• Vissza

Mikor robban az időzített bomba?

A higany sejt- és idegméreg, amely 24 órában bombázza immunrendszerünket és savasítja amúgy is "elmérgesedett" szervezetünket

Az allergiákban, autoimmun-betegségekben szenvedők száma egyre nagyobb mértékben nő. A szervezet "feje tetejére állított" védekező rendszere - a mindennapok mérgező hatására - saját maga ellen folytat háborút, mivel már nem tud különbséget tenni ellenség és barát között.

A marburgi természettudományi intézetben 1994-ben 300 beteg bevonásával végzett kísérletek alapján megállapították, hogy az allergia és az amalgámtömések között egyértelmű összefüggés van. A nem szakszerűen elvégzett amalgámeltávolítás legtöbbször a panaszok fokozódásához vezetett, míg a szakszerűen, szakaszokban történő eltávolítás és az azt követő nehézfém-kivezetés határozott javulást eredményezett.

Az amalgám a környezet számára veszélyes hulladékként van nyilvántartva. Világszerte óvintézkedéseket tesznek, hogy az amalgámtömésekből származó higany ne kerüljön a vizeinkbe és a levegőbe. Érthetetlen, miért éppen a szájban van olyan biztos helyen, és miért éppen ott ne okozna kárt? Az amalgámtömésekből sokkal több higany rakódik le a szervezetbe, mint azt általában feltételezik. Dr. Daunderer müncheni toxikológus vizsgálatai szerint (nyálteszt alapján) az amalgámtöméssel rendelkezők nyálában a higany mennyisége a WHO ivóvíz-határértékének több ezerszeresét is meghaladhatja.

- A krónikus mérgezések következményeként tapasztalható károsodások megdöbbentőek. Lehetségesnek tartjuk, hogy csak Németországban évente ezrek halnak meg szívelégtelenségben és agyvérzésben amalgámmérgezés következtében. A legelkeserítőbb, hogy az amalgám káros hatásai miatt a társadalom legérzékenyebb tagjai, a kisgyermekek szenvednek a legjobban – mondta a müncheni toxikológus.

Drosch professzor állítása szerint az a mennyiség, ami felnőtteknél esetleg "veszélytelen", csecsemőknél masszív higanymérgezéseket okozhat. A mai környezetszennyezés mellett egyetlen amalgámtömés elég ahhoz, hogy a gyermekeknél asztmát vagy neurodermatitiszt váltson ki. A gyermekek allergiáit, különösképpen a neurodermatitiszt legtöbbször az anya szervezetéből (amalgámtöméseiből) származó nehézfémek, elsősorban a higany okozza. Sajnos a higany könnyen áthatol a méhlepényen, így az anya a terhesség és a szoptatás alatt higanytartalékának kb. 60%-át adja át elsőszülött gyermekének. A neurodermatitisz első kitörése az első himlő- vagy tetanuszoltás után következik be,mivel az oltás gyengíti az immunrendszert és újabb higanyt visz be a szervezetbe.

A felnőtteknél bizonyított, hogy a higany az amalgámtömésekből rágás (abrázió) és az amalgámtömések korróziója következtében az emésztőrendszerbe jut. A Max Plank Intézet igazgatója, Alfred Stock kémiaprofesszor kísérletei igazolták, hogy a higany kioldódik az amalgámtömésekből és a szervezet számára felvehetővé válik. Különösen kedvezőtlen a nagy rágófelületekre kiterjedő amalgámtömés, mivel a nagyobb felületről az anyag könnyebben lekopik. A káros hatást növeli a fogcsikorgatás és az agresszív (fluoros) fogpaszta is. A higanykiválás következtében károsodik a bélflóra és a bélhez tartozó immunrendszer, növekszik a bakteriális fertőzésre és az allergiákra való hajlam. A candida és egyéb gombás fertőzések jellemzően a nehézfémmérgezésből származnak. A gomba megköti a nehézfémet.

Ugyanakkor a belélegzett mérgező anyagok gyakran ezerszer erősebben hatnak, mint a lenyeltek vagy a bőrön keresztül felvettek, mivel a tüdőn át egyenesen a vérbe, illetve a szaglóidegeken keresztül az agyba kerülnek. A szervezet a belégzéssel felvett higany 82%-át az idegrendszerben raktározza. A higany szobahőmérsékleten elpárolog, és a higanygőz szagtalan, színtelen, íztelen idegméreg. Ezért a legveszélyeztetettebbek a fogorvosok, akiknek az agyalapi mirigyében ezerszer nagyobb higanykoncentrációt is találtak, mint a lakosság egyéb csoportjáéban.

A higany lerakódik a szerveinkben: a májban, a lépben, a vesében, az agyban, a csontokban stb. Káros hatását alattomosan, hosszú évtizedek során fejti ki. A vesék csak egy kis százalékot képesek kiválasztani. A szervezet viszont éveken, évtizedeken át kapja a higanyt, bár kis adagokban, de rendszeresen és kitartóan. Sajnos még hiányzik az a tudományos tapasztalat,mely képet nyújtana e méreg mindennapi káros hatásairól.

Ez az oka annak, hogy sokáig nem vették elég komolyan az amalgám tömések mérgező voltát. A higanyallergiát hamarabb elismerték, és a klasszikus allergiák közé sorolták. Ez a tünet azonban ritkább.

Az amalgám a szervezetben olyan, mint egy időzített bomba: észrevétlenül, hosszú ideig ketyeg. Rövid távon nem okoz specifikus tüneteket, hosszú távon a szervezet szabályozórendszereinek blokádja által befolyásolja az életműködéseket. Ez függ a szervezet nehézfém- telítettségi fokától és attól, hogy hány és milyen régi amalgámtömés van a szájban. Csakhogy több mint 150 éve az amalgámot a lyukas fogak tömésére használják - ennek eredményeként a lakosság 80-90%-a amalgámtömést hordoz a szájában. Ráadásul a mai modern világ emberét ez fokozottan érinti, mivel a higany felszabadulása az amalgámtömésekből a számítógép képernyője előtt dolgozó, az ionizáló sugaraknak hosszan kitett szervezetben fokozott.

A homeosztázis (a belső környezet) állandóságában nagy szerepe van a sav-bázis egyensúlynak. A higany sejt- és idegméreg, amely 24 órában bombázza immunrendszerünket és savasítja amúgy is "elmérgesedett" szervezetünket. Többek között ezeket a fogtömésekből származó savakat is nap mint nap közömbösítenünk kell. Így lassan, de biztosan fogynak ásványianyag-raktáraink, és ha jön a következő tünet, a csontritkulás, a köszvény, a reuma, akkor már mozgásunk is korlátozódik.

Professzor Stock szerint az orvosoknak erre komolyan oda kellene figyelniük. Valószínűleg egyszer majd megállapítják, hogy az amalgám fogtömések meggondolatlan bevezetése a fogászatba az emberiség elleni komoly vétség volt.

1990. január 1. óta minden fogorvosnak az amalgámot környezetszennyező anyagként kell(ene) kezelnie. A szájban minden fém veszélyes! Nem elég őket onnan eltávolítani, ki is kell vezetni a szervezetből!

Az amalgámmérgezés tünetei:

Dr. Rippel Emília
XI. évfolyam 5. szám

Címkék: amalgám, higany

Válogatás cikkeink közül:

• Tallózás a növénygyógyászat világából - 2006. május
• Valami más... - 2004. október
• Akik elfelejtettek felnőni
• Zónaterápia 2.
• Kis kommunikáció - Hidak

Válogatás cikkeink közül:

• Az arc személyiségünk ujjlenyomata?
• Visszértágulat, visszérgyulladás
• Sajtótájékoztatók - 2007. szeptember
• Téli depresszió
• Állati eredetű homeopátiás szerek - Apis Mellifera (A. Mellifica) – A mézelő méh

• Egészségnaptár

• Eseménynaptár

• Holdnaptár

• Vetési naptár

• Kínai horoszkóp

Aktuális lapszámunk:
2018. november