Betegségek A-tól Z-ig

Magas vérnyomás (2)

Egy titokzatos népbetegség

Aki ezzel a betegséggel él, sokáig mit sem vesz észre belőle. Mégis gyilkosabb kór, mint a rák: a magas vérnyomás nem véletlenül hallgat az Egyesült Államokban a "csendes gyilkos" névre. Ha viszont időben felfedezik, jól kezelhető és karbantartható.


Manapság otthon is könnyedén használható automata vérnyomásmérők is léteznek

 

Ha halálos fenyegetésről van szó, általában természeti katasztrófákra gondolunk, balesetekre, terrorista támadásra, vagy olyan betegségekre, mint a rák vagy a különféle egzotikus vírusok. Ezek miatt azonban - legalábbis az Egyesült Államokban és Európában - viszonylag kevés ember hal meg. Ezekben az országokban valójában minden második ember valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés miatt veszíti életét, amely általában a magas vérnyomásra vezethető vissza. Még a rák is kevésbé veszélyes, hiszen a daganatos megbetegedések csak minden harmadik ember haláláért felelősek, és nagyjából csak a rákos eseteknek a fele halálos.

 

Az artériás hipertónia, ahogyan az orvostudomány nevezi, az idősebbeket gyakrabban érinti, mint a fiatalabbakat. A férfiaknál a 30-39 év közöttiek 33 százaléka szenved magas vérnyomásban, a nőknél ugyanez az arány 16,5 százalék. A 60 és 69 év közötti férfiaknál az érintettek aránya 70 százalék fölött van, a nőknél 67,5. A "szenved" kifejezés itt némiképp eltúlzott, mivel a legtöbb ember, akinek magas a vérnyomása, nem is tud róla. Csak amikor már súlyos szövődmények léptek fel, akkor vehetők észre olyan panaszok, mint például a fejfájás, fülzúgás, szédülés, orrvérzés, látászavarok, szapora szívverés és légszomj.

 

De ha nem is tudunk róla, a tartósan fennálló magas vérnyomás nagyon veszélyes: következményei olyan súlyos elváltozások lehetnek, mint az érelmeszesedés, az angina pectoris, a szívinfarktus, a szélütés, a veseelégtelenség és a megvakulás. Ezért mindannyiunk számára nagyon fontos, hogy a vérnyomásunkat rendszeresen ellenőrizzük, és ha magas, tegyünk ellene valamit.

 

 

Pontosan mi a magas vérnyomás?

A vérnyomás, egyszerűen fogalmazva, az a nyomás, amellyel a vér kering az erekben. Napi körülbelül százezer verésével a szív minden egyes alkalommal belepumpálja a vért egy rendkívül szerteágazó csőrendszerbe, hogy minden egyes sejtünkhöz eljuttassa az oxigént és a tápanyagokat. Az erek hossza körülbelül százezer kilométert tesz ki, ezzel két és félszer körbeérné a földet. Amikor a szívizomzat összehúzódik - ez az a mozdulat, amelyet szisztolénak neveznek -, nagyjából 60-90 ml körüli vérmennyiség kerül az aortába, a nagy szívverőérbe. Eközben a vérnyomás a maximumra emelkedik, ezt szisztolés értéknek nevezik. Ha ezt követően a szívizomzat elernyed - ezt nevezik diasztolénak -, a vérnyomás a minimumra süllyed, ez a diasztolés érték.

 

Valamikor higanyos vérnyomásmérőt használtak, ezért fejezik ki a vérnyomás értékeit a mai napig Hgmm-ben

 

Vérnyomásméréskor ezt a két értéket mérik. A mértékegység Hgmm (higanymilliméter); 1 Hgmm az a nyomás, amelyet a higanyoszlop 1 mm-en kifejt, és 0,00133 barnak felel meg. A vérnyomásunkat bármikor megméri a háziorvos, de otthonra beszerezhetünk egyszerűen működő automata készüléket is. Ilyenkor magunk is kipróbálhatjuk, milyen tevékenység emeli vagy csökkenti a vérnyomásunkat.

 

Miért ingadozik a vérnyomás?

A vérnyomásunk nem állandó értékű valami, folyamatosan alkalmazkodik az élet kihívásaihoz. Ha a testünk erőkifejtésre kényszerül, szívünk erősebben kezd verni, mivel több oxigénre van szükségünk. Ennek megfelelően a vérnyomásunk emelkedik. Hasonló folyamat játszódik le, amikor gyakran mérgelődünk, vagy ha örülünk, megijedünk, illetve stresszhelyzetbe kerülünk. Ha megnyugszunk, a szív verésünk újra lelassul, és ennek megfelelően a vérnyomásunk is esik. A vérnyomásnak ez a folyamatos emelkedése és csökkenése teljesen természetes. Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha hosszabb időn át tartósan túllépi a határértéket.

 

Optimálisnak ma a 120/80 Hgmm-es vérnyomást tartják. Míg a fiatalabbak vérnyomása inkább alacsonyabb, az idősebbeknél magasabb a normálérték. A WHO értékei szerint a magas vérnyomás akkor áll fenn, ha tartósan 140/90 fölé emelkedik, 160/100 fölött közepesen súlyos, 180/110 fölött súlyos magas vérnyomásról beszélünk. Az ideális ajánlott érték a 120/80-as és a 140/90-es közötti érték. Ennek az eléréséhez az első lépés az életmód megváltoztatása.

 

Hogyan keletkezik a magas vérnyomás?

Magas vérnyomásnál kétféle forma létezik: a másodlagos és az elsődleges hipertónia. A másodlagos hipertónia lehet például veseelváltozás következménye, vagy a pajzsmirigy, a mellékvese vagy a hasnyálmirigy működési zavara miatt előállt hormonzavar. További ok lehet a kábítószer-használat vagy különféle gyógyszerek (reumaellenes szerek, kortizonkészítmények, fogamzásgátló) szedése. Ebbe a kategóriába a magas vérnyomásos esetek 10-20 százaléka tartozik. A megfelelő kezelés meghatározásához mindenképpen fontos, hogy az orvos tisztázza, mi váltotta ki a magas vérnyomást.

 

Az avokádó különösen gazdag telítetlen zsírsavakban, amelyek segítenek csökkenteni a veszélyes LDL-koleszterin szintjét. Az omega-3 zsírsavak, amelyek megtalálhatók például a dióolajban, rugalmas állapotban tartják az ereket

 

Ha nem állnak fenn szervi vagy külsődleges okok, akkor primer vagy esszenciális hipertóniáról beszélnek. Ez a leggyakoribb forma, és örökletes adottságok, illetve az életmód kombinációján alapul. Ez utóbbi a jelentősebb tényező, ahogyan Voltaire megjegyezte, a legtöbb esetben egy ember halálának oka az életében rejlik. A rizikótényezők a túlsúly, a helytelen táplálkozás, a kevés mozgás, a nikotin, az alkohol és a stressz. És ha a magas vérnyomás a "pokoli trió", vagyis az elhízás, a cukorbaj és a magas koleszterinszint kombinációját kiegészítve jelentkezik, akkor az illető a legjobb úton van afelé, hogy tagja legyen a társadalom felét kitevő népességnek, akiknél előbb-utóbb szív- és keringési megbetegedés lép fel.

 

A magas vérnyomás hagyományos kezelése különféle gyógyszerek kombinációját jelenti, amelyek között találunk béta-blokkolókat (ezek lelassítják a szívverést és csökkentik a szív oxigénszükségletét), ACE-gátlókat vagy a hozzájuk nagyon hasonlító angiotenzin-II-antagonistákat, amelyek csökkentik az érfalak ellenállását. Hasonlóképpen alkalmaznak kalcium-ntagonistákat, amelyek tágítják az ereket, vízhajtókat, amelyek serkentik a vese vizelettermelését és megnövelik a folyadékkiválasztást. Mindezeknek a hátrányai közé tartoznak a különféle mellékhatások, illetve az a tény, hogy a beteg élete végéig orvosságokra szorul.

 

A terápia holisztikus szempontból

Gustav Dobos professzor megközelítése elsősorban életmódváltáson alapul, amelyet különféle természetgyógyászati módszerek egészítenek ki. Bár a hagyományos gyógyszerekről nem mindig lehet lemondani, de legalább az adagot lehet csökkenteni, és ezzel a mellékhatásokat mérsékelni, illetve a hatásukat jótékonyan kiegészíteni. A Dobos-féle program a következő elemekből áll:

 

Súlycsökkentés: A túlsúly lényeges tényező a magas vérnyomás kialakulásában. A páciensek 70 százaléka túlsúlyos. Emiatt a vérnyomás és az erek igénybevétele nő, a szívnek erősebben kell pumpálnia, emiatt tartós stresszbe kerül. Ezen kívül drasztikusan megnő az anyagcserezavarok (megnövekedett koleszterinszint), a cukorbaj, az érelmeszesedés és az ízületi károsodások rizikója. Minden egyes kilóval, amellyel kevesebbet nyomunk, 1-2 Hgmm-rel csökken a vérnyomás, ami azt jelenti, hogy 20 kg súly a különbséget jelentheti a magas vérnyomás és az optimális érték között. A tartós változás azonban csak a rendszeres mozgástól és a helyes táplálkozástól várható.

 

Az ereknek jót tesz a fokhagyma is. Két friss fokhagymagerezd naponta elegendő. Ha nem szeretjük a fokhagyma szagát, választhatunk gyógyszertári, szagtalan készítményeket. A C-vitamin védi az ereket a szabad gyökök támadásától. A paprika a C-vitaminban leggazdagabb élelmiszerek közé tartozik

 

Táplálkozás: A tudomány mai állása szerint az ideális táplálkozás a kevés húst tartalmazó, teljes értékű koszt. Ehhez sok zöldség, gyümölcs tartozik, teljes kiőrlésű gabonafélék, növényi olajak, esetenként tengeri hal és némi hús, mindez lehetőleg a környékről származó biológiai termesztésből. Mivel a magas vérnyomás akkor a legveszélyesebb, ha magas koleszterinszinttel párosul, nagyon fontos szerepet játszanak a táplálkozásban a telítetlen zsírsavak, amelyek például az olívaolajban vagy az avokádóban találhatók meg nagy mennyiségben. A többszörösen telítetlen zsírsavak csökkentik a veszélyes LDL-koleszterin szintjét. Az állati eredetű, illetve a keményített növényi zsírok, amelyek a készételekben találhatók, éppen ezért kerülendők. Különösen fontosak az erek rugalmasságának megőrzése szempontjából az omega-3 zsírsavak, amelyek a tengeri halakban, a lenmagban, valamint a repce-, a dió- és a szójaolajban találhatók meg. Pozitív hatást gyakorol a zsíranyagcserére a vöröshagyma, az articsóka és a zab is.

 

A zöldség- és gyümölcsfélékben található C-vitamin védi az ereket a szabad gyökök káros hatásától. A vizsgálatok szerint a fokhagyma is képes enyhén csökkenteni a magas vérnyomást, de az ajánlott adag napi 4 gramm - ez körülbelül két gerezd fokhagymának felel meg.

 

Az amerikai John Hopkins Egyetemen fejlesztették ki az úgynevezett DASH (Dietary Approaches to Stop Hypertension - táplálkozási megközelítés a magas vérnyomás csökkentésére) diétát, amely a hipertónia megelőzését és kezelését szolgálja. A szakértők igazolták, hogy ha a koszt sok zöldséget és gyümölcsöt, valamint zsírszegény tejterméket tartalmaz, akkor csökkentheti a vérnyomást. Különösen sikeresnek bizonyult a diéta, ha a cukor- és sófogyasztást is korlátozták.

 

Az állatkísérletek már évekkel ezelőtt bebizonyították, hogy a túlzott sófogyasztás megemeli a vérnyomást. Az emberek esetében az összefüggés nem ennyire egyértelmű, mivel egyéni különbségek vannak: néhányan jobban tűrik a sót, mint mások. Ennek ellenére a napi sóbevitelnek nem lenne szabad túllépnie az 5-6 grammot, ami nagyjából egy teáskanálnyi mennyiségnek felel meg. De ennél is nyugodtan fogyaszthatunk kevesebbet, mivel szervezetünk napi sószükséglete valahol 2 gramm körül van.

 

A hipertóniás betegeknek a legújabb vizsgálatok szerint nem kell teljesen lemondaniuk a sóról, de ne lépjék túl a napi 5 grammos adagot

 

Ügyeljünk a táplálékokban található rejtett sómennyiségre! Sót találunk nemcsak az olyan sózott termékekben, mint a hering, a szalonna, a sonka vagy a kolbászfélék, hanem a kenyérben és a sajtféleségekben is. A különbségek itt óriásiak lehetnek: a rokfort például 100 grammban 1818 mg nátriumot tartalmaz, a camembert 975-öt, az ementáli 450-et, míg a fehér sajtok 230-at. (Ha az adott ennivaló konyhasótartalmát akarjuk kiszámolni, akkor a nátirumtartalmat meg kell szorozni 2,5-tel.) De eltérő az ásványvizek nátriumtartalma is, vegyük figyelembe a címkén található adatokat! A magas vérnyomásban szenvedő betegek számára a legjobb a nátriumszegény ásványvíz, amelynek a nátriumtartalma 20 mg/liter alatt van.

 

A kockázati tényezők elkerülése: A magas vérnyomás további rizikófaktorai a nikotin és az alkohol. A belélegzett nikotin emeli a vérnyomást és a pulzusszámot, míg a cigarettafüst számos egyéb összetevője szűkíti az ereket, ami lassítja a vér áramlási sebességét, és emiatt fokozza az érfalakon a lerakódások kialakulásának veszélyét. A következmény vérellátási zavar lesz, amely végső soron akár az érintett testrész elhalásához is vezethet. Ezért fordul elő gyakran a dohányosoknál, hogy az érszűkület miatt amputálni kell a lábukat. Kevésbé ismert tény, hogy a dohányzás a koleszterinszintet is negatívan befolyásolja.

 

Az alkohol, bizonyos mennyiségen felül fogyasztva, szintén emelheti a vérnyomást, nem is beszélve arról, hogy fenyegeti a máj és a hasnyálmirigy egészségét. Manapság abból indulunk ki, hogy a kávé rövid időn belül emeli a vérnyomást, de hosszabb távon nincsen ilyen káros hatása, nem okoz magas vérnyomást, és a fennálló hipertóniát nem befolyásolja negatívan. Ugyanez vonatkozik a fekete teára, de természetesen a mértékletes fogyasztás a cél, a napi két csészét lehetőleg ne lépje túl. Jó helyettesítő lehet a zöld tea, amelynek keserű anyagai védik az érfalat és csökkenthetik a vérnyomást. Napi két csésze nagyjából 3 Hgmm-rel teszi alacsonyabbá a vérnyomást.

 

Stresszkezelés: Ha veszélyhelyzetbe kerülünk, a vegetatív idegrendszerünk aktivizálja szervezetünk segélyrendszerét. A szívverés és a légzés gyorsul, a vérnyomás és a vércukorszint emelkedik, az izomfeszültség és a figyelem fokozódik. Készek vagyunk rá, hogy harcoljunk vagy elfussunk, hogy gyorsan reagáljunk, például a kormányt félrerántva elkerüljünk egy felénk tartó autót. Ha a kritikus szituáció elmúlt, átveszi az irányítást a paraszimpatikus idegrendszer, és újra nyugalmi állapotra kapcsolja a szervezetet. Az izomfeszültség oldódik, a pulzus és a légzés lelassul, a vérnyomás és a vércukorszint csökken. Ezek az alkalomszerű stresszreakciók nem veszélyesek, sokkal inkább reakcióképességünket és elevenségünket edzik. Ráadásul nem csak az extrém sportok űzői keresik újra és újra az adrenalinlöketet, amely az ilyen helyzeteket kíséri.

 

A nikotin rontja a vérellátást és negatív hatást gyakorol a koleszterinszintre

 

 

A stresszreakció azonban akkor válik kritikussá, ha tartósan stresszhelyzetbe kerülünk, és a szervezetünk nem találja meg a nyugalmi állapotot, hanem a pulzusszám és a vérnyomás folyamatosan magas szinten marad. Ennek az állapotnak olyan kiváltói vannak, mint a nap mint nap jellemző idegeskedés, rohanás, a rendszertelen életmód, az alváshiány, a munkahelyi túlterheltség, a párkapcsolat diszharmóniája, a szorongás, valamint a zaj, amelynek stresszkeltő szerepét gyakran alábecsülik.

 

Ilyen esetekben igazoltan hatásosak lehetnek a meditációs gyakorlatok. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a meditáció relaxációs választ vált ki, ami azt jelenti, hogy a bétablokkolókhoz hasonlóan csökkenti a szívfrekvenciát, a vérnyomást és az idegek ingerlékenységét. Ajánlható a klasszikus, légzésre összpontosító meditáció, amelynek során nyugodtan üldögélve a légzésünkre figyelünk, és anélkül, hogy befolyásolnánk, egyszerűen megfigyeljük, hogyan áramlik a tüdőnkbe ki és be a levegő.

 

Ha az izmaink feszültek vagy görcsösek, összenyomódnak és beszűkülnek az erek, ami ugyancsak a vérnyomás emelkedését váltja ki. Ezért segítenek magas vérnyomás esetén a testi lazító módszerek, mint amilyen például a Jacobson-féle progresszív izomlazítás. Ennek során a test izmait egymás után először hét másodpercen át erősen megfeszítjük, majd ellazítjuk. Ülve kezdhetjük például a karral, majd ezt követhetik az arc izmai, utána a nyak és a nyakszirt, a váll és a hát, a has és a fenék, majd a láb és a lábfej. Közben fontos, hogy egyenletesen lélegezzünk. Ha a gyakorlatsorozatot este, az ágyban fekve végezzük el, akkor segít az elalvásban is.

 

A kielégítő mennyiségű alvásnak magas vérnyomás esetén kiemelt jelentősége van, mint ezt chicagói tudósok vizsgálatai is igazolták. Ennek során 578, 33 és 45 év közötti személy alvási szokásait vették szemügyre, méghozzá hosszabb időn keresztül. Az eredményekből az derült ki, hogy azok, akik éjszakánként hat óránál kevesebbet aludtak, 70 százalékkal magasabb volt a magas vérnyomás kialakulásának rizikója, mint azoknál, akik nyolc órát aludtak. A szakértők szerint az egészséges alvási időtartam éjszakánként hét-nyolc óra.

 

Aki nem kedveli a nyugodt ülőmeditációt vagy a lazító módszereket, az helyettük olyan mozgásformákat próbálhat ki, mint a taj-csi vagy a csi-kung. Ezeknek a vizsgálatok szerint ugyancsak vérnyomáscsökkentő hatásuk van.

 

Közvetlenül az érre helyezett vérnyomásmérő készülék nem létezik, de a kép jól illusztrálja, milyen veszélyt jelent a magas vérnyomás az erekre nézve

 

Mozgás: Régi megfigyelése az orvostudománynak, hogy azok élnek igazán sokáig, akik időskorukig is rendszeresen mozognak a friss levegőn. A legújabb kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a fizikai aktivitás pozitív hatást gyakorol a vérnyomásra, de a vérzsírértékek is kedvező irányba mozdulnak el a sport hatására. Ajánlhatók a kitartást igénylő sportágak, lehetőleg a friss levegőn, mint a séta, a kocogás, a biciklizés, a görkorcsolyázás, az úszás vagy a sífutás. Hetente három-öt alkalommal 20-30 perc az ideális mennyiség. Emellett pedig tanácsos napközben is minél többet mozogni, például a lift helyett a lépcsőt használni, és autó helyett gyalogolni vagy biciklizni. Egy japán vizsgálat szerint azok, akik naponta több mint húsz percet mozogtak, háromszor ritkábban betegedtek meg magas vérnyomásban, mint azok, akiknek a napi mozgásadagja legföljebb tíz perc volt.

 

Természetgyógyászati módszerek

A gyógynövények elsősorban akkor segíthetnek a magas vérnyomás csökkentésében, ha annak oka a stressz és a mindennapos feszültség. Ilyenkor a valeriána, a citromfű, a levendula vagy a komló alkalmazható tea formájában, nyugtató és lazító hatásuknak köszönhetően. Két teáskanálnyi gyógyfüvet öntsünk le forró vízzel, hagyjuk állni tíz percig, majd szűrjük le. Naponta két-három csészével igyunk belőle. Mivel a valeriána nem túl jó ízű, tea helyett alkalmazhatunk készen kapható gyógyszertári készítményeket.

 

Hasonlóképpen ajánlható a meleg kádfürdő, amely citromfű vagy levendula hozzáadásával nyugtató hatást fejt ki. Ugyancsak csökkenti a vérnyomást a meleg karborogatás. Ennek során töltsünk meg egy mosdótálat meleg vízzel, és merítsük bele a két karunkat könyökig. Lassan adagoljunk hozzá forró vizet, mindaddig, amíg kellemes meleg hőmérsékletet nem érünk el. Utána a vizet rázzuk le a bőrünkről, és pihenjünk egy negyedórát.

 

A Kneipp-féle vízkúrák, végezzük bár hideg vagy hideg-meleg váltott vizes módon, edzik az ereket és serkentik a vérnyomást. Mindez elősegíti a vérnyomás normalizálódását, főleg ha rendszeresen, lehetőleg naponta alkalmazzuk. A szauna és a gőzfürdő szintén jól edzi az ereket, de a hipertóniás betegek előtte kérjenek tanácsot az orvosuktól, melyik forma való igazán nekik. Azt mindenképpen el kell kerülniük, hogy a szaunából kilépve egyenesen belemerüljenek a hideg vizes medencébe, mert ez akut és drasztikus módon emeli a vérnyomást.

 

A méregtelenítő tapaszok segítik a szervezet salaktalanítását, és a magas vérnyomás komplex kezelésében is részük lehet

 

Hasznos lehet megfogadni Hippokratész tanácsát, aki azt javasolta, naponta egyszer kenjük be magunkat olajjal és masszíroztassuk végig az egész testünket. Ez nem feltétlenül drága mulatság, ha például a partnerünkkel kölcsönösen megmasszírozzuk egymást. Ez lazító, megnyugtató, aktivizálja a reflexzónákat, egyszóval egy sor gyógyszert és kezelést helyettesít. A hatásos természetgyógyászat ugyanis egyszerű és időtlen, csak élnünk kell a lehetőségeivel.

 

Mérjük magunk a vérnyomásunkat, de helyesen!

A fel nem ismert, illetve kezeletlen magas vérnyomás veszélyeit elkerülendő, minden háztartásban lennie kellene egy vérnyomásmérő készüléknek.


A kérdésre, hogy melyik a legjobb készülék, egyetlen válasz van: az, amelyikkel a legjobban boldogulunk. A felkar a helyezhető mandzsetta némi ügyességet kíván meg, ennél egyszerűbbek a csuklóra helyezhető készülékek. Szó sincs arról, hogy ezek kevésbé pontosan mérnének, hiszen minden mérés „pontatlan” abban az értelemben, hogy +/– 5 Hgmm-es eltéréssel mér. Ezen kívül a vérnyomás ingadozik a helyzettől és a napszaktól függően.

Próbáljunk ki a gyógyszertárban vagy gyógyterméküzletben különféle modelleket! A pontatlan mérést azzal kerülhetjük el, hogy


• Pontosan követjük a gyártónak a készülékhez adott használati utasítását (például hogy a kezünket tartsuk szívmagasságban, a könyökünket támasszuk az asztalra csuklós mérőberendezés esetén).
• Többször megismételjük a mérést.
• Tartsuk fenn a kételkedés jogát, ha hihetetlen eredményt kapunk, például a 120/130 egészen biztosan nem lehet a jó megoldás. Ilyen esetekben feltétlenül mérjünk újra!

M. L.
XV. évfolyam 10. szám

Címkék: hipertónia, holisztikus gyógymódok, magas vérnyomás, természetgyógyászati módszerek

Aktuális lapszámunk:
2018. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.