Betegségek A-tól Z-ig

Lyukas bél szindróma

Önmérgezés a beleken keresztül

A ­bélfal­ határvonal ­a­ külvilág ­és ­a­ szervezet­ között.­ Normális­ esetben ­gondoskodik ­róla,­ hogy ne jussanak káros anyagok­ a ­szervezet­ belsejébe.­ Sokféle­ hatásra ­azonban ­e ­barrier­ nem­ képes­ megfelelően­ működni,­ a mi­ anyagcserénket, ­immunrendszerünket­ és ­más ­testi­ funkcióinkat­ negatívan­ befolyásolhatja.


A napi rendszerességgel végzett hasi masszírozás aktivizálja a bélműködést, ráadásul ingyenes és nem időigényes – egészségünkre gyakorolt hatása viszony óriási

 

A lyukas bél szindróma nem új betegség, nem is oly rég még „intesztinális autointoxikációnak” nevezték, ami szabad fordításban annyit tesz: „önmérgezés a beleken keresztül”. Mindkét elnevezés arra utal, hogy a bélnyálkahártya funkciójának zavaráról van szó. Ez a gát választja el a béltartalmat a testünktől. Ha az áteresztőképessége fokozódik, nem kívánatos anyagok, például étrendi allergének és baktériumok lépnek át rajta és jutnak a nyirokrendszerbe.

 

A nyálkahártyasejtek fehérjehidakkal illeszkednek egymáshoz. Ha egy immunrendszeri sejt át akar jutni a nyálkahártyán, ezek a fehérjehidak megnyílnak és átengedik. Ezt követően a fehérjehidak ismét szorosan zárnak, és a nyálkahártya védelmi funkciója helyreáll. E hidak kialakításához a nyálkahártyasejtek sok energiát használnak fel, például a káros anyagok kiválasztásához (méregtelenítés). Ha e sejtek energiaellátása elégtelen, a fehérjehidak fellazulnak, és a belek nyálkahártyájának áteresztőképessége fokozódik. A hibás szabályozás következtében a normális folyamat működési zavarrá alakul. Bár klasszikus orvosi értelemben ez még nem betegség, ám a „lyukas bél” hatására más szervi funkciók szenvedhetnek zavart, aminek talaján „valódi” betegség is kialakulhat.

 

A kapkodó, gyors evés, az elégtelen rágás kedvez a lyukas bél szindróma kialakulásának

Számos ok válthat ki lyukas bél szindrómát, főképp azok, amelyek a bélnyálkahártya energiaellátásának romlásával járnak: például ha valaki sokáig ágyban fekvő beteg, továbbá a műtétek, az alkohol és nikotinfüggőség, a lelki terhelés, a nehézfémek (higany, ólom, arzén, kadmium) és más mérgező anyagok. Általában egyszerre több kóroki tényező áll fenn, amelyek részben erősítik egymást. A gyors, kapkodó evés, az elégtelen rágás, az egyoldalú táplálkozás, illetve a túl nagy ételadagok szintén kialakíthatják a lyukas bél szindrómát.

 

A zavart összetételű, legyengült bélflóra nem képes tovább ellenállni a potenciális kórokozók támadásának, például a candidagombáknak, a Staphylococcusoknak (gennykeltő baktériumok) és a penészgombáknak

 

Az irritált bélnyálkahártya – az inger természetétől függően – mindig azonos minta szerint reagál: feloldódnak a sejtek közötti fehérjehidak. Ez a reakció visszafordítható, ha a kiváltó okokat sikerül megszüntetni.

 

A lokális működési zavar az egész szervezetet megterheli

A belekben jelentkező következmény a bélnyálkahártya miliőjének károsodása, ami miatt csökkenhet a tápanyagok felszívódása, s hatására kialakulhat például csontritkulás, kimerültség és gyengeség. Egyre gyakoribbá válhatnak az élelmiszer-intoleranciák, például a tejcukorral, a gyümölcscukorral és a gluténnal szembeni érzékenység. Végül kialakulhatnak valódi élelmiszer-allergiák is.

 

Az élelmiszer-intoleranciák oka

Az immunrendszernek számos, a táplálkozásból származó anyaggal kell megküzdenie, amelyek közül némelyekkel szembenantitesteket kezd termelni. Ha ez a folyamat kialakult, akkor a következő alkalommal, amikor az adott táplálékot elfogyasztjuk, a bélnyálkahártya és az immunrendszer reagálni fog. Kialakul az élelmiszer-intolerancia, vagy rosszabb esetben az élelmiszer-allergia. Az immunrendszer aktivitása csak akkor normalizálódik, és az intolerancia, illetve az allergia tünetei csak akkor enyhülnek, ha sikerül ismét helyreállítani a bélnyálkahártya eredeti védelmi funkcióját.

 

A belekből a nyálkahártyán átszivárgó béltartalmat a nyirokrendszer különböző méregtelenítő, szűrőállomásai semlegesítik. Ha azonban a beáramlás folyamatos, egy idő egy idő után ezek a méregtelenítő állomások felmondják a szolgálatot. Tipikusnak számít a nyirokpangás a bél „gyökerénél”, azaz ott, ahol a belek a hashártya háti oldalán rögzülnek.

 

A gyors, kapkodó evés, az elégtelen rágás, az egyoldalú táplálkozás, illetve a túl nagy ételadagok kialakíthatják a lyukas bél szindrómát
 
 

Ha a hasi nyirokszervek nem birkóznak meg a szűrés feladatával, először a vérkeringés, majd a kötőszövetek igyekeznek elfogni a belekből származó „illetéktelen” anyagokat. A kötőszövetek molekuláris szűrőrendszere „elsalakosodik”, finom pórusai eltömődnek. A kötőszövetek által ellátott sejtek nem jutnak elegendő tápanyaghoz, és savas kémhatású anyagcsere-végtermékeiktől sem képesek megszabadulni. E savas miliő semlegesítése érdekében az immunrendszer sejtjei a vérből és a nyirok rendszerből ide vándorolnak. A test ennek hatására fogékonyabbá válik a fertőzésekkel szemben. A méregtelenítés rengeteg energiát emészt fel, ennek megfelelően az érintettek jellemzően fáradtak és levertek.

 

A zavart bélflóra hatására fogékonyabbá válunk a fertőzésekre

A kórosan áteresztővé vált bélnyálkahártya hatással van a bélflórára is, amely javarészt érzékenyen reagál az oxigénre. Az oldott oxigén például a bélnyálkahártya érhálózatából áthatol a nyálkahártyán, bejut a bélbe, elpusztítva a hasznos bélbaktériumokat. A nyálkahártya gyulladásos folyamatai során is jut oxigén, illetve nitrogén- és oxigéntartalmú szabad gyök a belek belsejébe, amelyek aztán károsítják a fontos bélbaktériumokat. Ennek következtében elszaporodnak az aerob coli baktériumok, hogy részben helyreállítsák az oxigénben szegény miliőt a belekben. A zavart összetételű, legyengült bélflóra nem képes tovább ellenállni a potenciális kórokozók támadásának, például a candidagombáknak, a Staphylococcusoknak (gennykeltő baktériumok) és a penészgombáknak. Ezek a csírák további problémák forrásává válhatnak, például fertőzésekhez vezetnek a belektől távoli testrészeken vagy migrént okoznak.

 

A bélflóra egyensúlyának felborulása (diszbiózis) általában az összetett cukrok (pl. pektin) anyagcseréjét, illetve lebontását (kisebb molekulájú ecet-, proprion- és vajsavvá) is megzavarja. Ezek az ún. rövid láncú zsírsavak számos biokémiai folyamat lebonyolításához szükségesek, fontos szerepet játszanak például izmaink, agyunk és a vastagbél nyálkahártyájának energiaellátásában. A proprionsav a zsíranyagcserét szabályozza. Keletkezésének, anyagcseréjének zavara kedvezhet például a metabolikus szindróma kialakulásának. A vajsav többek között az immunrendszer és a gyulladásos folyamatok vezérlésében játszik fontos szerepet.

 

A bélnyálkahártya miliőjének károsodása miatt csökkenhet a tápanyagok felszívódása, s hatására kialakulhat például a csontritkulás, kimerültség és gyengeség

 

10 jó tanács a beleket ápoló táplálkozáshoz

• Az élelmiszerekben az élet fontos alapanyagát lássuk és tiszteljük.

• Lehetőleg magunk készítsük el ételeinket, és tartózkodjunk a készételektől.

• Nyugodtan, ülve étkezzünk, lehetőleg zajmentes helyen, nem kapkodva.

• Minden egyes falatot alaposan rágjunk meg.

• Gyomrunkat csak 7/8 részben töltsük meg.

• A főtlen, teljes gabona egyesek számára emészthetetlen, ezért csak mértékkel fogyasszuk.

• Nyers ételeket legfeljebb délután négy óráig együnk, és csak akkor, ha többé-kevésbé egészségesek a belek. Ha ezek a feltételek nem adottak, csak blansírozott vagy párolt zöldséget együnk.

• Este hét után már ne együnk semmi.

• Alkoholt csak mértékkel fogyasszuk.

• Ne dohányozzunk.

 

A kezelés alfája és ómegája: a belek tehermentesítése

A legfontosabb terápiás eljárás az életvitel és az étkezési szokások változtatása. Idetartozik a rendszeres időközönkénti étkezés – lehetőleg köztes étkezések nélkül – és az alapos rágás. Az esti órákban emésztésünk egyre lassul, így este hét után már nem tanácsos semmilyen étkezés. További tehermentesítés tjelent, ha egyszerre kis adagokat fogyasztunk el, azaz gyomrunkat csak 7/8 részben töltjük meg. Tehát még azelőtt hagyjuk abba az étkezést, mielőtt jóllakottságot éreznénk. Fontos, hogy tartózkodjunk azoktól az ételektől, amelyekkel szemben intolerancia vagy allergia alakult ki, ez általában a panaszok jelentős enyhülését eredményezi.

 

 

Laboratóriumi tesztek, amelyek a lyukas bél szindróma diagnosztizálásában segítenek

Az abnormis hasforma, amelyet F. X. Mayr is leírt, azt jelzi, hogy zavart a bélnyálkahártya
funkciója. Ilyenkor a diagnózis az alábbi laboratóriumi vizsgálatokkal megerősíthető:

 

Heller-teszt: Egyszerű és olcsó teszt, amelyet a reggeli első vizeletből lehet elvégezni. Segítségével megkülönböztethető egymástól a vékonybelek és a vastagbél működési zavara, továbbá kimutatható a fokozott oxidatív/nitrozatív stressz a nyálkahártyán, azaz a lyukas bél szindróma jelenléte. A teszt meglehetősen megbízható, azonban mivel nem automatizálható, ritkán végzik el.

 

Zonulin kimutatása székletből: A zonulin a vékonybélben szabályozza a nyálkahártya sejtjei között fennálló fehérjehidak működését. Lyukas bél szindróma esetén ez az anyag fokozott mennyiségben kimutatható a székletben. A teszt nem korrelál teljesen a Heller-teszt eredményével, ezért csak kiegészítésként ajánlható.

 

Egyre gyakoribbá válhatnak az élelmiszerintoleranciák, például a tejcukorral, a  gyümölcscukorral és a gluténnal szembeni érzékenység

 

Nitrotirozin a székletben: A gyulladásos folyamatok során keletkező oxigén- vagy nitrogéntartalmú agresszív vegyületek kémiailag reagálnak a fehérjékkel, a baktériumok fehérjéivel is. A teszt az ekkor keletkező vegyületek kimutatását célozza. A pozitív teszteredmény is lyukas bél szindrómára utal.

 

Endotoxinok kimutatása vizeletből: Az endotoxinok a bélbaktériumok, főképp az Escherichia coli törmelékei, töredékei. Lyukas bél szindróma esetén először a nyirokrendszerbe, innen a vérbe jutnak, majd a máj szűri ki és bontja le azokat. Ha a vizeletből kimutatható, az nem csak a lyukas bél szindrómára, hanem a máj túlterheltségére is utalhat.

 

Mikrobiológiai vizsgálat: A bélflórát alkotó csírák kvantitatív felmérése lehetővé teszi, hogy megállapítsuk, milyen irányba tolódott el a bélflóra egyensúlya. Az esetleges torzulások szintén a lyukas bél szindrómára utalhatnak.

 

A belek ápolása probiotikumokkal és manuális kezeléssel

Egészségi állapotunkra és beleink állapotára gyakorolt általános pozitív hatásai miatt ajánlható a probiotikumok (egészséges bélbaktériumokat tartalmazó készítmények) alkalmazása. A probiotikus baktériumok megkötik a kártékony anyagokat, és támogatják emésztésünket, valamint immunrendszerünket. Különféle tejtermékek, kapszulák, porok formájában kaphatók.

 

Különös jelentőséggel bír a manuális terápia is. A gyengéd hasi masszázst (pl. prof. Paul Vogler vagy F. X. Mayr szerint) bárki saját magán is elvégezheti. Nem csak a babák hascsikarását lehet így enyhíteni, de elalvás előtt alkalmazva a felnőttek bélműködését is serkenti. A masszírozás enyhíti a napi zaklatottságot is. A stressz ellen igen hatásos a jóga, a taj-csi és a csi-kung is.

 

A kötőszövetek méregtelenítése többek között segíti a vegetatív idegrendszer működését, ezáltal a hasi szervek idegi szabályozását, irányítását. A kötőszöveti kezelések között említést érdemel a bőr száraz kefével történő dörzsölése, a Kneipp-féle hideg-meleg leöntések vagy a szaunázás.

V.T.
XVI. évfolyam 9. szám

Címkék: bél, bélflóra zavarai, lyukas bél szindróma

Aktuális lapszámunk:
2019. szeptember

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.