Betegségek A-tól Z-ig

Nyugtalan láb szindróma

Hogyan nyugtassuk meg a lábunkat?

     


    A nyugtalan láb szindróma az egyik fő oka az alvászavaroknak

     

    A nyugtalan láb szindrómát már 1685-ben leírták, és azóta is gyötri az emberiséget. A páciensek - akiknek a hatvan százaléka nő - arra panaszkodnak, hogy a lábuk húzódik, feszül, zsibbad, de néha fáj is. Mindenképpen kellemetlen tüneteket tapasztalnak, főként akkor, amikor pihenni akarnának, így főleg este és éjszaka. Ezzel a betegség az alvászavarok egyik gyakori okának számít. Néha a kéz és a kar is érintett. A páciens ellenállhatatlan késztetést érez arra, hogy mozogjon vagy az izmait megfeszítse, miáltal átmenetileg enyhülés érhető el.

     

    A diagnózis viszonylag egyszerű lenne, négy kérdésre kell választ kapni.

     

    1. Tapasztal-e kellemetlen érzéseket a lábában (esetleg a karjában), amely erősen arra ösztönzi, hogy mozgassa?

     

    2. A tünetek nyugalmi állapotban lépnek-e fel, illetve ilyenkor rosszabbodnak-e?

     

    3. Javulnak-e a tünetei mozgásra?

     

    4. Erősödnek-e a tünetek este és/vagy éjszaka?

     

    Ha a páciens mind a négy kérdésre igennel válaszol, akkor nagy valószínűséggel nyugtalan láb szindrómában szenved. Eddig minden rendben is lenne. A probléma, hogy ezeket a kérdéseket gyakran nem teszik fel, ezért a beteg nem kapja meg a megfelelő kórismét, mivel jellemzően nem ad pontos leírást a panaszairól, hanem mondjuk csak fáradtságra vagy alvászavarra panaszkodik.

     

    Az orvoshoz fordulás legfőbb oka általában az alvászavar és ennek következményeként a fáradtság. Mivel ezeknek a panaszoknak a hátterében számtalan ok állhat az alkoholfogyasztástól a különféle gyógyszerek mellékhatásain át az anyagcsere- vagy pszichotikus megbetegedésekig, és a beteg reggel jellemzően nem érez nyugtalanságot a lábában, a diagnózis nem mindig egyszerű. Ha az orvos nem gyanakszik nyugtalan láb szindrómára, akkor nagy valószínűséggel fel sem fedezik, mivel a betegség primer formájánál a neurológiai lelet is negatív lesz.

     

    A dopamin-anyagcsere zavara

    A primer vagy idiopatikus nyugtalan láb szindróma esetén nem ismerjük pontosan az okokat. Feltehető az agyban a dopamin nevű ingerületátvivő anyag zavara. Ha a dopaminpótlás javítja az állapotot, a diagnózis igazolva van. Ezenkívül genetikai hajlam is fennáll, mivel az érintettek 50 százalékánál a betegség a családban másnál is előfordul.

     

    Ettől megkülönböztetendő a másodlagos vagy szimptomatikus nyugtalan láb szindróma. Ilyenkor a kiváltó ok valamilyen más betegség vagy működési zavar. Az okok között szóba jöhetnek a következők:

     

    vashiányos vérszegénység,

     

    • veseműködési zavar,

     

    • neurológiai betegségek (szklerózis multiplex, Parkinson-kór, polineuropátia),

     

    • gyógyszerek is kiválthatják: antidepresszánsok, nyugtatók, pszichiátriai gyógyszerek, de a pajzsmirigyhormon vagy a hányinger ellen adott gyógyszer is.

     

    Főként a betegség jóindulatú formájára vonatkozik, hogy a tünetek nemritkán a terhesség utolsó harmadában lépnek fel, majd - hacsak nem álltak fenn már a terhesség előtt is - a szülés után eltűnnek.

     

    Meggyőző kezelés mostanáig nem létezik a betegség elsődleges formájára. A hagyományos orvoslás a dopamin-anyagcserébe beavatkozó szereket alkalmaz, vagy annak előanyagát, vagy ahhoz hasonló hatású anyagokat.

     

     

    Először javulás, utána rosszabbodás

    Míg a dopamin előanyagára a páciensek többsége kezdetben jól reagál, később rosszabbodás lép fel. Az is előfordul, hogy a tünetek erősebben és napközben is jelentkeznek. Ezenkívül tartós alkalmazásnál mellékhatásokkal is számolni kell. Az alternatívát jelentő, dopaminhoz hasonló hatású vegyületek nem kimondottan a nyugtalan láb szindróma elleni szerek, és esetükben is felléphet az említett effektus. Súlyos esetekben erőteljes fájdalomcsillapítókat írnak fel.

     

    A természetgyógyászat a mesterséges vegyületek helyett olyan megoldásokat kínál, amelyek főleg enyhe esetekben kecsegtetnek sikerrel. Nagy többségük a Kneipp-kúra fegyvertárából kerül ki.

     

    1. Mozgás. Alvás előtti séta, szabad levegőn egy kis biciklizés, gimnasztika, mind segít. Az éjszakai alvajárás gyakran természetes önsegítő módszere a szervezetnek. A rendszeres mozgás azonban csak átmeneti segítséget jelent.

     

    2. Vízkezelések: a Kneipp-féle váltóvizes leöntések, hideg lábfürdők, hideg tusolás átmeneti javulást ad.

     

    3. Rendterápia: főként az alvásra vonatkozik a rendszeresség. Feküdjünk le ugyanabban az időben, ne igyunk alvás előtt alkoholt vagy kávét, ne aludjunk napközben - mindez hozzásegít az egészséges éjszakai nyugalomhoz.

     

     

    A homeopátia nyugalmat ígér

    A Kneipp-módszerek közül a lazítás nem alkalmas a nyugtalan láb szindróma kezelésére, mert ronthatja a tüneteket. Ugyanez vonatkozik a túlzásba vitt testi erőfeszítésre.

     

    A homeopátia jó eredménnyel alkalmazható nyugtalan láb szindróma esetén. Elsősorban azok a szerek jöhetnek szóba, amelyeknek a leírásában szerepel a nyugtalan láb.

     

    Ezek főként a következők:

     

    • Cink, mint Zincum metallicum, Zincum valerianicum, Zincum cyanatum jól alkalmazható.

     

    • Agaricus, a csiperkegomba, vagy a Tarantula hispanica, a spanyol pók az agyra hat, leírásában szerepel a nyugtalanság, főként a végtagoké, és főként ha a tünetek alvás közben romlanak.

     

    • Causticum Hahnemanni, jellemzője a húzó, szakító izomfájdalom, éjszakai nyugtalanság.

     

    • Rhus toxicodendron, ágymelegben a tünetek romlását mutatja.

     

    • Végtagrángásra jó lehet a Calcium carbonicum, az Opium és a Stramonium is.

     

    A gyakorlott homeopátiás orvos megtalálja a megfelelő szert, amely elsősorban D30 potenciállal alkalmazva gyors javulást hoz.

     

     

    A mikrokeringés serkentése, a túlsavasodás csökkentése

    A mikrokeringés serkentése az agyban és a végtagoknál szintén ígéretes terápiaforma. Ez érhető el ózonterápiával és a vér UV-besugárzásával. Ezt a végén a megfelelő homeopátiás szerrel végzett infúzió egészítheti ki, amely enyhíti a tüneteket és javítja a vérellátást.

     

    A nyugtalan láb szindrómás pácienseknél gyakran előfordul a túlsavasodás, amely a gyulladások táptalaja. Ezért tanácsos a lúgos táplálkozás (sok zöldség), illetve adhatók bázikus tabletták vagy porok is.

     

    A hagyományos kínai orvoslás akupunktúrával és ezt kiegészítő módszerekkel állítja helyre a jin és a jang felborult egyensúlyát. Sok esetben tanácsos többféle módszert kombinálni, ahol a fő hangsúly a természetgyógyászati eljárásokra essen. A hagyományos orvosi technikákat is ezekkel kombináljuk, hogy csökkentsük a mellékhatásokat és a gyógyszerek jelentette kémiai terhelést.

    Sz. Z. L.
    XIV. évfolyam 12. szám

    Címkék: nyugtalan láb

      Aktuális lapszámunk:
      2017. július

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.