Betegségek A-tól Z-ig

Megterhelő sugárzás

Elektroszmog, elektrostressz

Az átlagos ember érzékszerveivel nem észleli az elektromos, illetve elektomágneses hullámokból és mezőkből álló „elektroszmogot”, és a mikrohullámú sugárzást sem. Nem érzi, nem szagolja, látja vagy hallja, éri-e, s ha igen, mikor ilyen sugárzás. Hosszú távon azonban nagyon is megérzi a tartós „elektrostressz” hatásait. A legfőbb ideje korlátozni az elektrotechnika mértéktelen használatát.  


 

Joseph Kirschwink kaliforniai tudós felismerésének, amelyre a 90-es évek elején jutott, óriási jelentősége lehet technikai civilizációnkban. A kutató arra jött rá, hogy az emberi agyban mágneses kristályok alig mérhető mennyisége található. E felfedezés jelentősége messze több annál, mint hogy rádöbbent bennünket, a természet milyen fantasztikus dolgokat hoz létre. Joseph Kirschwink feltehetően megtalálta a kulcsát az eddig többszörösen tagadott összefüggésnek az elektro-szmog, az elektromágneses hullámok és az emberi szervezet elváltozásai, betegségbe torkolló reakciói között.

 

Ettől függetlenül időközben elég hosszú lett azon jelek listája, amelyek arra utalnak, hogy az elektromos, illetve elektromágneses energia általános, természetesnek tartott hasznosítása egyáltalán nem csak áldást jelent, hanem a szerves élet már bizonyított, vagy a tudományos logika szerint csak feltételezhető megterhelésével is jár.

 

Az elektroszmog és annak következményeként az emberre, de az állatokra és a növényekre is ható elektrostressz témája a mobiltelefon-hálózatok rendkívül gyors kiépítése miatt is aktuálissá vált. Az adótornyok, amelyeket úgy állítottak, illetve állítanak fel, hogy az ország egész területét lefedjék, eddig példátlan civilizációs konfliktus kitörését eredményezték. Polgári szerveződések alakulnak az adótornyok építésének megakadályozására, illetve az emberek környezetére leadott sugárzás mérséklésére.

 

Meglepő ez a határozott fellépés. Amikor Thomas Alva Edison 1881-ben a párizsi nemzetközi elektromosságkiállításon bemutatta a gőzgéppel hajtott dinamót, túlságosan is csábítónak tűntek a villamos áram használatának áldásai a gazdaságban és az emberek életvitelében. Azóta a „haladáshoz” soroltak mindent, ami az előállított elektromos energiát nélkülözhetetlenné tette a mindennapi életben.

 

Hozzávetőleg 20 éve kezdődött a komputer diadalmenete. A kilencvenes évek közepétől a mobiltelefon az az eszköz, amely haladást, korszerűséget ígér. Mégis elkényelmesedett polgárok lázadnak, sok-sok csoportba, érdek-képviseleti tömörülésbe szerveződve, és fennen hirdetik: eddig és ne tovább!

 

Hiányzik a kockázatok felmérése

Független kutatásokat végző szakemberek az elektrotechnika általános hasznosításának egyik súlyos hiányosságára hívják fel a figyelmet: az elektrokorszak kezdetétől egészen napjainkig nem végeztek komoly vizsgálatokat a kockázatok felmérésére.

 

Csak így lehetséges, hogy az elektromos és elektromágneses mezők és hullámok állítólagos ártalmatlanságát olyan határ- és normaértékekkel igyekeznek igazolni, amelyeket privát, nagymértékben az ipar irányította testületek számoltak ki és rögzítettek.

 

Különösen érzékenyen reagál az elektroszmogra a tobozmirigy (epiphysis) – például az antennás mobiltelefonra

 

Ráadásul ezek a határértékek nagyon kérdésesek, végső soron alkalmatlanok annak bizonyítására, mettől kezdve lehetnek esetleg ártalmasak a mesterségesen keltett elektromos és elektromágneses hullámok, mezők és a mikrohullámok. Ugyanis ezek a határértékek egészséges embereken, rövid ideig elvégzett kísérletek átlagolt adatai, és semmit sem mondanak a csak hosszú távon érzékelhető károkról, kései következményekről, a felgyülemlett hatásokról, vagyis az éveken át tartó, összeadódó megterhelésről.

 

Valójában még az inkább az ipar áldásaiban hívő salzgitteri sugárvédelmi szövetségi hivatalban is elismerik, hogy „az elektromos és mágneses mezők befolyásolhatják a gyógyászatban használt elektromos eszközöket, például a pacemakereket vagy más elektromos implantátumokat”. De ha már az elektrotechnikai eszközök is reagálnak ezekre az impulzusokra, vajon mi történik a rendkívül érzékeny emberi szervezetben az elektromágneses jelek vételekor?

 

Az elektroszmog és elektrostressz problémája nem merül ki csupán a mobiltelefon használatának kockázatában. Minden olyan technikai eszköznek, amely mesterséges elektromos és elektromágneses mezőket és hullámokat indukál, valamint a mikrohullámú sugárzásnak is hatása van a szerves életre.

 

Az elektrobiológia egyik alapvető tétele szerint az ember komplex szerves „antennarendszert” alkot, amelyben folyamatosan elektrokémiai folyamatok mennek végbe. Nagy részük az agyban – amelyet a mágneses kristályok említett felfedezése is igazol.

 

A legfinomabb elektromos és elektromágneses impulzusok irányítanak idegreakciókat, izommozgásokat, agyfunkciókat, anyagcsere-folyamatokat, immunreakciókat – röviden az egész emberi életet.

 

Találóan fogalmazták meg a környezet- és természetvédelmi szövetség szakemberei a lényeget: „Az orvostudomány energetikával foglalkozó ágában ismeretes, hogy biológiai rendszerek a különösen gyenge ingerekre gyakran intenzívebben reagálnak, mint az erősebb impulzusokra. Ha rezgésekkel – márpedig az elektromágneses jelek is rezgések – eredményes kezeléseket végeznek, minden logikának ellentmond, hogy a technikailag előállított rezgéseknek ne lenne hatásuk, csak azért, mert azokat nem terápiás céllal bocsátották ki!”

 

Mint azt dr. Karl Heinz Braun von Gladiß az alsó-szászországi környezetvédelmi minisztérium rendezésében tartott nemzetközi elektroszmog-tanácskozáson még 1993-ban összefoglalta, az életfolyamatokat – a vegetatív idegrendszer funkcióit, az egyensúlyérzéket, a belső órát – természetes impulzusforrásokból származó elektromágneses jelek irányítják, amelyek intenzitása nem éri el az elektronika „ingerküszöbét”. A természet adta elektromágneses mezők eltorzítása, természetes összhatásának („fiziológiai interferenciájának”) megzavarása a közérzet sokfajta, úgynevezett funkcionális zavarát okozza. A természet a látható fény tartománya alatti elektromágneses frekvenciát megtartotta a nem akaratlagos életfolyamatok számára, és az emberek nem fejlesztettek ki szerveket ezeknek a jeleknek az észlelésére.

 

Az átlagos lakóházban – főként tudatlanságból fakadóan – szinte minden helyiségben találhatók elektrostressz-tényezők

 

A fejfájás, szívritmuszavar, nyugtalanság, alvászavar, a koncentrációképesség hiánya, a megváltozott magatartás, a gondolkodás blokádja, a szédülés, belső izgatottság, fülzúgás, a hallás hirtelen, átmeneti elvesztése, a hormonzavarok, depresszió, ingerültség és más panaszok az elektromágneses rezgések tartós hatásának következményei lehetnek. Ám kémiai és sejten belüli hatások is bekövetkezhetnek: ésszerű táplálkozás ellenére a vér zsírtartalmának növekedése, szívinfarktus, a csontvelőfunkciók gyengesége, ami miatt csökken a fehérvérsejtek száma és rák alakulhat ki.

 

A zöld haj felkeltené a figyelmet

Dr. Braun von Gladiß szokatlan példával érzékeltette, mennyire nem ismerjük és nem értjük azt a veszélyt, amely nem látható, szagolható, tapintható, hallható, ízlelhető: „Ha minden érintettnek hirtelen zöld haja nőne, egyértelmű lenne az ok-okozati összefüggés az elektomágneses hatással. Csakhogy a szervezet az emberiség történetében új, technikailag keletkező elektromágneses jelek ingerére régi betegségmintákkal reagál, amelyeket évszázadokon át stressz-szimptómaként fejlesztett ki a hagyományos káros ingerekre.”

 

Az elektrofizika és elektrotechnika komplex, bonyolult szakterületén az átlagpolgár amúgy is nehezen igazodik el. Fontos, hogy tudja, érintett-e, ki van-e téve vagy ki lehet-e téve megterhelésnek, s ha igen, mennyire; mit kell tennie, hogy a megterhelést csökkenthesse és/vagy megakadályozza?

 

Kezdjük az elektroszmog hatásairól készült ismertetést egy sokatmondó történettel, amelyből kiderül, mennyire közel lehet az egészségügyi károsodások forrása, illetve oka, s hogyan lehet e zavaroknak, panaszoknak célzott intézkedésekkel véget vetni.

 

A nemzetközi elektroszmog-kutató társaság tagja, Wulf-Dietrich Rose írta le a következő esetet: egy házaspár, a nő 32 éves, a férfi 42, egy városszéli öröklakásba költözött. Az új lakásban töltött első éjszakák után a nő reggelente rendszeresen fejfájással ébredt. Először nem találták az okot, mivel nem változtak az ágyak, mint ahogyan az életszokások sem. Korábbi tapasztalatok alapján a házaspár éjszakára mindig lekapcsolta a fényforrásokat – először egyenként, kézzel, később automatikus áramtalanítóval.

 

A rejtélyt egy, az építészeti biológiában jártas villamosmérnöknek sikerült megoldania.

 

A rendszert átvizsgálva megállapította, hogy míg a hálószoba kikapcsolt világítás mellett teljesen mentes volt elektromos mezőktől, az asszony ágya alatt elég erős elektromágneses mezőt mért, amely az egész fekvőhelyre kiterjedt. Ezt a mezőt egy, a lakás alatti mélygarázsban éjjelente is égő neon mennyezeti lámpa fojtótekercse okozta.

 

A problémát a neoncsöveken lévő fojtótekercs árnyékolásával oldották meg – ezt követően egy csapásra elmúlt a nő fejfájása.

 

Az amerikai sugárvédelmi tanács (NCRP) egy vizsgálat nyomán készült jelentésében megállapítja, hogy a magasfeszültségű vezetékek és elektromos háztartási eszközök komolyan veszélyeztethetik az egészséget. Súlyos betegségeket – rákot, Alzheimer- és Parkinson-kórt, valamint hormonális elváltozásokat okozhatnak. Ugyanez a testület megállapította, hogy gyenge elektromágneses mezők hatásának kitett gyerekeknél nagyobb a leukémia kialakulásának kockázata.

 

A tübingeni egyetem kutatója, Leberecht von Klitzing megállapította, hogy a gyenge elektromágneses mezőkkel történő periodikus stimulálás megváltoztatja az agyhullámokat.

 

Halogénlámpák, amelyeket kötélre felakasztott mosott ruhához hasonlóan helyeznek el, erős elektromágneses mezőket hoznak létre – ezek az egész helyiséget betölthetik

 

A sugárvédelmi szövetségi hivatal pedig egyik kiadványában megerősíti: kísérleti vizsgálatok alapján több jel utal arra, hogy az elektromágneses mezők átmenetileg befolyásolják a tobozmirigy melatonintermelését, valamint a kalcium megoszlását. Sejtkultúrákban az enzimaktivitás, az ioneloszlás, valamint a sejtosztódás és a DNS-szintézis megváltozását fedeztek fel.

 

Zavar az agyban

Manfred Fritsch, a fellbachi Építésbiológiai Alkalmazások Intézetének alapítója a stuttgarti belgyógyásszal, dr. Berthold Kernnel együtt végzett vizsgálatok alapján közvetlen összefüggésről számol be az elektroszmog és a lakosságot sújtó szívinfarktus, illetve az elektromos eszközök elterjedése és a szívinfarktus növekedésének üteme között. Utóbbi 1900 óta az 500-szorosára emelkedett.

 

A kaliforniai egyetem leszerelt katonákat ellátó egészségügyi központja megállapította, hogy még a nagyon gyenge elektromágneses áramlások is megváltoztatják az élő sejtek közötti kapcsolatokat. Úgy tűnik, a hasnyálmirigy inzulintermelését befolyásolják a gyenge elektromágneses impulzusok.

 

A Bunsdeswehr, a német hadsereg müncheni egyetemén dolgozó Günter Käs professzor szerint kutatási eredmények igazolják, hogy a mikrohullámú sugárzás, amelyet például radarberendezések bocsátanak ki, már egészen gyenge szintnél is befolyásolja a biológiai rendszereket. Konkrét példaként említi, hogy megváltoznak az agysejtek kalciumáramai.

 

A kalciumionok lényeges szerepet játszanak az elektromos impulzusok irányításában, amelyek fontosak az idegrendszer ingerülettovábbításánál.

 

A sugárvédelmi szövetségi hivatal javasolja, hogy az újonnan épülő lakásokat, mindenekelőtt azonban az óvodákat ne a magasfeszültségű vezetékek közelében húzzák fel.

 

A nemzetközi elektroszmog-kutató társaság vizsgálata szerint azok az emberek, akik vonatok villamos vezetékei körzetében, 200 méteren belül laknak, az átlagosnál gyakrabban szenvednek szívritmuszavaroktól.

 

E beszámolók alapján senkinek sem ajánlható, hogy még évekig várjon, amíg a tudomány a maga módján egyértelműen igazolja azt, amit több millió ember már most a saját bőrén tapasztal. Minél több önszerveződésre, saját kezdeményezésre van szükség – az elektroszmogtól érintett emberek így segíthetnek saját magukon.

 

Itt is a dózis számít

Csodálkozhat a laikus, miként használhatják az elektromosságot az orvostudományban terápiás céllal, ha az igazolhatóan káros lehet. Mint a neves orvos és szakkönyvszerző, dr. Fritz Becker Gyógyerő és az elektromosság veszélyei című könyvében találóan megfogalmazza, az elektromosság áldása és átka nagyon közel van egymáshoz. Minden attól függ, hogyan alkalmazzák és milyen mértékben élnek vele.

 

Így például az elektroakupunktúra a test saját, természetes 10 hertzes áramával dolgozik. A biorezonancia-terápia is a szervezet természetes energiaviszonyaihoz alkalmazkodik.

 

Döntő, hogy az elektromosságot kontrollálva alkalmazzák, mindig figyelembe véve az egyéni betegséget, terhelhetőséget. Már a természetes „határértékek” kis túllépése is komoly megterheléshez vezethet.

 

Védelem az elektroszmoggal és -stresszel szemben

Abban a pillanatban, ahogy egy elektromos eszköz dugóját a konnektorba helyezzük, a készülék és a csatlakozó vezeték körül elektromos mező létesül, akkor is, ha még nincs bekapcsolva. Ha bekapcsoljuk, az áramáramlás következtében elektromágneses mező keletkezik, amelyet sokkal nehezebb árnyékolni.

 

Ebből következik, hogy mindenképpen tartsunk távolságot!

 

Ha az elektroszmogból eredő megterhelést csökkenteni akarjuk, vagy el akarjuk kerülni, illetve bizonyítottan „elektroérzékenyek” vagyunk, lakásunkban lehetőleg kevés elektrotechnikai eszközt csatlakoztassunk a hálózatra, illetve üzemeltessünk.

 

Tartsunk távolságot a működő készülékektől, és a lehető legkevesebb ideig használjuk őket. Ez áll például a televízióra, a sztereoberendezésekre, a hajszárítóra, porszívóra, villanyborotvára, elektromos fogkefére, vagyis azokra az eszközökre, amelyek részben erős elektromágneses mezőt alakítanak ki.

 

Legyünk kritikusak az elektrotechnika „modern”, „haladó” termékeivel szemben, mint például a sokféle halogénlámpával, amelyek szintén erős elektromágneses mezőt képező transzformátoregységgel vannak ellátva.

 

Ugyanez igaz az energiatakarékos lámpákra is. Ezekhez is trafó kapcsolódik, vagyis ezzel együtt erős elektromágneses tér is. Tartsunk több méter távolságot az ilyen lámpáktól.

 

Az alvóhelynek különös jelentősége van az egészség és a jó közérzet szempontjából. A szervezetnek itt pihennie kell, ezért az ágy fejrészénél éjjel ne legyenek feszültség alatti áramvezetékek. Még jobb, ha az ágyat úgy állítjuk fel, hogy a fejrészénél egyáltalán ne fussanak áramvezetékek.

 

Éjszakánként különösen az elektroérzékeny embereknek ajánlatos a hálózat minél nagyobb részét lekapcsolni az úgynevezett áramtalanítóval, de e nélkül is hasonló hatás érhető el, ha egyes biztosítékokat, amelyek nem érintik például a hűtőszekrény vagy a fagyasztó működését, lecsapunk.

 

Mellőzzük a fényerő-szabályozók és fénycsövek használatát, mivel ezek erős elektromos és elektromágneses mezőket hoznak létre.

 

Melegítőpárnákat és –takarókat csak az ágy felmelegítésére használjunk, alvás idején ezeket soha ne hagyjuk bekapcsolva.

 

A rádiós ébresztőórákat az ágytól messze helyezzük el, még jobb, ha ezeket elemmel működő vekkerre cseréljük.

 

Rádiótechnikai eszközöket ne helyezzünk el a hálószobában, az ágy közelében. A tévékészülékek kikapcsolt állapotban is „sugároznak”.

 

A lakásba kívülről behatoló sugárzás és például az adóberendezések és -tornyok körül keletkező elektromágneses mezők ellen léteznek speciális védőeszközök: ilyen a nem éppen olcsó MU-fémfólia, amellyel a mágneses mezők részlegesen leárnyékolhatók, vagy védekezhetünk ARBOR-árnyékoló festéssel az elektromos mezőkkel szemben.

 

A komputertől üljünk a lehető legmesszebbre, és munkánk közben tartsunk gyakran szünetet. Lehetőleg olyan gépeket szerezzünk be, amelyek kevéssé sugároznak.

 

Mobiltelefont csak rövid ideig használjunk. Az antennától mindenképpen tartsunk nagy távolságot.

- kk -
VIII. évfolyam 7. szám

Címkék: elektroszmog, sugárzás

Aktuális lapszámunk:
2019. május

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.