Betegségek A-tól Z-ig

Orrsövényferdülés

Ne műttessük meg azonnal!

    Sokak panasza a korlátozott orrlégzés, amelyre általában orrsövény-operációt javasolnak. Az eredmény azonban nem mindig kielégítő. A probléma oka ugyanis gyakran másban rejlik, és műtét nélkül is orvosolható.


    Az orr nemcsak szaglásra szolgál, hanem emellett számtalan további feladatot is megold: felmelegíti és nedvesíti a beszívott levegőt, valamint megszűri és meg is tisztítja, amennyiben felfogja a port és a kórokozókat, mielőtt azok a légutakba és a tüdőbe juthatnának. Ezekért a feladatokért az orrkagylók a felelősek, azok a csontos, egymáson fekvő képződmények az orrüreg belső falában, amelyeket ugyancsak nyálkahártya borít. A vérellátástól függően megduzzadnak és lelohadnak, és ettől függően változik az orrban elfoglalt helyzetük is. Főként az alsó orrkagyló megnagyobbodása átmenetileg vagy tartósan megzavarhatja az orrlégzést.

     

    Ha az orr eldugult és az orrlégzés korlátozott, a szervezet száji légzésre kapcsol, amitől fokozottan érzékennyé válik a fertőzésekre. Kialakulhat orrmelléküreg-gyulladás, garatgyulladás, valamint horkolással kísért alvászavar. A szaglás is romolhat.

     

    A zavart orrlégzésért általában az orrsövényferdülést teszik felelőssé, és műtétet ajánlanak. Ennek eredményeként azonban a páciensek 27 százaléka semmiféle javulást nem tapasztal, további 22 százalék pedig nyálkahártya-kiszáradásra és hegképződésre panaszkodik. A hivatalos adatok szerint tehát legföljebb a megoperált betegek 50 százaléka lesz jobban, ami nem túl biztató eredmény.

     

    Az orrsövény két részre osztja az orrüreget. Az elülső részen porcból áll, a hátsó részen csontból. Az ép orrsövény jellemzően nem az orr közepén húzódik, hanem elhajlik jobbra vagy balra. Ennek van értelme, és szükségszerű, mivel a levegő egyébként túl gyorsan áramlana át az orron, és nem lehetne elég alaposan megszűrni. Ezenkívül ilyenkor, paradox módon, az orrlégzést is korlátozottnak érezzük, mivel a levegő túl gyorsan halad át az orron, és a levegő ellenállását nem vesszük észre. Mindezt át kell gondolni operáció előtt.

     

    Az orrlégzés sem egyforma a két oldalon, mivel folyamatosan előállnak olyan helyzetek, amikor az egyik orrlyuk megduzzad. Főként fekvés közben az alul lévő orrlyuk erősebben duzzadt, mint a felül lévő. A szabályostól való eltérés tehát többé-kevésbé normális. Sok páciens azt hiszi, hogy rosszul kap levegőt. Ők úgynevezett orrneurózisban szenvednek, és műtétet követelnek. Az orvosoknak azonban meg kell állapítaniuk, hogy közülük sokan nem lesznek jobban a műtétet követően sem.

     

    Az úgynevezett rhinomanometria segítségével megmérhető, mennyi levegő áramlik keresztül egy-egy orrlyukon. Az értéket cm3/sec mértékegységben adják meg. Az átlag orrlyukanként 400 cm3/másodperc, de az érték egyénenként erősen változhat. Ugyanakkor a mérés mégiscsak felvilágosítást ad arról, mennyire korlátozott az orrlégzés.

     

    Előfordulhat, hogy a korlátozott légzést és a horkolást nem az orrsövényferdülés okozza, hanem például házipor-allergia, amelyet homeopátiás szerekkel kezelve a panaszok eltűnnek

     

    A fül-orr-gégész orrtükrözéssel állapíthatja meg, mennyire tér el az orrsövény állása a normálistól. Egy bizonyos eltérés még nem kóros.

     

    Előfordulhat, hogy a korlátozott légzést és a horkolást nem az orrsövényferdülés okozza, hanem például házipor-allergia, amelyet homeopátiás szerekkel kezelve a panaszok eltűnnek. Máskor penészgomba-allergia felelős a tünetekért, amely más allergiához hasonlóan megnöveli az orrkagylók méretét, és ez okozza a nehezített orrlégzést. Ilyenkor gyakran megkicsinyítik az orrkagylókat, de ennek eredményeként nem ritka, hogy az orr nyálkahártyája kiszárad és kéreg képződik rajta. Ilyenkor az elsődleges okot, az allergiát kell kezelni, és nem az orrkagylókat vagy az orrsövényt. A legjobb eredményt homeopátiával vagy akupunktúrával lehet elérni.

     

    A krónikus arcüreggyulladás csak esetenként függ össze az orrsövényferdüléssel, ám oka lehet a nehezített orrlégzésnek, mivel az orr és a melléküregek nyálkahártyája mind megduzzad. Ilyenkor is segíthet a homeopátiás vagy egyéb természetgyógyászati kezelés.

     

    Ezenkívül számtalan egyéb oka lehet a nehezített orrlégzésnek: ha például valaki túl keveset iszik, az orr nyálkahártyája könnyen kiszárad. Ilyenkor elegendő folyadékbevitellel ellensúlyozható a probléma. Kellő nedvesítésről gondoskodik a gyógyszertárban megrendelhető orrkenőcs is: Dextropur 4,0, Adeps lanae 0,0, Oleum neutrale as 20,0. Gyakran már ez önmagában elegendő az orrlégzés javításához.

     

    Ugyancsak kiszáríthatja a nyálkahártyát és paradox módon megnövelheti az orrkagylókat a túl hosszú időn át alkalmazott duzzanatlelohasztó orrcsepp. Ezeket a gyógyszereket csak öt napig szabad folyamatosan használni, különben veszélyes hozzászokás lép fel, és ez rontja az orrlégzést. Ennek következtében a beteg megnöveli az orrcseppadagját, ami megint csak károsítja a nyálkahártyát. Erre felhívja a figyelmet az orrcsepp dobozában található tájékoztató cédula is, de erre a legritkább esetben figyel a beteg. Ilyenkor egyetlen megoldás van: radikálisan abbahagyni az orrcsepp használatát.

     

    A korlátozott orrlégzés egy további oka lehet a krónikus polipjellegű rhino-sinusitis. Ilyenkor az orr- és koponyaüreg közötti csontból jóindulatú daganatok, polipok nőnek ki az orrba, és az érintett egyre nehezebben kap levegőt. Segítséget jelenthet a homeopátiás terápia (Merum verum D12) és az orrkenőcs (Marum verum D1 10 ml, Eucerini anhydr. Ad. 50,0 M. f. ungt.). Ezen kívül érdemes klímaterápiával próbálkozni a tenger mellett vagy a hegyekben.

     

    Az okoktól függetlenül a nehezített orrlégzést nem szabad annyiban hagyni, mert kellemetlen következményekkel járhat. Ha az orrsövény valóban nagyon ferde, akkor tényleg csak az operáció segíthet. Ez azonban csak a korlátozott orrlégzésre panaszkodó páciensek egy százalékánál fordul elő. Ilyenkor általában baleset vagy gyerekkori orrcsonttörés áll a háttérben. Ez azt jelenti, hogy az orrsövény olyan ferdén áll, hogy az egyik orrlyukon keresztül gyakorlatilag nem áramlik levegő. Ilyenkor természetgyógyászati segítség nemigen létezik.

     

    Ezen a hosszanti metszeten az orrkagylók a jobb oldali orrfalon láthatók. Esetükben nyálkahártyával bevont csontképződményekről van szó, amelyek
    benyúlnak az orr belső részébe. Az orrsövény nem szerepel a képen

     

    Minden műtétnél fennáll azonban annak a veszélye, hogy az orrsövény megsérül. A leggyakoribb az orrsövény átfúródása, egy lyuk kialakulása, aminek következményeként az orrnyereg tartósan besüllyed. Ezt a lyukat többé nem lehet helyrehozni. Emiatt az orrban összekeveredik a levegő, ami kiszárítja a nyálkahártyát. A páciens ilyenkor arra panaszkodik, hogy az orra száraz és az orrlégzése nehezített. Ezenkívül idegsérülés is bekövetkezhet, aminek következtében az illető mindig hidegnek fogja érezni az orra végét.

     

    Bár a műtét után az orrsövény egyenes lesz, néhány éven belül újra elferdül, ami megint csak előidézi a problémát. Gyerekeknél megsérülhet a növekvő porc, és emiatt az orr nem nő tovább. Végső soron a műtét sikere a sebész ügyességétől függ, így mielőtt döntenénk, informálódjunk például a szövődmények gyakoriságáról az adott praxisban, illetve kérjük ki több szakember véleményét.

     

    Megpróbálhatjuk a korlátozott orrlégzést mechanikusan helyreállítani, úgynevezett orrtapasszal. Ez két réteg közé helyezett műanyag csíkból áll, amelyet éjszakára az orrnyeregre kell ragasztani, hogy kívülről széthúzza az orrszárnyakat. Így az orrbemenet szélesebbé válik, és több levegő jut be. A sportolók ezt a módszert verseny közben is alkalmazzák. A tapasz gyógyszertárban kapható, tisztán mechanikus úton hat, és nincsenek benne hatóanyagok. Érdemes kipróbálni, segít-e.

    - dr. ki -
    XIV. évfolyam 12. szám

    Címkék: orrsövényferdülés

      Aktuális lapszámunk:
      2020. február

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.