Betegségek A-tól Z-ig

Légzésterápia

Buteyko-féle légzés asztma, szénanátha és orrdugulás ellen

A Buteyko-féle légzéstechnika egyszerű, ugyanakkor rendkívül hatásos önkezelő módszer azoknak, akiknek légzésével baj van. Különösen hasznos asztma, orrdugulás, légszomj, idült hörghurut vagy állandó megfázás esetében. De az állandó fáradtság, a fejfájás és a félelem leküzdésében is sokat segíthet.


 

Már gyermekkorunkban arra szoktattak bennünket, hogy lélegezzünk mélyen, erősen, hogy testünk minden sejtjéhez eljusson az életfontosságú oxigén. Azt tanultuk, hogy az intenzív légzés megszabadítja szervezetünket a szén-dioxidtól és más mérgező anyagoktól, és ha kétszer annyit lélegzünk, kétszer annyi káros anyagtól szabadulunk. Ennek következtében tudatunkban azt raktároztuk el, hogy nem lélegzünk eleget. Azonban egy új légzéstechnika, nevezetesen a Buteyko-módszer éppen ennek ellenkezőjét bizonyította: sok civilizációs betegség fokozott levegőcserével jár együtt és akkor javul, ha kevesebbet lélegzünk. Különösen azok az emberek profitálnak a kevesebb légzésből, akiknek az orrával vagy a tüdejével van probléma.

 

Prof. dr. Konstantin Buteyko ukrán orvosprofesszor az ötvenes években fejlesztette ki teóriáját, miszerint a kevesebb légzés több oxigénhez juttatja a szervezetet. A haldoklók légzésével foglalkozó kutatásai során megfigyelte, hogy az ember annál intenzívebben lélegzik, minél közelebb áll a halálhoz. Ez a megfigyelés szöget ütött a fejébe, és arra gondolt, talán az alacsonyabb szintű gázcserének több köze lehet az egészséghez. Először saját magán kísérletezett, megfigyelve, mi történik, ha csökkenti légzése mélységét bizonyos gyakorlatokkal. Legnagyobb meglepetésére normalizálódott magas vérnyomása. Erre kipróbált módszerének továbbfejlesztésén kezdett dolgozni, és a legkülönfélébb betegségekben szenvedő pácienseinél ért el vele eredményt. Az asztmásoknál megfigyelte, hogy annál ritkábban jelentkezik náluk roham, minél kevesebbet lélegeznek.

 

Nálunk kevesen ismerik a Buteyko-módszert. Pedig asztmára és az orrdugulással járó betegségekre tett hatása csodálatos

 

A Buteyko-módszer nagyon egyszerű. A gyakorlatok célja, hogy kevesebb oxigént lélegezzünk be és kevesebb szén-dioxidot lélegezzünk ki. Ez viszonylag könnyen megvalósítható, például azzal, hogy hosszabb szüneteket tartunk két légzés között. A mély belégzést és a tüdő felfújását ellazult rekeszizomlégzés váltja fel. De ugyan mi lehet a jelenség magyarázata? Miért lennénk egészségesebbek azáltal, hogy kevesebbet lélegzünk?

 

A szén-dioxid (CO2) a légzés során keletkező "hulladék", azonban sok anyag bioszintéziséhez, illetve az önszabályozó folyamat szempontjából nélkülözhetetlen fontosságú. Ezért meghatározott oxigén-szén-dioxid aránynak kell fennállnia testünkben. Ha túl sok az oxigén és kevés a szén-dioxid, hiperventilációról beszélünk.

 

A mély légzéssel kiváltott CO2-hiány hatására megváltozik szervezetünk sav-bázis egyensúlya, a pH-érték a normális szint fölé emelkedik. A szakember ilyenkor "reszpiratorikus alkalózisról" beszél. Ilyen körülmények között például a vörösvértestek nem képesek megfelelő mennyiségű oxigént leadni a sejteknek, amelyek arra kényszerülnek, hogy erjedéses folyamat révén nyerjenek energiát. E folyamat mellékterméke a tejsav. Ez ugyanakkor elsavasítja a sejteket - kialakul az ördögi kör.

 

A vörösvértestek korong alakú sejtek, amelyek hemoglobint tartalmaznak és életfontosságú oxigént szállítanak

 

CO2-hiány hatására a hörgők és a véredények falában lévő simaizmok görcsösen összehúzódhatnak, ez tovább rontja a vérkeringést. A következmény: hideg végtagok, fejfájás, idegesség, szédülés. A meggyorsult légzés további szimptómái között gyakran előfordul a mellkasi szorítás, a fáradtság, a koncentrációzavar, ingerlékenység, félénkség vagy a depreszsziós viselkedésminták.

 

Ráadásul kedvezőtlen anyagcsere-reakciók is felléphetnek, mint például a vérben az elektrolitok arányának eltolódása. Ez leginkább a kalciumot érinti, ami hatással van az izmok ingerelhetőségére, ami izomgörcsöket, végtagbizsergést vagy remegést idézhet elő. A CO2-hiány elleni védekezés céljából testünk összeszűkíti a hörgőket, megduzzadnak az orr és a tüdő nyálkahártyái, slejm termelődik. A Buteyko-féle modell szerint az olyan betegségek, amelyeknél nehezített a légzés, mint például a krónikus nátha, az orrpolipok, az idült melléküreg-gyulladás, gyakran nem is valódi betegség, csupán a test védekezése a forszírozott légzés és az amiatt fellépő CO2-hiány ellen. Mindezt megerősítette a tény, hogy a panaszok egy csapásra javultak, ha a páciensek felhagytak a hiperventilációval és visszatértek a normális légzéshez. Buteyko véleménye szerint a CO2-szint emelkedése hozzájárul a gyógyuláshoz. Ezt azóta számos tudományos vizsgálat, kutatás eredménye igazolta. Mindez azt jelenti tehát, hogy ha légzési problémáink vannak, "felületesen" lélegezzünk?

 

A köznapi nyelvhasználat szerint a "felületes" légzés kis mennyiségű levegő belégzését jelenti. Ezzel ellentétben a "mély" légzés során kitágítja az egész mellkast, és nagy mennyiségű levegő beszívásával jár együtt. Természetesen ez a fajta légzés is lehet jótékony hatású, hiszen masszírozza, stimulálja belső szerveinket, feltéve, hogy aktuális fizikai aktivitásunk valóban igényli a fokozott belégzést, a nagyobb mennyiségű oxigént.

 

A gyerekek gyakran szájon keresztül lélegeznek. Az orron keresztül történő lélegzés hosszú folyamat, amihez türelemre van szükség. A kicsiknél jó módszer, hogy játszás közben vékony ostyát vesznek a szájukba, ami összeragasztja a szájat, biztosítván az orrlégzést

 

A távol-keleti gyógyításban mást értenek mély légzés alatt. Azt a légzést, amikor a levegőt csak rekeszizmunk segítségével lélegezzük be, egészen "mélyen", mintha a hasunkba szívnánk le a levegőt. Ez nem jár automatikusan sok levegő beszívásával. Itt a hosszú életet a minimális légzéssel azonosítják. Lao-ce szerint: "Az okos ember úgy lélegzik, mintha nem is lélegezne." Ez egybevág Buteyko állításával, miszerint a nagy mennyiségű levegő ki- és belégzése egészségtelen, a "felületes", kis mennyiségű, a valódi igénynek megfelelő levegő beszívása a helyes légzés.

 

A hiperventiláció okai és tünetei

A kutatók feltételezik, hogy a háziorvosi praxisokban megforduló páciensek fele, kétharmada CO2-hiányban szenved. Ők nem képesek ellazultan, csak rekeszizmuk segítségével lélegezni, ehhez szükségük van a mellkas felső részének izmaira is. És ennek a legtöbbjük nincs is tudatában.

 

A hiperventiláció leggyakoribb oka ma a mindig és mindenütt jelen lévő stressz. A stressz minden esetben harci vagy menekülési reakcióhoz kötődik, amely intenzívebbé teszi, "mélyíti" légzésünket, aminek hatására több CO2-ot lélegzünk ki.

 

Aki fél – pl. a repüléstől vagy vizsgától –, túl sok oxigént lélegzik be és túl sok szén-dioxidot fúj ki. Ennek sokszor pánikroham a következménye

 

A hiperventiláció oka lehet azonban a sok beszéd a szájon keresztül zajló légzéssel, vagy a has behúzása hiúságból vagy a szűk ruhák miatt. Anyagcserezavarok is kiválthatják a hiperventilációt. Az anyagcsere elsavasodásának hatására intenzívebbé válik a légzés, hogy ezáltal a savbázis egyensúly helyreálljon. A rosszul beállított cukorbetegség, a hasmenés, a vese elégtelen működése és a kimerülés szintén okozhatja.

 

Mit mond a tudomány?

Buteyko módszere és elmélete a korabeli Szovjetunió orvosszakmai köreiben először nagy ellenállásba ütközött. A nyolcvanas években azonban a szovjet egészségügyi minisztérium hivatalos asztmaterápiás módszernek ismerte el. A módszernek az asztmára gyakorolt hatásáról eddig hét tanulmány született. Mindegyik kimutatta, hogy a gyakorlatok megkezdése után a betegek egyre kevesebb hörgőtágító gyógyszert igényeltek, sőt sokuknál egyáltalán nem volt szükség gyógyszerszedésre, és a dózist is jelentősen csökkenteni lehetett.

 

Más betegségekben nyugati országokból egyelőre csak néhány tapasztalati beszámoló áll rendelkezésre az érintettektől.

 

A helyes légzéstechnika

A légzőgyakorlatok célja, hogy hosszú távon átállítsa a légzést: csak annyi levegőt lélegezzünk be, amennyire fizikai terhelésünk alapján valóban szükségünk van. Ezáltal megnő a szén-dioxid mennyisége, aminek hatására kitágulnak a hörgők. Örvendetes mellékhatás: krónikus nátha esetén a duzzadt nyálkahártyák lelohadnak.

 

Trükk hiperventiláció esetére: egy kis papírzacskóból lélegezzünk, illetve ide is fújjuk ki a levegőt. Ennek hatására ismét emelkedik vérünkben a szén-dioxid szintje

 

A páciensek megtanulják, hogyan lazítsanak orrlégzés közben, hogyan vegyenek egyre kisebb, rövidebb lélegzetet, hogyan tartsanak egyre hosszabb szüneteket két légzés között. Sokuknak először hozzá kell szokniuk az eleinte jelentkező légszomjhoz, ami ilyenkor fellép. Aki azonban következetesen gyakorol, azt csakhamar sikerrel jutalmazza a módszer.

 

Az új légzésmódot naponta két-háromszor, alkalmanként 20-30-szor kell gyakorolni. Ha félünk vagy belső feszültség gyötör, izgatottak vagyunk, légzésünk szaporábbá válik. Például vizsga előtt, vagy ha félünk a repüléstől. Felületesen és gyorsan vesszük a levegőt. Ezt hiperventilációnak nevezik. Extrém esetben a CO2-szint annyira csökkenhet, hogy a fejünkben ürességérzet, szédülés, a kezek görcse vagy akár ájulás is felléphet. Ha ezt szeretnénk elkerülni, csak elegendő CO2-ról kell gondoskodni. Erre jó lehetőség, hogy az érintett egy papírzacskóba fújja a levegőt és innen is szívja be. A kilélegzett levegő nagy része szén-dioxidból áll, így ismét nagyobb mennyiséget vehetünk magunkhoz belőle.

- tamás -
XIV. évfolyam 12. szám

Címkék: asztma, Buteyko-féle légzés, légzésterápia, orrdugulás, szénanátha

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.