Betegségek A-tól Z-ig

Pajzsmirigy - Betegség a normális értékek ellenére?

Szakértők vitáznak a TSH határértéke miatt

Jó tíz éve már, hogy a szakértők nem tudnak egyezségre jutni arról, hol húzódjon a határértéke a THS-hormonnak, amely fontos mutatója a pajzsmirigy alul- vagy túlműködésének. Vannak, akik attól félnek, hogy ha csökkentik a normál tartomány határát, akkor túl sok embert nyilvánítanak majd szükségtelenül betegnek, mások viszont attól tartanak, hogy a régi referenciaértékek miatt beteg emberek nem jutnak hozzá a megfelelő kezeléshez.


A pillangó formájú pajzsmirigy a gégefő alatt simul a légcsőre

 

A pajzsmirigy feladata az, hogy termelje a következő két hormont, amelyek majd a véráramba jutnak:

 

• A tetrajódthyronint (T4) négy jódatom és az alfa-aminosav tirozin alkotja.

• A trijódthyronin (T3) három jódatomból áll, amelyekhez tirozin kapcsolódik.

 

Ezek a hormonok befolyásolják az emberi test valamennyi sejtjének anyagcseréjét. A legnagyobb hatással az idegrendszerre és a szívre vannak. Gyerekek esetében rendkívül fontosak a mentális fejlődéshez és a csontok növekedéséhez. Felnőtt nőknél nagy jelentősége van a normális pajzsmirigyműködésnek a stabil ciklus és az egészséges terhesség szempontjából. Ha zavar áll be a pajzsmirigy működésében, ennek az lehet a következménye, hogy a pajzsmirigy vagy túl sok, vagy túl kevés hormont termel, ami különféle tünetekben nyilvánul meg.

 

A pajzsmirigyhormon termelését egy felé- rendelt hormon szabályozza, amelynek a neve thyreoida-stimuláló hormon, azaz TSH vagy thyreotorpin. Ez az anyag az agyalapi mirigyben termelődik. A hipofízissejtekben olyan receptorok találhatók, amelyek folyamatosan mérik a vérben a T3 és a T4 koncentrációját, és ehhez igazítják a TSH termelését:

 

• Ha túl sok pajzsmirigyhormon található a vérben, például pajzsmirigy-túlműködés miatt, akkor visszafogják a THS-mennyiséget, azaz szintje a vérben csökken.

 

• Ha a TSH termelése csökken, a pajzsmirigyben is kevesebb hormon termelődik.

 

• Több TSH képződik, ha a vérben túl kevés pajzsmirigyhormon található. A pajzsmirigy alulműködése esetén emiatt magas a vér TSH-szintje.

 

• A TSH emelkedése azt idézi elő, hogy – az igényeknek megfelelően – fokozódik a pajzsmirigyben a hormonképződés.

 

Nincs egységes határértéka TSH számára

A pajzsmirigyműködés megítélésének alapja elsősorban tehát a TSH-érték, és csak azután a pajzsmirigyhormonok. Sajnálatos módon jelenleg nincsen kötelező, hivatalos normatartomány a TSH-érték számára, minek következtében ennek szinte kizárólag a felfelé eltolódott határérték – tehát a normális pajzsmirigyműködéstől az alulműködésig – van jelentősége. Még sajnálatosabb az, hogy évek óta tartja magát a felső érték, amely 4,5 mU/liter (mU/litr = ezrednyi egység literenként), miközben ez a felfogás már rég túlhaladott. Ez a határérték ugyanis azokból az időkből származik, amikor a vizsgálati módszerek a mainál sokkal rosszabb minőségűek voltak.

 

A háziorvosok régebben túl gyorsan írtak fel tiroxint, például fáradtság vagy megnövekedett TSH-érték esetén

 

Hogy melyek a normális TSH-értékek, az szinte egy évtizede változatlan: az Egyesült Államok klinikai biokémiai nemzeti akadémiája már 2002-ben javasolta, hogy a TSHreferenciatartományt csökkentsék 0,4–2,5 mU/l értékre. A javaslat egy átfogó, több évre kiterjedő és 17 ezer alany bevonásával készült felmérés eredményein alapult. Ennek során figyelembe vették az etnikai csoportok közötti különbségeket és végre a pajzsmirigyantitestek létét is. Két nagy amerikai szakértői társaság elfogadta az új normatartományt, nem sokkal később mégis visszakoztak, mondván,  az új referenciaértékek eredményeként az  akkori 13 millióról 42 millióra emelkedne azoknak az embereknek a száma, akiket  pajzsmirigy-alulműködés miatt pajzsmirigyhormonokkal kellene kezelni. Ezzel együtt természetesen megemelkednének a költségek is,  1,8 milliárd dollárról 5,4 milliárdra Európában a generikumok, azaz az olcsóbb  gyógyszerek gyakoribb rendelése és a népesség alacsonyabb száma miatt a költségek jóval  alacsonyabbak lennének. És persze csak akkor lennének érvényesek, ha minden felnőtt TSH- értékét megvizsgálnák.

 

Az alacsonyabb felső TSH-értékek megnövelik a betegek számát

A 42 millió érintettet az Egyesült Államok  300 millió lakosára vonatkoztatva körülbelül 17 százalékot kapunk. Ha azonban ez a szám  csak a fehér nőkre vonatkozik – a fehér férfiak és az afroamerikaiak gyakorlatilag soha nem betegszenek meg pajzsmirigy-alulműködésben –, akkor az körülbeül 30 százalék. Ez tehát az európai országokban is sok érintettet jelent, és ehhez jön még a strúmás betegek száma. Mivel a megnövelt TSH-értékek nem számítanak hivatalosnak, a következő helyzet alakult ki:

 

• Vannak laborok, ahol az új tartomány értékeit alkalmazzák

• Vannak laborok, ahol a régi értékeket alkalmazzák

• Vannak laborok, ahol nem is tudnak arról, hogy vitatottak az értékek.

 

Ehhez jönnek még azok a szakértők, akik szerint az új referenciatartomány egészséges emberek millióit tenné beteggé. Ez ellen a következő érvek szólnak:

 

• Ha valaki nem érzi magát betegnek, nem megy orvoshoz, és mit sem tud a saját TSH-értékeiről. Ezen kívül valakit nem a TSH-értékek tesznek beteggé, hanem a pajzsmirigy-alulműködés.

 

• Aki orvoshoz fordul, mert olyan tünetei vannak, amelyeknek pajzsmirigy-alulműködés lehet az oka, ugyanakkor a TSH-értéke az új referenciatartományon belül esik, az nem szenved pajzsmirigybetegségben, hanem a panaszainak más oka van.

 

• Aki pajzsmirigy-alulműködési tünetekkel fordul orvoshoz, és a TSH-értéke az új referenciatartományon kívül esik, és a tünetei megfelelő hormonterápia hatására javulnak, annak a panaszait egyértelműen a pajzsmirigyhormonok hiánya idézi elő.

 

A szaksajtóban időnként az a kifogás is felmerül, hogy a háziorvosok régebben túl gyorsan írtak fel tiroxint, például fáradtság vagy megnövekedett TSH-érték esetén. Természetesen a fáradtság nem kizárólag pajzsmirigytünet, hanem sokféle oka lehet, például túl sok munka, alvászavarok, több műszakos munka, jet-lag, depresszió, gyógyszerek és számos további ok. Ha azonban a fáradtság megfelelő tiroxinterápia hatására eltűnik, akkor az oka a pajzsmirigy alulműködése volt, és indokolt a hormonadás.

 

Megfelelő felügyelet mellett nincsenek mellékhatások

Olyan megfontolások is léteznek, hogy a tiroxin adása mellékhatásokkal jár, sőt veszélyes is lehet. Ezt általánosságban nem jelenthetjük ki. A „mellékhatások” oka a helytelen dózis és/vagy a túl gyors dózisemelés. A túladagolás kockázatai – vagyis inkább hatásai – hasonlítanak a valódi túlműködés tüneteire, így például felléphetnek szívritmuszavarok vagy magas vérnyomás. Az ilyen mellékhatások azonban nagyon ritkák, és a dózis csökkentésével gyorsan megszüntethetők. A pajzsmirigyhormon jó beállítása a gyakorlatban azt jelenti, hogy a páciens klinikai tüneteit és laborértékeit hathavonta ellenőrizni kell, illetve minden dózisváltozásnál négyhetente.

 

Ezen kívül vannak olyan kifogások és kérdések, hogy például mennyire problematikus egyáltalán a kezeletlen alulműködés, mivel az életkilátásokat nem rontja. És vajon nem csökkenti-e az életkilátásokat a túl sok pajzsmirigyhormon? Ez megfordítva azt jelentené, hogy a várható élettartamnak alulműködés esetén növekednie kellene.

 

Kérdés, mindezt ki mérné és ki készítené el a statisztikai értékelést. Ehhez két, ugyanolyan rizikófaktorú csoportot kellene élethossziglan végigkövetni, és közülük az egyik csoport tagjait szándékosan és az orvosi felelősség ellenére meg kellene hagyni pajzsmirigy-alulműködéses állapotban. A pajzsmirigy-alulműködés természetes lefolyása különben nem irányítható kívülről. Sok embernél gyorsan, másoknál lassan alakul ki. Gyors lefutásnál mindenképpen szükség van orvosi beavatkozásra, azaz hormontabletták felírására. Az előrehaladott alulműködés kezeletlen állapotban hosszú távon nem egyeztethető össze az élettel, és ezzel meg is kaptuk a választ arra, növeli-e az életkilátásokat a kezeletlen pajzsmirigy-alulműködés.

 

A pajzsmirigyhormonok termelését az agyalapi mirigy szabályozza. Minél kevesebb pajzsmirigyhormon található a vérben, annál több TSH képződik, és megfordítva

 

Idősebb korban minden másképpen van, így például apátia és fáradtság akkor is felléphet, ha túl sok a pajzsmirigyhormon, fiataloknál azonban ezek a tünetek inkább alulműködésre utalnak. A pajzsmirigy megbetegedéseit ritkán ismerik fel, mivel sok tünetet az öregedés „normális” jelének tartanak.

 

 

Időskorban a tüneteket az öregedés jelének tartják

A feledékenységet, a koncentrációs zavarokat és a depresszív hangulatot pajzsmirigy-alulműködés helyett inkább a kezdődő demencia számlájára írják. A testi teljesítőképesség romlását, a súlygyarapodást, a hideg- érzékenységet az általános öregedés jelének tartják. Ehhez képest egy, az amerikai idősotthonokban végzett vizsgálat adatai szerint a lakók 20 százaléka szenvedett pajzsmirigy-alulműködésben.

 

A túlműködés idősebb pácienseknél gyakran jelentkezik szívproblémák (aritmia, gyengeség, ödéma) formájában, amelyeket – ha nem gondolnak pajzsmirigyproblémákra – szívgyógyszerekkel kezelnek. A túlműködés tovább tünetei: étvágytalanság, gyengeség, fogyás.

 

A túlműködés gyógyszerei

A tireoszatikumok (vagy pajzsmirigyblokkolók) 1943 óta használatosak a pajzsmirigy-túlműködés ellensúlyozására. Hatásmechanizmusuk azoknak az enzimeknek a blokkolásán nyugszik, amely a jód és az aminosavak kapcsolatát szabályozza. Ezáltal csökken a pajzsmirigyhormonok képződése, és a páciens újra a normális működés állapotába kerül.

 

A legismertebb tireosztatikumok a következők: carbimazol, thiamazol, propycil. Ezek a gyógyszerek azonban nem valók hosszú távú kezelésre, mivel egy sor mellékhatásuk lehet. A maximális kezelésidőtartam 18 hónap lehet, ezt nem szabad túllépni (például autoimmun-túlműködés, Basedow-kór esetén).

 

A hosszú távú kezelésnél kivételt jelentenek az idősebb, testileg erősen fogyatékos emberek vagy demenciában szenvedők, akiknél a radiojód-terápia vagy a kórházi tartózkodással járó műtét nem jöhet szóba. Ezen kívül létezik egy növényi tireosztatikum is, amelyet a vízi peszérce (Lycopus europaeus) nevű növényből nyernek. Ennek, mondhatni, egyáltalán nincsenek mellékhatásai, ezért enyhe pajzsmirigy-túlműködés esetén hosszú távú kezelésre is alkalmas.

 

Pajzsmirigy-működési zavar és hatásai

A következő tünetek utalhatnak a pajzsmirigy működési zavarára:

Túlműködés

Gyors pulzus, szabálytalan pulzus, magas vérnyomás, kapkodó légzés, belső nyugtalanság, rendszertelen havi vérzés, finom remegés.

Alulműködés

Fázékonyság, fáradtság, hízás, vetélés, depresszív hangulat, feledékenység, hajhullás, száraz bőr. Ugyanakkor ezek a tünetek magyarázhatók az öregedéssel, bizonyos szervi megbetegedésekkel és környezeti hatásokkal is.

- dr. ki-
XVII. évfolyam 7. szám

Címkék: pajzsmirigy, pajzsmirigybetegségek, TSH

Aktuális lapszámunk:
2019. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.