Betegségek A-tól Z-ig

Krónikus fáradtság szindróma

Mi áll a háttérben?

A fáradtság tulajdonképpen egészséges, élettani folyamat, önvédelmi mechanizmus a kimerülés ellenében. Lehet azonban számos betegség kísérő tünete is. Az abnormális mértékű nappali fáradtság egyre több embert gyötör, korlátoz napi tevékenységeiben. De vajon a saját maguknál tapasztalt fáradtság mikor tekinthető még normálisnak vagy már kórosnak?  


 

A probléma már az elnevezésnél kezdődik. Ha a jelenséget „krónikus fáradtságként” említik, senki sem veszi komolyan, ha „myalgiás encephalomyelitisnek” hívják, kitör a pánik. Még „ijesztőbb” lehet, ha a kórképben két rövidítés tűnik fel: CFS (Chronic Fatigue Syndrome) vagy IDS (Immune Dysfunction Syndrome). A nemzetközi diagnosztikai elnevezések között egyébként az „egyéb idegrendszeri megbetegedés” néven találjuk.

 

A tünetegyüttes középpontjában a kimerültség, illetve a gyors kimerülési hajlam áll.
E köré idegrendszeri tünetek tarka képe társul, amely közül egyeseknél mindegyik, míg más esetekben csak néhány jelenik meg, és amelyek egészen más okra is visszavezethetők, vagy csak arról van szó, hogy a beteg, folyamatos lehangoltsága miatt, bizonyos dolgokat fokozottabban észlel.

 

A krónikus fáradtságot más, hasonlónak tűnő kórképtől, mint a „kiégéstől” vagy a depressziótól, amit sok állítólagos gyógyszerrel kezelve csak még inkább elrontunk, valamint a gyermekeknél megfigyelt ADHS-tól (figyelemzavar és a hiperaktivitás szindróma) nem tudjuk világosan elkülöníteni.

 

Ha a krónikus fáradtság szindróma diagnózisához kritikusan közelítünk, a rengeteg betegből mindössze egy viszonylag kis létszámú csoport, a „kemény mag” marad, amelynél az immun-, az ideg- és a hormonrendszer összhangja valóban megbomlott. Ennek következtében az immunrendszer tartósan aktiválódik, s kialakul a fáradtság, az izom- és az ízületi fájdalmak, valamint a testhőmérséklet zavarai. A rossz fiókba beskatulyázott páciensek nagyobb részénél azonban fontos alapos vizsgálatba kezdeni, és megkeresni az okokat, esetleges betegségeket, anyagcserezavarokat. Sok esetben az életvitel, a szokások módosítása önmagában elegendő lehet a bajok megszüntetéséhez.

 

 

A lappangó betegségeket nehezebb észrevenni

A súlyos fertőzéseket vagy a daganatos betegségeket többnyire viszonylag könnyű felfedezni. Nehezebb a helyzet néhány idegrendszeri megbetegedésnél, amelyek éveken át, lappangó módon, alattomosan alakulnak ki, mint például a szklerózis multiplex, a myasthenia gravis vagy a Parkinson-kór. Célzott laboratóriumi vérvizsgálatokkal fény deríthető a hormonális betegségekre, az anyagcserezavarokra, mint például a hepatitiszre, a cukorbetegségre, az Addison-kórra vagy a cöliákiára.

 

Noha nem jelentenek diagnosztikai problémát, az olyan általános és nem ritka betegségeket, mint a vérszegénység és az alacsony vérnyomás, gyakran nem fedezik fel időben, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyják őket. A vérszegénység (anémia) hatására csökken az egész szervezet oxigénellátása, aminek következtében a páciens teljesítőképessége minden téren visszaesik. Gyakran tévesen kezelik, például kizárólag vaskészítményeket adnak neki, noha egy-két B12-vitamin-injekció többet érne. Ez a vérkép alapján könnyedén megállapítható.

 

A macskák sokat alszanak, bármikor lepihennek szunyókálni, amikor szükségét érzik – mi ezzel szemben figyelmen kívül hagyjuk saját határainkat

 

Ha B12-vitamin-hiány alakul ki, elegendő vas- és hemoglobinmennyiség ellenére is gátolt a vörösvértestek termelődése. A vörösvértestek nagyok, de számuk csekély, és mivel ezek felületén történik az oxigén szállítása, a szervezet oxigénhiányban szenved. A régi matematikai szabály itt is érvényes: sok apró test felülete összességében nagyobb, mint a nagyobb méretű, de kisebb létszámú testek összfelülete. Ezen kívül az MHC-érték (átlagos hemoglobinérték vörösvértestenként) szintén támpontul szolgál. Ha 30 pg-nél magasabb az érték, akkor B12-vitamin-hiány az ok, ha alacsonyabb ennél, akkor vashiányról van szó.

 

Kellemetlen probléma a vérnyomás is. A klasszikus hipotóniás beteg, akinek tehát alacsony a vérnyomása, reggel nehezen kel fel. Ezután leverten áll a fürdőszobában a tükör előtt, és csak reggeli után kezd el visszatérni belé az élet. A sovány, aszténiás alkatú emberek gyakrabban érintettek. A legésszerűbb és célravezető mobilizálási módszer a hideg zuhany, az erdei séta, esetleg a kocogás. Az alacsony vérnyomású ember szeret sokat aludni, ám alvás közben a szervezet minden életfunkciót takarékon működtet. Ha a hipotóniás páciens egyre tovább alszik, egyre motiválatlanabb lesz, és – tévesen – csakhamar megállapítható lesz nála a krónikus fáradtság szindróma.

 

A magas vérnyomású betegnél is előfordulhatnak az alacsony vérnyomásra jellemző tünetek, méghozzá akkor, amikor az éppen aktuális vérnyomás nem elégíti ki a szervezet pillanatnyi igényeit, például mert a szív nem képes kellő teljesítménnyel vért pumpálni az érrendszerbe, vagy mert túl hirtelen, túlzott mértékben csökkentették a páciens vérnyomását gyógyszerrel. Sok magas vérnyomás elleni gyógyszer, például a béta-blokkolók csökkentik a beteg életörömét, aktivitását, kreativitását. Ezért a krónikus fáradtság szindróma diagnosztikájának és terápiájának fontos része, hogy betekintést nyerjünk a páciens gyógyszerszedésébe, és szükség esetén módosítsuk azt.

 

 

Schüssler-sókkal kiegészíthető a hiány

A multivitamin-gyártók ma is szorgosan ápolják a száz évvel ezelőtt jogos félelmet a vitaminhiánytól, de manapság a valódi vitaminhiány inkább ritkaságszámba megy. Sokkal jellemzőbb napjainkra az életfontosságú ásványi anyagok és nyomelemek hiánya, ami szintén kimerültséget okozhat. Ezeket az anyagokat dr. Wilhelm Heinrich Schüssler 135 évvel ezelőtt a medicina funkcionális orvosságaiként fogalmazta meg. Ezek közül valamelyikből olykor kismértékű hiány egy másik ásványi anyagnál okozhat nagyobb hiányt. Ezért például csak egészen kevés magnéziummal viszonylag sok káliumot lehet az idegsejtekbe juttatni, ami stabilizálja az idegrendszer működését. Ez megmagyarázza, hogyan lehet a homeopátiás módszerekkel készített Schüssler-sók egészen csekély mennyiségével ugyanolyan jó eredményt elérni, mint a hivatalos orvoslás által adagolt nagy mennyiségekkel.

 

A gyötrő fáradtság gyakran arra sarkallja az egyént, hogy átgondolja egész életstílusát, vagy hogy betegségek után kutasson

 

Itt van még a pszichés problémákkal küzdő páciensek nagy tömege, akik okkal vagy ok nélkül saját magukkal vagy környezetükkel, életkörülményeikkel elégedetlenek, görcsösen segítséget keresnek, és akiket egyszerűen pszichiátriai gyógyszerekkel igyekeznek megnyugtatni. Ők hálásak az új diagnózisért, pedig nekik általában kevesebb gyógyszerre, ehelyett inkább több pszichológiai segítségre, tanácsadásra lenne szükségük.

 

Végül különösen gyakori a krónikus fáradtság a változás korába lépett nőknél. Náluk a hormonális változás okozta testi átállás játszik szerepet, aminek következtében olykor a pajzsmirigy sem működik megfelelően. Mindehhez társulnak a különböző lelki gondok, és a félelem, hogy a partner egy fiatalabb nőt talál magának. Innen csak egy lépés a betegségbe menekülés, bárhogy is hívják azt a kórképet. De ez zsákutca, nem megoldás!

 

 

A csigaházban saját magunkkal találkozunk

A hétköznapok durva valósága elöli menekülésként sokan visszavonulnak saját kis csigaházukba. A krónikus fáradtság szindróma diagnózisa is lehet ilyen csigaház. Lehet, hogy így a hétköznapok keserve kívül marad, de vajon kivel találkozom odabenn? Önmagammal! Senki sem szaladhat el saját maga elől, se szabadság alatt, sem a betegségben. Ha tehát biztosra vehető, hogy sem kórokozók, sem alattomos betegségek nem állnak a tünetek hátterében, újra kell fogalmaznunk a külvilághoz fűződő viszonyunkat.

M.L.
XIX. évfolyam 2. szám

Címkék: krónikus fáradtság szindróma

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.