Betegségek A-tól Z-ig

Mellrák

Minél több havi ciklust él át egy nő életében, annál magasabb a kockázata a késői mellrák kialakulásának

Egy nő életében számos különféle hatás járulhat hozzá a rák kialakulásához. Éppen ezért a mellrák esetében „multifaktoriális“ jelenségről beszélünk. A későbbi megbetegedés rizikófaktorai mellett azonban védőfaktorok is léteznek, amelyek csökkentik a betegség kialakulásának kockázatát. Az egészséges életmód szellemében kijelenthetjük, minél több információval rendelkezünk, annál jobban tudunk védekezni.


 

Mára egyértelműen felsorolhatóvá vált egy sor olyan tényező, amely a megbetegedés rizikóját növeli. A hormonális hatások például egyértelműen fontos szerepet játszanak. A petefészkek két hormonja, az ösztradiol és a progeszteron ciklikusan visszatérő havi ritmusban jut a petefészkekből a vérbe, hogy betöltse a női szervezetben meglévő feladatát. A két hormon hatással van a mell mirigyes állományára, annak ciklikus osztódási, felépülési és érési folyamatára. Sok nő ezt olyan formában érzi, hogy a menstruáció előtt a melle szövetei fájdalmasan megduzzadnak, majd a tünetek elmúlnak, ha a vérzésnek vége. A mellmirigyek sejtjeit a hormonok útján minden egyes ciklus újra és újra növekedésre serkenti.

 

A terhesség véd a hormonális hatásoktól

Mindebből az következik, hogy minél több havi ciklust él át egy nő életében, annál magasabb a kockázata a késői mellrák kialakulásának. A menstruációknak erre az egymást követő ciklusára gyakorolnak döntő befolyást a terhességek. Mivel a terhesség alatt nincsenek periodikusan visszatérő hormoningadozások, és a mirigysejtek teljes nyugalomban képesek tökéletesen és zavartalanul kifejlődni, utána stabilabbakká válnak és jobban ellenállnak a rosszindulatú szaporodásnak.

 

A terhesség és a szoptatás időszakai egyfajta pihenési szakaszt jelentenek a ritmikus női ciklusismétlődésben. Mindenképpen a védőfaktorok közé tartoznak, de attól függően, a nő életének melyik időszakában játszódnak le. Egyértelműen az első menstruáció és az első terhesség közötti évek a fontosak, tehát az, hány teljes ciklus játszódott le ebben az időszakban. Minél kevesebb, annál jobb, mivel ezekben az években a mirigyszövet különösen érzékeny a káros anyagokra és olyan rákkeltő hatásokra, mint amilyenek például a röntgensugarak. Ha az első terhesség bekövetkezéséig eltelő idő megnyúlik, például a harmincas évek közepéig, akkor a negatív hatásoknak több idejük lesz kibontakozni és hatékonnyá válni. Még anyáink és nagyanyáink idején is az volt a jellemző, hogy a nők viszonylag korán szültek először, és életük során többször is teherbe estek, ami a mellrák kialakulására nézve pozitív jelenség volt.

 

 

Óvakodjunk a mesterséges hormonok szedésétől!

A mesterséges hormonok szedése is növeli a kockázatot. Amióta a változókori panaszokra kritika nélkül felírt hormonkészítmények alkalmazása a legújabb kutatási eredmények alapján alábbhagyott, az Egyesült Államokban és Németországban egyaránt lényegesen csökkent a mellrákos esetek száma. Ez a csökkenés feltételezhetőleg annak köszönhető, hogy a mesterséges hormonokat azóta csak igen korlátozottan használják.

 

A melltartó rendszeres viselése megakadályozza a természetes nyirokkeringést,és ezzel a vizsgálatok szerint mellrákrizikós tényező

 

A hormonszedés megnehezítheti a rákmegelőzés keretében elvégzett vizsgálatokat is. A változás korát követően a mell mirigyes állománya többé nincs kitéve az ösztradiol és a progeszteron jelentette stimulációnak, mivel ezeknek a petefészekhormonoknak a termelése megszűnik. A mirigyszövet emiatt kevésbé lesz sűrű, és ezáltal könnyebben felismerhetővé válnak a röntgenképen az esetleges csomóképződések.

 

A mesterséges hormonok azonban továbbra is befolyásolják a szöveteket, a mirigyes állomány sűrű marad és bizonyos körülmények között megakadályozza a pontos diagnózist. Ennek az az oka, hogy a mammográfiás felvételen a hormonálisan ingerelt mellmirigyszövet ugyanúgy fehérnek látszik, mint a csomós elváltozások. Ezenkívül sűrűbb állomány esetén a kép elkészítéséhez szükséges sugármennyiség nagyobb, ha a szövetek teljesen világos képét szeretnék megkapni. A mesterséges hormonok szedését tehát mammográfia előtt két-négy héttel le kell állítani, hogy könnyebbé váljon a diagnosztika.

 

Magasabb védőfaktor: zsírszegény, növényekben gazdag táplálkozás

Mára az is bebizonyosodott, hogy a zsírszegény táplálkozás csökkentheti a megbetegedés veszélyét. A nagyon zsíros koszt megnöveli a vérben az ösztradiol hormon szintjét, ami rizikófaktornak számít. De nemcsak ezért tanácsos elsősorban az állati eredetű zsiradékok mennyiségét csökkenteni (hús, tej, tejermékek), kivéve az omega-3 zsírsavakban gazdag halakét. Az állati zsírsejtekben ugyanis felgyűlnek a káros anyagok, például a klórozott szénhidrogének (elsősorban a mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek miatt). Ezenkívül a húsban és a húskészítményekben gyakran fordulnak elő hormonok, amelyeket az állatok a tenyésztés során kapnak.

 

A főleg növényi táplálkozásnak döntő előnye, hogy a vegetárius nők szervezetéből gyorsabban kiürülnek az ösztrogének, mivel a hormonok a rostanyagokhoz kötve és ezekkel együtt a bélen keresztül távoznak. Rákkeltőnek számítanak mindenekelőtt a keményített zsírok, amelyeket a szervezet ipari feldolgozásuk miatt csak különösen erős anyagcsere-terhelés mellett tud hasznosítani. Mivel ezek arányát az élelmiszerek csomagolásán fel kell tüntetni, könnyen elkerülhetők.

 

A zsírszegény táplálkozás csökkentheti a megbetedés veszélyét

 

Tanácsos az alkoholfogyasztást is mérsékelni, az ösztrogén szintézisét. Vizsgálatok igazolják az alkoholfogyasztás és a mellrák rizikójának emelkedése közötti összefüggést. A változókor utáni túlsúly ugyancsak a mellrák egy további rizikótényezője, mivel ilyenkor többnyire a hasüregben halmozódik fel a zsír. Ebben a zsírszövetben történik meg a hormonelőanyagok átalakítása ösztrogénné.

 

Az olyan, növényi ösztrogéneket tartalmazó élelmiszerek, mint a szója, a lenmag és a hüvelyesek pozitív hatást gyakorolnak az egészségre. Az ösztrogénfüggő tumorban megbetegedett nőknek ugyanakkor nem szabad kész preparátumok formájában kapható fitoösztrogéneket szedniük. Azt ugyanis mostanáig nem sikerült egyértelműen bebizonyítani, hogy ezeknek a magas dózisú vegyületeknek nincs-e tumornövekedést serkentő hatásuk.

 

Vigyázat, méreg! Hogyan kerüljük el a környezeti káros anyagokat?

A környezetünkben előforduló káros anyagok száma szinte áttekinthetetlen. Számos közülük az úgynevezett pszeudoösztrogének közé tartozik, azaz a szervezetben az ösztrogénhez hasonó hatást fejt ki. Idetartoznak a már említett klórozott szénhidrogének ugyanúgy, mint az ösztrogén bomlástermékei, amelyeket a naponta hormonális fogamzásgátlót szedő nők millióinak szervezete választ ki. Ezek a hormonális maradványok a víztisztító berendezéseken keresztül visszajutnak az ivóvízbe.

 

A már említett klórozott szénhidrogéneket nemcsak a mezőgazdaság használja, hanem előfordulnak a fertőtlenítőszerekben, műanyagokban, folttisztítókban, favédő szerekben, ragasztókban, lakkokban, festékekben, klórral fehérített papírárukban (kávéfilter, papírpohár, tampon, vécépapír) egyaránt. Ezek az anyagok rákkeltőek, károsítják az ivarsejtek örökítőanyagát, valamint megterhelik a májat és károsíthatják a vesét.

 

A műanyag tartókból és szemétégetők égéstermékeiből származó biszfenol-A szintén veszélyes anyag. Ösztrogénhez hasonló hatást a dezodorok is kiválthatnak. Belőlük különösen gyorsan bejutnak a káros anyagok a szervezetbe azokon az apró sérüléseken át, amelyek a hónalj borotválása során keletkeznek, majd a bőr alatt található nyirokereken át a mell szövetébe jutnak. Számos dezodorban található parabén mint tartósítószer, ez az anyag szintén a pszeudoösztrogének közé tartozik. Az izzadás csökkentésére gyakran használnak formalint és alumíniumsókat. A benzoésav ugyancsak rákkeltő. (A parabének és a benzoésav az E210–E219 számokról ismerhetők fel.) Ezeket az anyagokat akkor kerülhetjük el, ha alternatív megoldásként natúrkozmetikumokat használunk.

 

Röntgen és elektroszmog: csökkentsük a sugárterhelést!

A mell szövete különösen érzékenyen reagál a sugárzásra. Minél több röntgenterhelést gyűjt össze egy nő élete során, annál kedvezőtlenebbül hat ez a szervezetére. Idetartozik a mammográfia is, ha hosszú éveken keresztül rendszeresen ismétlik. 10 000 olyan nőnél, aki 10 éven át jár mammográfiára, plusz mellrákos megbetegedés lép fel a sugárterhelés miatt.

 

Egy mammográfia négy felvételből áll, amelynek során a mell szövetét közvetlen sugárzás éri. Éppen ezért túlhaladott álláspont egészséges nőknél a rutinszerű, megelőzésként végzett átvilágítás. Mindenki megkérdezheti, mekkora a felvétellel járó szervdózis, ami annak a sugárzásnak a mennyiségét jelöli, amennyi visszamarad a szervben. Minél jobban összepréseli a mellet az adott készülék, annál csekélyebb a szervdózis.

 

A mell szövete különösen érzékenyen reagál a sugárzásra

 

A melatonint a tobozmirigy termeli, ha beáll a sötétség. Ez a hormon kedvezően hat a hangulatra, szabályozza az alvás ritmusát és védi a mell mirigyének sejtjeit. Minél kevesebb melatonin képződik, annál magasabb az ösztrogénszint. Az éjszakai fényforrások ugyanúgy rontják a melatonintermelést, mint az elektroszmog. Éppen ezért a hálószoba legyen teljesen sötét, és mentes az elektromágneses sugárzástól. Semmi keresnivalójuk nincs itt az elektromos ébresztőóráknak, WLAN-hálózatnak, éjszakára készenléti állapotban maradó tévének, bekapcsolva hagyott mobiltelefonnak.

 

A vezeték nélküli telefon 24 órán át sugároz, akár használjuk, akár nem. Ha nem akarunk lemondani a készülék nyújtotta kényelemről, vásároljunk csökkentett sugárzású változatot. További betegségrizikót jelent a természetes fény hiánya. A szervezetben napfény hatására keletkező D-vitaminnak rákmegelőző hatást tulajdonítanak. Mesterséges fényben nem képződik D-vitamin.

 

 

Gyakran túlbecsülik: a genetikai rizikó

A neves amerikai mellrákkutató, Susan Love kijelentése szerint a genetikai adottságok kockázatát erősen túlbecsülik. A mellrákoknak mindössze 2-5 százalékánál áll fenn kapcsolat az öröklött genetikai hibával. Elsősorban a BRCA 1 és BRCA 2 génekről ismert, hogy úgynevezett tumorszupresszív gének, azaz ha valamilyen hiba áll fenn náluk, akkor nem tudják betölteni a feladatukat, azt, hogy elnyomják az esetleges tumornövekedést. Ezeknek a téves működése önmagában azonban még nem oka a rák kialakulásának. Egyetlen rizikófaktor megléte még nem jelenti azt, hogy a betegség feltétlenül kialakul. A genetikai adottság csupán egy a sok rizikófaktor közül, nem több és nem kevesebb.

 

A rendszeres mozgásnak immunstimuláló hatása van és 35 százalékkal mérsékli a mellrák kockázatát

 

A rendszeres mozgásnak immunstimuláló hatása van, csökkenti a testsúlyt, javítja a csontok anyagcseréjét és 35 százalékkal mérsékli a mellrák kockázatát. De nem megerőltető sportról van szó, például maratoni futásról, hanem mérsékelt tevékenységről, tempós sétáról vagy biciklizésről. Ha a mozgást a szabad levegőn végezzük, akkor a friss levegő javítja a szervezet oxigénellátását, a napfény hatására pedig elegendő mennyiségű D-vitamin termelődik.

 

Jó tudni még azt is, hogy ha egy nő nem hord melltartót, azzal is csökkenti a mellrák veszélyét. A mellkast körbezáró gumipánt rontja a nyirokkeringést és ezzel akadályozza a nyirokban található immunsejtek áramlását. Természetesen nincs nő, aki valamennyi felsorolt rizikótényezőt ki tudná zárni az életéből. De valamennyien megpróbálhatjuk úgy alakítani az életmódunkat, hogy nagyobb hangsúlyt fektetünk a védőfaktorokra.

M.L.
XVII. évfolyam 4. szám

Címkék: mellrák, rák

Aktuális lapszámunk:
2018. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.