Betegségek A-tól Z-ig

Miért fontos a napfény?

D-vitamin az érdeklődés középpontjában

 A kutatók és a média érdeklődésének homlokterébe rendszeresen bekerül egy- egy tápanyag, amelynek kulcsszerepet tulajdonítanak a civilizációs betegségek megelőzésében, illetve gyógyításában. Most a D-vitamin van soron. Meglepő, milyen nagy reményeket fűznek a kutatók a „ napfényvitaminhoz”.

 


 Aki nyáron elegendő napfényt raktározott el D-vitamin formájában, jól átvészeli a fényszegény évszakot

 

A D-vitaminról néhány évvel ezelőttig annyit tudtunk, hogy a csontok egészsége szempontjából nélkülözhetetlen tápanyag. E vitamin aktuális népszerűségének két oka van. A tanulmányok szerint a D-vitamin-hiányban szenvedő embereknél bizonyos betegségek gyakrabban előfordulnak. (A kórképek palettája az Alzheimer-kórtól a rákon keresztül a korai foghullásig terjed.) Azt is sikerült kimutatni, hogy a D-vitamin számára a „klasszikus” célszerveken kívül (belek, csontok, vesék) testünk szinte minden szövetében, részében léteznek kapcsolódási pontjai (D-vitamin-receptorok), amelyek több mint 200 gén működését szabályozzák. E gének közül többen befolyásolják a szklerózis multiplex, a Crohnbetegség, a lupus erythematodes, az I. típusú cukorbetegség és bizonyos rákbetegségek keletkezését.

 

D-vitamin hiányában a receptoroknak a génekhez történő kötődése gyengül, ami által megnő a betegség kialakulásának kockázata. Ez a tény magyarázza, miért kutatják olyan intenzíven a krónikus degeneratív betegségek és a D-vitamin kapcsolatát.

 

 

Napfény: nyáron ez a legfontosabb D-vitamin-forrás

A napfényben lévő UV-B sugárzás hatására a bőrben a dehidrokoleszterin nevű anyagból D-vitamin képződik. Ez a folyamat D- vitaminszükségletünk 80-90 százalékát kielégíti, az étkezéssel legfeljebb a szükséglet 10-20 százalékát teremthetjük elő. Ha kellő mennyiségű UV-B sugárzás éri bőrünket, a táplálkozási eredetű D-vitamin-bevitel teljesen feleslegessé is válhat. Sajnos ez bolygónk sok területén nem lehetséges.

 

Egy élelmiszer D-vitamin-tartalmát általában nemzetközi egységben adják meg: 25 mikrogramm (μg) D-vitamin felel meg 1000 egységnek. Nagyon kevés élelmiszerünk tartalmaz említésre érdemes mennyiségű D-vitamint. Az állati eredetű élelmiszerek közül a hal (pl. hering vagy lazac), a növényi eredetűek közül pedig az avokádó és a gombák (lásd a táblázatot). Például 100 g avokádó képes fedezni napi szükségletünket. A táplálkozással foglalkozó szakemberek szerint a felnőttszervezet napi D-vitamin-szükséglete 5 μg (200 IE), csecsemők és 65 évesnél idősebbeknél ez 10 μg (400 IE). Ezeket a mennyiségeket azonban szinte lehetetlen elfogyasztani, ezért például Angliában és az USA-ban D-vitaminnal dúsítják az élelmiszereket.

 

Az Adventist Health Study II. legújabb eredményei is alátámasztják, hogy táplálkozásunkkal nem tudunk kellő mennyiségű D-vitamint magunkhoz venni. Az egészséges D-vitaminszintű és D-vitamin-hiányban szenvedők között egyenlő mennyiségben találunk vegetáriánusokat, illetve kevés és sok húst fogyasztó személyeket. A D-vitamin-tabletták, a bőrpigmentáltság és a napozás sokkal nagyobb szerepet játszanak.

 

Javasolt az okos napozás: tavasszal és nyáron 10 és 15 óra között arcunkat, fedetlen karjainkat és lábainkat 15 percig tegyük ki napsugárzásnak, úgy, hogy a bőr ne piruljon meg. Ez elegendő a kellő D-vitamin-ellátáshoz. Október és április között azonban Közép-Európában nem elegendő a napfény a szervezet saját D-vitamin-termeléséhez. Ehhez túlságosan hegyes szögben esnek be a napsugarak a földfelszínre, ami kevés a vitamintermeléshez. A D-vitamin termelését nem csak a földrajzi elhelyezkedés, az évszak, napszak, a felhőzet határozza meg, hanem bőrtípusunk, életkorunk és a besugárzott bőrfelület nagysága is.

 

A világ lakosságának kb. a fele D-vitamin-hiányban szenved. A „D-vitamin-hiány” fogalmát ebben az összefüggésben másképp kell értelmeznünk, mint a klasszikus vitaminhiány-betegségeket, amilyen például a skorbut (C-vitamin-hiány), a beriberi (B1-vitamin-hiány) vagy a pellagra (B3-vitamin-hiány). A D-vitamin hiányát a kutatók úgy definiálják, mint hosszabb távon nem elégséges D-vitamin-ellátást vagy rossz D-vitamin-státuszt, ami kedvez a krónikus betegségeknek.

 

A D-vitamin-ellátás mértékegységeként a vér 25 (OH)-vitamin-tartalmát (25-hidroxi-D-vitamin) határozzuk meg. Ez az anyag a D-vitamin elraktározható formája. A szinteket jelenleg a következők szerint osztályozzák:

 

• kielégítő: > 30 ng/ml (>75 nmol/l),

• valószínűleg kielégítő: 12-20 ng/ml (>50 nmol/l),

• elégtelen: 12-20 ng/ml (30-50 nmol/l),

• hiányállapot: 5-12 ng/ml (12-30 nmol/l),

• súlyos hiányállapot: 5-12 ng/ml (

 

A középeurópai ember szervezetének 25 (OH)-D-vitamin-tartalma évszakonként erőteljes ingadozást mutat. Nyáron kétszer magasabb, mint télen. A D-vitamin-szintek megadásánál tehát semmi értelme abszolút értékeket meghatározni. Sok szakértő a 20 ng/ml-nél alacsonyabb értéket tekinti D-vitamin-hiánynak. Azt egyelőre senki nem tudja, milyen tartomány tekinthető optimálisnak, feltételezhetően 30 ng/ml körül van.  Az egészséges közép-európai ember, aki a meleg évszakban kellő mennyiségű napsugárzást kap, a tudományos irodalom szerint nem szorul folyamatos D-vitamin-pótlásra.

 

A D-vitamin-kapszulák szedése főleg túlsúlyos, idős személyeknek ajánlható

Az egész világon megfigyelhető elhízás (adipositas) szintén súlyosbítja a lakosság D-vitaminhiányát.

A túlsúlyos személyekben, a nagyobb testfelszín ellenére, alacsonyabb a vérben mérhető D-vitamin-szint, mint a karcsú emberekben. Az elhízott emberekben a D-vitamin a zsír- és izomszövetben elraktározódik, és nehezen mobilizálható. Túlsúly esetén a szervezet D-vitamin-szükséglete a normális két-háromszorosára nő.

 

Az idősebb embereknél a bőr D-vitamint termelő képessége jelentősen csökken: kb. harmad annyi vitamint képes előállítani, mint egy 20 éves ember bőre. Éppen ezért az idősotthonokban vagy egészségügyi intézményekben ápolt idős embereknél, akik ritkán jutnak ki a szabad levegőre, ajánlható naponta 25 μg (= 1000 IE) D-vitamin szedése étrendi kiegészítő formájában. Súlyos hiány esetén, az orvossal történő egyeztetés alapján, nagyobb dózis is adható.

 

Elméletileg lehetséges a D-vitamin túladagolása (pl. napi 50 000 IE felett). Az életen át egészségügyikockázat nélkül adható dózis felső határa az EU Scientific Committee of Food (SCF) szerint felnőtteknek naponta 50 μg (2000 IE).

- dr. ki.-
XVII. évfolyam 3. szám

Címkék: D-vitamin, napfény

Aktuális lapszámunk:
2019. július

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.