Betegségek A-tól Z-ig

Nyaki fájdalmak

Többféle oka lehet

Amióta sok ember életének nagy részét ülve tölti, egyre nagyobb azoknak a száma, akik a nyaki gerinc fájdalmakkal járó merevségében szenvednek. A mozgásszegény életmód tovább rontja a helyzetet. Egyfelől elgyengülnek a nyaki gerincet támasztó izmok, ugyanakkor más tarkótáji izmok megmerevednek, ami túlterheléshez vezet.


A nyaki gerincet alkotó csigolyákban véredények, idegkötegek, izmok és szalagok futnak szorosan egymás mellett, viszonylag kis helyen. Olykor elegendő valamelyik nyakcsigolya egészen kismértékű elcsúszása valamely irányba, hogy irritációt váltson ki. A nyakcsigolyák rendkívül mozgékonyak is, ami szintén fogékonnyá teszi azokat a rándulásokra, blokádokra és sérülésekre.

 

A nyakigerinc-szindróma (cervikális szindrómának is nevezik) gyűjtőnév, igen sokféle probléma, például a porckorongok kopása, a csigolyák közötti kis ízületek blokádja, porckorongsérv, reumás jellegű és egyéb gyulladásos folyamat, veleszületett rendellenesség, baleset, pszichés ok és ritkán daganat is kiválthatja. A cervikális szindrómára jellemző panaszok és tünetek az enyhe húzódás érzetétől a súlyos, mozgást korlátozó, a testtartást torzító tüneteken keresztül az alig csillapítható fájdalmakig terjedhetnek. A kényszertartás általában súlyosbítja a fájdalmas izommerevséget, amitől kialakul az ördögi kör. A legsúlyosabb esetekben a páciens alig képes megmozdítani a fejét, amely enyhén oldalra dől. 

 

Ha a fájdalmak a karokba is kisugároznak, a szakemberek váll-kar szindrómáról vagy alsó cervikális szindrómáról beszélnek. A nyakból kiinduló, a vállakba és a karokba kisugárzó fájdalmak a IV–VII. kilépő nyaki idegeknél fellépő „gyöki irritációra” vezethetők vissza. Ideggyöknek nevezik azt a területet, amelynél egy idegpálya oldalt kilép a gerincvelőből. A gyöki irritációt okozhatja például egy porckorong sérve vagy bármely egyéb szűkület az ideggyök területén.

 

 

Hirtelen, szokatlan mozdulatokra blokkolódhatnak a nyaki csigolyák

A fájdalmak kisugározhatnak a fej hátsó részébe, a tarkóba (cerviko-cefalikus szindróma), fejfájást vagy akár migrénrohamot kiváltva. Néhány páciens szédülésre, a garatban idegentest-érzésre (gombóc a torokban), nyelési, hallás- és látászavarokra panaszkodik. Az esetek felében a nyaki gerinc felső csigolyáinak blokádja áll a panaszok hátterében. Ilyen blokádok többnyire szokatlan mozdulatokra alakulnak ki, főképp, ha az izmok hidegek, például hólapátoláskor vagy egy súlyos táska, doboz behelyezésekor az autó csomagtartójába. Ha a csigolyák közötti kis ízületek ízületi tokja, szalagjai lazák, szegmensinstabilitásról beszélünk. Ilyen esetben már a legenyhébb hétköznapi tevékenység (pl. egy könyv levétele a polcról) is súlyos panaszokkal járó blokádot idézhet elő.

 

A panaszok hátterében gyakran a nyaki csigolyák közötti porckorongokkal kapcsolatos probléma áll. 

Porckorongsérv esetén a porckorong belsejét alkotó kocsonyás anyag kitüremkedik a korong peremén és nyomja a közelében futó idegeket és véredényeket. Ez bizsergéssel, zsibbadással és gyakran erős fájdalommal jár, súlyos esetben érzéketlenné válhat a kar vagy a kéz egy része is.

 

Ostorcsapás sérülés

Külön számon tartott eset az ún. ostorcsapás sérülés, amely a nyaki gerinc sérülése, és jellemzően autóban ülőknél lép fel, ráfutásos ütközéskor. A test ütközéskor először előrelendül, ami a nyaki gerincre erős nyújtó hatást gyakorol. Ekkor a felsőtestet a biztonsági öv hirtelen lefékezi, amitől a fej hirtelen hátralendül. E mozgások hatására sérülhetnek, akár el is szakadhatnak a fejet és a gerincet tartó szalagok, izmok, porckorongok, véredények, súlyos esetben a gerincvelő is sérülhet. A következmény igen fájdalmas nyaki és vállövi izommerevség, a természetes mozgások korlátozottsága, de felléphet szédülés, fülzúgás, a karokba, a tarkóba kisugárzó fájdalom is. Legrosszabb esetben az I. nyakcsigolya és a koponyalap találkozási pontja instabillá válik, ami általában idült panaszokkal jár.

 

Korábban a páciensek az ostorcsapás sérülések után nyakmerevítő gallért kaptak. Ma már tudjuk, hogy a nyak kényszerpihentetésének hatására a gyógyulási folyamat lelassul. Sokkal eredményesebb a terápia, ha a balesetet követő második vagy harmadik napon megkezdik a gyógytornát. A manuális terápiák, például kiropraktika, atlaszterápia, oszteopátia is beváltak. A gyógyulást jelentősen befolyásolja a páciens pszichés állapota. Az álmatlanság, a belső nyugtalanság, az ingerlékenység és a félelem hatására a panaszok idültté válhatnak. Ezekben az esetekben a pszichoterápia speciális fajtája, az ún. traumaterápia segíthet.

 

A képalkotó eljárások gyakran nem ábrázolják a kiváltó okot

A nyakról készített röntgenfelvételekkel felfedezhetők a kopások, illetve a ritka csonttumorok, a rákbetegség esetleges áttétei is. A porckorongok elváltozásai, esetleges sérve, megbízhatóan csak CT-vel vagy mágneses rezonanciás felvételekkel (MRI) ábrázolható, ám a képalkotó eljárások alkalmazását nem szabad túlzásba vinni. A leggyakrabban talált, porckorongokat és csigolyákat érintő kopásos jelenségeket ugyanis többnyire túlértékelik. Egyfelől ilyen jellegű elváltozásokat rendszeresen találunk idős emberekben, akiknek semmilyen panaszuk nincs. Másfelől az erős fájdalmakra panaszkodó páciensek röntgen-, CT- és MRI-felvételein semmilyen elváltozás nem látható. Az, hogy a képalkotó eljárásokkal talált elváltozások állnak-e az akut problémák hátterében, csak a tapasztalt orvos által végzett alapos fizikális vizsgálat állapíthatja meg.

 

A manuális terápiák, lazítás és bedörzsölés illóolajokkal, a kiváltó okoktól függetlenül képesek ellazítani az irritált területeket

 

A melegítés enyhíti a fájdalmakat

Számos esetben a panaszok maguktól, spontán megszűnnek, bár ez a kiváltó októl függően olykor hosszabb időt vehet igénybe (pl. ostorcsapás sérülés után három-hat hónapot). Fontos, hogy a nyakat ne kíméljük, inkább normális mértékben mozgassuk. A fájdalmak csillapítására a hivatalos orvoslás is gyakran alkalmaz természetes módszereket, például a melegítés valamilyen formáját (meleg levegő, iszappakolás). Otthoni használatban kiváló szolgálatot tesz a forró, cseresznyemaggal töltött zsák, a meleg vizes palack.

 

A nyakmerevítő gallér tehermentesíti a nyakat, de néhány napnál tovább nem szabad viselni, mert gyengíti az izmokat, és esetleg idültté teheti a panaszokat. Néhány napig, amíg az akut szakasz tart, szükség lehet fájdalomcsillapító gyógyszerekre, esetleg meghatározott hatóanyagú izomlazító gyógyszerekre is. Az erős fájdalmaktól szenvedő páciensek hajlamosak a depresszióra, ezért jól reagálnak a depresszió elleni kezelésekre, különösen a pszichoterápiára.

 

Az érintett csigolyák műtéti úton történő egymáshoz rögzítése csak akkor jöhet szóba, ha a súlyos porckorongsérv tartós idegkárosodás veszélyével fenyeget. A műtéti hegek egyébként szintén veszélyesek lehetnek, mert a sérvhez hasonlóan nyomhatják az idegeket és véredényeket, ezért sok operált beteg állapota lényegében a műtétet követően sem javul lényegesen. Az akut fájdalmak elmúltával meg lehet kezdeni a lazító, nyújtó hatású gyógytornát, esetleg kötőszöveti masszázst.

 

Az izomlazításnak sok módja van

Akupunktúrával általában jó eredményeket lehet elérni, számos hatékony pont található az epehólyag-, húgyhólyag-, vékonybél-, vastagbél- és hármas melegítő, valamint a kormányzó csatornán, illetve a fülkagylóban.

 

A talp reflexzónáin keresztül és neurálterápiával is hatékonyan enyhíthetők az ostorcsapás baleset tünetei.

Az izommerevség általános relaxációs gyakorlatokkal, például a Jacobson-féle progresszív izomlazítással (autogén tréning), légzésterápiával, illetve sokféle fizikoterápiás módszerrel (fürdő, elektromos kezelések, ultrahang, TENS, lézer vagy polarizált fény) kezelhető.

 

Külső kezelésként ajánlható a fájdalmas területek bedörzsölése illóolajokkal. A fájdalmas „gelózisok” esetén, amelyek körülírt, tapintható keményebb zónák a bőrben, a kötőszövetben vagy az izomban, jó hatásúak a kivezető eljárások. Idesorolható az ókor óta ismert köpölyözés, illetve a fülgyertyázás, amely az egész fej-nyak régiót képes tehermentesíteni. A sajátvér-terápia is segít a szervezet öngyógyító mechanizmusainak aktiválásában.

 

Homeopátia – tünetek szerint

A szóba jöhető homeopátiás készítmények a következők:

• Cimicifuga D6: Különösen nőknél, akik a változás korába léptek, gyengeség, depresszió, ha a fájdalom a tarkótól a fej hátsó oldalába sugárzik. A panaszok nedves, hideg időben, illetve pszichés ingerlékenységre romlanak.

• Dichapetalum D6: Ha a fő fájdalom a VII. nyaki csigolya tövisnyúlványánál jelentkezik, merev nyak, fájdalom a lapockák között, és ha a páciens fűtött szobában is fázik, a nyugalom és a friss levegő enyhíti a panaszokat.

• Lachnanthes tinctoria D6: Ha a fájdalom az egész fejre kiterjed és az orrhoz sugárzik.

• Menyanthes D3: Ha olyan érzés támad, mintha súly lenne a koponyán, és mintha a páciens feje szét akarna repedni, rosszabbodás lépcsőn járásra.

• Az ún. ferde nyak esetén a kísérő tünetek alapján választható Arnica, Bryonia, Belladonna, Dulcamara vagy Rhus toxicodendron.

 

Az ortomolekuláris medicina fegyvertárából az E- és a B1-vitamin alacsony dózisban ajánlható, max. 400 mg E-vitamin és 10 mg B1-vitamin/nap, gyakran fájdalomcsillapító hatású.

 

Manuális terápiával optimalizálható a nyaki gerinc működése

Mára elfogadottá vált a manuális terápia (kiroterápia) is. Ennek keretében pontosan meghatározott műfogásokat alkalmaznak az ízületeknél, a végtagokon és a gerincoszlopon is. A nyaki gerincen finom, rövid mozdulatokat (manipulációkat) alkalmaznak a csigolyák merevségének feloldására. Ez igen kényes feladat, ezért csak jól képzett szakember végezheti ezt a kezelési módot.

 

A manuális terápiák csoportjába tartoznak bizonyos, gyógytornászok által alkalmazott mobilizálási technikák is, amelyek célja az izmok, inak és szalagok működésének optimalizálása, valamint az oszteopátia is.

V. T.
XVI. évfolyam 5. szám

Címkék: holisztikus gyógymódok, nyaki fájdalmak, nyaki gerinc szindróma

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.