Betegségek A-tól Z-ig

Neurodermatitisz

Minden érintettre érvényes diéta nem létezik

Sok neurodermatitiszben szenvedő betegnek a táplálkozás átállítása nagy esélyt kínál arra, hogy a betegsége lefutását kedvezően befolyásolja. Mai tudásunk szerint ezt az összefüggést a tudományos adatok is alátámasztják. Ahhoz azonban, hogy elkerüljük a helytelen táplálkozást és az érintettek fölösleges érzelmi megterhelését, egyéni szempontok mérlegelése szükséges: az étlap sikeres összeállításának kulcsa az egyéni érzékenység figyelembevétele.


A betegség jellegzetes tünete a viszketés, amely nagyon kellemetlen lehet

 

Az elmúlt harminc év során jelentősen megnőtt a neurodermatitisz (idegi alapú bőrgyulladás) diagnózisok száma. Az atópiás  dermatitisznek vagy endogén ekcémának is nevezett betegség esetében olyan nem fertőző bőrbetegségről van szó, amelyet viszketés kísér. A szakértők abból indulnak ki, hogy a betegségnek többféle oka van, és akkor alakul ki, ha a genetikai hajlamhoz egy vagy több külső tényező csatlakozik. Ezek közé tartoznak például a következők:

 

• fokozódó, a csecsemőkor óta meglévő kontaktusallergiát kiváltó anyagokkal (például orvosságok, kozmetikumok, fűszerek vagy egzotikus gyümölcsök),
• évek óta egyoldalú étkezés,
• korai oltás vírusos fertőző betegségek ellen.

 

A kísérő körülmények ugyancsak fontos szerepet játszanak, főként a kiváltó fázisban. Így a neurodermatitisz keletkezését elősegíti a pszichikai stressz, a testi megterhelés és különféle gyulladásos megbetegedések vagy fertőzések.

 

A betegségre való hajlam öröklődik, maga a betegség azonban nem. Az érintetteknek majdnem 70 százaléka allergiával előzetesen már terhelt családból származik. Az anya genetikai befolyása ebben az esetben fontosabb az apáénál.

 

Az idegi alapú bőrgyulladás kialakulásának esélyét szoptatással csökkenteni lehet. Ha egy anya erre nem képes, akkor hidrolizált tápszert alkalmazhat. A hidrolizált kifejezés azt jelenti, hogy a tehén- vagy szójatej alapú tápszerben a fehérjét apró darabokra törték. A gyártók abból indulnak ki, hogy a fehérjék széttördelése útján az allergia elkerülhető. Ezt a tápszert a baba az ötödik- hatodik hónaptól kaphatja.

 

Ha az anya lehetőleg kerüli az allergéneket a táplálkozás során a terhesség utolsó harmadában, illetve a szoptatás alatt, akkor ezzel csökkenthető annak a rizikója, hogy a baba életének első tizenkét hónapja alatt neurodermatitiszben megbetegedjen. A dohányzásról mindenképpen le kell mondania az anyának a terhesség és a szoptatás során.

 

A betegség hátterében nem mindig találunk allergiát vagy túlérzékenységi reakciót. Néhány vizsgálat során a páciensek egynegyedénél nem találtak semmiféle immunreakciót a levegőben vagy a táplálékokban előforduló allergénekre. Mindezt úgy, hogy az illetők tünetei teljesen megegyeztek az allergiásokéval. Ez is azt mutatja, hogy különféle faktorok állhatnak az előtérben: az allergia mellett pszichikai terhek, az éghajlat, a víz vagy textilek (gyapjú) jelentette fizikai bőringerek, valamint vírus- és baktériumfertőzések.

 

Létezik neurodermatitisz allergia nélkül is

Az idegi alapú bőrgyulladás keletkezésének egy másik koncepciója feltételezett enzimhiányból indul ki. A szóban forgó enzim a linolsavnak gamma-linolsavvá való átalakításához szükséges. Ez utóbbi megint csak kiinduló anyaga egy speciális  szövethormonnak, amely többek között feltételezhetőleg fontos immunszabályozó hatással van a bőrre (prosztaglandin E1). Ha ebből az enzimből hiány áll fenn a csecsemő életének korai szakaszában, annak valószínűleg az immunrendszer élethosszig tartó működési gyengesége lesz a következménye. Ezen a feltételezésen nyugszik a neurodermatitisznek gamma-linolsavat tartalmazó készítményekkel (például ligetszépeolajjal) történő terápiája, amely egyébként ellentmondásos megítélésű. Bár vannak kedvező tapasztalatok, olyan vizsgálat még nem született, amely egyértelműen igazolta volna a módszer pozitív hatását. Napi 2-3 gramm gammalinolsav szedése heteken, sőt hónapokon át azonban jelentős javulást hozhat. Kedvező hatású lehet az omega-3 zsírsavak szedése is, amelynek hatására csökken a gyulladást kiváltó szöveti hormonok (főként a leukotrien B4) kiválasztása – hasonlóan a reumatikus bántalmaknál megfigyeltekhez.

 

Az idegi alapú bőrgyulladás kialakulásának esélyét szoptatással csökkenteni lehet

 

Hogy a neurodermatitisz kialakulásában játszottak-e szerepet allergiás reakciók, azt mindig egyedileg kell vizsgálni. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a páciensek több mint 90 százalékánál a vérben megnövekedett IgE-érték igazolható, ami az immunrendszer téves működéseként értelmezhető. Az úgynevezett IgE-antitestek akkor keletkeznek, ha az immunrendszer túlreakciót ad olyan, egyébként ártalmatlan vegyületekre, mint bizonyos élelmiszerek, pollenek, állati szőr, atkák. Azt azonban mindig egyedileg kell megvizsgálni, ezeknek az allergiát kiváltó anyagoknak a kerülése valóban javítja-e a bőr képét is.

 

Különféle vizsgálatok kimutatták, hogy a táplálékallergia a betegek 20–40 százalékánál (a gyerekeknél gyakrabban, mint felnőtteknél) fenntartja a betegséget, illetve új rohamokat vált ki. Közép-Európában a gyerekeknél a leggyakoribb, táplálékallergiát kiváltó ennivalók közé a következők tartoznak: tehéntej, tyúktojásfehérje, halak, földimogyoró, búza, szója. Az még nem világos, mekkora befolyással bír a fiatalok és a felnőttek neurodermatitiszére a táplálékallergia. Annyi bizonyos, hogy a hatás lényegesen csekélyebb, mint gyerekeknél.

 

 

A táplálékallergia főként gyerekeknél gyakori kiváltó ok

Ebben az összefüggésben fontos megjegyezni, a fennálló hajlam nem jelenti azt, hogy kialakul a túlérzékenység. Nem minden, a vérben igazolható antitestképződés vezet allergiás reakcióhoz és ezzel a tünetek romlásához. Egy allergiás megbetegedés kialakulásához ugyanis általában további tényezőknek kell társulniuk, például fertőzésnek, megterhelő szituációknak.

 

Ezen kívül a megfelelő allergének két-három éven át történő elkerülése során újra egyfajta tolerancia alakulhat ki, bár a specifikus IgEantitest továbbra is igazolható a vérben, és a bőrteszt pozitív. Hogy ez milyen gyakran történik meg, az a kiváltó allergéntől függ: a dió- és halallergia csak ritkán, a tehéntej-allergia ezzel szemben gyakran visszafejlődik.

 

Többek között a paradicsomról és a citrusgyümölcsökről is célszerű lemondani

 

A növekvő életkorral párhuzamosan az élelmiszerekre adott allergiás reakciók a pollenallergiával összefüggésben játszanak fontos szerepet. Ezek az úgynevezett keresztreakciók általában később fejlődnek ki, mint a táplálék- allergiák. Körülbelül a fiatalok és a felnőttek felénél rontják a bőrképet.

 

Így például azok a fiatalok és felnőttek, akiknek nyírfapollen-allergiájuk is van, valószínűleg ekcémás rohammal reagálnak az alma, a körte vagy a diófélék fogyasztására. Ezekről az ennivalókról ugyanis ismert, hogy keresztreakciót adnak a nyírfa virágporára. Ez a reakció azonban már gyerekeknél is felléphet. A keresztreakciók további példája az üröm-zeller-fűszer szindróma (keresztreakció egyfelől az üröm virágporára, másfelől a zeller, sárgarépa és különféle fűszerek, így curry vagy ánizs fogyasztására), valamint a keresztreakció a természetes kaucsuk (latex) és bizonyos ennivalók, így a banán, az avokádó, a kivi és a tönkölybúza között. Ez utóbbi jelentőségét növeli, hogy a latexet egye nagyobb mértékben alkalmazzák az orvoslásban és a mindennapokban.

 

Vigyázat, pszeudoallergia! A hisztamin viszketést okoz

Az allergiák mellett léteznek úgynevezett pszeudoallergiás reakciók is. Ilyenkor nem képződnek antitestek, hanem hisztamin vagy egyéb gyulladáskeltő ingerületátvivő anyag termelődik. Míg allergiás reakció esetén már a legkisebb mennyiség is elegendő a reakció kiváltásához, a pszeudoallergia erősebb dózist igényel. Kiváltóként szóba jöhet egy sor élelmiszer- festékanyag, tartósítószer, ízfokozó, antioxidáns és különféle, az ennivalókban előforduló anyag (például szalicil- és benzoesav, a paradicsom és a fűszerek aromái, citromsav, citrusgyümölcsök).

 

Lehetséges, hogy túlzásba vitt cukorfogyasztás kibillenti egyensúlyából az egészséges bélflórát és ezáltal hatással van a bőrképre

 

Így különféle élelmiszer-adalékanyagok és hisztamintartalmú élelmiszerek viszketést vagy bőringert válthatnak ki, illetve ezeket súlyosbíthatják, míg a savak (például a citrusgyümölcsökben) vagy a csípős ételek a bőrt irritálva ronthatják az ekcémát.

 

 

Kizárásos diétával deríthetjük fel a kiváltó okot

Éppen ezért javasolja néhány természetgyógyász és táplálkozási tanácsadó, hogy neurodermatitisz esetén többek között a paradicsomról és a citrusgyümölcsökről is mondjon le a beteg. Ezt egyénileg kell kipróbálni, mivel bőr- és vértesztekkel a pszeudoallergiás reakció nem igazolható, hiszen nem képződnek antitestek. A bizonyítás egyetlen lehetőségét a négy-hat hetes kizárásos diéta jelenti, amit a kizárt élelmiszer újra bevezetése követ.

 

Ritka esetekben, ha minden fáradozás kárba vész, kémiailag definiált képletdiéta három-négy hetes betartásával zárható ki biztonsággal egy adott élelmiszer vagy adalékanyag iránti túlérzékenység. Ha ez alatt az idő alatt javul a bőrkép, akkor következhet a koszt felépítése, amelynek során négy-hat napos távolságban mindig egy-egy élelmiszert bevezetünk. A bőrkép megfelelő ellenőrzésével ily módon azonosítható az az élelmiszer, amely túlérzékenységi reakciót vált ki.

 

Azok a fiatalok és felnőttek, akiknek nyírfapollen-allergiájuk is van, valószínűleg ekcémás rohammal reagálnak az alma, a körte vagy a diófélék fogyasztására

 

Minden érintettre érvényes diéta azonban nem létezik. A sikeres kezelésnek sokkal inkább az egyéni adottságokat és a személyiséget kell figyelembe vennie. Nagy szerepet játszik a táplálkozási szokásokon túl a lazítási tréning. Alapvetően a teljes értékű táplálkozás ajánlható, amelyben nincsenek adalékanyagok és gondoskodik a megfelelő tápanyagellátásról, így erősítve az immunrendszert. Egyéni szempontok szerint kell figyelembe venni, hogy fennáll-e például pollenallergia, mert akkor tanácsosabb a zöldséget és a gyümölcs nem nyersen, hanem melegítve vagy főzve fogyasztani.

 

Úgy tűnik, a fermentált zöldség rendszeres fogyasztása, amely tehát élő tejsavbaktériumokat tartalmaz, csökkenti az allergia kialakulásának esélyét. Ez valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a probiotikus tejsavbaktériumok jó hatással vannak a bél nyálkahártyájára. Bár sok neurodermatitiszben szenvedő csecsemő allergiával reagál a tehéntejre és a tyúktojásfehérjére, ez azonban nem jelenti azt, hogy felnőve egész élete során majd általában véve kerülnie kell az állati eredetű fehérjéket. Életük későbbi szakaszában a betegek általában jól elviselik a tejet és a tejtermékeket.

 

A legújabb felismerések szerint nem állja meg a helyét az a feltételezés, hogy a cukor ekcémás rohamokat vált ki. Az azonban lehetséges, hogy a túlzásba vitt cukorfogyasztás kibillenti egyensúlyából az egészséges bélflórát, és ezáltal hatással van a bőrképre. Hogy a táplálkozás az egyes betegeknél milyen szerepet játszik, azt allergológus és képzett táplálkozástudományi szakember segítségével lehet tisztázni. Bár a hajlam megmarad, fennáll a lehetősége annak, hogy a beteg gyógyszerek nélkül is tünet- és panaszmentes maradjon.

- dr. ki.-
XVII. évfolyam 4. szám

Címkék: bőrbetegségek, neurodermatitisz, viszketés

Aktuális lapszámunk:
2019. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.