Betegségek A-tól Z-ig

Légszennyezés: vegyük komolyan!

Asztma, nátha és hörghurut

    A korszerű tüzeléstechnikának, a koromszűrőknek és az energiatakarékosságnak köszönhetően az utóbbi 20 évben jelentősen csökkent a légszennyezés mértéke. Azonban e barátságosnak tűnő körülmény ellenére évről évre nő a krónikus légúti betegségben szenvedők száma. E ténynek pedig igenis köze van a légszennyezéshez!


     

    Napjainkban a gyerekek 10-15%-a asztmás (a felnőtteknél ez az arány 5%), 15-20%-uk  pedig szénanáthás (a teljes lakosságban ez az arány 15%). Ez azt jelenti, hogy az  asztma a gyermekeket sújtó leggyakoribb krónikus betegség, amelyet szorosan követ a krónikus (allergiás) nátha. Körülbelül minden tizedik felnőttnél kimutatható a krónikus hörghurut, ami hosszú távon szívbetegséghez és komoly szervi tüdőbetegséghez vezethet. A dohányosok számának erős csökkenése ellenére tovább nő a tüdőrákos esetek száma. A tüdőrák egyébként a rákos halálesetek többségéért felelős. Az asztma, a szénanátha és a hörghurut gyakorisága egyenes arányban nő az adott régió iparosodásának mértékével. Lássuk, hogy főképp mely káros anyagok tehetők felelőssé az okozott egészségkárosodásért:

     

     

    1. Finom por, más néven szálló por

    Ha csapadékmentes napokon ujjunkkal végigsimítunk egy kültéri sík felületen, mikroszkopikus finomságú fekete port láthatunk az ujjbegyünkön. Ez a por szinte fátyolként lebeg a levegőben. Lényegében rendkívül finom koromszemcsékről van szó, amelyek valamilyen égési folyamat során keletkeznek. A szemcsék súlya nem haladja meg a 10 mikrogrammot (μm). Ez annyira csekély súly, hogy akár hetekig, sőt hónapokig nem ülepszik le. Magas hegyekről, repülőgépről letekintve a levegőben lebegő port dunszt dunsztnak, párarétegnek véljük, amely a látóhatárig terjed. Az EU legtöbb országához hasonlóan Magyarországon a szálló por (finom por)  egészségügyi határértéke (éves átlag szinten) 40 μg/m3, amit a nagyobb települések rendszeresen átlépnek. A WHO által elfogadható határérték ennél jóval alacsonyabb: 10 μg/m3.

     

     

    A finom por ellen szervezetünk nem tud védekezni

    A szálló porért felelőssé tehető tényezők közül első helyen kell említeni a dízelmotorokat, amelyek toronymagasan vezetik a listát. Őket követi a fafűtés, a szénnel működő erőművek és a szemétégetők, majd a mezőgazdaság (legfőképp a tömeges állattartás). Átmenetileg a vulkánkitörések is rengeteg mikroszkopikus szemcseméretű port képesek kibocsátani, mint pl. 2010-ben az izlandi Eyjafjallajökull tűzhányó kitörése, amely teljesen megbénította a nyugat-európai légi közlekedést.

     

    A cikk folytatását 2014. januári lapszámunkban olvashatják!

    -dr.ki-
    XX. évfolyam 1. szám

      Aktuális lapszámunk:
      2019. május

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.