Betegségek A-tól Z-ig

Mit ehet a kisbaba?

Allergiamegelőzés

Az utóbbi évtizedekben az allergia mind gyakoribbá vált, manapság a gyerekek 30 százaléka szenved ilyen jellegű megbetegedésben. Ha az érintett csecsemő vagy kisgyerek, a családra különösen nagy teher nehezedik. A korábbi felfogással ellentétben ma már nem tanácsolják a mamának, hogy a terhesség és a szoptatás időszaka alatt kerülje az erősen allergizáló hatású élelmiszereket – ma már sokkal inkább a tolerancia kifejlesztéséről van szó.


Csecsemőkorban az allergia elsősorban a gyomor-bél traktusban jelentkezik, hányás, puffadás, hasfájás és hasmenés, illetve a bőrön neurodermatitisz formájában, de a légutak is érintettek lehetnek. Egyéves korban a tehéntejre adott reakciók állnak a lista élén, mivel ez az az élelmiszer, amellyel a kisbabák a leginkább kapcsolatba kerülnek. 

 

Az allergia kifejlődését örökletes tényezők és környezeti hatások befolyásolják. Bonyolult kölcsönhatásuk minden részletét máig nem derítette fel a tudomány. A magyarázatok mindig a tudomány aktuális állását tükrözik vissza, és ennek megfelelően mindig hozzá kell igazítani azokat az új felfedezésekhez. 

 

Annyi világos, hogy ha minél több családtag (szülők, testvérek) allergiás, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az újszülött is előbb-utóbb allergiássá válik. Azoknál a gyerekeknél, ahol mindkét szülő érintett, az allergiarizikó 50-60 százalékos. Ha mindkét szülőnél ugyanolyan típusú allergia áll fenn, a kockázat 60-80 százalékra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy ezek a gyerekek ötszörte nagyobb veszélyben forognak, mint a normál populáció. Ha valaki tehát szénanáthás, allergiás asztmája van, ekcémás vagy táplálékallergiában szenved, megelőző intézkedéseket kell tennie, ha meg akarja akadályozni, hogy az utóda is allergiás legyen. Ezeket az intézkedéseket már a terhesség alatt el kell kezdeni. 

 

 

A terhesség alatt legyen a koszt tápanyagokban gazdag, ne diétázzunk

A kismama semmiképpen se diétázzon, ehelyett táplálkozzon változatosan, és egyen tápanyagokban gazdag ételeket, ahogyan ezt minden várandós anyának javasolják. Ha elhagyja az erősen allergizáló ennivalókat, mint amilyen a tehéntej vagy a búza, azzal nem védi meg a születendő gyereket az allergiá­tól. Alapvető élelmiszerek folyamatos mellőzése csak megnehezíti az anyuka mindennapjait, és alapvető tápanyagoktól fosztja meg őt és a magzatot is. Csak azokról az ennivalókról kell lemondania, amelyekre ő maga rosszul reagál vagy allergiás. Ilyenkor szakember segítségével tanácsos étrendet összeállítani, hogy megelőzzék az esetleges tápanyaghiányt. 

 

 

A legjobb allergia elleni védelem a dohányzás mellőzése és a szoptatás 

A dohányos kismamák adják fel rossz szokásukat, mert a dohányzás, passzív formában is, egyértelműen növeli az allergia kialakulásának veszélyét. A baba környezetéből tehát szigorúan űzzük el a füstöt. 

 

Ha a baba már megszületett, a legjobb allergia elleni védelmet akkor adjuk neki, ha legalább négy, de inkább hat hónapon át kizárólag anyatejjel tápláljuk. Ez azt jelenti, hogy a kicsi élete első négy-hat hónapjában kizárólag anyatejet kap, semmi mást, teát, gyümölcslevet, tehéntejet vagy egyéb babatáplálékot sem. Erről tájékoztassuk a kórházat és a hozzátartozókat is, nehogy valaki bár jó szándékból, de kárt okozva kiegészítő táplálékot adjon a kicsinek. Elegendő egy harapás keksz vagy egy nyalintásnyi jégkrém, és a baba már el is indult az allergia felé vezető úton. Ahhoz ugyanis, hogy pluszételeket kapjon, a szerveinek, az emésztőfunkcióinak és az immunrendszerének előbb meg kell érnie.

 

Legalább négy, de még jobb, ha hat hónapig a baba kizárólag anyatejet kap

 

Az anyatej előkészíti a baba immunrendszerét

Mivel ebben a korban a bélfal még átjárható, átjuthatnak a szervezetbe nagyobb fehérjedarabok. Ennek az az oka, hogy a természet így gondoskodik róla, hogy a baba szervezete felszívhassa például az anyatejből kapott immunglobulinokat. Idegen fehérjék azonban – főként eleve allergiás hajlammal született gyereknél – szenzibilizálhatják az immunrendszert, és allergiát válthatnak ki. Ha a hosszas szoptatásnak valami akadálya van (a mamának dolgoznia kell menni vagy nincs elég teje), meg kell próbálni a csecsemőt legalább az első hetekben kizárólag anyatejjel táplálni. Ha a kicsi szervezete ebben a korai időszakban találkozik tehéntejjel, a duplájára nő az esélye annak, hogy egyéves koráig allergia alakul ki nála. 

 

Az anyatej sokféle szempontból is a szoptató anya táplálkozását tükrözi. Így például tartalmaz táplálékrészecskéket, amelyek rendkívül érzékeny gyerekeknél például tehéntej-allergiát idézhetnek elő anélkül, hogy maga a csecsemő akár egyetlen csepp tehéntejet ivott volna. Másfelől viszont a csekély dózisú idegen fehérjékkel való találkozás valószínűleg felkészíti a baba immunrendszerét arra, hogy az ilyen anyagokat később ártalmatlannak ismerje fel és ennek megfelelően eltűrje. A tudomány mai állása szerint tehát a szoptató anyának nem kell allergénszegény étrendet követnie, ahogyan a terhesség alatt sem. Ha a gyereknél nagyon magas az allergiarizikó vagy már kialakult ekcéma, akkor tanácsos szakemberrel megvitatni, szükség van-e diétára. 

 

 

A szoptatás alternatívája: hipoallergén tápszer

Ha a rizikócsoportba tartozó csecsemő nem szopik, akkor a megfelelő alternatívát a hipoallergén tápszer jelenti. A benne lévő tehéntejet részben hidrolizálták, ezért kevésbé hat allergizálólag. Az ilyen tápszer kétféle erősségben létezik:

 

• Az extenzíven hidrolizált változat fehérjéit erősen felhasították. Az íze kellemetlen, az ára magas. Általában csak magas rizikójú babának adják, vagy már kialakult tehéntej-allergia esetén.

• A részben hidrolizált változatban magas az allergének száma. A szakértők egyelőre vitatkoznak azon, mekkora szerepet játszanak a fehérjedarabkák – az anyatejhez hasonlóan – a gyerek immunrendszerének tanításában. A tudósok ezt a folyamatot nevezik az „orális tolerancia kiváltásának”.

 

Csecsemőkorban az allergia elsősorban a gyomor-bél traktusban jelentkezik, hányás, puffadás, hasfájás és hasmenés formájában

 

Ha ilyen tápszert akarunk adni a gyereknek, beszéljük meg a dolgot gyerekorvossal. Fontos, hogy a választott terméknél tanulmányok igazolják az allergiamegelőző hatást. Más tápszerekhez hasonlóan ezek is többféle életkorhoz igazított változatban léteznek, és addig adhatjuk a babának, amíg részese nem lesz a normális családi étkezéseknek. 

 

 

A szója-, gabona- vagy mandulatej nem megfelelő

A szójafehérje alapú tápszer nem alkalmas az allergia megelőzésére. A szójafehérje ugyanis a tehéntejhez hasonlóan erős allergén, ráadásul a csecsemő számára esetleg veszélyes anyagokat is tartalmaz, így fitoösztrogéneket és alumíniumot. Alkalmazását a szakértők éppen ezért kizárólag olyan csecsemőknél javasolják, akik nagyon ritka, veleszületett enzimdefektusban szenvednek (veleszületett laktázhiány és galaktózémia), illetve esetleg akkor, ha a szülő etikai vagy vallási okokból elutasítja a tápszert.

 

Allergia megelőzésére ugyancsak alkalmatlanok az olyan otthoni készítmények, mint gabonából vagy mandulából préselt tej, de más állatok tejére is ugyanez vonatkozik. Ezek tápanyag-összetétele nem felel meg a csecsemő igényeinek, és emésztési zavarokat idézhet elő. Kanca, kecske vagy birkatej alapú tápszer, amely megfelelne a csecsemőnek, az európai piacon nem kapható, ráadásul ezek a tejek is olyan fehérjéket tartalmaznak, amelyek nagyon hasonlóak a tehéntejéhez. 

 

A csecsemőtápszerek, ideértve a hipoallergén termékeket is, viszonylag gyakran tartalmaznak probiotikumokat (fontos mikroorganizmusok, amelyek támogatják a bélflóra egészségét), illetve prebiotikumokat (megemészthetetlen táplálékrészecskék, amelyek pozitívan befolyásolják a bélflóra növekedését). Ma már rendelkezésre állnak olyan tanulmányok, amelyek szerint van értelme ilyen anyagokat alkalmazni táplálékallergia megelőzése céljából, mindez azonban nem elegendő ahhoz, hogy általánosan ajánljuk ezeket.

 

Egy vizsgálat szerint az anyatejpótlókban úgynevezett 3-MCPD zsírsavészter fordulhat elő, amely a növényi zsírok és olajok finomításakor keletkezik. Ez az anyag állatkísérletekben változásokat idézett elő a vesében, illetve nagy dózisban jóindulatú tumorok képződéséhez vezetett. Bár a vizsgálat csak a normál tápszerekre terjedt ki, a hipoallergénekre nem, elvben ez utóbbiak is tartalmaznak finomított olajakat. Az említett anyag rizikója ugyan magas, de a tudomány mai állása szerint az akut egészségkárosodás veszélye kizárható. Mivel házilag nem lehetséges anyatejpótlót előállítani, ha nem szopik a baba, iparilag előállított tápszerekre vagyunk kénytelenek támaszkodni. 

 

Külön táplálék csak a negyedik hónaptól

A legkorábban négy hónapos, de nem sokkal később, mint hat hónapos korában az allergiaveszélyben forgó baba is megkaphatja az első egyéb táplálékot. A bevezetés időpontját a mama egyénileg dönti el. Fokozatosan, havonta egy-egy tejes étkezést helyettesíthetünk másféle táplálékkal. Itt már nincs általános előírás, hogyan előzhetjük meg az allergiát. A séma nagyjából ugyanaz, mint a nem kockázati csoportba tartozó gyerekeknél: kezdjük zöldség-krumpli pürével, utána jöhet a tej-gabona püré, végül harmadikként a gabona-gyümölcs püré. Hetente csak egyetlen új táplálékot vezessünk be. A fejletlen bél így lassan szokik hozzá az újhoz, és könnyebben kizárható, hogy mi az, amit esetleg nem tűr el. 

 

A kismama semmiképpen se diétázzon

 

A gluténtartalmú gabonát csak lassan lopjuk be az étrendbe

A családi közös koszt felé vezető első lépéseknél a csecsemőnek nincs szüksége változatosságra. Kezdetnek teljesen elegendő a krumpli, két-három gyümölcs- és zöldségféle, illetve hús, valamint tej és értékes olaj (repce, napraforgó). Ha a gyereknél nem áll fenn igazolt tehéntej-allergia, kis adagban, a püréhez keverve minden baba kaphatja. Ha mégis tartunk az allergiás reakciótól, elhúzhatjuk a bevezetés idejét, illetve kezdetben fele-fele arányban vízzel keverve adhatjuk a püréhez, és megnézhetjük, a baba hogyan reagál. 

 

A gluténtartalmú gabonát kis adagokban, lépcsőzetesen vezessük be, akkor, amikor a baba még részben szopik. Ha akarjuk, a legallergizálóbb búzát elhagyhatjuk. Ma már egyre inkább megkérdőjelezik azt a korábbi álláspontot, hogy az olyan erősen allergizáló élelmiszereket, mint a tojás, a hal, a tenger gyümölcsei vagy a diófélék csak két-három éves kor után vezessük be. A halban lévő omega-3 zsírsavak fontosak például az agyfejlődéshez, de a tengeri halakat ne adjuk kétévesnél kisebb babának. 

 

A babát lehetőleg otthon főzött, friss alapanyagokból készült ételekkel etessük. Így mindig tudjuk, mi van az ételben, és könnyebben elkerülhetjük az olyan kedvezőtlen anyagokat, mint a só, cukor, túl sok tejtermék, túl kevés hús. A baba tányérjára egy-három alapanyagból készült keverék kerüljön (például répa, répa-krumpli, répa-krumpli-marhahús), és ezt egészítsük ki friss fogásokkal. 

 

 

Röviden a legfontosabb tudnivalók

• Legalább négy, de még jobb, ha hat hónapig a baba kizárólag anyatejet kapjon.

• Ha ez nem lehetséges, hipoallergén tápszert válasszunk.

• Az első szilárd táplálékot csak négy hónapos korában vezessük be.

• Az új ételeket fokozatosan iktassuk be a baba étrendjébe.

• A kicsi ne érintkezzen dohányfüsttel, ez a tilalom a terhesség időszakára is vonatkozik!

- dr. ki -
XVI. évfolyam 6. szám

Címkék: allergiamegelőzés, gyermekgyógyászat, szoptatás

Aktuális lapszámunk:
2018. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.