Betegségek A-tól Z-ig

Kúra a kiégettség ellen

Hogyan kezdhetünk új életet?

    Egyre több ember érzi magát kimerültnek, üresnek, teljesen híján az életörömnek – ezek a burnout, azaz a kiégettség tipikus tünetei. Az okok leggyakrabban a hektikus, az erőt kiszívó életmódban, a munkahelyi és családi túlterheltségben kereshetők. Ha teljesen kimerült saját akkumulátorunk, mindent meg kell tennünk, hogy újra feltöltsük, visszanyerjük életenergiánkat.


     

    Modern életmódunk sarcot követel: gyakran a fiatalok is annyira ki vannak zsigerelve, hogy a kiégettség állapotába jutnak

     

    Mivé lett az egykor életerős, vidám Hanna? Nem csak saját magának tette fel a kérdést, ugyanezt tudakolták ismerősei, barátai, és mindenekelőtt férje, aki egy ideje nem ismert rá a feleségére. Hanna csak 38 éves volt, de már több mint 3 hónapja egykedvűen morzsolta a napokat. Egyre gyakrabban kínozták megmagyarázhatatlan hangulatváltozások, ingerlékenység és depresszió nehezítette az életét.

     

    Az utóbbi hetekben heves fejfájás is gyötörte, és éjszakánként órákig forgolódott, nem jött álom a szemére. Végül férje kitartó rábeszéléssel elérte, hogy Hanna orvoshoz forduljon. Ám mint hasonló esetekben oly gyakran, a vizsgálati eredmények semmilyen szervi elváltozásra nem utaltak.

     

    Az orvosok sokszor nem vesznek tudomást arról, hogy a kiégettségre panaszkodók tünetei mögött rendszerint nem húzódik meg valamely szerv működési zavara.

     

    Az a tény, hogy a burnout mindenekelőtt és egyre gyakrabban a teljesítményelvű társadalmakban jelentkezik, már inkább az igazi ok nyomára vezet.

     

     

    Akik képtelenek pihenni

    A tünetegyüttes elnevezése egyértelműen kifejezi, hogy kiégettségről, kizsigereltségről, ürességről, az erő nagymértékű elhasználódásáról van szó. A burnout szindrómában szenvedő emberek kedvetlennek, enerváltnak érzik magukat, s nincs semmiféle tartalékuk.

     

    Ha a tüneteket nem kezelik, súlyosabbá válhatnak. A hatékony terápiához mindenképpen figyelembe kell venni a szervi elváltozás és a lelki problémák bonyolult összefonódását.

     

     

    A burnout egyik jellemzője az az érzés, hogy az illető képtelen megfelelni minden követelménynek és állandóan szorítja az idő

     

    A modern életmódból, az életkörülményekből eredő zavarforrások már önmagukban is okozhatnak a burnouthoz hasonló szimptómákat.

     

    Ilyen rejtett s gyakran fel nem ismert zavarforrások lehetnek:

    • a vitaminnak és az egészséges élethez nélkülözhetetlen más tápanyagok hiánya a nem megfelelő táplálkozás következtében,

    • rossz légzési technikára visszavezethető oxigénhiány, valamint a káros anyagok állandósult jelenléte (például a dohányzás miatt),

    • környezeti ártalmak (elektroszmog),

    • méreg- és más ártalmas anyagok a lakókörnyezetben vagy a táplálékban (például higannyal szennyezett hal, gyomirtómaradványok a zöldségben, gyümölcsben, gabonában),

    • káros anyagok közvetlen hatása (amalgám

    a fogtömésekben, szintetikus gyógyszerek).

     

    A felsorolt tényezőkről tudjuk, hogy nagymértékben kiszipolyozzák az életerőt. A burnout hatékony kezelésének kidolgozásánál ezekre mint lehetséges kiváltó okokra, illetve a jelenséget felerősítő, kísérő körülményekre mindenképpen ügyelni kell.

     

    Feltétlenül tisztázni kell azt is, vajon a kiégettség mögött nem rejtőzik-e májfunkció-, illetve anyagcserezavar.

     

    Ahol az igazi okok kereshetők

    A kiégettség jellemző kiváltó oka említi a magas munkahelyi követelmény; a rossz munkakörülmények, a nyomasztó, intrikáktól terhes munkahelyi légkör; az állandó időhiány, illetve a szorító határidők miatt érzett nyomás; az egyre nagyobb felelősség; a folytonos szervezeti átalakítás, anélkül, hogy az érintett személyt bevonnák a tervezésbe, a döntéshozatalba, miközben kudarc esetén őt vonják felelősségre. Ide sorolható továbbá az állandóan változó követelmények, az éjszakai és több műszakos munka; a rossz kommunikáció a kollégákkal és a hierarchiából adódó problémák.

     

    Azelőtt viszonylag kevés foglalkozás váltott ki burnout szindrómát: különösen az orvosoknál, nővéreknél, ápolóknál, szociális munkásoknál, tanároknál, nevelőknél, büntetés-végrehajtási intézetek dolgozóinál, illetve idősek otthonának alkalmazottainál fordult elő. Mára azonban szinte egyetlen foglalkozás sem akad, mely bizonyos mértékben ne lenne érintett.

     

    A munka világának egyik modern specialitása az úgynevezett mobbing, vagyis a munkahelyen elszenvedett zaklatás, a munkatársak megalázása. Ezek a magatartásformák különösen akkor terjednek el, amikor nehezebb a gazdasági helyzet, és a munkavállalók féltik az állásukat. Ilyen körülmények között erősödik a csábítás arra, hogy a kollégák durva módszerekkel szabaduljanak meg a konkurenciától. A főnökök hajlamosak alárendeltjeiket meglehetősen kérdéses eszközökkel nagyobb teljesítményre sarkallni, vagy egyenesen arra szorítani, hogy maguktól álljanak fel.

     

     

    Korábban elsősorban orvosoknál, ápolóknál, szociális munkásoknál és tanároknál észlelték a kiégettség tüneteit

     

    A leggyakrabban alkalmazott mobbingtechnika, hogy a kiszemelt személy háta mögött suttognak, mindenfélét híresztelnek róla vagy éppen levegőnek nézik. A tettesek jobbára férfiak, az áldozatok pedig gyakrabban kerülnek ki a nők köréből.

     

    A túlzott külső igénybevétel mellett a korlátozott lelki terhelhetőség okozza végül is azt az érzést, hogy az érintett emberek nem tudnak lépést tartani környezetük tempójával; ez úgy is megfogalmazható: nem megy tovább.

     

    Korunkban egyre gyorsabb iramot diktálnak a technikai újítások, a változások a munka világában. Az újabb és újabb számítógépes programok bevezetése jól jelzi a munkamódszerek, az életmód átalakulását, amelyhez mindenekelőtt az idősebb emberek képtelenek alkalmazkodni.

     

    Először a psziché adja fel a küzdelmet, azután a szervezet nem képes elviselni a rá nehezedő nyomást, mivel az egyén nem lát megoldást. Nem bírja tovább a kiszorítósdit, a felsrófolt teljesítménykényszert, a belső feszültséget, továbbá a munkahely elvesztése miatti félelmet, s azt, hogy egyre kevesebb idő jut a magánéletére.

     

     

    Vessünk számot önmagunkkal

    Ezekben a nehéz életszakaszokban nagyon fontos, hogy elgondolkozzunk saját életünk lényeges kérdéseiről. Egyszerű kérdésekkel tudatosíthatjuk magunkban az összefüggéseket:

     

    Miért szenvedek? Mi nyomaszt? Mit kellene megváltoztatni az életemben? Milyennek szeretném látni magam? Mire van szükségem ahhoz, hogy elégedett legyek?

     

     

    Öngyógyítás

    Íme néhány kipróbált módszer, amely visszaadja az életörömet és az életerőt s visszaállíthatja a szervezet egyensúlyát. Ám ne várjunk gyors hatást, a „váltóállításhoz“ időre van szükség.

     

    – Mindenekelőtt tisztázzuk, mi maradt ki az utóbbi időben életünkből. Vegyük végig, mi az, amiben korábban örömünket leltük, s ezt újra engedélyezzük magunknak. Pihenjünk s csináljuk azt, ami kikapcsolódást jelent. Olvassuk el például azt a könyvet, amit már régóta kiszemeltünk, hallgassunk zenét vagy tegyünk nagy sétákat, illetve nézzünk meg egy érdekes kiállítást.

     

    – Építsük fel világosan napi programunkat a munkánkban és a magánéletünkben is. Egészen egyszerű eszközök is segíthetnek, hogy áttekinthessük tennivalóinkat, így ne legyünk hajszoltak, s ne essünk pánikba. Készíthetünk listát arról, amit még ma mindenképpen el kell intéznünk, s amit elhalaszthatunk a következő napokra. Ez lehetővé teszi, hogy a szellem a valóban fontos dolgokra koncentráljon.

     

    Macskagyökér, orbáncfű és komló

     

    – Ne aprózzuk el magunkat, ne fogjunk bele egyszerre több mindenbe anélkül, hogy egy feladatot valóban rendesen elvégeztünk volna.

     

    – Ellenőrizzük, mikor észleljük, hogy túl vagyunk terhelve – amikor először gondolunk arra: „ezt nem tudom megcsinálni, ezzel biztosan nem készülök el időre”. Ne engedjük, hogy olyan dolgokat sózzanak ránk, amelyeket a legjobb szándékunk ellenére sem tudunk megcsinálni.

     

    – Ne várjuk meg, amíg a terhek és a konfliktusok elborítanak bennünket. Ha valami nem tetszik, jelezzük időben, nyissuk ki a szelepet. Sokszor kiderül, hogy a többiek egyszerűen nem érzik a helyzet megterhelő voltát, de ha elmondjuk, azonnal megértik.

     

    – Ha úgy érezzük, hogy munkahelyünkön nem bírjuk tovább, nem lenne itt az ideje a váltásnak? Gondoljuk meg, a hozzánk jobban illő lehetőségek új erőket mozgósíthatnak, sőt egy egészen új életet jelenthetnek!

     

    – Szakítsunk minden nap időt a meditációra. Már néhány percnyi meditációból is erőt meríthetünk. Lehetőség szerint kezdjük ezzel a napot, így kerüljük el a hajszát, a kapkodást.

     

    Persze még jobb, ha a meditálást délben vagy este is megismételjük.

     

    – Hosszabb távon próbálkozzunk autogén tréninggel, ehhez segítséget is igénybe vehetünk: kazettáról vagy CD-ről hallgathatjuk, mit hogyan csináljunk. Vegyünk részt egy stressz elleni vagy jógatanfolyamon, hogy később a gyakorlatokat magunk is elvégezhessük.

     

    – Válasszunk kreatív tevékenységeket: fessünk, készítsünk kerámiát, zenéljünk, kertészkedjünk, vagy próbáljunk ki mást, akár egyedül, akár csoportban.

     

    A felsorolt lehetőségekkel ne csak mellékesen éljünk, hanem tudatosan tegyük ezeket új életprogramunk részévé. Végül pedig, ha megengedhetjük magunknak, vegyünk ki szabadságot.

     

    Ami a testünknek jár

    Az egészen hagyományos értelemben vett egészséges életvitel – ez a legfontosabb szabály, hogy sikerüljön kijutnunk a burnout állapotából.

     

    Indokolt lehet konzultálni szakorvossal, hogy megtudjuk, milyen vitaminok és más fontos tápanyagok hiányoznak az étrendünkből.

     

    Próbáljunk ki tudatosan olyan készítményeket, amelyek segíthetik a feszültség oldását: például az orbáncfű kivonatát, citromfű-, macskagyökér- vagy komlóteát.

     

     

    Hajsza helyett nyugalom, élvezetet okozó tevékenység segíthet visszanyerni lelki egyensúlyunkat

     

    Különösen fontos ügyelnünk arra, hogy szervezetünk elegendő oxigénhez jusson. „Tankoljunk” naponta tudatosan oxigént – könnyű sporttevékenységgel és/vagy aktív légzéssel egybekötött sétákkal.

     

    Kipróbálhatjuk a célirányos oxigénterápiát is. Egyre többen felismerik, milyen fontos az oxigénnel dúsított ivóvíz napi fogyasztása.

     

    Kiegészítésképpen ajánlható a B12-vitamin, általában a B-csoporthoz tartozó vitaminok fogyasztása. A B12 fontos a vörösvértestek képződéséhez, ezzel az oxigén szállításához a vérben.

     

    Hozzuk lendületbe vérkeringésünket rendszeresen végzett vízterápiával. A váltott hideg-meleg fürdő egész napra jó startot jelent. Este inkább a lazító, meleg fürdő ajánlható, a hozzá illő illóolajjal.

     

    A vízterápiához tartozik a tartós zuhany is. Átfogó hatásának titka, hogy kombinálja a bőr és az idegvégződések vízesésszerű ingerlését a masszázzsal. Különösen alkalmas a stressz miatt kötött izmok oldására, de gerincbántalmak esetén is ajánlható.

     

    Gyógynövények:

    Gingko biloba – a szellemi fáradtság ellen hat.

    Eleutherococcus (vagy szibériai ginszeng) – a híres tajgagyökér segít abban, hogy a stresszel könnyebben megbirkózzunk.

    Feketekömény-olaj, illetve -készítmények – vegetatív kimerültség esetén.

    Máriatövis – szabályozza és aktiválja a májanyagcserét.

    Ginszeng – a gyökérből előállított tiszta készítmények fáradtság, gyengeség, a teljesítmény és a koncentrációképesség csökkenése ellen hatnak.

    Galagonya – keringési rendellenesség okozta fáradtság esetén.

    Méhpempő, propolisz – a teljesítőképesség szabályozásához, ösztönzéséhez.

    Spirulinaalgák – komplex energiaforrás.

     

     

    Burnout szindróma az orvosi praxisban

    A kiégettségnél valójában ugyanazokról a tünetekről van szó, mint a menedzserbetegség esetében. Ám nem csak menedzsereket érinthet a burnout, nagyon sok foglalkozásnál, férfiaknál és nőknél egyaránt megfigyelhető. Főleg azért érinti a nőket, mert ők kettős terhet hordoznak – a munkahelyükön és a családban egyaránt erőt kell kifejteniük.

     

    A kiégettséggel küzdő emberek közös vonása, hogy saját maguktól túl nagy teljesítményt várnak el.

     

    A panaszok között említhetjük a teljes testi és szellemi kimerültséget. Ezek az emberek üresnek érzik ugyan magukat, de teli vannak nyugtalansággal, s állapotukat csaknem mindig alvászavarok is kísérik – nem tudnak elaludni, illetve képtelenek végigaludni az éjszakát. Rosszkedvűek és depressziósak. Többnyire bizonytalan félelmek gyötrik őket, és időnként látszólag megmagyarázhatatlan sírásban törnek ki.

     

    Majdnem mindig különféle testi panaszok is megjelennek a pszichikai tünetek mellett: magas vérnyomás, túlzott verejtékezés, gyomor- és bélpanaszok, fejfájás, fülzúgás, hátfájás, megmerevedett váll- és nyakizmok.

     

    A burnout szindróma kezelése csak akkor lehet sikeres, ha orvos és páciense alapos beszélgetésben tárja fel a tünetek okait. Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogyan és miért hanyagolta el magát a beteg. Megfelelő alapra csak akkor épülhet a kezelés, ha ez már tudatosult.

     

    A test terápiájára különösen alkalmas az akupunktúra, az ózon- és az oxigénkezelés, a bél tisztításához pedig a kolon-hidroterápia. Fontos a személyre szabott vitamin- és nyomelemkúra is. Különösen stresszhelyzetekben van szüksége a szervezetnek ásványi anyagokra. Jótékony hatásúak továbbá a lazító taj-csi, illetve jógagyakorlatok.

    - dr.ki -
    VIII. évfolyam 3. szám

    Címkék: burn-out, kiégettség

      Aktuális lapszámunk:
      2018. szeptember

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.