Betegségek A-tól Z-ig

Mit egyen a kismama?

Terhességgondozás és természetgyógyászat 2. rész

Az áldott állapot leginkább a gyomor-béltraktus problémái miatt válhat "áldatlanná", így elengedhetetlenül szükséges hatványozottan figyelni a táplálkozásra a kismama jó közérzetének megőrzése, betegségeinek megelőzése, illetve a baba optimális fejlődése érdekében.


Általánosságban leszögezhető, hogy a terhesség alatt némely anyagból, vitaminból jelentősen megnő a szükséglet, így ezek felvételét a megfelelően elkészített és válogatott tápanyagokból kell biztosítani. (A napi kalóriaigény kb. 250 kcal-val nő meg.) A terhes nő ideálisnak mondható étrendjében a következőknek kell szerepelnie: gabonák, teljes kiőrlésű lisztből vagy tönkölybúzalisztből készült kenyér, dió, magok, hüvelyesek, gyümölcs, nyers, enyhén párolt vagy megsütött zöldségek, lehetőleg barna vagy vadrizs, hal, tenger gyümölcsei, tejtermékek (kefir, joghurt, sovány sajt, főleg juhtermékek), tojás, gomba és kevés fehér hús.

 

Általában elmondható, hogy a legkülönfélébb anyagcsere- és egyéb működési problémák elkerüléséhez nagyon fontos, hogy a terhesség alatt a kismama ne hízzon 11-13,5 kilónál többet (a 4,5-5 kg-nál kevesebb súlygyarapodás a magzat fejlődése szempontjából bizonyosan veszélyes!).

 

Azok a tápanyagok, amelyeknek a fogyasztását különösképpen kell felügyelniük, a következők: a fehérjék, a zsírsavak, a só, a vitaminok és a nyomelemek.

 

Fehérjék

Ezek alkotják a mama és a baba testének építőköveit, ezek a hormonok, enzimek és antitestek alapvegyületei. A csecsemő szellemi és testi képességei gyakorlatilag a megfelelő fehérje beviteltől függenek. Magának a méhnek az optimális fejlődéséhez is ezekhez az anyagokra van szüksége, hiszen a terhesség ideje alatt térfogata a harmincszorosára nő! Tisztában kell lennünk azzal, hogy a növényi fehérjék könnyebben emészthetőek, mint az állati fehérjék, amellett kevesebb méreganyagot is tartalmaznak. Ezen kívül biztosítják a szükséges ballasztanyag-mennyiséget és a kiegyensúlyozott bélflórát is, amelyek az ilyenkor nehezített bélműködést befolyásolják előnyösen.

 

 

Zsírsavak

A szervezetnek többféle zsírsavra van szüksége: kevésbé a telített, inkább az egyszer, még inkább a többször telítetlen zsírsavakra, mivel ez utóbbiakat az emberi szervezet nem képes előállítani.

 

Ez utóbbi, ún. esszenciális zsírsavak viszont nélkülözhetetlenek az embrió normális idegrendszeri és immunrendszeri fejlődéséhez, valamint a mellékvese és nemi hormonok képzéséhez, de a normális bélflóra kialakításához is. Ezeknek a zsírsavaknak a felvételét a hidegen sajtolt napraforgó-, len-, repce- vagy leginkább olívaolajból, valamint a tengeri halak olajából fedezhetjük.

 

Szénhidrátok

Az elhízás legfőbb okozói, ezért csak mérsékelt fogyasztásuk javasolt. Leginkább a teljes kiőrlésű gabonából, tönkölybúzalisztből készült kenyérféleségek, tészták javasolhatók, valamint olyan könnyen emészthető források, mint a barna rizs, a hajdina, a köles és minél kevesebb burgonya.

 

Általánosságban egy nagyon változatos, délelőtt gyümölcsökben, délután zöldségekben bővelkedő kosztra van szükség, amelyben minél kevesebb állati fehérje szerepel. (A túlzott A-vitamin-bevitel például kifejezetten árthat a magzatnak, így a máj fogyasztásával nagyon kell vigyázni!) Helyes, ha a kismama a megérzéseire hagyatkozik, és a több táplálékot inkább a terhesség utolsó két hónapjában veszi magához, ugyanis ekkor fejlődik rohamléptekben a magzat idegrendszere és általában szervei.

 

A vitaminok közül a bőséges E- és C-vitamin-bevitel a fontos, amelyek a friss gyümölcsökben és zöldségekben találhatóak, de a tablettás kiegészítés nem árt (C-vitaminból napi 100 mg, E-vitaminból napi 200 egység).

 

Az idegrendszeri panaszok között gyakoriak a nyugtalanság, az álmatlanság, a hangulat-ingadozások, a vádligörcsök. Ezek általában nyomelemhiányra utalnak, elsősorban a cink, a kalcium és a magnézium hiányozhat. Ez utóbbiból igen nagy a kismamák szükséglete, így a tablettával vagy a Mg-dús ásványvízzel nem szabad spórolni. A lábikragörcsök elsődleges oka általában a magnéziumhiány, míg a "nyugtalan lábak" esetén a cinkhiány is járulhat ehhez. A magnézium a zöld levelekben (kínai kel, mangold, spenót, sóska) és a mandulában, míg a cink a sörélesztőben, gabonafélékben, magokban és a halakban fordul elő a legnagyobb mennyiségben. A homeopátiás segítségek közül a lábikragörcsöknél elsősorban a Cuprummet allicum és sulfuricum, a nyugtalan lábak esetén pedig a Zincummet allicum és sulfuricum siethet segítségünkre.

 

A csontfejlődéshez szükséges kalcium a hús- és halfélékben, tojásban, tejtermékekben (a könnyen emészthetőség szempontjából elsősorban juhsajt, -túró, -kefir!), hüvelyesekben, céklában találhatók. Lehetőség szerint kerülni kell a "nagy kalciumrablókat", mint például az alkoholos italok és a fekete kávé. A magzat csontfejlődésének elősegítésére, a kismama fogromlásának megakadályozására rendszeresen adhatunk alkattól, tünetektől függően Calcium carbonicumot, phosphoricumot vagy fluoratumot. A Calcium carbonicum ezenkívül jó hatású különböző anyagcserezavarok és félelmek megelőzésére, gyógyítására, a Calcium phosphoricum a fáradtság, az emocionális stressz és a vérszegénység kezelésére alkalmas, míg a Calcium fluoratum az egészségi állapot miatti aggódást, az ízületi gyulladásokat, a vénás panaszokat hivatott enyhíteni, de erősíti a gyenge, szokványos ficamot előidéző szalagrendszert is.

 

Helyes, ha a kismama a megérzéseire hagyatkozk és a több táplálékot inkább a terhesség utolsó két hónapjában veszi magához

 

A másik, csaknem mindig pótlást igénylő elem a vas, mivel a terhesség alatt a vörös-vértestszám kb. 25%-kal nő, és ezért a vasszükséglet a normális napi 4-500 mg-ról 6-700 mg-ra emelkedik. Ezt a normál táplálkozásból nehéz kielégíteni, így általában ferrum-glukonát vagy -szulfát formájában kell a kismama szervezetébe bevinni. (Nagyobb adagok székrekedést okoznak!) Az állati eredetű - elsősorban hús, máj - vas jobban szívódik fel, mint a növényi (szójaliszt, bab, barackfélék) által szolgáltatott (l0-30%, az 1-10%-kal szemben). A vas felhasználását és a vérképzést rendkívül erőteljesen tudjuk segíteni homeopátiás vaskészítmények, így Ferrum metallicum, phosphoricum vagy sulphuricum adásával. Ráadásul ezeknek a szereknek sok, a terhességgel kapcsolatos egyéb problémára is van hatásuk (vénás panaszok, hányinger, székrekedés, hasi görcsök stb.).

 

A vassal sokszor együtt adandó a folsav, napi 0,8-1 mg adagban. Léteznek a kettőt kombináló tabletták is. A folsavhiány fokozza nem csak a vérszegénység, hanem a nyitott gerinccel születés veszélyét is. Ez a fontos vitaminszerű vegyület leginkább friss leveles zöldségekben, gyümölcsökben, májban, élesztőben fordul elő, de a bélbaktériumok is termelik. Ezért különösen fontos a terhesség alatt a normális bélflóra megőrzése, illetve helyreállítása.

 

Víz visszatartás, ödémák

Az általános pangásra való hajlam miatt igen gyakori az alsó végtag vizenyőinek megjelenése a terhesség ideje alatt. A vénás megbetegedéseknél elmondott tornákkal, masszázsokkal, medveszőlő- és csalántea kúraszerű ivásával ezeket lényegesen lehet csökkenteni. Vizelethajtókra csak a legritkább esetben van szükség, ilyenkor viszont mindig gondolnunk kell a kálium pótlásra (ugyanúgy, mint az erre a célra ajánlott rizskúrák esetében is).

 

Melyek azok az ételek, amelyek a vizenyő elmulasztásában szerepet játszanak? Az ananász vagy annak leve igen gyorsan szabaddá teszi a víz útjait, bár többeknél gyomorégést okoz. Ezt rizstej fogyasztásával védhetjük ki. Jó hatású a héjával együtt fogyasztott, petrezselyemmel és metélőhagymával ízesített burgonya, a spárga, a savanyú uborka, a savanyú káposzta leve (+rengeteg C-vitamin!), a fűszerek közül pedig a lestyán. Minimálisra kell szorítani a só fogyasztását, s azt is lehetőleg jódozott, tengeri vagy Himalája-só formájában helyes használni.

 

Mivel a vizenyők kialakulása a kínai orvoslásban elsősorban a vese funkiókörével függ össze, ezt pedig a stressz, a félelem és a fizikai kimerülés károsítja, így a terhes szituációk kerülése, a családtagok segítése, néhány napos pihenés sokszor megoldja a helyzetet. Emellett természetesen a háttérben esetleg megbúvó szív-, máj- vagy vesebetegséget is kezelni kell, s ebben is sokoldalú segítséget tud nyújtani úgy a fitoterápia, mint a homeopátia vagy egyéb természetes gyógymódok.

 

 

Terhességi hányás, hányinger

Főként az első hónapokban a hányinger szinte velejárója a terhességnek, ami a szervezet anyagcseréjének megváltozásával és a pszichés állapottal függ össze. Egy-egy korty hideg víz vagy szénsavmentes ásványvíz gyakori ivásával ez sokszor megszüntethető. Emellett sokat segíthet az akupunktúra, az akupresszúra, a homeopátia is (Asarea europea, Anacardium, Cimicifuga, Cyclamen, Ipeca, Kreosotum, Nux Vomica, sepiia, Tabacum stb.).

 

A terhességi hányás - a hyperemesis gravidarum - akár súlyos méreteket is ölthet, ezért ilyen esetekben a csillapítás mellett feltétlenül gondoskodnunk kell a megfelelő ion- és folyadékpótlásról, ami akár kórházi kezelést is szükségessé tehet. A legtöbb esetben azonban a fenti eljárások - a szilárd táplálék 24 órás megvonása mellett - érdemben segíthetnek.

 

Székrekedés

Sok kismama életét keseríti meg a toxinok felszaporodása a vastagbélben, amely általános rossz közérzethez, puffadáshoz vezet. Mindenekelőtt a legfontosabb, hogy sokat igyunk: délelőtt inkább gyümölcsleveket, gyümölcsöket, délután inkább zöldségleveket, leveseket. Este kiváló hatású a zsályából és zsurlóból 1-1 arányban összekevert tea ivása. Ezt két hétig minden nap ihatjuk, majd egy hét szünet után - szükség esetén - ismét két hétig. Másik jótékony hatású teakeveréket készíthetünk gyermekláncfűgyökérből és tejoltó galajfűből. Ugyancsak kiváló hatású - és tápanyagtartalmú - a következő elegy: egy pohár natúr joghurtba 2-3 szem aszalt szilvát és 1 kávéskanál lenmagot teszünk és ezt esténként elfogyasztjuk.

 

Fontos a ballasztanyagok fogyasztása, naponta legalább egyszer zöldsaláta. Lehetőség szerint kerülni kell a fokhagyma, a hagyma, a póréhagyma, a fekete tea, a kávé használatát.

 

A fenti étrendbéli változásokkal, valamint speciális medencetornákkal, langyos, tölgyfakéregből készült fürdőkkel, körömvirág kenőccsel és sok homeopátiás készítménnyel hozhatunk enyhülést a szintén nagyon gyakori aranyeres panaszok esetében is.

 

Preeklampszia és eklampszia

A 20. terhességi hét és a szülést követő első hét között kialakuló magas vérnyomást és a velejáró fehérje vizelést vagy vizenyőt nevezik preeklampsziának, amelyet ugyanebben az időszakban követhet a valódi, kómával vagy görcsrohamokkal járó eklampszia. Az ok "természetesen" nem ismert, de a terhesek 5%-ánál a preeklampszia megjelenik - főként első szülő nőknél és már korábban magas vérnyomással vagy vesebetegséggel küszködőknél. A legnagyobb veszély ilyenkor a méhlepény idő előtti leválása.

 

Az ananász, vagy annak leve igen gyorsan szabaddá teszi a víz útjait, ezért a vizenyő elmulasztásában szerepet játszanak

 

A hagyományos infúziós, magnézium szulfátos kezelés mellett vagy helyett ilyenkor biztosan sokat segít a mágnesmező-terápia, az akupunktúra és a homeopátia kombinációja. A legfontosabb szerek a Belladonna, a Chamomilla, a Cicuta, a Cuprum metallicum, a Hydrargirum, az Ignatia, a Natrium muriaticum és a Solidago. A már kialakulóban lévő eklampsziánál is sok segítséget adhatnak a fenti módszerek. A homeopátiás szerek közül ilyenkor a Belladonna, a Cuprum, a Hydrophobium, a Hyosciamus, a Stramonium, a Strtychninum, a Veratrum viride jön szóba.

 

 

A húgyutak panaszai

A hormonális változások miatt nemcsak a vénák, hanem a vizeletkiválasztás útjai is kitágulnak, s hajlamosak lesznek a pangásra, következésképp a fertőződésre. Ezért nagyon fontos a higiénés szabályok fokozott betartása, amelyek a következők:

 

- naponta alsónemű váltás, ha lehet, selyemből készült bugyi viselése, mivel az baktériumölő hatással rendelkezik,

 

- nem szabad illatosított szappanokat és tusfürdőket használni, helyettük lúgos kémhatásúakat kell beszereznünk, a baktériumok feljutásának megakadályozása céljából célszerű a gyakoribb vizelés, nemi aktus után pedig feltétlenül szükséges,

 

- az étrendből a lehető leginkább vonjuk ki az édességeket, mert az a kórokozó baktériumok és a Candida-gombák életét édesíti meg,

 

- igyunk sok folyadékot, főleg a húgyutak nyugtatására szolgáló medveszőlő-, aranyvessző-, kamilla- vagy nyírfalevél teát,

 

- meleg ülőfürdők holt-tengeri sóval, valamint 4-5 csepp bergamott-, rózsa-levendula- és cickafarkolajjal. Amennyiben homeopátiás szereket szed a kismama, az illóolajokat mellőzze.

 

- meglévő vizelési panaszok esetén nagyon hatásos az akupunktúra és a homeopátia (Aconitum, Cantharis, Mercurius corrosivus, a Nux vomica, a Staphysagria, vagy akár a Colibacillum nozóda) is.

 

Hüvelygombásodás

Ezzel a kellemetlenséggel - amely égő fájdalommal, viszketéssel, kivörösödéssel, fehéres szürke váladékozással jár - sajnos egyre több kismamának kell szembenéznie.

 

A legfőbb kórokok a korábbi antibiotikus kezelések, vagy a cukorban gazdag étrend következtében tönkrement bélflóra, a stressz, a vérszegénység. Mivel a terhesség idején a hüvelyflóra amúgy is megváltozik, a magzat megfertőződésének megelőzése érdekében a szülés előtt feltétlenül szükséges a gombásodás megszüntetése. A szintetikus gombaölő szerek szinte soha nem vezetnek eredményre, mert legfeljebb "elaltatják" a spórákat, míg a szájon át szedett készítmények májtoxikusak is.

 

A teendők a következők:

 

- lehetőség szerint a stresszt kerülni, amiben a közeli hozzátartozók, barátok segítségét kell igényelni,

 

- az étrendből száműzni kell az édességeket, fehér lisztből készült kalácsot, péksüteményt, kenyeret, és ballasztanyagban gazdag étrendre átállni. Az édességigényt kevés aszalt gyümölcs vagy méz elégítheti ki.

 

- a szoros nadrág, harisnyanadrág, általában a szintetikus fehérnemű kerülése, otthon pedig minél többször alsónemű nélkül lenni,

 

- a gáttájékot folyó hideg vízzel, kendő, szivacs nélkül nem parfümös szappannal mosni, és intimspray-t nem használni,

 

- ha uszodába megy a kismama, használjon olívaolajba áztatott hüvelytampont, amely nem engedi be a spórákat,

 

- a Candida utálja a teafaolajat, így az intim betétre vagy tamponra csepegtetett néhány csepp teaolaj gyorsan csökkenti a panaszokat. A gombák azonban nagyon makacsok, így a "teázást" a panaszok megszűnése után is folytatni kell!

 

- a homeopátia is jelentősen hozzájárulhat a gyógyuláshoz. A gondosan megválasztott alkati szer (Calcium carbonicum, Sepia, Sulfur) mellett a Carbo vegetabilis, a Kreosotum, a Lycopodium, a Nux vomica, a Medorrhinum, a Mercurius solubilis, vagy éppen a gombából készített homeopátiás készítmény, a Monilia albicans segíthet.

 

Ebből a nagyon vázlatos áttekintésből is kiderül talán, hogy a természetesnek mondott gyógymódok - amelyeket én funkció harmonizáló terápiáknak szeretek nevezni - az életmódváltásra szolgáló tanácsokkal és sokoldalú egyéb segítséggel rendkívüli mértékben képesek megkönnyíteni a kismamák sorsát, javítani életminőségüket és egészségesebbé tenni saját magukat, valamint felhőtlen örömet találni a jövő reménységének érkezésében.

Dr. Simoncsics Péter
XII. évfolyam 2. szám

Címkék: kismama, táplálkozás, terhesség

Aktuális lapszámunk:
2017. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.