Betegségek A-tól Z-ig

Mi védi meg a nőket a szívkoszorúér-megbetegedésektől?

Mozgással a hasi zsírszövet és az érszűkület ellen

Európa fejlett országaiban minden második nő szív- és érrendszeri megbetegedés miatt veszíti életét. Mégis, ezeket a bajokat, főként a szívinfarktust, jellemzően inkább férfiproblémának tartják. Az egyre romló rizikótényezők miatt azzal számolhatunk, hogy a nőknél is mind korábban jelentkeznek majd ezek a kórok.  


 

Régebben a 45. és 65. év közötti nők valóban a férfiaknál jóval ritkábban szenvedtek koronáriás szívbetegségekben, amelyek a szívinfarktus előállapotának tekinthetők. Sajnos azonban az utóbbi években a munkahelyi, családi és az idős rokonok ápolásából adódó hármas terhelés miatt sokkal kedvezőtlenebbé váltak a mutatók. Sőt, olyan adatok is vannak, amelyek szerint az 50–54 év közötti nők körében jóval súlyosabb formában lép fel a szívinfarktus, mint a hasonló korú férfiaknál. Az is ismert, hogy a 60 év alatti nők gyakrabban halnak meg a szívinfarktusukat követő két éven belül, mint ugyanennek az életkorcsoportnak a férfi tagjai.

 

1985 és 2003 között a javuló gyógyszeres terápiáknak köszönhetően a férfiaknál csökkent a szívinfarktusok száma. A nőknél viszont nemcsak hogy csekély számban csökkent, hanem a 45–54 évesek körében még növekedett is.

 

A legújabb kutatások ezenkívül azt is mutatják, hogy a nőket már középkorúan (40 és 65 év között) bizonyos koronáriás szívbetegségek jobban érintik, mint a férfiakat: esetükben gyakrabban állapítanak meg magas vérnyomást, és fokozottabban fordul elő náluk az erős túlsúly is. Ez utóbbi pedig a nőknél 3,6-szorosára növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. 1998 és 2003 között emelkedett a fiatal dohányos nők száma is. Az erős dohányos nőknél pedig négyszerte nagyobb a szívinfarktus kockázata, mint a nemdohányzóknál. Ha egyidejűleg hormonális fogamzásgátló tablettát is szednek, és naponta több mint 15 szál cigarettát elszívnak, a veszély a hússzorosára nő, és mindez már harmincas éveik vége felé jelentkezik. A 350 mg/dl érték feletti, magas trigliceridszint a nőknél a szívinfarktus rizikóját 70, míg a férfiaknál csak 30 százalékkal növeli meg.

 

A kísérő betegségeknél a helyzet ugyanilyen veszélyes: a cukorbajos nőknek 6-szoros, a férfiaknak 4-szeres rizikója van a szívinfarktus kialakulására az egészségesekhez képest. A cukorbetegség ezenkívül meggyorsítja és rontja a szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve az érbetegségek lefolyását.

 

 

Már az életmód megváltoztatása is csökkenti a kockázatot

A megelőzésben az életmód megváltozatásának kell a középpontban állnia, ezt pedig a nőknek legkésőbb negyvenéves korukban meg kell kezdeniük. Tanácsos legalább kétévente ellenőriztetniük egészségi állapotukat, amely magában foglalja az anamnézist, a fizikai vizsgálatot, a szív és a tüdő meghallgatását, a hasüreg áttapintását, a mozgásszervrendszer ellenőrzését, a bőr és az érzékszervek vizsgálatát, a vér összkoleszterinszintjének és cukorszintjének tesztjét, a vizelet fehérje-, glukóz- és nitrittartalmának ellenőrzését, valamint a fehérvérsejtek és a vörösvértestek számának vizsgálatát. A szívkoszorúér-megbetegedések kockázatának felderítéséhez nemcsak az összkoleszterin, hanem az LDL- és a HDL-koleszterint szintjének mérése is szükséges. Ha ugyanis a megnövekedett koleszterinszint a jó HDL szintjének emelkedése miatt történt, akkor a koronáriás szívbetegség rizikója nem nő.

 

Az Amerikai Szívgyógyászati Társaság (American Heart Association, AHA) 2004-ben nyilvánosságra hozta a nők koronáriás szívbetegségeinek megelőzésére szolgáló irányelveket. Ez a dohányzásról való leszokás, a rendszeres mozgás és az egészséges táplálkozás mellett a következő intézkedéseket javasolja a megelőzéshez:

 

Naponta legalább 30 perces közepes-intenzív testi aktivitás, például séta, nordic walking, biciklizés, tánc vagy úszás.

Rostokban gazdag, kalóriákban szegény, zsírszegény táplálkozás.

Kevés állati eredetű zsiradék, amely telített zsírsavakat tartalmaz.

Nagyobb arányban fogyasztandók az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavat tartalmazó növényi zsiradékok (olívaolaj, repceolaj), főleg olyanok, amelyekben omega-3 zsírsavak is vannak (zsíros tengeri halak, lenmag-, kender- és repceolaj).

Élelmiszerek az úgynevezett krétai diéta alapján: sok zöldség, saláta és gyümölcs, teljes őrlésű gabonából készült termékek, zsírszegény tejtermékek, hal, hüvelyesek, kevés hús, abból is szárnyas- és zsírszegény vörös hús.

 

 

Kettesben könnyebb

Az életmódváltás mindjárt könnyebben megy, ha az ember nem egyedül, hanem valaki mással együtt (barátnő, lánytestvér, munkatársnő) csinálja. A napi aktivitás objektív méréséhez jó szolgálatot tehet a lépésszámláló. Napi plusz 3000 lépés már jó kezdetnek számít, ez megfelel egy fél-háromnegyed órás sétának.

 

Léteznek olyan újabban felismert tények a koronáriás szívbetegségekről, amelyekkel nincs mindenki tisztában. Sokáig azt hittük, a női hormonok a változás kora előtt védenek ezektől a betegségektől. Ezért a klimaxon túli nőket 2004-ig gyakran kezelték hormonpótlással. Mára kiderült, hogy a hormonpótlás nemhogy nem csökkenti, hanem éppen ellenkezőleg, növeli a szívinfarktus és a szélütés kockázatát. A magas ösztradiolszint ugyan növeli a jó koleszterin szintjét is, a többi rizikófaktort azonban nem befolyásolja. Éppen ezért a HDl-koleszterin szintjének emelését tanácsos inkább rendszeres sporttal elérni.

 

A pufók has veszélyesebb, mint a vaskos comb

A szívkoszorúér-megbetegedések kialakulásában a hormonoknál jóval fontosabb szerepet játszik a test zsíreloszlása. Tudjuk, hogy a hasüregben felgyűlt zsír (férfias zsíreloszlás, almatípus), azaz ha a derék körfogata 88 cm (férfiaknál 94 cm) fölött van, növeli a szívbetegségek esélyét. Ugyanakkor a közvetlenül a bőr alatt elhelyezkedő zsírréteg ebből a szempontból nem számít. Egy amerikai vizsgálat eredményei egyértelműen igazolták az összefüggést a derékkörfogat, az anyagcsereértékek és a mozgási szokások között.

 

Kétféle zsíreloszlási típus létezik: az almatípus (balra), magas rizikóval, és a körtetípus (jobbra), normális rizikóval, ha szívkoszorúér- megbetegedésről van szó

 

Egy másik vizsgálatban a változás kora előtt álló, túlsúlyos nők étkezési szokásait kísérték figyelemmel. Ha a bevitt kalória több mint 52,9 százaléka szénhidrátból és azon belül is cukorból (szőlő-, répa- vagy gyümölcscukor) származik, akkor jelentősen megnő a vérben az LDL-koleszterint és a trigliceridek szintje. Ezenkívül vastagabbakká válnak az LDL-koleszterinrészecskék, amelyek ebben a formában különösen veszélyeztetik a szív koszorúereit.

 

A depresszió további rizikót jelent

Újabban egyre több eredmény mutat arra, hogy a túlsúly és a depresszió együttesen lépnek fel, és főként olyan embereknél, akiknek a hasi zsírszövete túl sok. A depressziósoknál nő a koronáriás szívbetegségek veszélye is, ezenkívül pedig a nem depressziósokhoz képest gyakoribb náluk a diabétesz és a magas vérnyomás is.

 

A hasi zsírban olyan testazonos, cukortartalmú fehérjék képződnek, amelyek valószínűleg részt vesznek a szívkoszorúér-megbetegedések és a depresszió kialakulásában. Ha tehát sikerül csökkenteni a hasi zsírszövetet, ezeknek az anyagoknak a szintje is csökken a vérben. A zsírszövetet leolvasztó mozgással tehát harcolhatunk a depresszió és a szívbetegségek ellen egyaránt, méghozzá eredményesen, költségkímélő módon és mellékhatások nélkül. A sport és az értelmes táplálkozás nők esetében is a legjobb módszer a koronáriás szívbetegségek megelőzésére.

 

 

Minél vastagabb a derék, annál nagyobb a kockázat

A connecticuti egyetemen 2004-ben elvégzett vizsgálat a derékkörfogatot, a laboreredményeket, a vérnyomást és a mozgási szokásokat hasonlította össze a változás korát még el nem ért, túlsúlyos nők esetében.

 

• A vizsgált nők közül 11 százalék szenvedett metabolikus szindrómában (magas vércukorszint, 88 cm fölötti derékbőség, 150 mg/dl fölötti trigliceridszint, 50 mg/l alatti HDL-koleszterinszint, magas vérnyomás).
• Minél nagyobb volt a derékbőség, annál magasabb volt a diasztolés vérnyomás és a vér trigliceridszintje.
• A 88 cm fölötti derékbőségű nők jellemzően legalább ezer lépéssel kevesebbet tettek meg egy nap, mint karcsúbb társaik.
• Minél többet mozgott egy nő, annál karcsúbb volt a dereka.
• A túl sok hasi zsírral rendelkező nőknek rosszabbak voltak az anyagcsereértékeik és nagyobb a koronáriás szívbetegségek rizikója, mint azoknak a nőknek, akiknek a zsírszövete inkább a bőr alatt helyezkedett el, holott a két csoport egyaránt túlsúlyos volt.
• Testmozgás hatására csökkent a derékkörfogat és a hasi zsír mennyisége, és ezzel együtt a testsúly is. A bőr alatti zsírréteg ezzel szemben alig reagált a mozgásra.

 

A derékkörfogatot mi magunk is megmérhetjük: a legalsó borda és a medencecsont között középen, maximális kilégzés közben. Ez a méret kiválóan alkalmas a szívkoszorúér-megbetegedés rizikójának folyamatos kontrolljára. Nőknél az értéknek 88 cm alatt kell lennie.

-dr.ki-
XIII. évfolyam 7. szám

Címkék: érszűkület, szívkoszorúér-megbetegedések

Aktuális lapszámunk:
2019. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.