Betegségek A-tól Z-ig

Koleszterin - Mi az igazság?

Vajon minden esetben szükség van a koleszterinszint csökkentésére? Mennyiben függ a szintje az örökletes adottságoktól? Milyen laboreredmények fontosak valójában? Mennyire veszélyes a reggelire fogyasztott tojás? Cikkünk bemutatja a valódi kockázati tényezőket és a legújabb felismeréseket, valamint jó tanácsokat ad a koleszterinszint gyógyszer nélküli csökkentéséhez.  

   


A magas koleszterinszint a szívés érrendszeri megbetegedések rizikófaktora. A túl sok zsír eldugítja az ereket és szívinfarktushoz vezethet

 

Először is tisztázzuk még egyszer: a koleszterin testünk egyik létfontosságú anyaga. Alapvető építőköve többféle hormonnak, a sejthártyának és az epesavaknak. Veszélyessé csak akkor válik, ha értéke túllép egy bizonyos szintet.

 

A megnövekedett koleszterinszint legsúlyosabb következménye az érelmeszesedés és a szívinfarktus lehet. Miután egy népességvizsgálatból fény derült erre az összefüggésre, világszerte elterjedt a koleszterincsökkentés gyakorlata. A 80-as évek végén megállapították a határértékeket, és kifejlesztették az úgynevezett lipidcsökkentőket, amelyek az említett veszélyt kiküszöbölik. A háziorvos által megrendelt vérvizsgálatok többségében a koleszterinszintet is mérik. Ez a fejlődés akkor torpant meg, amikor öt évvel ezelőtt nyilvánosságra kerültek az egyik koleszterincsökkentő gyógyszer súlyos mellékhatásai. A szóban forgó termék rovására világszerte legalább ötven halálesetet írtak. A gyártót körülbelül 8000 panaszos perelte be, főként az Egyesült Államokban.

 

A gyógyszer mellékhatásai jórészt azért léptek fel, mert kezdetben túl nagy adagokat írtak fel belőle. A halálos eseteknél hatóanyaga egy másik vegyülettel kombinálva váltotta ki a tragikus következményt. Ezen kívül a betegek kezelése során elmulasztották a vérértékek rendszeres ellenőrzését is. A terméket kivonták a forgalomból, és a botrány megkérdőjelezte az egész koleszterinszint-csökkentő kezelés értelmét is. Nagy mintákon végzett vizsgálatok időközben kimutatták, hogy a magas koleszterinszint nem feltétlenül jár együtt érelmeszesedéssel. Találtak olyan magas koleszterinszitű embereket is, akik magas életkort értek meg jó egészségben. A tudósok ebből levonták azt a következtetést, hogy a témában az örökletes adottságok nagy szerepet játszanak. Nyilvánvalóan vannak olyan emberek, akiknél a magas koleszterinszint nem okoz károsodást, ők az úgynevezett koleszterinrezisztensek.

 

 

Ha a magas koleszterin öröklött

A vizsgálatok arra is fényt derítettek, hogy az emberek a táplálékban található koleszterinre is eltérően reagálnak, ebben is a gének játszanak szerepet. Ezzel magyarázható, hogy van, aki nap mint nap zsíros húst töm magába, a koleszterinszintje mégis alacsony marad. Másoknak viszont elég ránézniük egy tojásra, és értékeik máris megemelkednek. Ha ez utóbbi a helyzet, azért még nincs minden veszve. A megfelelő táplálkozással, mozgással és stresszmenedzseléssel ugyanis szembeszállhatunk örökletes adottságainkkal.

 

Van, aki magas koleszterinszint mellett is szép kort ér meg egészségben

 

Más a helyzet az úgynevezett családi hiperkoleszterinémiával. Ilyenkor egy anyagcserezavar örökletességéről van szó, amikor az érintettek szervezetében nincsen elegendő azokból a receptorokból, amelyek „kihalásszák” a vérből a koleszterint. Ilyenkor az érték elérheti, sőt meg is haladhatja a 300 mg/dl-t, még egészséges életmód mellett is. Az ilyen pácienseknél gyakran már az 50. életévük előtt kialakul az érelmeszesedés és a szívinfarktus, főként akkor, ha egyéb rizikótényezők is fennállnak náluk. Ilyenkor a böjtölés sem segít túl sokat, így nem marad más hátra, mint gyógyszeres segítséget kérni.

 

Rendkívül ritka koleszterinanyagcsere-zavar akkor alakul ki, ha valaki mind a két szülőjétől örökli a hibás gént. Ilyenkor a vérértékek 500-1000 mg/dl szintet is elérhetnek. Náluk általában már húszéves koruk előtt fellép a szívinfarktus. Éppen ezért az érintetteknek nemcsak gyógyszert kell szendiük, hanem rendszeres vérmosáson is át kell esniük.

 

 

Az egyéni rizikó

Egyes szakértők szerint olyan nincs, hogy koleszterin-határérték, mert az érelmeszesedés és a szívinfarktus kialakulásának veszélye egyénenként változó. A holisztikus szemlélet jegyében nemcsak az LDL- és a HDL-koleszterinértékeket, hanem egy sor más vérértéket is nézni kell, továbbá a páciens életmódját, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulását a családjában.

 

Így alakul ki az érelmeszesedés. Az érfalak immunsejtjei megkötik az oxidált koleszterint, így az érfal mind vastagabbá válik, majd eltörik. A sérüléseket
további vérzsírok igyekeznek helyrehozni, amíg az ér végképp el nem dugul

 

Ha például valakinek 260 mg/dl-es, viszonylag magas értéke van, először a szülei értékeit kell megkérdeznie. Ha az ő koleszterinszintjük is magas, ámde egészségesek, akkor valószínűleg nincs túl nagy rizikó. Hiába magas valakinek a koleszterinszintje, ha a felmenői között nemigen fordult elő szívinfarktus vagy szélütés 65 éves koruk előtt, akkor a veszélyszint alacsony. A legjobb, ha valakinek a koleszterin-aránya is megfelelő, és egyéb rizikófaktorok sem állnak fenn nála, így nem dohányzik, nem tartozik az elhízottak közé, nincs magas vérnyomása, szívproblémái vagy cukorbaja. Akkor nem kell problémáznia 250 mg/dl-es érték mellett sem. Ha azonban a rizikótényezők közül férfiaknál legalább egy, nőknél legalább kettő fennáll, csökkenteni kell a szintet.

 

Egy másik példa: a páciens 40 éves elmúlt, karcsú, rendszeresen sportol, mindennap eszik zöldséget-gyümölcsöt, koleszterinje mégis 200 mg/dl fölött van. Ilyenkor is szó lehet örökletes hajlamról, de arról is, hogy túlzásba viszi a sportot, vagy a munkahelyi stressz miatt nem lazít eleget. Mindez szintén kedvezőtlen hatást gyakorolhat a koleszterinszintre. Sajnos kevéssé ismert, hogy a stressz minden egyéb külső hatás nélkül is jelentősen befolyásolja a koleszterinszintet.

 

  

A koleszterinszintet megnöveli a dohányzás, a magas vérnyomás, a cukorbaj, és mindenekelőtt a stressz is

 

300 mg/dl-es koleszterinszint fölött aligha kerülhető el a gyógyszerszedés. Főként akkor nem, ha a diéta két-három hónap alatt sem képes jelentősen csökkenteni az értékeket. Ilyenkor örökletes adottságról van szó, amelyen nem segít sem a táplálkozás, sem a böjtölés.

 

 

Milyen laborértékek fontosak?

A koleszterin az érelmeszesedéses megbetegedések kialakulásának egyik központi rizikótényezője. Az ilyen komplex betegség azonban nem vezethető vissza egyetlen okra, ezért a többit is figyelembe kell venni és kezelni kell. A legfontosabbak közé tartozik a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a túlsúly és a dohányzás. A személyes rizikó megállapításához a következő laborértékekre van szükség:

 

A rizikóprofil meghatározásához nem elég az összkoleszterin mérése, lényeges az LDL/HDL aránya. A táblázatban a zöld mutatja az ideális értékeket, a sárga a megnövekedett kockázatot és a piros a magas kockázatot

 

LDL/HDL arány: a rizikóprofil meghatározásához nem elegendő az összkoleszterin mérése, meg kell határozni az LDL- és a HDL-koleszterin arányát. Ha például az LDL 135 mg/dl, a HDL pedig 90 mg/dl, akkor az arány 1,5. Kedvező a 3 alatti éréték, 3 és 4 között még elviselhető. Minél több a „jó” koleszterin, annál viszonylagosabb a magas érték. Az LDL értékének 130 mg/dl alatt kell lennie, a HDL-nek nőknél 35 mg/dl, férfiaknál 45 mg/dl fölött. Ha például az összkoleszterin 180 mg/dl, az ideális, a HDL 25 mg/dl-rel viszont egyértelműen alacsony. Mivel az LDL 150 mg/dl-es, az arány 6, amely az alacsony összérték mellett is kedvezőtlen. Az illető vagy keveset mozog, vagy erős stressz hatása alatt áll. Megfelelő módszerekkel a HDL-szint emelése a cél.

 

Trigliceridek: mérésük nem hiányozhat a vérképből, mert ezek a vérzsírok számítanak az igazi gyilkosoknak. Szoros összefüggésben állnak a fölös kilókkal. Ideális értékük 150 mg/dl alatt van, 200 mg/dl fölött tanácsos fogyni. A trigliceridek ugyanis egyértelműen csökkentik a jó HDL szintjét, és a zsírpárnákban raktározódnak el.

 

 A trigliceridek mérése nem hiányozhat a laborvizsgálatból. Ha az érték magasabb 200 mg/dlnél, tanácsos lefogyni

 

Homocisztein: a szív- és érrendszeri megbetegedések önálló rizikófaktora, ezért mindig mérni kell. Szintje a lakosság egyharmadánál meghaladja az ideális 10 mikromol/l-t, holott egyszerűen csökkenthető: B6- és B12 vitaminnal kombinált folsavval.

 

Lipoprotein (a): ez az anyag nagyon hasonlít az LDL-hez, fokozza az érelmeszesedés és trombózishajlamot. Magas szintje részben örökletes, ilyenkor a diéta nem nagyon segít. Magas szintje esetén minden más rizikótényezőt figyelembe kell venni a terápia során.

 

• Fibrinogén: véralvadási faktor, a vér ragasztóanyaga. Ha túl sok van belőle, trombózisveszély áll fenn. Csökkenthető mozgással, HDL- koleszterinnel és omega-3 zsírsavakkal, növeli az életkor, a dohányzás, a változókor és a cukorbaj.

 

Az érlerakódások megelőzésére szolgálnak a rostok, például a lenmag

 

• CRP: a C-reaktív fehérje azt mutatja meg, fennáll-e a szervezetben gyulladás. A gyulladás ugyanis komoly szövődményeket okozhat, például érsérüléseket vagy reumát. Az úgynevezett magas érzékenységű CRP-t mérik. A gyulladásos gócok ellen antioxidánsokkal harcolhatunk.

 

• Oxidált koleszterin: a koleszterin akkor válik igazán agresszívvé, ha szabad gyökök eloxidálják. A laborok általában mégsem mérik a lipid-peroxidáció fokát, illetve a vér antioxidáns-kapacitását. A mérés fő célja az egyéni rizikó jobb meghatározása. Sokat segíthet az antioxidánsokban gazdag táplálkozás (sok friss zöldség-gyümölcs) és a C- és E-vitamin szedése. Antioxidánsokban gazdag még a zöld tea, a paradicsom és a szőlőlé.

 

 

Hogyan csökkenthetjük  természetes módon  a koleszterinszintünket?

Ha rizikóprofilunk miatt nincs szükségünk szintetikus orvosságra, számos módszerrel mérsékelhetjük a kockázatot. Akik laboreredményeik miatt nem szedhetnek gyógyszert, azoknak is érdemes két hónapon át természetes koleszterinszint-csökkentéssel próbálkozniuk. De aki lipidcsökkentőt szed, a következő ötletek azoknak is fontosak.

 

Vaj, tojás és diéta: ezek sima elhagyásával a koleszterinszint körülbelül 2 százalékkal csökkenthető. A megfelelően összeállított diétával viszont 20 százalékkal! A vaj koleszterinemelő hatása ugyanis jóval csekélyebb, mint korábban gondolták, a zsíros hús pedig alig tartalmaz több koleszterint, mint a sovány. A tojás átlagosan 241 mg-os koleszterinjének hatását a benne lévő lecitin csökkenti, hasonlóképpen a felszívódását is. A vasárnap reggeli tojást tehát még a magas koleszterinszintűek is megengedhetik maguknak. Aki spórolni akar a megevett koleszterinnel, az inkább kevesebb húst és kolbászfélét egyen, mert a bevitt koleszterinnek körülbeül 50 százaléka ebből a forrásból származik. Alternatíva lehet a szója és a hal. Arról se feledkezzünk meg, hogy az étkezés átállításának kedvező hatása csak két-három hónappal később jelentkezik a vérzsírszintben.

 

A vasárnap reggeli tojásról a magas koleszterinszintű betegeknek sem kell lemondaniuk. Ha koleszterinszintcsökkentésre van szükség, ideális a szója és a hal. A szója (tofu) blokkolja a bélben a koleszterinfelvevő receptorokat

 

Vaj vagy margarin? A margarinban ugyan nincs koleszterin, de vannak nagy rizikót jelentő transzzsírsavak. Ezek növelik a koleszterinszintet, és főként a kedvezőtlen LDL-ét. A sütőzsiradékokban, főként ha többször is használják őket, akár 30 százaléknyi transzzsírsav is előfordulhat. Az olcsó margarinokban arányuk 20 százalék, a diétásoké nulla. A szakértők szerint a transzzsírsavak a fő felelősei a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának.

 

Omega-3 zsírsavak: a koleszterinértékek kezelésének alapját a táplálkozás zsírjainak megfelelő összetétele képezi. Az omega-3 zsírsavak az össz-koleszterinszintet ugyan csak minimálisan befolyásolják, rendkívül hatásosan csökkentik ugyanakkor a triglicerideket. Napi 4 g omega-3 zsírsav beszedése 50 százalékkal csökkentheti a trigliceridek szintjét. Ezenkívül gyulladáscsökkentő hatásúak, és számos egyéb pozitív tulajdonsággal is dicsekedhetnek. Forrásaik: zsíros tengeri halak (hering, tonhal, makréla), lenmagolaj (58 százalék), kenderolaj (20 százalék). Az olajakból egy evőkanál fedezi a napi szükségletet. Ezzel szemben omega-6 zsírsavakból túl sokat fogyasztunk, ilyenek például a linolsav vagy az arachidonsav. Erre főként megemelkedett koleszterinszint esetén kell figyelni.

 

Az articsóka javítja a zsíranyagcserét és megakadályozza, hogy a szervezet túl sok koleszterint termeljen

 

A rostok megkötik a koleszterint, így kiválasztódnak a bélen keresztül, anélkül, hogy károsítanák a szervezetet. Különösen ajánlható a lenmag, a zabkorpa és a bolhamaghéj. A diók és magok ugyancsak gazdagok rostokban, ezenkívül telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, amelyek megint csak kedvezően befolyásolják a koleszterinszintet.

 

Gyógyböjt: általában lényegesen csökkenti a koleszterinszintet, nem ritkaság a 10-30 százalékos csökkenés. Jó hatást gyakorol a trigliceridek szintjére is.

 

Gyógynövények: az articsóka a maga antioxidáns, zsíremésztést serkentő és koleszterintermelődést csökkentő hatásával hozzájárul a koleszterinértékek javulásához. Az articsókakészítmények a vizsgálatok szerint ugyanolyan hatékonyan gátolják a szervezet saját koleszterintermelését, mint a sztatin hatóanyagú gyógyszerek. Az articsókakészítményeket kombináljuk rostokkal.

 

 

A fokhagyma is koleszterinszintcsökkentő

 

Fokhagyma: frissen fogyasztva, napi 4 g (körülbelül 2 gerezd) csökkenti a koleszterinszintet, porként, kapszulában napi
1200 mg ajánlatos.

 

Vitaminok: tanácsos antioxidáns vitaminokat szedni: C, E, valamint szelént. Magas homociszteinszint esetén jó a folsavval kombinált B6- és B12-vitamin.

 

Mozgás: a világ leghatékonyabb és legolcsóbb gyógyszere. A sport csökkenti az összkoleszterint és fékezi a veszélyes LDL-t. Rendszeresen űzve jelentősen növeli a HDL-t. Fontos a heti két-három alkalom, a legjobbnak a séta és a biciklizés bizonyult.

 

Lazító technikák: a szorongás, a görcsösség és a bánat mind stresszt jelent, a stressz pedig a magas koleszterinszint egyik legfontosabb oka. A csökkentéshez éppen ezért hozzájárulnak a lazító technikák, mint a jóga, a taj-csi, a csi-kung vagy a Jacobson-féle izomlazítási tréning.

 

 

Tudnivalók a laborból

Mi is az a koleszterin?

A koleszterin létfontosságú anyag, számos hormon, így a progeszteron, a tesztoszteron  és az ösztrogén, valamint a D-vitamin és az epesavak alapanyaga. Ezenkívül fontos alkotóeleme a sejthártyának és az idegsejteknek. Szintjét a vérben mg/dl-ben mérik. A jelenlegi ajánlások szerint az összérték ne legyen magasabb 250 mg/dl-nél.

 

 

A vérvizsgálat eredményei akkor értékelhetők igazán, ha minden lényeges
rizikótényezőt mérnek, például a triglicerideket és a homociszteint

 

Hol fordul elő?

A máj napi 1 g körüli koleszterint termel. Legnagyobb részben azonban állati eredetű termékekből vesszük fel. Tiszta koleszterinmennyiségünk körülbelül 150 g, ebből 5-10 g van a vérben.

 

Jó (HDL) és rossz (LDL) koleszterin

Hogy a koleszterin a vérben szállíthatóvá váljon, kis zsírrészecskékbe (lipoproteinekbe) ágyazódik. Ebből kétféle létezik: LDL (alacsonysűrűségű) és HDL (magas sűrűségű). Az LDL a koleszterint a perifériákról szállítja a sejtekhez. Fölös mennyisége lerakódik az érfalakon és érelmeszesedéshez vezet. A HDL a fölösleges koleszterint szállítja vissza a májba, ahol kiválasztódik. Képes az érfalakon kialakult lerakódásokat is magával vinni, ezért védi az ereket. Eézrt kapta az LDL a rossz, a HDL pedig a jó koleszterin nevet. A két értéket az összértéktől függetlenül határozzák meg, tulajdonképpen ezek az igazán fontos értékek.

 

 

Mire ügyeljünk, ha koleszterincsökkentő gyógyszert szedünk?

• Laborvizsgálatok: a kezelés eredményességének vizsgálata érdekében rendszeresen ellenőriztessük LDL-, HDL- és triglicerid-szintünket! 4-12 hetenként tanácsos a májenzimeket is ellenőriztetni, hogy kizárhassuk a májkárosodást. A CK-enzim vizsgálata izompusztulásról adhat tájékoztatást. Mindezek a módszerek a súlyos mellkéhatások időbeni felismerését szolgálják.

 

• Q10-koenzim: a sztatinok csökkenthetik a Q10 koenzim szintjét, méghozzá olyan  drasztikusan, hogy súlyos károsodások, akár még rák is felléphet. A Q10 fontos energiaszállítója a szervezetnek, főként a szívnek. A lipidcsökkentőt szedő betegeknek éppen ezért Q10-kiegészítésre van szükségük. A szint vérvizsgálattal ellenőrizhető.

 

 

Mi növelheti meg a koleszterinszintet?

A koleszterinszintet bizonyos gyógyszerek is megemelhetik. Idetartoznak például a béta-blokkolók és a vízhajtók. Bizonyos hormonok, például a fogamzásgátló tablettában találhatók megemelhetik az LD-szintet, és csökkenthetik a HDL-t. Hasonló hatással járnak a tartós terápiák. Az anabolikus készítmények akár 30 százalékkal is növelik az LDL-t és akár 50 százalékkal is csökkentik a HDL-t.

 

Negatív hatásúak lehetnek bizonyos betegségek is, például a pajzsmirigy csökkent működésének hatására emelkedik a koleszterin- és a trigliceridszint. Hasonló a helyzet az anorexiával és az erős túlsúllyal is.

- dr. ki -
XIII. évfolyam 4. szám

Címkék: koleszterin, koleszterinszint

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.