Betegségek A-tól Z-ig

Köszvény - jó élet és rossz gének

Hogyan csökkentsük a magas húgysavszintet?

Köszvényre utaló el vál tozásokat már 7000 éves egyiptomi múmiákon is találtak a kutatók, és az „Ötzi” néven elhíresült, kb. 5000 éve élt alpesi embernél is, akinek holttestét az évezredek alatt konzerválta egy glecscser jege. A köszvény évszázadokig a „királyok betegsége” volt, hiszen főképp a jól táplált emberek szenvednek benne. A híres köszvényesek között tartják számon Nagy Sándort, a Medici család néhány prominens tagját, Nagy Károly császárt, Erős Ágost fejedelmet, Wallenstein grófot és Darwint.


A téves kép a jó életről. Ez bizony hosszabb távon egészségkárosító hatású. Bizonyos földi élvezetekről, pl. a sörről és az állati fehérjékről a köszvényes betegeknek le kell mondania

 

A köszvény a nagy éhínségek idején teljesen ismeretlen betegség volt. Manapság, az általános jóltápláltság idején azonban szinte minden társadalmi osztályban megtalálható. Ez is igazolja, hogy a kór szoros összefüggést mutat táplálkozásunkkal és életmódunkkal.

 

A köszvény fogalmát a köznyelvben gyakran tévesen alkalmazzák mindenfajta ízületi bántalomra. Valójában a köszvény a purinanyagcsere zavara. A purinok olyan nitrogénvegyületek, amelyek a sejt genetikai információit hordozó DNS alkotórészei. Testünknek a sejtek felépítéséhez van rájuk szüksége, és a szükséges mennyiséghez részben a táplálékból jut hozzá, részben maga is képes előállítani. A sejtek lebomlásakor felszabaduló purin húgysavvá alakul át, amelynek kb. 80 százaléka veséinken keresztül távozik a szervezetből, a maradék 20 százalékot a belek ürítik ki. Ahhoz, hogy a vesék képesek legyenek kiszűrni és kiválasztani a vér húgysavtartalmát, utóbbinak oldott állapotban kell lennie. Ez azonban csak egy bizonyos töménységiglehetséges. Magasabb húgysavszintek esetén – hasonlóan, mint amikor túl sok cukrot vagy sót akarunk feloldani vízben – kristályok csapódnak ki a folyadékból. A határérték kb. 6,5 mg 100 ml vérszérumban.

 

Az első figyelmeztetés: emelkedett húgysavszint

Ha a vérben nőni kezd a húgysav mennyisége, kezdetben a vese képes fokozni annak ürítését a vizelet útján. Ezért általában a húgysav szintje egészséges embernél csak átmenetileg és kismértékben emelkedik meg. Azonban vannak, akiknek a veséje genetikai okok folytán nem képes kellő mértékben kiválasztani a húgysavat, annak ellenére, hogy veséjük amúgy egészséges.

 

Mire jelentkezik az első köszvényroham, a beteg húgysavszintje már évek óta magas, de egyéb tünete nincs. Az orvos ilyenkor hiperurikémiáról (hyperuricaemia), magyarul magas húgysavszintről beszél. A tű formájú kristályok kicsapódnak az ízületekben, később a belső szervek lágy szöveteiben, főképp a vesében. Ez akut, heves fájdalmak formájában nyilvánul meg: ez a köszvényroham.

 

A kicsapódott húgysavkristályok védekezési reakciót váltanak ki az immunrendszerből, amely folyamatban fontos szerepet játszanak a fehérvérsejtek és bizonyos gyulladásos mediátorok, pl. az interleukin-1-béta (IL 1 B). Ezek együttesen lokális gyulladást okoznak. A gyulladásban a főszerepet a falósejtek játszszák, amelyek feladata, hogy bekebelezzék a szövettörmelékeket, az elpusztult kórokozókat stb. Amikor bekebelezik a húgysavkristályokat, azok szó szerint felnyársalják őket, a sejt elpusztul, és a belsejéből gyulladáskeltő anyagok szabadulnak fel.

 

A köszvényroham elsősorban a kopásnak indult ízületeket és a rossz vérkeringésű szöveteket érinti. Ez a magyarázata, hogy az esetek 90 százalékában az első köszvényroham miért a nagylábujj alapízületében (bütyök) jelentkezik. Ezt jóval kisebb arányban követi a bokaízület fájdalma, még ennél is ritkább a kéz ujjaiban vagy a könyökízületben jelentkező köszvényroham.

 

 

A roham általában a bőséges étkezést követi

Az esetek többségében a köszvényroham egy ízületben jelentkezik, nagyon ritka, ha több ízület érintett egyszerre. A roham rendkívül heves fájdalommal jár, amikor a legenyhébb érintés, például a takaró vagy pléd érintése is elviselhetetlen gyötrelmek forrása. Az ízület kékes-piros, duzzadt és meleg – ezek a gyulladás klasszikus jelei. Olykor láz is jelentkezik. Az ízületben folyadék halmozódik fel, amely húgysavkristályokat tartalmaz.

 

A köszvényroham jellemzően éjjel vagy kora hajnalban alakul ki, amikor testhőmérsékletünk és keringésünk takaréklángon üzemel. Ha a beteg semmilyen kezelést nem kap, négy hétig is eltarthat. Húgysavkristályok lerakódhatnak az inakban, az ínhüvelyben és az ízületeknél elhelyezkedő nyáktömlőkben vagy akár a fülkagylóban is, tehát ezeken a helyeken is felléphet köszvényes fájdalom. Jóval több férfi köszvényes, mint nő. Mivel a húgysav a szervezetből elsősorban a veséken keresztül távozik, a vesékben különösen gyakoriak a húgysavlerakódások és a húgysavkövek, amelyek további károkat okoznak a veseműködésben.

 

 

 A köszvényroham elsősorban a kopásnak indult ízületeket és a rossz vérkeringésű szöveteket érinti

 

Az akut tünetek megszűnését hosszabbrövidebb panaszmentes időszak követi, amely eltarthat hónapokig vagy akár évekig is. Ha a beteget nem kezelik, a roham megismétlődik, és az évek múltával egyre gyakrabban jelentkezik, a rohamok közötti panaszmentes időszak egyre rövidül. Ennek során az ízületek egyre nagyobb mértékben károsodnak és deformálódnak. A vesét is érzékenyen érintheti a folyamat, amelynek legsúlyosabb szövődménye a veseelégtelenség lehet. Ekkorra a köszvény idült betegséggé alakult.

 

Bizonyos gyógyszerek hajlamosítanak rá

Mint említettük, a köszvényrohamot hoszszabb ideig fennálló magas húgysavszint előzi meg. Az esetek legtöbbjében a purinokban gazdag étrend, a vesék húgysavkiválasztó képes képességének örökletes csökkenése áll a háttérben. De köszvényrohamot okozhatnak bizonyos anyagok is, amelyek fékezik a húgysavak kiválasztását. Idetartoznak bizonyos vizelethajtók (diuretikumok), valamint az acetilszalicilsav (közismertebb nevén aszpirin) és különösképpen az alkohol. Döntő szerepe van az adott ital alkoholtartalmának, illetve az elfogyasztott alkoholmennyiségnek. Ezért jellemző, hogy a köszvényroham általában egy alkohollal leöblített ünnepi lakomát követően jelentkezik. A kockázatot tovább növeli a sörivás, mivel a sör nem csak alkoholt, hanem a sörélesztőből származó purinvegyületeket is tartalmaz.

 

Jóval ritkább, ha valaki normálisan, egészségesen táplálkozik, de testében sejtek, szövetek indulnak pusztulásnak, és ezért emelkedik meg vérében a húgysav mennyisége. Ez a kemoterápiával, besugárzással kezelt daganatoknál vagy fertőzéses megbetegedéseknél fordul elő. A böjtölés is okozhat átmeneti húgysavszintemelkedést, ezért a böjt elején az arra hajlamos egyéneknél jelentkezhet köszvényroham.

 

A diagnózis az általában jellegzetes kísérő körülmények, az ízület vizsgálata, valamint a vér laborvizsgálata alapján születik meg. 6,5 mg% húgysavszinttől már köszvényről van szó. Ha ez az érték 8 mg% fölé emelkedik, jelentősen megnő a köszvényroham jelentkezésének veszélye, és 9 mg%-nál szinte elkerülhetetlen a roham. A vér húgysavszintje azonban gyorsan változhat, ezért a köszvényroham ellenére a vizsgálatok gyakran normális értékeket mutatnak. Ugyanakkor a vérben általában kimutathatók a gyulladást jelző anyagok, illetve értékek: pl. a magas CRP és vérsüllyedés, valamint a fehérvérsejtek számának növekedése. Ha szükségesnek tűnik, az orvos megpungálja a gyulladt ízületet, és a lecsapolt ízületi folyadékban mikroszkóp alatt azonosítani lehet a jellegzetes, tű alakú húgysavkristályokat.

 

A köszvény korai stádiumában a röntgenfelvételeken semmi sem látszik. Csak idült esetekben, több roham után válnak láthatóvá a csontokon a pusztítás jelei, a jellegzetesen károsodott ízületi felszíneket mintha több helyen kilyuggatták volna.

 

 

Akut esetekben a fájdalomcsillapítás nélkülözhetetlen

Akut roham idején a beteg reumagyógyszereket, ún. nemszteroid gyulladáscsökkentőket kap, amelyek hatékonyan csillapítják a heves fájdalmakat.

 

A kolchicin nevű növényi hatóanyagot már az ókor óta ismeri és alkalmazza az orvoslás gyulladások ellen. A kolchicin elpusztítja a gyulladásos reakciót kiváltó fehérvérsejteket, de sajnos más sejteket sem kímél, és kellemetlen mellékhatásokkal jár (pl. hasmenés). Ezért ma már egyre ritkábban és csak rövid ideig adják. Gyulladásgátló hatóanyag a kortizon is, amely rendkívül gyorsan és hatékonyan csillapítja az akut tüneteket. Sajnos mindezen hatóanyagok csupán a tüneteket enyhítik, de nem csökkentik a húgysavszintet.

 

 

Ritkább a kéz ujjaiban jelentkező köszvényroham

 

A köszvényre jellemző, örökletesen csökkent húgysavkiválasztó képesség nem gyógyítható, de az anyagcsere-folyamatok tudatos befolyásolása révén jól kezelhető. E kezelést azonban a beteg egész életében szünet nélkül folytatni kell. A kezelés elsősorban azt jelenti, hogy csökkentjük a purinban gazdag élelmiszerek bevitelét. Megfelelő étrenddel 10-15 százalékkal csökkenthető a vér húgysavszintje. Mivel nem a purin, hanem a húgysav okozza a problémát, a megfelelő táblázatokban nem az egyes élelmiszerek purintartalmát, hanem húgysavtartalmát adják meg. A köszvényes beteg hetente legfeljebb 3000 mg húgysavat vehet magához. Ez naponta legfeljebb 100 g hús, kolbászféle vagy hal elfogyasztását engedi meg a páciensnek.

 

 

A belsőségektől, a sörtől és a homártól mindenképp tartózkodni kell

Purinban különösen gazdag élelmiszerek: a belsőségek, minden hús (a szárnyasok is), a kolbászfélék és felvágottak, minden halfajta (többek közt a pisztráng, a hering és az olajos szardínia), a leveskockák és az élesztő (a sörben lévő is!). Noha a hüvelyesek – bab, borsó, lencse és szója – is gazdag purinokban, de hogy ez a köszvényes emberek számára egyúttal tilalmat is jelent-e, az ma hevesen vitatott téma. Általában elmondható, hogy a köszvényes embernek bázisterápiaként vegetáriánus étrend javallott. A ballasztanyagok megkötik a belekben a purinokat, így azok egy része nem szívódik fel, hanem a széklettel együtt távozik. Ugyanakkor a növényi étrend hatására enyhén lúgossá válik a vizelet, ami megkönnyíti a húgysav kiürítését a veséken keresztül.

 

A növények közül a spárga meglepően sok purint tartalmaz, ezért a köszvényeseknek korábban szigorúan tiltották a fogyasztását. Manapság azonban azon az állásponton vannak az orvosok, hogy a spárgában és az egyéb zöldségekben található húgysav nem játszik mérvadó szerepet a köszvényroham kialakulásában. Egyébként a spárga purintartalmának nagy része a növény csúcsában található!

 

 

Az ételek főzővizét ki kell önteni

A köszvény szempontjából nem veszélyes a koffein és a tea. A tojás, a tej és a tejtermékek purinban szegények, sőt elősegítik a húgysav kiválasztását és kiürítését. Mivel a purinok vízben oldódó anyagok, egy részük kiázik a főzővízbe. Tehát helyes, ha a köszvényes beteg főtt ételeket kap, amennyiben a főzővizet kiöntjük. Törekedni kell naponta legalább két liter víz elfogyasztására is, ami jelentősen megkönnyíti a húgysavak kiürítését a veséken keresztül. Ha mindezek ellenére a beteg húgysavszintje továbbra is magas, de legalább a második köszvényroham után indokolt speciális, húgysavszintcsökkentő gyógyszerek adása.

 

Ennek ellenére le kell szögeznünk: a gyógyszerek nem helyettesíthetik a köszvényellenes diétát! Mivel a köszvény, illetve a magas húgysavszint általában kéz a kézben jár a magas vérnyomással, a túlsúllyal és a cukorbetegséggel, mindig holisztikus kezelésre kell törekedni. Ennek része a rendszeres testmozgás, pl. napi 30 perc gyaloglás és a testsúly csökkentése.

-dr. ki -
XVIII. évfolyam 11. szám

Címkék: húgysavszint, köszvény

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.