Betegségek A-tól Z-ig

Nagyon fáradt vagyok!

Az életvitel, a szokások módosítása sokszor önmagában elegendő lehet a bajok megszüntetéséhez

A fáradtság tulajdonképpen egészséges, élettani folyamat, önvédelmi mechanizmus a kimerülés ellenében. Lehet azonban számos betegség kísérő tünete is. Az abnormális mértékű nappali fáradtság egyre több embert gyötör, korlátoz napi tevékenységeiben. De vajon a fáradtság mikor tekinthető még normálisnak vagy már kórosnak? Szükség van-e terápiára, és ha igen, mikor és melyiket válasszuk?


A krónikus fáradtság szindróma (CFS) általában hirtelen és gyorsan alakul ki. Fiatalokat és idősebbeket egyaránt megtámad. A beteg bénultnak érzi magát,
és gyakran egész testi fájdalmakat is érez 

 

A probléma már az elnevezésnél kezdődik. Ha a jelenséget „krónikus  fáradtságként” említik, senki sem veszi komolyan, ha „myalgiás encephalomyelitisnek” hívják, kitör a pánik. Még „ijesztőbb” lehet, ha a kórképben két rövidítés tűnik fel: CFS (Chronic Fatigue Syndrome) vagy IDS (Immune Dysfunction Syndrome). A nemzetközi diagnosztikai elnevezések között egyébként az „egyéb idegrendszeri megbetegedés” néven találjuk.

 

A krónikus fáradtság szindrómának semmi köze sincs a szó hétköznapi értelmében vett fáradtsághoz. A beteg akkor sem érzi jobban magát, ha hosszabb pihenőket, alvást iktat be életébe. Úgy tűnik, a szervezet nem képes regenerálódni, a pácienst fokozatosan elhagyja az ereje. A kiégésszindrómához sincs köze e betegségnek. Bár a kiégés is levertséggel, fáradtsággal jár, de ennek van magyarázata: az állandó fizikai és pszichés túlterhelés.

 

A kórok egyelőre homályos

Aki krónikus fáradtság szindrómában szenved, nem képzelt beteg. Abban egyezik a szakértők véleménye, hogy nem szorongásos neurózisról van szó, ennek ellenére rendszeresen heves vita alakul ki köztük arról, vajon a pszichének mennyi közel lehet a betegséghez. Főként a pszichiáterek hangoztatják, hogy a tünetek lényegében egy súlyos lelki betegség, például depresszió vagy szorongásos neurózis testi megnyilvánulásának (szomatizációjának) tekinthetők.

 

A CFS tüneteit a megfelelő ideig tartó alvás, pihenés sem enyhíti

 

A génkutatók is beszálltak a krónikus fáradtság szindróma kialakulásáról szóló vitába. Felfedezni véltek néhány gént, amelyek az érintettekben másképp működnek, mint az egészséges egyénekben. Ez ugyan terápiás szempontból semmilyen segítséget nem jelent az orvosoknak, a diagnózis felállításában azonban talán jelenthet némi támpontot.

 

Gyorsabb eredményeket remélnek a pszichoneuro-immunológia tudományágától. Ugyanis krónikus fáradtság szindróma esetén a szervezetnek a stresszre adott válasza tartósan zavart szenved, az érintettek képtelenek feldolgozni egy pszichés vagy testi stresszhelyzetet, és a megterhelés utáni pihenés sem segít nekik a regenerálódásban.

 

Az újabb kutatások eredményei azt bizonyítják, hogy ezért a testben az ún. HPA-tengely felelős. Ez egy funkcionális kapcsolat a hipotalamusz, a hipofízis és a mellékvesekéreg között. A HPAtengely testünk számtalan funkcióját szabályozza, például az adrenalin nevű stresszhormon termelését, egyes pajzsmirigyhormonok vagy idegi ingerületvezető anyagok termelődését, de az immunválaszt előkészítő anyagok termelését is.

 

 A súlyos fáradtságot az egyéni panaszoknak megfelelően kell kezelni. Erre alkalmasak lehetnek a kínai gyógynövények

 

A krónikus fáradtság szindrómában szenvedő páciensnél az autonóm idegrendszer, az immunrendszer és az endokrin mirigyek rendszere nyilvánvalóan nem működik megfelelően. A korszerű képalkotó eljárások segítségével a pszicho-neuro-immunológusok megállapították, hogy az érintett betegekben a HPA-tengely vagy túl gyengén, vagy túl hevesen reagál. Nagyon hasonló a helyzet a súlyos depressziókban vagy a poszttraumás szindrómákban.

 

Sokarcú betegség

A krónikus fáradtság szindróma jellegzetessége, hogy hirtelen áll be egy addig ismeretlen, rendkívüli mértékű fáradtság. A diagnózis felállítása nem egyszerű feladat, mivel egyelőre nem létezik olyan laborteszt vagy egyéb műszeres vizsgálat, mellyel a betegség kimutatható lenne. A helyzetet nehezíti, hogy a krónikus fáradtság számos olyan tünettel jár, amely más betegségekre is jellemző: idesorolható a fibromyalgia, a Lyme-kór, a krónikus májgyulladás, az alvási apnoe, az autoimmun-betegségek, a pajzsmirigybetegségek, az előrehaladott stádiumú rák, valamint az AIDS. A szklerózis multiplex akut subja vagy a kemoterápia is kiválthat hasonló tüneteket.

 

Általában akkor beszélhetünk krónikus fáradtság szindrómáról, ha a fáradtság 6 hétnél tovább tart, nincs összefüggésben korábbi, ismert betegséggel, és fizikai, valamint pszichés- idegi terheléstől függetlenül jelentkezik. A betegség másik jellegzetessége, hogy a pihenés és az alvás nem hoz jelentős javulást. Végül a betegség a személyes, szociális és munkahelyi aktivitás jelentős hanyatlását idézi elő, ami a teljes munkaképtelenségig romolhat.

 

A génkutatók olyan gén nyomába eredtek, amelyek a CFS-betegségeknél módosultak

 

A panaszokat folyamatosan influenzaszerű szimptómák tarkítják, például izomfájdalmak és az izmok gyengesége, több ízület fájdalma, amit azonban nem kísérnek a gyulladásra jellemző tünetek: pirosság, duzzanat, forróság. Gyakran megfigyelhetők emésztő-szervrendszeri panaszok is, torokfájás, fejfájás, a nyaki és hónalji nyirokcsomók érzékenysége.

 

A kimerültség, illetve a gyors kimerülési hajlam köré idegrendszeri tünetek tarka képe társul, amely közül egyeseknél mindegyik, míg más esetekben csak néhány jelenik meg, és amelyek egészen más okra is visszavezethetők, vagy csak arról van szó, hogy a beteg, folyamatos lehangoltsága miatt, bizonyos dolgokat fokozottabban észlel. Ezért a krónikus fáradtságot más, hasonlónak tűnő kórképtől (kiégés, depresszió, figyelemzavar, hiperaktivitás) nehéz világosan elkülöníteni.

 

Ha a krónikus fáradtság szindróma diagnózisához kritikusan közelítünk, a rengeteg betegből mindössze egy viszonylag kis létszámú csoport, a „kemény mag” marad, amelynél az immun-, az ideg- és a hormonrendszer összhangja valóban megbomlott. Ennek következtében az immunrendszer tartósan aktiválódik, s kialakul a fáradtság, az izom- és az ízületi fájdalmak, valamint a testhőmérséklet zavarai. Sokarcú betegségről van tehát szó, ezért az esetlegesen rossz fiókba beskatulyázott páciensek nagyobb részénél fontos alapos vizsgálatba kezdeni, és megkeresni az okokat, betegségeket, anyagcserezavarokat. Sok esetben az életvitel, a szokások módosítása önmagában elegendő lehet a bajok megszüntetéséhez.

 

 

A lappangó betegségeket nehezebb észrevenni

A súlyos fertőzéseket vagy a daganatos betegségeket többnyire viszonylag könnyű felfedezni. Nehezebb a helyzet néhány idegrendszeri megbetegedésnél, amelyek éveken át, lappangva, alattomosan alakulnak ki, mint például a szklerózis multiplex, a myasthenia gravis vagy a Parkinson-kór. Célzott laboratóriumi vérvizsgálatokkal fény deríthető a hormonális betegségekre, az anyagcserezavarokra, mint például a hepatitiszre, a cukorbetegségre, az Addison-kórra vagy a cöliákiára.

 

A macskák sokat alszanak, bármikor lepihennek szunyókálni, amikor szükségét érzik – mi ezzel szemben figyelmen kívül hagyjuk saját határainkat

 

Noha nem jelentenek diagnosztikai problémát, az olyan általános és nem ritka betegségeket, mint a vérszegénység és az alacsony vérnyomás, gyakran nem fedezik fel időben, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyják őket. A vérszegénység (anémia) hatására csökken az egész szervezet oxigénellátása, aminek következtében a páciens teljesítőképessége minden téren visszaesik. Gyakran tévesen kezelik, például kizárólag vaskészítményeket adnak neki, noha egy-két B12-vitamin-injekció többet érne. Ez a vérkép alapján könnyedén megállapítható.

 

Ha B12-vitamin-hiány alakul ki, elegendő vas- és hemoglobinmennyiség ellenére is gátolt a vörösvértestek termelődése. A vörösvértestek nagyok, de számuk csekély, és mivel ezek felületén történik az oxigén szállítása, a szervezet oxigénhiányban szenved. Ezen kívül az MHCérték (átlagos hemoglobinérték vörösvértestenként) szintén támpontul szolgál. Ha 30 pg-nél magasabb az érték, akkor B12-vitamin-hiány az ok, ha alacsonyabb ennél, akkor vashiányról van szó.

 

Kellemetlen probléma a vérnyomás is. A klasszikus hipotóniás beteg, akinek tehát alacsony a vérnyomása, reggel nehezen kel fel. Ezután leverten áll a fürdőszobában a tükör előtt, és csak reggeli után kezd el visszatérni belé az élet. A sovány, aszténiás alkatú emberek gyakrabban érintettek. A legésszerűbb és célravezető mobilizálási módszer a hideg zuhany, az erdei séta, esetleg a kocogás. Az alacsony vérnyomású ember szeret sokat aludni, ám alvás közben a szervezet minden életfunkciót takarékon működtet. Ha a hipotóniás páciens egyre tovább alszik, egyre motiválatlanabb lesz, és – tévesen – csakhamar megállapítható lesz nála a krónikus fáradtság szindróma.

 

A környezeti ártalmak is károsíthatják immunrendszerünket

 

A magas vérnyomású betegnél is előfordulhatnak az alacsony vérnyomásra jellemző tünetek, méghozzá akkor, amikor az éppen aktuális vérnyomás nem elégíti ki a szervezet pillanatnyi igényeit, például mert a szív nem képes kellő teljesítménnyel vért pumpálni az érrendszerbe, vagy mert túl hirtelen, túlzott mértékben csökkentették a páciens vérnyomását gyógyszerrel. Sok magas vérnyomás elleni gyógyszer, például a béta-blokkolók csökkentik a beteg életörömét, aktivitását, kreativitását. Ezért a krónikus fáradtság szindróma diagnosztikájának és terápiájának fontos része, hogy betekintést nyerjünk a páciens gyógyszerszedésébe, és szükség esetén módosítsuk azt.

 

 

Schüssler-sókkal kiegészíthető a hiány

Manapság nem elsősorban a vitaminhiány okoz problémát, hanem az életfontosságú ásványi anyagok és nyomelemek hiánya, ami szintén kimerültséget okozhat. Ezeket az anyagokat dr. Wilhelm Heinrich Schüssler 135 évvel ezelőtt a medicina funkcionális orvosságaiként fogalmazta meg. Ezek közül valamelyikből olykor kismértékű hiány egy másik ásványi anyagnál okozhat nagyobb hiányt. Ezért például csak egészen kevés magnéziummal viszonylag sok káliumot lehet az idegsejtekbe juttatni, ami stabilizálja az idegrendszer működését. Ez megmagyarázza, hogyan lehet a homeopátiás módszerekkel készített Schüssler-sók egészen csekély mennyiségével ugyanolyan jó eredményt elérni, mint a hivatalos orvoslás által adagolt nagy mennyiségekkel.

 

Itt van még a pszichés problémákkal küzdő páciensek nagy tömege, akik okkal vagy ok nélkül saját magukkal vagy környezetükkel, életkörülményeikkel elégedetlenek, görcsösen segítséget keresnek, és akiket egyszerűen pszichiátriai gyógyszerekkel igyekeznek megnyugtatni. Ők hálásak az új diagnózisért, pedig nekik általában kevesebb gyógyszerre, ehelyett inkább több pszichológiai segítségre, tanácsadásra lenne szükségük.

 

A CFS tüneteit a megfelelő ideig tartó alvás, pihenés sem enyhíti

 

Különösen gyakori a krónikus fáradtság a változás korába lépett nőknél is. Náluk a hormonális változás okozta testi átállás játszik szerepet, aminek következtében olykor a pajzsmirigy sem működik megfelelően. Mindehhez társulnak a különböző lelki gondok, és a félelem, hogy a partner egy fiatalabb nőt talál magának. Innen csak egy lépés a betegségbe menekülés, bárhogy is hívják azt a kórképet. De ez zsákutca, nem megoldás!

 

A táplálkozás megváltoztatása

Táplálkozáskutatók szerint a krónikus fáradtság szindróma, a fibromylagia, de az ízületi gyulladás tünetei is a méreganyagok elégtelen kiválasztásával magyarázhatók. Ezek a mérgek a kötőszövetekben elraktározódnak és fájdalmakat okoznak.

 

Minél kevesebb energiát igényel az emésztés, annál több energia áll a méregtelenítési folyamatok rendelkezésére. A krónikus fáradtság szindrómában szenvedőknek következetesen változtatniuk kell táplálkozásukon. Fontos szempont, hogy az étrend legalább felének élő táplálékokból kell állnia: természetes, nyers és friss táplálékokból, gyümölcsökből, diófélékből, magokból és friss levekből. Ugyanis csak ezek a táplálékok tartalmaznak működőképes enzimeket, amelyek szükségesek az emésztéshez.

 

Ha főtt ételt eszünk, gondoskodjunk megfelelő mennyiségű növényi enzim elfogyasztásáról. A szakember véleménye szerint 10 év múlva természetes lesz, hogy főtt, sült ételek evése előtt mindenkinek emésztést elősegítő enzimeket kell szednie, ha meg akarja őrizni egészségét.

 

A hko egyensúlyba hozhatja immunrendszerünket

A hagyományos kínai orvoslás (hko) holisztikus koncepciója képes a krónikus fáradtság szindrómát és a hasonló betegségeket gyógyítani, amikor az immunrendszer nem megfelelően működik.

 

Az immunrendszer szempontjából az a legjobb, ha a vírusfertőzéseket gyógyszerek nélkül küzdheti le. Csak így zajlik le a gyógyulás folyamata zökkenőmentesen

 

Mind a kórházi, mind pedig az ambuláns kezelési szakban a beteg egyéni állapotának, alkatának megfelelően kialakított növényi receptúrák a legfontosabbak. A gyógynövények képesek a kisiklott immunrendszer működését helyrehozni krónikus és akut esetekben egyaránt. Minden egyéb terápiás eljárás e központi gyógymód kiegészítését szolgálja csupán.

 

Az immunológiai folyamatok kisiklásának egyik fontos oka, hogy a páciens a korábbi fertőzéseket nem tudta teljes mértékben leküzdeni. A teljes mérték azt jelenti, hogy testünk aktiválódik a kórokozók hatására, és lázzal és megfelelő immunválasszal kellő erővel reagál a betolakodóra. Fontos, hogy jól felismerhető tünetek is legyenek, például nátha és slejmképződés, mert testünk ezek révén tud megszabadulni a kórokozóktól és az általuk termelt mérgektől. A hko szerint ilyenkor mindig kóros nedvesség is van a testben, ami tovább terheli a szervezetet.

 

A hko kétfázisos modell szerint tudja kezelni a beteget: az első fázisban mozgósítani kell a mérgeket, és ki kell vezetni azokat a szervezetből. Ez általában keserű orvosságokkal érhető el, és a beleken keresztül vezetik ki a mérgeket, salakanyagokat.

 

Átmenetileg fokozódhatnak a gyomor-bél rendszeri panaszok, a fejfájás és a depresszió, sőt korábbi betegségek tünetei is kiújulhatnak. Ezeket a második fázisban veszik figyelembe, megfelelő gyógynövények adagolásával. A második fázis a korábban lezajlott és nem megfelelően kigyógyított fertőzések feldolgozását célozza. Ezzel a módszerrel már sok páciensen tudtak segíteni.

 

A krónikusan fáradt embereknek meg kell tanulniuk jobban bánni a stresszel. Ebben sokat segíthet a jóga vagy a csi-kung

 

Stabil javulásról akkor beszélhetünk, ha egy új, heveny fertőzés hatására nem újulnak ki a beteg panaszai, hanem megfelelő immunreakció jelentkezik, és a fertőzés lezajlása után a páciens ismét frissnek, kipihentnek érzi magát. A hko továbbá nem csak testi szinten gyógyít, a belső érzelmi tényezőkkel is foglalkozik.

 

 

Mit csinál a természetgyógyászat?

A természetes gyógymódokat alkalmazó terapeuták minden, az immunrendszert súlyosan érintő betegségnél, mint amilyen a krónikus fáradtság szindróma, igyekeznek a szervezetet megfelelő eljárásokkal méregteleníteni. Megkérdezik, a beteg szenved-e valamilyen allergiában, gombás fertőzésben, vagy vegyszerekkel szemben túlérzékeny- e. A terápiát megfelelő táplálkozási tanácsokkal egészítik ki. Fontos feladat az antibiotikus kezelés által károsított bélflóra megbomlott egyensúlyának a helyreállítása megfelelő probiotikus készítményekkel, valamint a stressz kezelése meditációval, jógával, autogén tréninggel, illetve egyéb lazító technikák elsajátításával. A homeopaták miazmatikus terhelések, illetve védőoltások okozta terhelések után kutatnak, és személyre szabott gyógyszert igyekeznek választani betegüknek.

 

 

A csigaházban saját magunkkal találkozunk

A hétköznapok durva valósága elöli menekülésként sokan visszavonulnak saját kis csigaházukba. A krónikus fáradtság szindróma diagnózisa is lehet ilyen csigaház. Lehet, hogy így a hétköznapok keserve kívül marad, de vajon kivel találkozom odabenn? Önmagammal! Senki sem szaladhat el saját maga elől, se szabadság alatt, sem a betegségben. Ha tehát biztosra vehető, hogy sem kórokozók, sem alattomos betegségek nem állnak a tünetek hátterében, újra kell fogalmaznunk a külvilághoz fűződő viszonyunkat.

 

A sok friss, nyers táplálékot tartalmazó étrend is sokat segíthet, ha testünknek sok energiára van szüksége

 

Három lehetőség adódik. Az első, hogy változtatunk a külső körülményeken, ám ha ez sikerül is olykor-olykor, hamar ráébredünk, hogy a problémák most más természetűek, de semmiképp sem csekélyebb mértékűek. A második lehetőség a nyugtatók szedése, amitől viszont csökken abbeli képességünk, hogy elviseljük a környezetünket. Marad a harmadik lehetőség: az alkalmazkodási képesség elsajátítása és edzése.

 

 

Miért kell erősíteni a vese-csit?

A hagyományos kínai orvoslás abból indul ki, hogy sok olyan folyamat, amelyeket a HPA-tengely szabályoz, a vese/húgyhólyag funkciókörhöz sorolható. (A hko-ban használt szervnevek nem egyeznek meg teljesen a nyugati értelemben vett szervekkel.) A vese energiája nem csak a veséket, hanem a hajat,  a csontokat, a fogakat, a gerincvelőt, az agyvelőt, az idegpályákat, de a belső elválasztású mirigyeket is működteti, szabályozza.

 

A vese-csi az a bázisenergia, amely minden más szerv energiaellátásáért felelős. Vese-csi erősítő gyakorlat: Álljunk kis terpeszbe, enyhén rogyasztott térddel, mintha lovon ülnénk. Mindkét tenyerünket a vesetájékra helyezzük. Felsőtestünkkel enyhén hajoljunk előre, lazítsuk el a mellkasunkat. Lélegezzünk be, közben a hasfalat húzzuk be olyan erősen, amennyire csak tudjuk, hogy ezáltal hátunk kitáguljon. Belégzés közben emelkedjünk lábujjhegyre és gátizmainkat feszítsük meg. Kilégzés közben zöngétlenül fújjuk ki a levegőt „huuu” hangot hallatva. Legalább kilencszer ismételjük meg a gyakorlatot. Az utolsó gyakorlat után tenyerünkkel dörzsölgessük a vesetájékot, míg úgy érezzük, hogy kissé megpuhult.

-vörös-
XVII. évfolyam 7. szám

Címkék: fáradtság, holisztikus gyógymódok, krónikus fáradtság szindróma

Aktuális lapszámunk:
2020. április

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.