos mértékű bizonyított összefüggés az LDL-koleszterin szintje és a koszorúér-betegségek között. Körülbelül 20 éve propagálják a „statin” típusú szintetikus vérzsírcsökkentők szedését, ugyanakkor számos klinikai vizsgálat azt mutatta ki, hogy bár a kémiai vérzsírcsökkentők szedésével  bizonyos esetekben csökkenthető a szívkoszorúér- betegségek kockázata, a gyógyszert szedő emberek mégsem élnek tovább, mert a szívhalál helyett számos egyéb halálozási ok fokozottabban érvényesül náluk. A túlságosan erőteljes koleszterinszint-csökkentés egyes szakemberek szerint megnöveli a rákos megbetegedések kockázatát. Néhány klinikai mérés arra utal, hogy az alacsony koleszterinszint hatására romlik az egyén memóriája, sőt talán a később kialakuló Alzheimer-kór előfutára lehet!

 

A koleszterinszintet több szerv és hormon működése befolyásolja: főképp a  pajzsmirigy, a hasnyálmigy, a mellékvesék és az ivarmirigyek

 

Más szakértők arra az álláspontra helyezkednek, hogy nem az LDL-koleszterin, hanem az oxidált LDL-szint fontos, amit szintén lehet mérni laborban. Ezen kívül figyelembe kell venni az LDLkoleszterinnel rokon lipoprotein-a vegyület mennyiségét is. Ez utóbbival kapcsolatban is sokféle vélemény létezik. Nagyon valószínű, hogy a „jó” HDL-koleszterin szintje ezeknél sokkal fontosabb, sőt döntő jelentőségű. Minél magasabb ez a szint, annál kevésbé veszélyes a viszonylag magas LDL-szint. Elképzelhető, hogy a magas HDL-szint mindennél jobb védőfaktor az érelmeszesedéssel szemben.

 

 

Tudatos táplálkozással elkerülhető a gyógyszerszedés

Minden terápiás eljárás homlokterében tehát nem a gyógyszeres kezelésnek, hanem a táplálkozásterápiának kell állnia. Amint azt a fentiekben említettük, nem az összkoleszterin mennyisége döntő jelentőségű, hanem az elfogyasztott zsiradékok összetétele, minősége és az étrend egésze. Fontos a ballasztanyagokban bővelkedő táplálkozás. Jól bevált módszer az étkezések mellett zabkorpa fogyasztása (naponta két evőkanállal), de a vörös rizsliszt is pozitív hatású.

 

A koleszterinszintekre vetett aggódó pillantás gyakran elfeledteti, hogy a triglicerideknek nevezett vérzsírok önálló szív-érrendszeri kockázatot képviselnek. Kezelésük dietetikai módszerekkel azonban sokkal egyszerűbb feladat, mint a koleszterinszint befolyásolása. A diéta legfontosabb eleme az alkohol és a gyorsan felszívódó szénhidrátok (cukor, finomliszt) konzekvens kerülése, valamint a többszörösen telítetlen zsírsavak (elsősorban halolaj, lenmagolaj) nagyobb mennyiségű fogyasztása.

 

 

Amit a zsírokról tudni kell

Zsírok nélkül az élet nem létezne. Állatkísérletekben sikerült kimutatni, hogy zsírmentes táplálkozás mellett rövid időn belül teljes mértékben leáll az állatok növekedése, továbbá kialakul a terméketlenség. A képet súlyos bőr- és vesekomplikációk tarkítják.

 

A túlságosan erőteljes koleszterinszint- csökkentés egyes szakemberek szerint  megnöveli a rákos megbetegedések kockázatát

 

Minden sejtünkben találhatók zsírmolekulák. Ezek részben energiaforrásként szolgálnak, részben pedig a sejtfal felépítésében vesznek részt. Szigetelőanyagként hideg környezetben fontosak, ezért a sarkkörön élő állatok sok zsírt halmoznak fel főképp a bőrük alatt. Ugyanakkor a zsírpárnák mechanikus pufferként is szolgálnak. Utóbbira jó példa a zsírpárnákba ágyazott szemgolyó vagy a szintén zsírba ágyazott vese. A bőr felületén a zsírok viaszos bevonatot képeznek, megakadályozva a bőr kiszáradását, és vízlepergető rétegként is szolgálnak.

 

A zsír olvadáspontja a telítetlen zsírsavakmennyiségétől függ. A főképp telített zsírsavakból álló kókuszolaj olvadáspontja magas, 27 és 43°C közötti. A többnyire egyszeresen telítetlen zsírsavakból álló olívaolaj olvadáspontja ugyanakkor mínusz 3–0°C. A többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag lenolaj már mínusz 27 és mínusz 16 °C közötti hőmérsékleten olvad. Az ember étrendjével főképp három zsírfajtát fogyaszt:

 

• Foszfolipideket, amelyek közé a lecitin is tartozik.

 

• Triglicerideket (neutrlális zsírok). Ezek az energia elraktározására szolgálnak. Léteznek közülük telített, egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakból összetevődő zsírok. Utóbbiak közé tartoznak az omega-3 zsírsavakból álló zsiradékok.

 

• A koleszterinekből testünk epesavakat, hormonokat és D3-vitamint állít elő.

- dr. ki -
XVIII. évfolyam 2. szám

Címkék: koleszterin, táplálkozás, zsíranyagcsere

Aktuális lapszámunk:
2019. július

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.