Betegségek A-tól Z-ig

Krónikus gyulladásos bélbetegségek

A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa kezelése

A krónikus gyulladásos bélbetegségek kiváltó oka a mai napig ismeretlen. Nyilvánvalóan a betegség alakulásában szerepet játszó tényezők közé tartozik a bélflóra, valamint a táplálkozás – ami a terápia két kulcsfontosságú eleme lehet. A holisztikus természetgyógyászati diagnosztika olykor meglepő eredménnyel szolgál.


 

Az immunrendszer antitesteket termel a bélrendszer szövetei ellen

Amikor krónikus gyulladásos bélbetegségeket említünk, elsősorban a Crohn-betegségre és a colitis ulcerosára (vastagbélgyulladásra) gondolunk. Más betegségeknek is lehetnek hasonló tünetei, mégsem tartoznak e betegségcsoportba: például a diverticulitis, a bélfalon keletkezett kis kitüremkedés, vagy az álhártyás bélgyulladás, amely antibiotikumok szedése után alakul ki.

 

A „valódi” krónikus gyulladásos bélbetegségek ún. autoimmun-betegségek, ami azt jelenti, hogy az immunrendszer valamilyen okból antitesteket termel a szervezet saját szövetei ellen. Éppen ezért a krónikus gyulladásos bélbetegségek rokoníthatók a reumatoid ízületi gyulladással vagy a pajzsmirigy gyulladásos betegségével (Hashimoto-féle pajzsmirigygyulladás), ezért nagyon hasonlóan is kezelik őket. Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a bélflórával kapcsolatban álló immunológiai kölcsönhatások szerepet játszanak a betegség kialakulásában és lefolyásában: bélparaziták, bélférgek és baktériumok valószínűleg évezredek óta előfordulnak az emberi tápcsatornában, amivel „edzésben” tartották és némiképp szabályozták is immunrendszerünk működését. A modern, higiénikus környezetben azonban ezek a hatások nem érvényesülnek. Ahol ritkábbak a paraziták, ott gyakoribbak az idült bélgyulladások is. Ez az egyik oka, hogy a sertésben lakó ostorféreg petéjének (Trichinus suis ova) betelepítésével hatásosan enyhíthető a bélgyulladás. A sertésostorféreg az ember számára nem jelent veszélyt, nem is marad tartósan a belekben. Egyelőre azonban a legtöbb országban nem engedélyezik e féregpeték gyógyászati célú használatát, pusztán klinikai kísérletekben alkalmazzák őket.

 

A betegség alakulásában szintén fontos szerepet játszik a táplálkozás. A magas omega-3- zsírsavtartalmú étrenden élő népcsoportoknál sokkal ritkábbak a krónikus bélgyulladások. Jelentős szerepe lehet az egyénenként változó élelmiszer-allergiáknak, ételérzékenységnek is, ám ezek kiderítése nem egyszerű feladat. Végül, de nem utolsósorban bizonyos tápanyagok (szelén, D-vitamin, cink stb.) hiánya is kóroki tényező lehet, legalábbis az érintetteknél mindig kimutatható (ami persze lehet az állandó hasmenések következménye is).

 

A tükrözés elkerülhetetlen, de nem minden

Ebbe az irányba mutat a holisztikus diagnosztika is. A fennálló tünetek esetén először meg kell állapítani, hogy egyáltalán valóban Crohn-betegségről vagy colitis ulcerosáról van-e szó. Ennek a kérdésnek az eldöntésében döntő fontosságú a vastagbél tükrözéses vizs gálata (kolonoszkópia), valamint az azt követő szövettani vizsgálat. Ennek ellenére olykor nehéz elkülöníteni a két betegséget egymástól. A különbségtétel pusztán a konvencionális medicina által alkalmazott gyógyszeres kezelés szempontjából lényeges, a holisztikus gyógyászat szempontjából mellékes.

 

A tükrözésnek valóban van értelme a diagnosztikában. A krónikus gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél nagyobb a vastagbélrák kialakulásának veszélye, ezért a gasztroenterológusok javasolják a tükrözés évenkénti ismétlését. De a székletvizsgálat elegendő a betegség további lefolyásának megítéléséhez. A székletből mérhető PMNelasztáz, lysozym vagy calprotectin szintje jóval a tünetek fellángolása előtt jelzi a gyulladás aktivitásának fokozódását. A székletvizsgálat arról is tájékoztat, hogy a beteg bélflórája normális-e vagy sem.

 

Ahol tikábbak a paraziták, ott gyakoribbak az idült bélgyulladások is. Ez az egyik oka, hogy a sertésben lakó ostorférgek petéjének betelepítésével hatásosan enyhíthető a bélgyulladás

 

Milyen további diagnosztikai lépések szükségesek? Amint említettük, az omega-3 zsírsavak gyulladásgátló hatásúak, míg az omega-6 zsírsavak  (főképp állati eredetű zsírokban, de néhány növényi olajban is) súlyosbítják a gyulladást. Ma léteznek olyan laborvizsgálatok, amelyekkel meghatározható e zsírsavak aránya a vérben.

 

Fontos továbbá a D-vitamin meghatározása. Egyfelől a krónikus bélgyulladásban szenvedők a gyakori hasmenések miatt folyton tápanyagokat, többek között D-vitamint veszítenek (emiatt körükben gyakori szövődmény a csontritkulás), másfelől a D-vitamin szabályozza az immunrendszer működését. A D-vitamin hiányában pedig megnő az autoimmun-betegségek iránti hajlam, valamint a már zajló betegségek aktivitása. További tápanyagok szintjét, például a cinkét (segíti a nyálkahártya-sérülések gyógyulását) és a szelénét (autoimmun-betegségben gyakran csökkent) szintén ellenőrizni kell.

 

Vigyázat a vassal: valódi hiányról van szó?

Különleges szerepe van a vasnak. A bélgyulladásban szenvedő pácienseknél gyakori jelenség a vérszegénység, ami a vérképben vashiányként nyilvánul meg. Ennek részleges magyarázata, hogy a széklettel sok vas ürül tőlük. Ugyanakkor a gyulladás önmagában képes látszólagos vashiányt előidézni. E dilemma eldöntésében segít a vér ferritintartalmának mérése. A ferritin a vasraktárak állapotáról tájékoztat bennünket. Ha értéke normális, nem kell a betegnek vasat szednie, mivel a vérszegénység csal látszólagos és a gyulladás következménye. A vas adása itt kontraproduktív lenne, mivel csak még inkább fellángolna a gyulladás. Ha azonban a ferritinérték alacsony, akkor szükséges lehet a vas pótlása (a jobb tolerálhatóság érdekében intravénás formában).

 

A másik különleges figyelmet érdemlő tápanyag a B12-vitamin. Ez a sejtosztódás szempontjából fontos vitamin a vékonybél utolsó szakaszában szívódik fel. Ha azonban ezt a szakaszt a Crohn-betegség károsította, akkor a felszívódás sem tökéletes. A folsav szintje is alacsonyabb lehet, mert a krónikus bélgyulladás kezelésére adott gyógyszervegyületek (mesalazin, sulfasalazin vagy methotrexat) ellenlábasai a folsavnak. Megfelelő vizsgálatokkal kideríthetők a hiányállapotok, melyeket étrendi kiegészítők adásával lehet helyrehozni.

 

Az omega-3 zsírsavakban bővelkedő étrend fékezi a gyulladást

 

A hivatalos orvoslás a tünetek enyhítésére vagy megszüntetésére törekszik, ezért gyulladásgátló gyógyszereket ad a betegnek. Az erre a célra adott vegyületek elsősorban a mesalazin, a sulfasalazin és a kortizon. A terápiának ellenálló esetekben erősebb gyógyszerekhez kell folyamodni (pl. metotrexát, azathioprin vagy ciklosporin), és ha ezek sem bizonyulnak hatásosnak, az immunrendszert elnyomó, rendkívül erős hatású hatóanyagot (pl. infliximab) alkalmaznak. Bizonyos esetekben műtétet is végeznek, például eltávolítják az idült gyulladás hatására erősen beszűkült bélszakaszokat (pl. a vékonybél utolsó szakaszát), vagy a vastagbél egy részét, vagy akár egészét is, ha nagyon súlyos a colitis ulcerosa.

 

 

Egészségesebb arány megteremtése az omega-3 és az omega-6 zsírsavak között

A természetes gyógymódokkal foglalkozó szakember elsősorban nem a gyulladáshajlam elnyomásán fáradozik (bár súlyos, akut esetben ez gyakran elkerülhetetlen), sokkal inkább annak „modulálását” igyekszik elérni, vagyis megpróbálja a szervezet önszabályozó mechanizmusait pozitív irányban befolyásolni.

 

Ennek legfontosabb módszerei:

Táplálkozás

Az omega-3 zsírsavakban (pl. lenolaj, repceolaj, zsíros tengeri halak) bővelkedő étrend fékezi a gyulladást. Az omega-6 zsírsavakban gazdag ételek (állati eredetű zsírok, napraforgóolaj) ezzel szemben fokozzák a gyulladást, ezért ezek fogyasztását csökkenteni kell. Nem teljes tilalomról van szó, csak az omega-6 és az omega-3 zsírsavak közötti kedvező arányok megteremtéséről. A legtöbb embernél ez az arány 7:1–20:1, pedig a helyes 3:1–5:1 lenne. Az eszkimóknál, akik körében az autoimmun-betegségek teljesen ismeretlenek, ez a kvóciens 1:1.

 

Célszerű kideríteni, hogy a beteg milyen élelmiszerekre érzékeny vagy allergiás (gyakran tehéntejre, diófélékre, citrusgyümölcsökre), és ezektől lehetőleg tartózkodni. Olykor hasznosak lehetnek az allergiatesztek (IgG meghatározása vérből). Ezek azonban inkább csak irányt mutatnak, és nem bizonyító erejűek. Eredményüket érdemes kihagyásos és provokációs tesztekkel ellenőrizni. (A beteg egy ideig szigorúan tartózkodik a kérdéses élelmiszertől, majd nagyobb mennyiségben fogyasztja azt. Közben megfigyeli, miként reagál a szervezete.)

 

A böjtölés tehermentesíti a beleket, egyúttal erősen gyulladáscsökkenő hatású

Ortomolekuláris kezelés

Néhány tápanyag modulálhatja az immunrendszer működését: ha túl gyengén működik, serkenti, ha pedig hiperaktív, akkor gátolja, fékezi. Itt elsősorban ismét az omega-3 zsírsavakat (ha valaki nem szereti a halat, akkor kapszulák formájában is magához veheti), a D-vitamint, a szelént és a cinket kell említenünk.

 

A gyulladások során fokozottan termelődő szabad gyökök megkötésére is gondolni kell, ezért fontos az olyan antioxidánsok beviteléről gondoskodni, mint a C-vitamin és az E-vitamin. Az omega zsírsavak státuszát, a D-vitamin, a cink és a szelén tartalmát, valamint a lipidperoxidáció szintjét (az oxidatív terhelés mértékét kifejező érték) vérből is megmérhetjük, ez nagyban könnyíti a terápia beállítását.

Gyógyböjt

Minden dietétikai eljárás közül a legintenzívebb módszer a böjtölés, amely tehermentesíti a beleket, egyúttal erősen gyulladáscsökkentő hatású. A hivatalos orvoslásban is alkalmazzák súlyos lefolyású esetekben az átmeneti táplálékmegvonást. Eközben a tápanyagokat és a kalóriákat intravénásan adagolják a betegnek. A gyógyító böjt hatására a belekben zajló gyulladás aktivitása gyakran nagymértékben csökken. Ilyenkor azt is könnyebb felismerni, hogy mely élelmiszerekre reagál a bélrendszer hasmenéssel. A tápanyagok kiegészítő adagolása, valamint a bélflóra regenerálása (probiotikumokkal) jó kiegészítői a böjtnek. Ha valaki nagyon lesoványodott, ami ezeknél a betegségeknél nem ritka, tilos a böjtölés.

Mikrobiológiai terápia

Az egészséges bélbaktériumokkal való kezelés nem azt jelenti, hogy a bélflórába a hiányzó elemeket egyszerűen csak „bedöntjük”, ahogyan ezt sok esetben látjuk. Sokkal inkább a flóra károsodásának okait kell kideríteni (pl. zsíremésztési zavarok) és megszüntetni. Bizonyos bélbaktériumok immunmoduláns hatása azonban a krónikus gyulladásos bélbetegségekben kifejezetten előnyös lehet. A sikerek annyira meggyőzőek, hogy a hivatalos orvoslás terápiás irányelveiben is szerepel e betegségkörnél az E. coli Nissle nevű baktérium adása, amely abszolút egyenértékűnek bizonyult a konvencionális terápiákkal.

 

Gyógynövények: tömjén, bolhamag, mirha

Fitoterápia

A tömjén (Boswellia serrata) Crohn-betegségben ugyanolyan hatásosnak bizonyult, mint a konvencionális orvosi terápia, legalábbis az akut fellángolások megelőzésében. Fontos: az alkalmazott dózisnak elég magasnak kell lennie. Sztenderd: 3x2 (400 mg kivonatot tartalmazó) kapszula, és a terápiát három hónapig megszakítás nélkül kell folytatni, hogy meg lehessen ítélni a hatásosságát.

 

Célszerű kideríteni, hogy a beteg milyen élelmiszerekre érzékeny vagy allargiás  (gyakran tehéntejre, diófélékre, citrusgyümölcsökre)
 
 
Az indiai bolhamag gyulladáscsökkentő és székletmenetet szabályzó hatású. Ha csak kismértékben gyakoribb a széklet a normálisnál, a bolhamag önmagában is elegendő a normalizálására. Vigyázat: nem ajánlottak az édesítőkkel kezelt készítmények, mivel ezek hasmenést okoznak. Inkább „natúr” terméket válasszunk. A mirha szintén megnyugtatja a nyálkahártyát. A piacon már kapható egy mirhát, kamillát és orvosi szenet tartalmazó készítmény.

A dohányzás mellőzése

A Crohn-betegség kialakulása a dohányzóknál kétszerese a nemdohányzókkal összehasonlítva. Ezeknek a pácienseknek tehát azt javasoljuk, hogy a betegség kiújulásának megelőzése érdekében tartózkodjanak a dohányzástól. A colitis ulcerosára ez nem vonatkozik ilyen súllyal. Higiéné A jó higiénés körülmények között élő emberek között gyakoribbak a krónikus gyulladásos bélbetegségek. Sokat vitatkoznak arról, hogy az emulgátorok, lágyítók, tisztítószerek (detergensek) és fertőtlenítő hatóanyagok károsan befolyásolják-e a bélnyálkahártya barrier funkcióját.

Pszichoterápia/rendterápia

Minden, a stressz-szintet és a betegség lelki feldolgozását segítő eljárás pozitív hatású. Ezért minden érintett betegnek ismernie kell olyan lazító, relaxáló eljárásokat, mint az autogén tréning, a Jacobson-féle progresszív izomlazítás, a jóga vagy a taj-csi. Az önsegítő betegcsoportok is sokat segítenek a sorstársaknak az elszigeteltségből való kilépésben, és annak felismerésében, hogy nincsenek egyedül a problémáikkal.

-dr.ki. -
XVII. évfolyam 10. szám

Címkék: Chron-betegség, colitis ulcerosa, gyulladásos bélbetegségek, holisztikus gyógymódok

Aktuális lapszámunk:
2019. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.