Betegségek A-tól Z-ig

Náthától a hörgőgyulladásig

A nyálkahártyák ápolásának kiváló módja az inhalálás

 A hideg évszakban mindennapos a megfázás, mely általában náthával kezdődik. Mivel a kórokozókkal  fertőzött váladék az orrüregből először a garatba, innen pedig a hörgőkbe jut, gyakran köhögés is társul a fertőzéshez. A sóoldatokkal vagy illóolajokkal végzett inhalálás azonban eredményesen enyhítheti a tüneteket.  


A melléküregek gyulladása olykor nagyon fájdalmas

 

Az orrüreg felett, tőle kétoldalt és mögötte levegővel teli és nyálkahártyákkal bélelt üregek helyezkednek el, amelyek csupán apró nyílásokkal csatlakoznak az orrüreghez. Ezek a melléküregek. Közülük a legnagyobbak a felső fogsor felett, a szemek alatt helyezkednek el. Nátha - akár hűlés vagy allergia - esetén a melléküregek nyálkahártyái olyan erősen megduzzadhatnak, hogy a rajtuk lévő szűk járat elzáródik, és a melléküreg megtelik váladékkal, majd begyullad. Ezt tompa nyomás formájában érzékeljük, és jellemző a fájdalom is, amikor lehajolunk, valamint amikor ismét kiegyenesedünk. Ilyen akut esetekben segíthet az eukaliptuszolajjal, fenyőolajjal vagy kamillával kiegészített forró vizes inhalálás. Ha valaki ezekre érzékeny, megteszi egy csipet só is, amelyet a forró vízbe keverünk.

 

Amikor a kellemetlen, sárgás vagy zöldes színű váladék lecsurog a garatba, innen pedig a hörgőkbe, köhögni kezdünk. A szakember ezt sinubronchialis (sinus = üreg, bronchus = hörgő) tünetegyüttesnek nevezi. Ez az állapot krónikussá váló köhögést okozhat.

 

 

A száraz és klimatizált levegő károsítja a nyálkahártyákat

Ha minden megfázás melléküreg-gyulladásba (sinusitis) torkollik, felmerül a gyanú a nyálkahártyák krónikus elváltozását illetően. Ennek tisztázása szakorvos feladata. A röntgenképen az orvos látja a nyálkahártya krónikus duzzanatát. Egyeseknek eleve olyan szűkek az orrüregi járatai - amihez ráadásul gyakran orrsövényferdülés is társul -, hogy melléküregeik nyálkahártyái már a legcsekélyebb orrüregi irritáció hatására elzáródnak. Ennek következménye a krónikus melléküreg-gyulladás. Az USA-ban a lakosság kb. egyötöde szenved krónikus melléküreg-gyulladásban. Európában is hasonló arányokat kell feltételeznünk. E számok láttán felmerül a kérdés, vajon mi állhat a háttérben. Az egyik legvalószínűbb ok, hogy a nyugati ember sok időt tölt fűtött vagy klimatizált, száraz levegőjű helyiségekben. A száraz levegő, a kémiai és mikrobiológiai terhelés összeadódva könnyen előidézheti az idült gyulladást.

 

Ennek ellenszere, hogy minél több időt töltünk a friss levegőn, valamint a testmozgás és a fizikai ingerek, mint például a szauna és a Kneipp-kúrák. Helyi kezelésként nappal speciális orrolajakat, esetleg orrkenőcsöt alkalmazhatunk.

 

A nyálkahártyák ápolásának ilyenkor is kiváló módja az inhalálás, speciálisan e célra készített, elektromos inhalátorkészülékkel. Az inhalálást végezhetjük sóoldattal. A különleges, sűrített levegővel működtetett, nyálkahártya- masszírozó inhalátorok a porlasztott oldatot egészen a melléküregekbe is eljuttatják.

 

A magasabb sótartalmú oldatok kiválóan oldják a váladékot, az alacsonyabb sókoncentrációjú oldatok is megfelelnek e célra, ugyanakkor alkalmasak a nyálkahártyák ápolására is. A sótartalmú gyógyvíz rendszeres inhalálása hasonlít a tengerparti gyógyklímára, ami különösen jótékony hatású arcüreggyulladásban.

 

 A sóoldatokkal vagy illóolajokkal végzett inhalálás eredményesen enyhíti a tüneteket

 

A sóoldatot elkészíthetjük házilag is Ha nincs elérhető közelségben sótartalmú gyógyvíz, készíthetünk magunknak megfelelő oldatot. Ügyeljünk rá, hogy az e célra felhasznált konyhasó abszolút adalékmentes és megfelelő finomságú legyen a jobb oldhatóság érdekében. Ajánlatos tengeri sót, esetleg Himalája-sót alkalmazni. A durva szemcséjű sót feloldás előtt mozsárban törjük porrá. Egy félliteres dózishoz 3 gramm só szükséges. A méréshez alkalmazhatunk gyógyszertárban vásárolható 1 milliliteres mérőkanalat is (három mérőkanálnyi sót kell feloldani fél liter vízben). A mérőkanalas módszer nem lesz annyira pontos, mint a mérés, ennek ellenére így is megfelelő töménységű oldatot készíthetünk.

 

Orrzuhanyt és forró inhalálást csak akut esetben

Az indiaiak által kifejlesztett orröblítő készülék (orrzuhany) csak az akut melléküreg-gyulladás átmeneti kezelésére ajánlható. Egyes szakemberek attól tartanak, hogy az orröblítővel értékes anyagokat moshatunk ki a nyálkahártya felületéről. Ezzel szemben a szénanáthához kapcsolódó kutatások kiderítették, hogy a szénanáthaszezon idején több hétig tartó orröblítésnek nem volt semmilyen káros hatása, és segítségével jelentősen csökkenteni lehetett a páciensek gyógyszerdózisát.

 

A gőzöléses eljárás nem alkalmas a sós vizes inhalálásra, mivel így túl kevés só kerül az orrjáratokba és a melléküregekbe. A gyógyszertárakban kapható forró vizes, gőzölős inhalátorok az akut tünetek idején tesznek jó szolgálatot, amikor illóolajokkal, például fenyőolajjal vagy eukaliptuszolajjal végezzük az inhalálást. Ezek azonban tartósan alkalmazva kiszárítják a nyálkahártyát. Ugyanez vonatkozik a kamillás inhalálásra is.

 

A borsmentaolajat lehetőleg zsebkendőre cseppentve alkalmazzuk, majd a zsebkendőt tartsuk az orrunk alá. Ez az olaj erősen irritálja a szemeket, ezért nem alkalmazható az elektromos inhalátorokban. Csecsemőknél szigorúan tilos borsmentaolajat használni! Az illóolajoktól asztma és allergia eseteiben szintén tartózkodjunk, mivel ilyenkor a nyálkahártya túlérzékenységgel reagálhat.

 

 

Krónikus melléküreg-gyulladásban sós oldatot és porlasztós inhalátort alkalmazzunk

Krónikus esetekben a porlasztós rendszerű elektromos inhalátorok segítségével sóoldatot ajánlatos inhalálni, mert ez jóval kíméletesebb eljárás. A készülék az inhalálandó folyadékot elporlasztja, és az így keletkező pára finoman megnedvesíti a száraz nyálkahártyát. A nedvesítő hatás tartós. Ez fontos, mivel a nyálkahártya csillószőrei, valamint a nyálkát kiválasztó mirigyek csak kellő nedvesség esetén képesek normálisan működni. Ajánlatos a fentiekben említett sóoldatot alkalmazni, persze vásárolhatunk a patikában fiziológiás sóoldatot is.

 

 Minél több időt töltsünk a friss levegőn

 

Mivel sinubronchialis szindróma esetén a hörgők is érintettek, fontos tényező, hogy az elektromos inhalátorok általában kellően finomra porlasztják a folyadékot, így az lejuthat a hörgőkbe. Ezzel szemben a gőzölős inhalátorokkal, illetve a gőzölgő fazék fölé hajolós módszerrel csupán a légcső felső szakaszát érjük el, ezért a mélyebben termelődő nyálka feloldására ez a kezelés alkalmatlan.

 

 

A reflux is okozhat melléküreggyulladást

A krónikus sinusitis holisztikus gyógyításának fontos része, hogy a tüneti kezelés mellett nem csak a külső klimatikus tényezőkre, hanem a belső eredetű kórokokra is gondolunk. Az orrjáratok nyálkahártyáit irritálhatja például a gyomorból felfelé áramló gyomorsav is (refluxbetegség). Ez nem csak gyomorégésre panaszkodó pácienseknél fordul elő. Olykor az éjszakai horkolás, illetve alvás közben fellépő légzéskihagyás (alvási apnoe) következtében a nyelőcső nem zár megfelelően, amit a páciens reggel torokgyulladás formájában észlel. A gyomorsav akár az orr és az arc melléküregeibe is eljuthat, és itt krónikus duzzanatot okozhat. Ha ez áll a panaszok hátterében, a refluxbetegséget feltétlenül kezelni kell.

 

A krónikus orrmelléküreg-gyulladást okozhatják bizonyos fájdalomcsillapítókkal (pl. aszpirin és nem szteroid gyulladáscsökkentők) szemben kialakuló ún. pszeudoallergiák. Ha ez a helyzet, kerülni kell az összes aszpirinszerű reuma elleni és fájdalomcsillapító gyógyszer szedését.

 

Végül, de nem utolsósorban érdemes fogászati góckutatást is végezni. A hagyományos góckeresést ajánlatos kiegészíteni elektroakupunktúrás vizsgálattal (Voll-módszer vagy Vegatest) is, amelynek segítségével fellelhetők a szervezetben a rejtett, „néma” gócok és zavaró mezők is.

 

A kínai orvoslás szemszögéből az arcüreg és a vastagbél funkcionális kapcsolatban áll egymással, mivel a vastagbél akupunktúrás meridiánja itt, az arcüreg közelében végződik. Éppen ezért törekednünk kell az egészséges bélflóra megőrzésére. A vastagbél meridiánjának bizonyos pontjain (pl. vastagbél 4) végzett kezelés is hasznos lehet.

 

Az orrmelléküreg-gyulladás homeopátiás kezelése során meg kell különböztetni az akut és a krónikus gyulladásokat. A Thuja (életfa) és a Marum verum (macskagamandor) D12-es potenciában alkalmasak a krónikus gyulladás kezelésére.

 

 A duzzadt nyálkahártyákat lelohasztó hatású orrcseppek tartós használata káros, mert tönkreteszi az orrnyálkahártyát

 

Komplex homeopátiás készítményként a Kalium chloratum Similiaplex 1 és 2 vagy a Ricura Spag. Peka N jöhet szóba. Akut esetekben a komplex szerek közül az Euphorbium comp. cseppek vagy a Luffanest tabletta jöhet számításba.

 

A gyógynövények közül akut esetben az eukaliptuszfából nyert cineolum a leghatékonyabb segítség, amelyet kapszulázott formában szedhetünk.

 

Ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy a duzzadt nyálkahártyákat lelohasztó hatású patikai orrcseppek tartós használata káros, mert tönkreteszi az orrnyálkahártyát (a nyálkahártya elsorvadásához vezet). Ezeket a készítményeket egyhuzamban legfeljebb 5 napig szabad alkalmazni.

 

A műtét csak legvégső esetben jöhet szóba

A műtét csak a legsúlyosabb esetekben jöhet szóba, amikor minden egyéb terápiás lehetőséget kimerítettek. Szerencsére a mai műtéti eljárások jóval kíméletesebbek, mint a korábbi években. A melléküregen alkalmazott műtéti beavatkozások hosszú távú sikere azonban nem annyira meggyőző, hogy minden krónikus melléküreg-gyulladásban szenvedőnek könnyű szívvel ajánlhatnánk. Először a gyógyszeres és inhalációs kezeléseket kell kimeríteni.

Dr. Pőcze Tibor
XVII. évfolyam 12. szám

Címkék: hörgőgyulladás, inhalálás, nátha

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.