Betegségek A-tól Z-ig

Miért horkolunk?

Hazánk lakosságának mintegy 30%-a kevésbé, 20-25%-a közepesen, 10-15%-a erősen és 5%-a igen erősen horkol. A horkolás arra utal, hogy a felső légutak valamely szűkületéből eredő levegőventiláció és az azt követő lágyrészek részben mozgáskoordinációs, részben a görcsös állapota valósul meg.


A szűkület kezdődhet az orrüreg, az orrjáratok beszűkülésével. Ez lehet valamely veleszületett rendellenesség, például orrsövényferdülés vagy bármely egyéb torzulás, lehet fiatalkori orrmandula-megnagyobbodás, lehet felső légúti betegségek következményéből származó orrnyálkahártya- duzzadás, gyulladás. Kialakulhat a szűkület valamely baleset következtében is. A szűkület kialakulhat a lágy szájpad kötőszöveti gyöngeségéből, a garat és gége bármely okból eredő beszűküléséből, de okozhatja a gondot a krónikusan nagy mandula is. Nem kizárt az idegen test lehetősége sem, de kiemelt helyet foglal el az elhízás, a késő esti túl sok és könnyen emészthető szénhidrátok fogyasztása is.

 

Mindezek az állapotok a kor előrehaladtával egyre jobban elfajulhatnak, s időskorra szinte nem is lehet alvásról beszélni.

 

Maga a horkolás nemcsak a közvetlen környezetet károsító állapot, hanem a horkolónak közvetlen vagy közvetett átmeneti és tartós egészségromlást eredményez. A károsítás részben az egész szervezet valamennyi sejtjére kiterjedő állapotromlást jelent, de célzottan jelenti az idegrendszer, a szív- és érrendszer, a légzőszervi rendszerek átmeneti és tartós állapotromlását.

 

A felső légutak, a garat és a gége görcsös szűkülete miatt a légzés mechanikus része megtörténik, de maga a légvétel, a levegőbeáramlás kimarad. Látszólag emelkedik a has és mellkas, de nincs be- és kilégzés. A horkoló nem tud koncentrálni, nappal is állandóan lecsukódik a szeme, ebéd után, tv-nézés közben, moziban, színházban, vendégségben, vonaton elalszik.

 

A hipoxiás állapot miatt elsavasodik, megzavarodik az egész anyagcsere, és jön a horkolási elhízás, ami aztán ok-okozati következményképpen a toroktájék, a toka elzsírosodásának következtében még jobban bénítja az említett mikroterületet. Az alvásdiagnosztikai gépi elemzések pontosítják, hogy egy-egy ilyen horkolásos alvás alatt sokszor percenként történhet az egész szervezetet károsító élettani zavar. Például csökken az oxigénszaturáció, akár 80-85% körüli értékre is, a normális 92-95% helyett. Ez azt jelenti, hogy a szervezet, elsősorban az agy, a szem, a szív és a vese nem kap elegendő oxigént, de oxigénhiányos lesz a szervezet valamennyi sejtje is. Ennek egyenes következménye, hogy lényesen kevesebb ATP (energia) keletkezik sejtszinten, mint amennyi az élettani szükséglet. Ez okozza a reggeli fáradt, törődött ébredést, a szaladó pulzust, az emelkedő vagy ingadozó vérnyomást, a vegetatív idegrendszer tartós szimpatikotóniás túlsúlyát, ami elsősorban a szisztolés vérnyomás emelkedésével jár.

 

Éjjel kialakul a motorikus kényszermozgások sokasága, csapkodás a kezekkel, hánykolódás, az arcon látszik a légvételhiány okozta szenvedés, a nyál ki-kicsordul.

 

Kialakulhat horkolás a gyomorsav-túltermelésből eredő reflux okozta garat-gége felmaródás következtében is.

 

Ez a sok ok-okozati, állapot, amennyiben nem kezelik idejében, kellő komolysággal, kellő alapossággal, a számtalan ok célzott feltárásával, igen komoly következményekkel jár! Folyamatosan pusztulnak az agy sejtjei, ennek következménye az átmeneti, később tartós elbutulás, s ennek valamennyi következménye.

 

Statisztikai tények bizonyítják, hogy a gépkocsivezetők közül a horkolók sokkal több balesetet okoznak, mint a nem horkolók.

 

A horkolók életkilátásai romlanak minőségben, illetve jelentősen rövidül az élethossz, mert a vérnyomás emelkedése miatt az agyi katasztrófa, a szívinfarktus veszélye is fennáll.

 

Házastársaknál az ébren lévő állandó cöcögése és a horkoló lökdösése nem sok eredményt hoz. Hasonlóan eredménytelen, ha a horkoló bokájára, lábujjaira madzagot kötnek, és azt rángatják. Korábban az igen nagy horkolóknál gégemetszést és kanülbeültetést alkalmaztak. Ismerjük a hát közepére erősített nagyméretű bog, görcs stb. kötését, ez megakadályozza, hogy a horkoló háton feküdjön.

 

Van, amikor az alsó állkapocs hátracsúszik, a nyelvvel együtt, és ez zárja el a légutat. Ennek orvoslására állkapocs-korrekciós betétet alkalmaznak. A felső légutak szűkületeinek megoldása részben sebészeti, részben immunológiai, részben természetgyógyászati módszerek sokaságával jobbítható.

 

A lágy szájpad műtéti korrekciója nem hozta meg a várt eredményt, mert a fennálló kötőszöveti gyöngeség az idő múltával visszarendeződik és a kór újra fennáll.

 

Nem hoztak megoldást a különféle spray-k, fizioterápiás módszerek, kötőszöveti gyöngeség elleni erősítő módszerek sem.

 

A kutatások jelen szakaszában az a megoldás látszik a legjobbnak, amikor a horkolónak, az alvásdiagnosztikai alapelemzés élettani és kórtani adatainak figyelembevételével, személyre szólóan állapítják meg a gépi korrekciós módszert. Hazánkban sajnos csak mintegy 40-50 alvásdiagnosztikai ágy áll rendelkezésre.

 

A horkolás tehát olyan népbetegség, amelynek oki elemzése szakorvosi feladat, elvégzése mind személyes érintettség, mind pedig népgazdasági szempontból igen fontos.

 

Addig cselekedjünk, amíg erre még mód van.

Béky László
XIV. évfolyam 11. szám

Címkék: alvászavar, horkolás

Aktuális lapszámunk:
2019. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.