Betegségek A-tól Z-ig

Lágy fogásokkal a fájdalom ellen

Barangolás a fájdalmak birodalmában – Oszteopátia


 

Az oszteopaták a kórokokat puszta kézzel tapintják ki, és a kezelést finom, lágy fogásokkal kezelik: így oldható az izomfeszülés és az ízületi fájdalom, ellazulnak a görcsös szövetek. Michael Kaufmann hamburgi természetgyógyász és oszteopata szemléletes hasonlattal mutatja be módszerét: Ha egy patak folyását torlódás gátolja, a víz pangani kezd, elszennyeződik, a vízi élővilág káros befolyás alá kerül, sőt meg is betegedhet.

 

Ha testnedveink nem tudnak akadálytalanul áramlani, az hasonló módon káros hatással van egész szervezetünkre, többek között a mozgás szervrendszerére. Ennek oka gyakran az ízületekben kialakuló blokk, a szövetekben kialakuló feszülés, a koponyacsontok mozgathatóságának korlátozottsága, illetve az idegrendszer helytelen működése. Az oszteopátiás szakember ilyenkor óvatosan, szelíd módon igyekszik feloldani ezeket az akadályokat, ami beindítja a test öngyógyító mechanizmusait. A szakértő terapeuta képes befolyásolni a test struktúráját és harmonizálni a szervezet működését.

 

Az oszteopátia több mint 100 esztendős múltra tekinthet vissza, és az USA-ból származik. Anglia az egyetlen EU-s tagállam, amelyben az oszteopátia államilag elismert gyógymód és szakma.

 

A csontok betegségéről szóló tanítást – az oszteopátia szó szerinti fordításban ezt jelenti – dr. Andrew Taylor Still amerikai orvos alkotta meg. Tanításának egyik legfontosabb állítása szerint „az élet mozgás”. És ez egyúttal a kezelés lényege is: a különböző testrészek harmonikus mozgása. Ebben több mint 200 csont és kereken 700 izom vesz részt. Ezeken kívül pedig: egyéb szervek, ízületek, kötőszövetek, idegek, véredények. A legkülönfélébb szövetek rendkívül összetett és harmonikus együttműködése.

 

Minden szervünket kötőszövetek, szalagok, izmok és idegek kapcsolják össze a csontokkal. Ebből világossá válik, hogy milyen jelentős hatást gyakorolhat az, amikor ez a bonyolult, finoman összehangolt rendszer valahol zavart szenved. Blokkolt csigolyák, spasztikus izomzat, megkeményedett kötőszövetek, elmeszesedett véredények, helyükről eltolódott szervek – mindez olyan, mint amikor a motorba vagy a fogaskerekek közé homok kerül: minden csikorogni kezd, ami az élő szervezetben fájdalom formájában jelentkezik.

 

Miért fáj a hátunk, ha a gyomrunk beteg? Az oszteopátia tudja a választ: a  szervek, a csontok, az izmok és a kötőszövetek szoros funkcionális kapcsolatban állnak egymással

 

Előfordulhat, hogy az elsődleges kóroknak tekintett rugalmassághiány nem helyben, hanem távolabbi testrészekben idéz elő panaszt. A mozgás szervrendszerében (gerincoszlop, ízületek, izmok, inak, szalagok), amellyel a strukturális oszteopátia foglalkozik, ezek a távoli hatások jól megérthetők: nem ritka, hogy a bokaficam a láb izomzata révén a medence ferdeségét idézi elő, ami további kiváltó oka lesz a gyakran ismétlődő lumbágónak. Ha ez az állapot hosszabb ideig fennáll, az izomfeszülés és a gerincre gyakorolt terhelő hatás felfelé továbbterjedve eljut a vállakig vagy a nyaki gerincig, ami fejfájásban nyilvánulhat meg. A kórtörténet (anamnézis) felvétele során a szakember számos ilyen lehetséges távoli okra figyel fel, amit a tapintásos vizsgálat lelete általában visszaigazol.

 

Hogyan viszonyul az oszteopátia a kiro­praktikához?

Hasonló összefüggésekről tud a kiropraktika (csontkovácsolás) is. A terápiás gyakorlat mindkét iskola esetében hasonlít egymásra. Ennek ellenére az oszteopátia és a kiropraktika között sokkal több a különbség, mint a hasonlóság, noha a gyakorlatlan szem számára ez első látásra nem egyértelmű. A kiropraktor (csontkovács) rövid, impulzus jellegű technikákat alkalmaz (rántás), amely passzív (a pácienst mozgatja) és közvetlen (a blokkolt ízületet a blokkal ellentétes irányban mozgatja).

 

 

A koponya és az agyhártya jelentősége

Az oszteopátiában a koponya különösen fontos szerepet kap. Koponyánk számos, egymással kutacsokkal, rugalmasan illeszkedő csontból áll. Az agyhártyák a koponya belsejében kötik össze egymással a különböző struktúrákat. A gerincvelői hártyák révén az agyhártya egészen a medencéig terjed. Lényegében az egész központi idegrendszert beborítják. Az oszteopátiának ezzel a területtel foglalkozó ágát kranioszakrális terápiának nevezik, amely önálló terápiás rendszert alkot. (Lásd 2007/10. számunk.) Az oszteopátián belül azonban az említett három ágat (strukturális, viszcerális és kranioszakrális oszteopátia) egymáshoz szorosan kapcsolódó területnek tekintik, ezért együtt tanítják és alkalmazzák ezeket.

 

A terapeuta kitapintja a megkeményedett izmokat és szöveteket – ezeket finoman stimulálja, hogy működésük helyreálljon

 

Szakértő kezekben az oszteopátia hasznos az élet bármely szakaszában, a bölcsőtől késő öregkorig:

 

A nehéz szüléssel vagy császármetszéssel világra hozott, vagy egyéb okokból nyugtalan csecsemőn gyorsan, hatásosan segít.

 

Eredményesen kezelhetők a fejlődési és koordinációs zavarok, a fej- és hasfájás. Ha gerincferdüléstől tartunk, feltétlenül vonjunk be a terápiába oszteopatát is.

 

Későbbi életszakaszban bármely mozgásszervrendszeri panasz esetében: a meghatározhatatlan eredetű hátfájástól a porckorong-károsodásáig, a bizonytalan eredetű térdfájástól a műtéti utókezelésig.

 

Fájdalomszindrómák: fejfájás, alhasi fájdalmak, nem szív eredetű mellkasi fájdalmak, a váll és a nyak fájdalmai kiválóan reagálnak az oszteopátiás kezelésre.

 

A krónikus, állandóan kiújuló gyulladásos betegségek az érintett szerv anyagcseréjének javításával tartósan kezelhetők. A hólyag ürítési zavarai és a funkcionális szervi betegségek az oszteopátia hálás területei.

 

Miért fontos az okok felkutatása?

Mit csinál az oszteopata? Először is részletesen ki kell kérdezni a pácienst, mielőtt fizikális vizsgálatra és kezelésre kerülne sor. A kikérdezés és a vizsgálat fő célja, hogy a terapeuta megértse, hogyan, miért alakultak ki a jelenlegi panaszok, és hol vannak azok a tartalékok, amelyek segíthetnek a gyógyulásban. Ebben olyan tényezők is fontosak lehetnek, amelyeknek első pillantásra semmi közük a páciens panaszához. Ilyenek pl. a régen megtörtént balesetek, sérülések, betegségek, műtétek vagy érzelmi terhek. De idesorolhatók a hétköznapi életvitel és a táplálkozási, illetve alvási szokások is. Az oszteopatának alaposan meg kell figyelnie páciensét, amint az a rendelőbe lép. Minden fontos lehet.

 

A részletes anamnézis felvétele után kezdődik a terápia. Az oszteopata nem úgy jár el, hogy meghatározott betegségek esetén meghatározott fogásokat alkalmaz. Minden páciensnél kideríti az egyéni kórtényezőket, amelyek nyomán kialakult a betegség. Éppen ezért előfordulhat, hogy két betegnél, akinek teljes mértékben megegyeznek a tünetei, teljesen eltérő módon alakul a kezelés. Konkrétan: az oszteopata pontosan kitapintja az egyes szöveti struktúrák, ízületek működési és mozgási zavarát, és finom, lágy mozdulatokkal és fogásokkal stimulálja ezek normális funkcióját.

 

Balra: A fiatal nő lábainak és deréktáji csigolyáinak harmonizálása megszüntette a páciens gyomorfájdalmait Mellette: A finom műfogásokkal a  krónikus fejfájás is megszüntethető

 

Közel száz technika létezik az oszteopátiában. Két példa: Az ún. izomenergia-technika keretében az izmokat finoman megfeszítik és a mozgáskorlátozottsággal azonos vagy ellentétes irányban nyújtják. A „Strain-Counterstrain-Technika” során a mozgásában korlátozott testrészt úgy pozícionálják, hogy a korlátozottság helyén a feszülés a legkisebb mértékű legyen, ugyanakkor fokozódjon az ellentétes mozgást végző (antagonista) izom tónusa. Eközben a fájdalmas pontra nyomást gyakorolnak.

 

 

Mikor segíthet az oszteopátia?

A tapasztalatok szerint az oszteopátiával számos betegséget és panaszt lehet eredményesen kezelni: porckorongsérvet, térdfájdalmakat, megrándult ízületeket, székrekedést, hasmenést és gyulladásokat, migrént, hólyaghurutot, menstruációs panaszokat vagy az állkapocs fájdalmait. Ennek ellenére az oszteopátiának is megvannak a maga határai. Különösen akkor, ha az érintett szövet elpusztult, sérült, struktúrájában károsodott. Ilyen pl. az artrózis (ízületi kopás), az összeesett porckorong vagy a rákos daganat. Az ezekkel összefüggő panaszokat azonban, ha megszüntetni nem is, enyhíteni lehet a módszerrel. Idősebb emberek és csecsemők is kezelhetők oszteopátiával, mivel a módszer szelíd és veszélytelen, hiszen a műfogások és mozdulatok rendkívül szelídek, lágyak, és nem erőből történnek.

 

Kevésbé látványosak, de annál hatásosabbak az oszteopátiás kezelések az idült fejfájások kezelésében, amikor is a panasz néhány kezelés után tökéletesen megszűnik. Az oszteopata fő feladatának nem pusztán a fájdalmak csillapítását, hanem a páciens szervezetének általános vitalizálását tekinti. A finom, óvatos technikák alkalmazásával a feszült testrészek mozgékonyságát állítják helyre.

V. T.
XIII. évfolyam 12. szám

Címkék: fájdalmak, oszteopátia

Aktuális lapszámunk:
2019. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.