Betegségek A-tól Z-ig

Mi hajlamosít a visszértágulat megjelenésére? 10. rész

Szép, egészséges lábak


 

A kü­lön­bö­ző haj­la­mo­sí­tó té­nye­zők azo­no­sí­tá­sá­ra és je­len­tő­sé­gük meg­ha­tá­ro­zá­sá­ra a né­pes­ség kö­ré­ben fel­mé­ré­se­ket vé­gez­nek. Sa­ját fel­mé­ré­sünk azt mu­tat­ja, hogy ha­zánk­ban a vissze­res­ség és szö­vőd­mé­nyei a töb­bi eu­ró­pai or­szá­gé­hoz ha­son­ló arány­ban for­dul­nak elő. Ez kon­kré­tan annyit je­lent, hogy min­den má­so­dik fel­nőtt­nek van­nak visszér­tá­gu­la­tai. Az ázsiai­ak­nál és afri­kai­ak­nál az arány nem ennyi­re rossz. Ez azt sug­all­ja, hogy a visszér­be­teg­ség a fe­hér em­be­rek kö­ré­ben örök­lő­dő be­teg­ség.

 

A visszér­tá­gu­la­tok meg­je­le­né­se dif­fe­ren­ciá­ló­dik az élet­kor sze­rint is. Gyer­me­ke­ken rit­ka­ság­szám­ba megy, bár a pu­ber­tás ide­jén már lát­sza­nak az el­ső je­lek. Fia­tal fel­nőtt kor­ban egye­se­ken lát­ha­tók már a ki­sebb-na­gyobb ér­tá­gu­la­tok, ek­kor 10 em­ber kö­zül csak egy-ket­tőn­ek van, míg idős­kor­ban je­len­tő­sen gya­ko­ribb, 10 em­ber kö­zül egy-ket­tőn­ek nincs, a töb­bi­nek van vissz­eres­sé­ge.

 

Fia­tal­kor­ban a ne­mek kö­zött egy­for­ma gya­ko­ri­sá­gú – a ké­sőb­bi női túl­súly a szü­lé­sek miatt ala­kul ki. Egyér­tel­mű és fon­tos té­nye­ző te­hát a ki­hor­dott ter­hes­ség. Min­den egyes ba­ba kb. 10%-kal nö­ve­li a vissze­res­ség meg­je­le­né­sé­nek va­ló­szí­nű­sé­gét. A ter­hes­ség spe­ciá­lis ál­la­pot a vissze­rek szem­pont­já­ból is. Most csak két fon­tos tény­re hív­juk fel a fi­gyel­met. Az egyik az, ha va­la­ki­nek pl. két ter­hes­ség után nin­cse­nek vissze­rei, az nem je­len­ti azt, hogy a har­ma­dik után sem lesz­nek. A má­sik fon­tos tény, hogy a ter­hes­ség alatt meg­je­le­nő visszér­tá­gu­la­tok a szü­lés után rész­ben vagy tel­je­sen vissza tud­nak fej­lőd­ni. Itt mi csak a vissza nem fej­lő­dő, ma­ra­dan­dó visszér­tá­gu­la­to­król be­szé­lünk.

 

A női hor­mo­nok­kal kap­cso­lat­ban a fo­gam­zás­gát­ló és a hor­mon­pót­ló ta­blet­ta rend­sze­res vizs­gá­lat tár­gyai. A fo­gam­zás­gát­lót il­le­tő­en egyér­tel­mű­ek az ered­mé­nyek, ame­lyek azt mu­tat­ják, hogy ez nem oka a visszér­tá­gu­la­tok meg­je­le­né­sé­nek. A hor­mon­pót­ló ké­szít­mé­nyek, úgy tű­nik, nem az erek meg­je­le­né­sé­ben, ha­nem a visszér­tá­gu­la­tok fo­ko­zó­dá­sá­ban, ill. a pa­na­szok je­lent­ke­zé­sé­ben ját­sza­nak sze­re­pet.

 

Fon­tos a láb ter­he­lé­sé­nek mér­té­ke – aki töb­bet ter­he­li a lábát, an­nak ha­ma­rabb és na­gyobb fo­kú tá­gu­la­tai lesz­nek, mint an­nak, aki kí­mé­li. A ter­he­lés­nek több fo­ko­za­ta van. A ter­he­lés­men­tes­sé­get a fek­vő test­hely­zet, a föl­dön ülés és az ez­zel vál­ta­koz­va vég­zett gya­log­lás és fu­tás je­len­ti. A pri­mi­tív, ci­vi­li­zá­lat­lan éle­tet élő né­pek­nél nincs is visszér­tá­gu­lat.

 

A ci­vi­li­zá­ció­ba be­ke­rü­lők­nél a visszér­tá­gu­lat meg­je­le­nik. A ter­he­lés el­ső fo­ko­za­ta a szé­ken egy hely­ben ülő hely­zet. Aki te­hát ülő mun­kát vé­gez, az rö­vi­debb-hosszabb pan­gás­nak te­szi ki a vissze­re­it, ami elő­se­gí­ti a tá­gu­lat lét­re­jöt­tét. Az egy hely­ben ál­lás még na­gyobb meg­ter­he­lés a vissze­rek­nek. Ez haj­la­mo­sít a tá­gu­lat meg­je­le­né­sé­re és mér­té­ké­nek fo­ko­zó­dá­sá­ra, va­la­mint a szö­vőd­mé­nyek­re is. Az al­só vég­ta­gok­ban je­len lé­vő moz­du­lat­lan, azaz pan­gó vissze­res vér fe­szí­ti az ere­ket, kó­ros bio­ló­giai fo­lya­ma­to­kat in­dít meg a vé­nák fa­lá­ban, ame­lyek az ér­fal el­gyen­gü­lé­sé­hez ve­zet­nek. A ne­héz tár­gyak eme­lé­sé­vel, cip­elé­sé­vel já­ró még na­gyobb meg­ter­he­lés a kö­vet­ke­ző fo­ko­zat, amely még job­ban elő­se­gí­ti ezt a kó­ros fo­lya­ma­tot. A test­súly­fe­les­leg is a ne­héz tár­gyak cip­elé­sé­nek kö­ré­be tar­to­zik, ez is haj­la­mo­sít a visszér­tá­gu­la­tok meg­je­le­né­sé­re, a szö­vőd­mé­nyek ki­ala­ku­lá­sá­ra, to­váb­bá a ke­ze­lést is ne­he­zí­ti. Fel szo­kott me­rül­ni a do­hány­zás, a ká­vé­zás, a szo­ros ru­há­zat, a ma­gas sar­kú ci­pő és a szo­ru­lás mint elő­se­gí­tő té­nye­ző. Eze­kről nem si­ke­rült iga­zol­ni, hogy a vissze­res­ség ki­ala­ku­lá­sá­ban sze­re­pet ját­sza­ná­nak. Azon­ban a do­hány­zás a már meg­lé­vő tá­gu­lat gyul­la­dá­sát vált­hat­ja ki, a szo­ru­lás ara­nye­ret okoz­hat. Ma­gas sar­kú ci­pőt csak a már meg­lé­vő sú­lyos visszér­ke­rin­gé­si za­var­ban, pl. trom­bó­zis után kell ke­rül­ni.

 

 

A kü­lön­bö­ző visszér­tí­pu­sok egyik vég­le­te a leg­vé­ko­nyabb erek­ből ál­ló tí­pus, ame­lyet kü­lön­bö­ző ne­vek­kel il­let­nek: haj­szá­lér­tá­gu­lat, se­p­rű- vagy pó­kvé­na. Ez a leggya­ko­ribb visszér­tí­pus. El­ső­sor­ban gyer­me­kes – te­hát szü­lé­sen már túl lé­vő – nő­kön lát­hat­juk, de né­ha elő­for­dul fia­tal nő­kön, akik még nem vol­tak ter­he­sek, sőt fér­fia­kon is, kö­vé­re­ken, so­vá­nya­kon egy­aránt. Ki­ala­ku­lá­sá­nak leg­főbb té­nye­ző­je az örök­lő­dés.

 

A má­sik visszér­tí­pus, ame­lyi­ket ki kell emel­ni, az a szo­kvá­nyos, a bőr­ből ki­emel­ke­dő, leg­vas­ta­gabb erek­ből ál­ló vissze­res­ség. En­nek meg­je­le­né­sé­ben min­den em­lí­tett té­nye­ző sze­re­pet ját­szik, sú­lyos­bo­dá­sa azon­ban el­ső­sor­ban élet­mód­füg­gő. A kü­lön­bö­ző szö­vőd­mé­nyek meg­je­le­né­sét en­nek a tí­pus­nak ke­ze­let­le­nül ha­gyá­sa miatt ész­lel­het­jük leggya­krab­ban.

 

A szö­vőd­mé­nyek kö­zött el­ső he­lyen van a visszér­gyul­la­dás. Szin­te min­dig tá­gult éren je­lent­ke­zik, mi­nél tá­gabb az ér, an­nál va­ló­szí­nűbb. Nincs elő­je­le, hir­te­len fáj­da­lom és bőr­pír jel­lem­ző rá. A leg­kel­le­met­le­nebb szö­vőd­mény a láb­szár­fe­kély. Meg­le­pő­en gya­ko­ri, min­den 100 em­ber kö­zül egy­nek van! Fia­tal fel­nőt­te­ken is elő­for­dul­hat, az öre­ge­dés­sel egy­re gya­ko­ribb, 70 éves kor fö­lött már 6-7%-ban je­lent­ke­zik. En­nek fe­le egy­sze­rű visszér­mű­tét­tel meg­előz­he­tő lett vol­na.

 

Fen­ti­ek alap­ján úgy tű­nik, a visszér­tá­gu­la­tok meg­elő­zé­sé­re nem so­kat te­he­tünk, hi­szen a gé­ne­ken még nem tu­dunk vál­toz­tat­ni, és a gyer­me­kvál­la­lás­ról sem mon­dunk le. Ám a be­teg­ség le­fo­lyá­sát, az ál­ta­la oko­zott kel­le­met­len­sé­ge­ket je­len­tő­sen le­het mér­sé­kel­ni, vagy tel­je­sen meg tud­juk szün­tet­ni. A visszér­tá­gu­lat el­tá­vo­lí­tá­sa vagy in­jek­ci­ós ke­ze­lé­se cél­ra­ve­ze­tő, mi­vel vagy vég­le­ge­sen meg­old­ja ezt a pro­blé­mát, vagy hát­rál­tat­ja a sú­lyos­bo­dást, mi­vel a meg­lé­vő visszér­tá­gu­lat a for­rá­sa a to­váb­bi tá­gu­la­tok­nak. A ke­ze­lés­sel nem­csak esz­té­ti­kai si­kert ér­he­tünk el, ha­nem a szö­vőd­mé­nye­ket is meg tud­juk előz­ni.

Dr. Bihari Imre
X. évfolyam 2. szám

Címkék: lábak, visszértágulat

Aktuális lapszámunk:
2019. január

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.