Betegségek A-tól Z-ig

Mi okozza az ízületek duzzanatát?

Artrózis, reuma, köszvény, pikkelysömör, fertőzések

Ha egy ízület váratlanul megduzzad anélkül, hogy előtte megsérült volna, vagy a beteg köztudottan artrózisban szenvedne, alapos kivizsgálásra van szükség. Többféle betegség kezdődhet ugyanis azzal, hogy egy vagy több ízület megdagad. Számos esetben azonban csak a további tünetek kialakulása mutatja meg, mi rejtőzik pontosan az ízületi duzzanat mögött.


A tünetekért felelős lehet például a gerinc gyulladásos reumája

 

Az akut ízületi duzzanat kialakulásának oka lehet teljesen egyértelmű: például egy síbaleset következtében kialakult térdszalagszakadás. Ilyenkor a sérülés miatt bevérzik az ízület vagy a környező szöveti rész (izom, tok, szalagok, inak). Súlyos esetben a duzzanatot porcsérülés vagy csonttörés is okozhatja. Ilyenkor megvizsgálják, nincs-e szükség műtétre. Más esetben viszont első látásra nem egyértelmű a kiváltó ok. Lehetséges, hogy néhány napig fáj az ízület, majd pihentetésre elmúlik, de utána mégiscsak még jobban fájni kezd és jelentősen megdagad. Ilyenkor előfordulhat, hogy a betegnél már hosszabb ideje fennálló artrózis ment át gyulladásos, aktív formába.

 

 Az artrózis (főleg a térdnél) széles körben elterjedt betegség. Jellemzője az ízületi porc folyamatos vesztése, azé a szövetrészé, amely az ízületben egymáshoz kapcsolódó csontok felületét sima és viszonylag kemény réteggel vonja be. Ez a porc a legtöbb ízület esetében csak 1-2 mm vastag, és különféle okokból kifolyólag mechanikusan sérülhet, lekophat. Ez még önmagában általában nem okoz panaszokat. Ha azonban a kopás eléri az ízületi tokot, akkor ez gyulladásos ingert okoz. Ilyenkor a megfelelő receptorokon megtapadnak a gyulladásos sejtek, amelyek arra késztetik az ízület belső nyálkahártyáját, hogy folyadékot termeljen. Ennek hatására az ízület megdagad, a tok feszülni kezd, és ez nagy fájdalommal jár. Ilyenkor a nyugalmi állapotban lévő artrózis aktív, gyulladásos formába megy át.

 

Reumatikus megbetegedések, megzavart immunrendszer

Nehezebb feladat rátalálni a duzzanat okára, ha nem áll fenn sem sérülés, sem artrózis. Ilyenkor a tünetekért felelős lehet valamilyen más megbetegedés, például a gerinc gyulladásos reumája, az úgynevezett Bechterewkór, amely a térdízületre is átterjedhet. Számos reumatikus bántalom, így a Bechterew-kór kiváltó oka az immunrendszer zavara. Ez elsősorban a fehérvérsejteket érinti, amelyeknek az a feladatuk, hogy védelmezzék szervezetünket az olyan külső behatolóktól, mint a baktériumok és a vírusok, valamint elhárítsák az idegen testek támadását.

 

Az ízületi duzzanat számos egyéb betegséggel kapcsolatban felléphet, például anyagcserezavarok vagy fertőzések, pl. kullancscsípés okozta Lyme-kór eredményeként

 

Ennek során olyan immunanyagok és fehérjék képződnek, amelyek ellenreakciót, gyulladást váltanak ki. Az immunrendszernek nagyon pontosan meg kell tudnia különböztetni a testazonos és az idegen sejteket. Ha elveszíti ezt a képességét, a feltételezett behatolás és ennek elhárítása során a test saját sejtjeit – ez esetben az ízület belső nyálkahártyájának sejtjeit – támadják meg az immunsejtek. Ennek eredményeként alakul ki a duzzanattal járó gyulladás. A gyulladásos folyamat során keletkező folyadék felgyűlik az ízület belsejében, és az általa kiváltott duzzanat és feszülés nagyon hasonló lesz az artrózis tüneteihez. A kiváltó okok között genetikai adottságok is szerepet játszanak. Fontos információ tehát, hogy előfordult- e már a családban reumás megbetegedés.

 

Néha csak az idő adja meg a helyes diagnózist

Időnként előfordul, hogy a diagnózis első pillantásra nem világos, csak később válik egyértelművé. Az ízületi duzzanat ugyanis számos egyéb betegséggel kapcsolatban felléphet, például anyagcserezavarok vagy fertőzések eredményeként. Éppen ezért figyelembe kell venni olyan egyéb tényezőket, mint a láz, bőrelváltozások (például pikkelysömör), akut húgyúti vagy bélfertőzés, kullancscsípés, ismert anyagcserezavarok (például köszvény) vagy a test más részein fellépő fájdalom (például a gerincnél).

 

A további különbségtételhez fontos információval járul hozzá az a tény, hogy mekkora kiterjedésű a duzzanat, illetve hány ízületet érint és melyikeket. Jellegzetesség lehet a tünetek akut vagy inkább lappangó kezdete. Kisízületeknek számítanak a kéz- és lábujjak ízületei, valamint a kéz- és lábtőízületek. A többi törzsízület (váll-, könyök-, csípő-, térd- és bokaízület) közepes vagy nagyízületnek számít.

 

A bél vagy a tüdő egyéb krónikus, az immunrendszer által okozott gyulladásos betegségeinél ( Crohn- betegség, colitis ulcerosa, illetve sarkoindózis) időnként szintén kialakulhat ízületi duzzanat mint kísérő tünet

 

Igen gyakori betegség a köszvény. Férfiaknál jóval gyakrabban fordul elő (a népesség 2,8 százaléka), mint nőknél (0,4 százalék). Bár a kialakulásában szerepet játszanak örökletes tényezők, jóval nagyobb a jelentősége az életmódnak, főként az étkezésnek. Az enni- és innivaló közül a legnagyobb jelentősége a purinban gazdag ételeknek (elsősorban a húsnak) van, valamint az alkoholnak, főként a sörnek.

 

 

A tipikus köszvény: megduzzad a nagylábujj alatti párna

A köszvény anyagcsere-betegség, amelynek során túlzottan felszaporodik a vérben egy anyagcseretermék, a húgysav. Ezt az anyagot normális helyzetben a vese kiválasztja, bizonyos mennyiség fölött azonban a húgysav sószerű kristályokat képezhet a vesében vesekővel együtt, vagy igen fájdalmas köszvényes rohamot válthat ki az ízületekben. A köszvényes roham tipikus helye a nagylábujj alapízülete („párna”), de érintettek lehetnek a boka-, a térd- vagy az  ujjízületek is. A roham többnyire igen akut módon lép fel, ilyenkor az adott ízület még a legenyhébb érintésre is nagyon fáj. A roham kezeletlen formájában néhány órától néhány napig tart, olykor akár két hétig is. Utána akár hónapokig vagy évekig tartó nyugalmi időszak következhet. Ha a rohamok megismétlődnek és a köszvény kezeletlen marad, akkor a betegség krónikussá válhat, ami az ízület csontjainak és porcának helyrehozhatatlan károsodását idézi elő.

 

Álköszvény (chondorocalcinosis) esetén a panaszok megtévesztő módon hasonlítanak a köszvényhez. A kiváltó ok azonban egy másik kristály, amely lerakódik az ízületi porcban (kalcium-pirofoszfát-dihidrát kristály). A betegség a legtöbb esetben éveken át tünetmentes maradhat, vagy esetleg véletlenül fedezik fel egy röntgenfelvételen (mészárnyék). De hirtelen is felléphet olyan formában, mint egy köszvényroham. Kiváltója azonban nem táplálkozási hiba, örökletes, illetve részben ismeretlen tényezők állnak a háttérben.

 

Az ízület megduzzadása sok esetben az egész szervezetre kiterjedő betegség első jele lehet

 

Mindig ki kell zárni a baktériumok okozta ízületi fertőzést, mert annak esetében azonnali műtétre van szükség. Ez a betegség főként legyengült immunrendszerű betegeknél lép fel (gyakran cukorbetegeknél), vagy kibicsaklott ízület, illetve nyílt sérülések után. A fertőzés megléte vagy hiánya ízületi mintavétellel dönthető el. A fertőzött kullancs csípése okozta Lyme-kórnál a kórokozók az immunsejtekben elrejtőzve „áttelelhetnek”, és újra meg újra duzzanatot idéznek elő, elsősorban a térdízületben.

 

 

Reumatikus megbetegedések mint a duzzanat okai

Alapvetően számos olyan reumatikus betegség kezdődhet először csak egyetlen ízületnél kialakuló duzzanattal, amelynél a kiváltó ok a megzavart immunrendszer. Ahogyan azonban a betegség rosszabbodik, nemritkán további ízületek társulnak hozzá, illetve az is előfordulhat, hogy a betegség rögtön egyszerre több ízületnél lép fel. Tipikus jelenség, hogy gyulladásos jelek nemcsak a duzzadt ízületnél, hanem a vérben is megfigyelhetők (megnövekedett vérsüllyedés és CPR-értékek). Ha nem kezelik, ez a betegség is aporc és a csontok fokozatos károsodásához vezet.

 

A Bechterew-kór (Spondylitis ankylopoetica) többnyire a gerincet érinti, de az ízületeknél is előfordulhat. Nemritkán a térdnél kezdődik. Körülbelül a népesség 0,5 százalékánál lép fel, közülük háromnegyed részben férfiaknál. Az esetek 90 százalékában a vérben megtalálható az örökletes HLA B 27 faktor, amely egy bizonyos sejtfelszín- struktúrára utal. A leggyakoribb gyulladásosreumatikus megbetegedés a reumatoid artritisz (korábban krónikus poliartritisznek is nevezték), a népesség körülbelül 1 százalékánál alakul ki, főként az élet harmadik-ötödik évtizedében. A nőknél háromszor gyakoribb, mint a férfiaknál. A leggyakrabban az ujjak, a lábujjak és a kéz kisízületeit érinti.

 

Pikkelysömörnél az esetek egyharmadában ízületi gyulladás is kialakul, ez az artitisz psoriatica. Tipikus jele a virsliszerűen megdagadt kéz- vagy lábujjak

 

Ritkább az immunrendszer által kiváltott kötőszöveti gyulladás, az úgynevezett kollagenózis, amely ugyanazokat az ízületeket érinti, mint a reumatoid artritisz. Mivel a kötőszövet mint támasztó szövet valamennyi szervben előfordul, további tünetek léphetnek fel a bőrön (például vörös foltok az arcon) vagy a belső szerveken (tüdő, vese, idegrendszer). Ezek időben történő felismerése életmentő fontosságú lehet. A legismertebb a lupus erythematodes. Pikkelysömörnél az esetek egyharmadában ízületi gyulladás is kialakul, ez az artritisz psoriatica. Tipikus jele a virsliszerűen megdagadt kéz- vagy lábujjak. Ezek a tünetek olykor már a pikkelysömör kitörését megelőzően is kialakulnak.

 

Késői reakció: baktériumoktól is megdagadhat az ízület

Vannak olyan baktériumok, mint például a hasmenést vagy húgyúti fertőzéseket okozó szalmonellák vagy chlamidiák, amelyek érzékennyé tehetik az immunrendszert, és a kórokozó sikeres elhárítása után késői reakcióhoz vezetnek az ízületeknél. Ilyenkor reaktív artritiszről beszélünk. Ezeknél az ízületi duzzanatoknál már nincsenek jelen aktív kórokozók. A betegség spontán visszafejlődhet vagy krónikussá változhat, ebben szintén örökletes tényezők játszanak szerepet. A bél vagy a tüdő egyéb krónikus, az immunrendszer által okozott gyulladásos betegségeinél (Crohn-betegség, colitis ulcerosa, illetve sarkoindózis) időként szintén kialakulhat ízületi duzzanat mint kísérő tünet.

 

 

A diagnózis felállításához a tünetek fejlődése, az aktuális leletek, kiegészítve laborértékekkel és esetleg röntgen- vagy ultrahangfelvételekkel adnak támpontot. Az orvos ezeket az információkat próbálja meg egymáshoz illeszteni, mint egy kirakós játék darabjait. Minél több darab illik össze, annál biztosabban állítható fel a diagnózis.

 

 

Elsősegély ízületi duzzanat esetén

Ha akut ízületi duzzanat lép fel, a következő módszerek jelenthetnek elsősegélyt: Akut stádiumban kerüljük az erőteljesebb mozgást, az ízületet egykét napig pihentessük. Tegyünk az érintett területre jégzselét (naponta 2-3-szor 10-15 percre). A jeges zacskót mindig tekerjük be ruhába, ne tegyük közvetlenül a bőrre, nehogy megfagyjon.

 

 

Figyelembe kell venni olyan tényezőket, mint a láz

 

Éjszakára kenjük be a fájó részt körülbelül 5 mm vastagon diclofenactartalmú krémmel, tegyünk rá papírtörülközőt és tekerjük körbe. Használjuk addig, amíg a fájdalom nem javul, de négy hétnél ne tovább. Alternatív megoldás a feketenadálytő-tartalmú krém. Egyiket se használjuk nyílt sebre!

 

Az enzimek meggyorsítják a duzzanat lelohadását, naponta 3x2 drazsét szedjünk. A homeopátia a következő szert ajánlja: Apis D12, 5 golyócska 2-3 óránként, legföljebb 5x5 golyócska naponta.

-dr.ki. -
XVII. évfolyam 11. szám

Címkék: artrózis, ízületek duzzanata

Aktuális lapszámunk:
2019. szeptember

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.