Betegségek A-tól Z-ig

Könnyű gyakorlatok a csontritkulás ellen

Minden napra néhány tornagyakorlat

A mozgás mind a csontritkulás megelőzésében, mind a kezelésében központi szerepet játszik. A gyakori mechanikai ingerek elengedhetetlenek a csont felépülésének serkentéséhez. A rendszeres mozgás célja azonban nemcsak az, hogy erősítse a csontokat, hanem az is, hogy csökkentse az esés veszélyét. Kezdésnek könnyebb gyakorlatok valók, ezek közül mutatunk be néhányat.


A nyomással és húzással járó gyakorlatok erősítik az izmokat és a csontokat anélkül, hogy túlzott megterhelést jelentetnének számukra

 

A csontok fel- és leépülésének köszönhetően a csontszerkezet rendkívül rugalmasan képes reagálni a mindenkori terhelésre, és szükség szerint bontja le vagy építi fel a csonttömeget. Az ásványianyag-tartalom, illetve a csonttömeg szoros kapcsolatban áll az izomerővel és az izomtömeggel. A csontfelépítő sejtekre mind az izmok feszülése, mind a súly ingert gyakorol. Ha valaki ágyban fekszik vagy történetesen a súlytalanság állapotába kerül a világűrben, akkor a csontok meszet választanak ki, míg ha húzó ingert gyakorolnak rájuk az inak és az izmok, akkor beépítik a meszet. Ezeken a mechanikai tényezőkön kívül a csontsejtek tevékenységét különféle hormonok is meghatározzák. Ez utóbbiakra szintén hatással van a testi megterhelés és a sport.

 

Mivel a csontok csak ott lesznek vastagabbak, ahol az izmokat is igénybe vesszük, nagyon fontos a lehetőleg minél sokoldalúbb edzés. Fiataloknál elegendő a mindennapi terhelés, azaz a testsúly órákon keresztül való hordozása, a csonttömeg felépüléséhez. A legmagasabb csontsűrűség fiatal felnőttkorban tapasztalható, a harmadik-negyedik évtizedtől azonban évente csökken a csonttömeg. Ilyenkor már erősebb ingerekre van szükség ahhoz, hogy felépülésre serkentsük a csontokat.

 

Minél nagyobb súly és erő hat a csontokra, annál magasabb lesz ásványianyag-sűrűségük. Előnyösek ezért az olyan sportágak, amelyek az erőt fejlesztik, illetve azok, amelyek sokoldalú igénybevételt jelentenek, azaz egyformán igénylik az irányváltoztatást, az ugrásokat, megállásokat és a futást. Ilyen a torna, a kocogás, a step-aerobic, a tánc, a küzdősportok, valamint a labdajátékok: tenisz, futball, röplabda, tollaslabda. Az olyan sportágak, mint a biciklizés vagy az úszás ugyan edzik a szív- és keringési rendszert, általános csontritkulásmegelőzésre azonban nem elegendőek.

 

 

A nehézségi erő elleni elővigyázatos gyakorlatok felépítik a csontokat 

Kezdődő vagy már fennálló csontritkulás esetén azonban elővigyázatossággal kell űzni azokat a sportágakat, amelyek ütközéssel és hirtelen megállásokkal járnak. Biciklizni is csak sima úton szabad, jól rugózó kerekekkel felszerelt kerékpáron. Ugyancsak alkalmatlan ilyen szempontból a lovaglás, a torna, a sífutás, a squash és a tollaslabda. Tanácsos ezzel szemben olyan gyakorlatokat végezni, amelyek a nehézségi erő ellen hatnak, mint például a lépcsőjárás, a hegymászás, kirándulás, az elővigyázatos súlyemelés.

 

A legkönnyebb, és már előrehaladott csontritkulásban szenvedő betegek számára is kivitelezhető mozgásforma az úszás. Ilyenkor ugyan kicsi a csontrendszerre ható inger, de az úszás javítja a kondíciót és hatékonyan edzi a szív- és keringési rendszert. Amennyiben lehetséges, legalább hetente 2-3 alkalommal egy fél órát tanácsos úszni. Ha még további mozgás is belefér az illető életébe, akkor speciális gimnasztikával lehet bevezetni az úszást.

 

Ezen kívül érdemes, ha lehetséges, naponta legalább egy fél vagy egy órát sétálni. Még hatékonyabb lesz a dolog, ha sima séta helyett nordic walkingot választunk, és a botokat is magunkkal visszük. A karnak a lábbal együtt történő mozgása, a botok megtámasztása és ellökése a talajról és a gerinc természetes rotációjának erősítése további értékes ingereket gyakorol az izomzatra és a csontrendszerre. A nordic walkingot a legegyszerűbben akkor tanulhatjuk meg, ha egy-egy wellnesshotelben időzünk, és ott általában ajánlanak ilyen, szakember által vezetett sétákat. A szállodában többnyire a környék sétaútvonalairól is kaphatunk térképet.

 

Nézzünk körül az otthonunk környékén, és biztosan találunk olyan klubot, művelődési házat, ahol szerveznek csoportos csontritkulás- ellenes tornatanfolyamot. Ez olyan gyakorlatokból áll, amelyek célzottan a betegség ellen irányulnak, és egyben a mozgás örömét is adják az érintetteknek. Ha megtanultuk a gyakorlatokat, már otthon, egyedül is végezhetjük őket. A következőkben néhány ilyen hatásos, de egyszerű gyakorlatot mutatunk be.

 

Lehetőleg heti két-három alkalommal tornázzunk.
Minden egyes mozgássort lassan és folyamatosan végezzünk el. Amennyiben mozgás közben bármilyen nehézséget tapasztalunk vagy fájdalmat érzünk, azonnal hagyjuk abba, és kérdezzük meg az orvost vagy a gyógytornászt, tornázhatunk-e tovább.

 

 

Három, állva végzett gyakorlat

Álljunk egyenes háttal, a lábunk legyen csípőszélességű terpeszben. Figyeljünk rá, hogy a talpunk biztonságosan támaszkodjon a talajon. Minden egyes gyakorlatnál 3-5 mp-ig tartsuk meg a feszültséget, majd ismételjük meg 5-7-szer.

 

Nyomjuk egymáshoz két tenyerünket a mellkasunk előtt olyan erősen, ahogyan csak tudjuk. Az ujjaink mutassanak felfelé, a könyökünk vízszintesen kifelé.

 

Ezek után szorítsuk egymásnak mindkét kezünk ujjait, amilyen erősen csak tudjuk.

 

Nyújtsuk ki mindkét karunkat a fejünk fölé, és teljes erővel szorítsuk össze a két tenyerünket.

 

 

Három gyakorlat törülközővel

Itt is ugyanaz érvényes, mint az előbb: a feszültséget valamennyi gyakorlatnál 3-5 mp-ig tartsuk meg, majd 5-7-szer ismételjük meg a gyakorlatot Tekerjünk fel egy törülközőt, fogjuk meg a két végét, majd fekmagasságban tartva teljes erővel húzzuk két irányba. Álljunk az egyik lábunkra, tegyük a törülközőt a másik, felhúzott térdünk köré. Mindkét kézzel húzzuk erőteljesen felfelé a törülközőt, miközben a térdünket nyomjuk lefelé.

 

 

Gyakorlatok háton fekve

Az időtartam és az ismétlésszám itt is ugyanaz, mint az előző két esetben. Feküdjünk kinyújtózva a földre (vagy az ágyra). Közben nyomjuk jó erősen a sarkunkat a talajhoz (vagy a matrachoz).

 

Ha az izmokat erősítő gyakorlatokkal (például Theraband szalaggal)edzünk, akkor jobban meg tudják támasztani például a gerincet

 

Nyomjuk erősen a sarkunkat a talajhoz, majd húzzuk be a lábujjainkat. Fekvés közben szorítsuk ökölbe a kezünket, majd a fejünk fölött hol a jobb, hol a bal öklünket nyomjuk erősen a falhoz vagy az ágy végéhez. Nyújtsuk ki oldalra a két karunkat, hogy a tenyerünk lefelé nézzen, és nyomjuk a karunkat erősen a talajoz (vagy a matrachoz).

 

Gyakorlatok gimnasztikai szalaggal

A Theraband nevű, speciális gumiból készült szalaggal, amely körülbelül két méter hosszú, többnyire erősítő gyakorlatokat lehet kivitelezni. Válasszunk a többféle variáció közül vagy egy sárga vagy egy piros színű szalagot, mert ezeknek a legkisebb az ellenállásuk. A sárgával könnyebb dolgozni, mint a pirossal. Minden más egyéb színű Theraband szalagot, így a zöldet, a kéket vagy a lilát az izmok intenzív felépítéséhez szokták használni.

 

A következő gyakorlatokat lehetőleg naponta két-három alkalommal végezzük el, mindig 10- 15 percen át, de közbe iktassunk be szüneteket is, hogy az izmaink kipihenhessék magukat.

 

A Theraband szalagot akasszuk egy ajtógombra vagy a kilincsre, a mellcsont magasságában. Mindkét végét tekerjük a kezünk köré, úgy, hogy szilárdan tartson. Most álljunk egyenesen, és mindkét kezünkkel egyszerre, nyújtott karral húzzuk hátrafelé a szalagot a fenekünk mögé, összesen 5-8 alkalommal. Tartsunk egy rövid szünetet, majd ismételjük meg az egészet kétszer.

 

Ugyanebből a kiinduló helyzetből húzzuk felváltva hol a jobb, hol a bal kezünkkel, nyújtott karra hátrafelé a szalagot, 5-7-szer. Utána tartsunk egy rövid szünetet, majd az egészet ismételjük meg még 2-3-szor.

 

A szalagot ugyanúgy rögzítsük, mint az előbb. Álljunk oldalt és a szalag mindkét végét tekerjük az egyik kezünk köré, fonjuk össze a két kezünk ujjait, és nyújtsuk ki a két karunkat. Fordítsuk el a törzsünket a szalag húzásával ellentétes irányba, de csak addig, amíg ez a mozdulat nem okoz fájdalmat, majd forduljunk vissza középre. Ismételjük meg 5-8-szor, majd tartsunk egy rövid szünetet, utána még 2-3-szor ismételjük meg az egészet.

 

További fontos szempont, hogy csökkentsük az esés rizikóját. Ehhez az egyensúlyérzék, a koordináció és a tartás edzésére van szükség.

 

Reggel fogmosás közben álljunk egy vagy két puha alátétre, és amíg a fogunkat mossuk, felváltva hol az egyik, hogy a másik lábunkkal, enyhén behajlított térddel nyomkodjuk meg az alátétet, mintha keményre akarnánk taposni a földet. Ezt követően himbálózzunk ide-oda egyszerre mindkét lábbal a sarkunkról a lábujjunkra és vissza. Amikor a lábujjainkon állunk, akkor feszítsük meg a fenékizmainkat is. A gyakorlatot lassan és óvatosan végezzük, ne essünk rá a sarkunkra!

 

Ha már némi gyakorlatot szereztünk, próbáljunk meg néhány másodpercig egy lábon állni, a másikat pedig lóbázzuk előre-hátra. Mindkét lábbal 5-10-szer ismételjük meg.

 

Az esések kockázatát azzal is csökkenthetjük, ha a lakásban felszámoljuk azokat az akadályokat, amelyekben megbotolhatunk, a látásunkat optimálissá tevő szemüveget hordunk, és igyekszünk elkerülni az olyan gyógyszereket, amelyeknek kellemetlen mellékhatásaik vannak (szédülés, a reakcióidő csökkenése).

-emel-
XVII. évfolyam 1. szám

Címkék: csontritkulás, oszteoporózis, tornagyakorlatok csontritkulásra

Aktuális lapszámunk:
2019. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.