Betegségek A-tól Z-ig

Probiotikus élelmiszerek

Bélflóra: segítség a joghurtos pohárból


A kép csalóka. Az egészségügyi szempontból pozitív hatás érdekében a joghurtban többmilliárdnyi csírának kell lennie

 

A reklámok a probiotikus, tehát különleges baktériumokkal gazdagított élelmiszereknek számos egészségjavító hatást tulajdonítanak. Állítólag erősítik immunrendszerünket, enyhítik az emésztési panaszokat, és segítségükkel megelőzhető a neurodermatisz.

 

Azonban nem ennyire egyszerű a helyzet. Minden baktériumtörzsnek más-más hatása van, és a termékeket napi rendszerességgel kell fogyasztanunk, ha valódi hasznot remélünk tőlük.  Piaci bevezetésük óta – több mint 10 éve – a probiotikus élelmiszerek „karrierje” meredeken emelkedik.

 

A probiotikus joghurt divatcikké vált

Ahhoz, hogy a probiotikumok fényes karriert futhassanak be, az alkalmazott baktériumkultúráknak egészségügyi szempontból ártalmatlanoknak, és az alkalmazott élelmiszeripari technológiára és a joghurtban történő felhasználásra alkalmasnak kell lenniük, továbbá – hiszen ezzel hirdetik azokat – fogyasztásuknak egészségügyi haszonnal kell járniuk.

 

A probiotikus baktériumok különböző hatásmechanizmusai ismertek. Például bizonyos zsírsavakat termelnek, amelyek csökkentik a belek pH-szintjét. Ugyanakkor a kórokozó baktériumokkal szemben konkurálnak a tápanyagokért és bizonyos kapcsoló- dási pontokért a bélnyálkahártyán, így romlik a kórokozó csírák szaporodásának minden feltétele. Végezetül, a pro- biotikumok valóban képesek bizonyos immunparaméterek és enzimek aktivitásának módosítására. Azonban

 

• egyes, aktivált immunsejtek és emelkedett immunfaktorszintek önmagukban még nem jelentenek általánosan jobb immunstátust,

 

• kevesebb rákkeltő enzim és káros anyagcseretermék a bélben még nem jelent automatikusan kevesebb rákos meg- betegedést,

 

• ha vegyes táplálkozást folytató személyek négy hétre elhagyják étrendjükből a húst, az említett káros vegyületek szintje szintén magától csökken, méghozzá jelentősen – „csodabaktériumok” nélkül is.

 

Bár első látásra úgy gondolnánk, az említett, egyenként kedvező, pozitív tényezőkből még nem származik általános egészségjavulás. Ehhez az immunitást meghatározó folyamatok sokkal komplexebbek. Az eddigi eredményeket főként izolált bélsejteken (petricsészében, azaz in vitro) folytatott kísérletekből szerezték a kutatók. A kísérletekben felhasznált bélsejttenyészetek fertőzésben szenvedő páciensekből származtak.

 

Allergiaellenes és bélbetegség elleni hatás

Ennek ellenére néhány hatás tudományosan igazoltnak tekinthető. A probiotikus baktériumok segítik a tejcukor feldolgozását tejcukorra érzékeny páciensekben, és segítenek megelőzni, ill. gyógyítani a hasmenéssel járó bélfertőzéseket. Ami a tej-cukor érzékenységet illeti, a klasszikus, savanyított tejtermékek előnyösebb hatásúak a probiotikumoknál. A hagyományos termékekben tenyésző csírák több laktázt (tejcukrot bontó enzim) termelnek.

 

A joghurtot már a 20. század elején is egyszerű és hatásos, hasmenés elleni orvosságként forgalmazták a gyógyszertárak. Ilyen bélpanaszoknál a mai probiotikus csírák hatásosabbak. Sőt, eredményesen támogathatják a krónikus bélgyulladások, valamint a húgyúti fertőzések terápiáját, és valódi előnyt jelenthetnek az allergiák megelőzésében (főképp csecsemő- és kisdedkorban).

 

Azt, hogy a probiotikumok valóban pozitív hatást gyakorolnak-e általános egészségi állapotunkra, lehetőleg nagy, kettős vak, tehát placébóval kontrollált tesztekkel kellene vizsgálni. Az utóbbi időben már mg jelennek az egészségeseken végzett felmérések, vizsgálatok eredményei. A Kiel városában székelő német Szövetségi Élelmiszerügyi és Táplálkozástudomá- nyi Kutatóintézet egészséges felnőtteket vizsgált, akik két télen át probiotikumokat szedtek. A kísérleti személyek nem fáztak meg ritkábban, amint azt a reklámok szuggerálják. Azonban a megfázást hamarabb sikerült leküz- deniük, és tüneteik kevésbé súlyosak voltak.

 

Emésztés, immunrendszer: minden törzs másképp hat

A probiotikus csírák érzékeny specialisták. Nem csak az egyes fajok, de ezen belül az egyes törzsek és alfajok is eltérő hatásúak. Az élelmiszerekben kb. egy tucat különféle baktériumtörzset alkalmaznak. Az egyik inkább a székletürítést segíti (a reklám helytelenül „emésztést” említ), a másik inkább az immunsejteket aktiválja, ismét másik a gyulladáskeltő immunsejteket képes kordábantartani, és vannak olyanok, amelyek az egészségre káros anyagok mennyiségét szorítják vissza a belekben.

 

A legtöbb ígéretes hatást azonban nem élelmiszerekkel, hanem speciális baktériumkészítményekkel érték el. A probiotikus „harcosok” ráadásul csak falkában erősek. A tudósok abból indulnak ki, hogy naponta 108–109 számú csírát kell beszedni ahhoz, hogy elegendő számban jussanak le élve a belek alsóbb szakaszaiba, hogy kifejthessék hatásaikat. Jelenleg a gyártótól függ, hogy garantálja-e a szavatossági idő lejáratáig a megfelelő mennyiségű csíraszámot a termékben.

 

Baktériumkészítményeket legyengített vagy élő bélbaktériumokkal a természetgyógyászatban már évek óta alkalmaznak. E kezelések célja a nem kívánatos bélbaktériumok kiszorítása vagy létszámuk csökkentése, a természetes, egészséges bélmiliő helyreállítása. A standardizált készítményekkel sokkal célzottabb terápia végezhető, mint a probiotikus tejtermékekkel.

 

Hatás csak rendszeres, tartós fogyasztás mellett jön létre

Aki a probiotikus élelmiszerek fogyasztásával szeretne valamilyen egészségügyi hatást elérni, annak mindenképp naponta, lehetőleg hosszú távon kell fogyasztania ezeket a termékeket. Ugyanis a felnőtt ember bélflórájában ezek a csírák nem tudnak szilárd, tartós pozíciót kivív- ni maguknak. Szervezetünkben több billió (4) mikroorganizmus, becslések szerint 400-500 faj és alfaj él velünk szimbiózisban. A bélflóra össze- tétele egyénenként változik, nincs két egyforma. Az, hogy mit és miből mennyit eszünk, tartósan befolyásolja beleink egészségi állapotát, méghozzá sokféle és egyénenként eltérő módon. A széles körben elterjedt, zsírban és fehérjében gazdag, ballasztanyagokban szegény étrend okozta károkat, hibákat egyetlen probiotikus élelmiszer sem képes helyrehozni, kiegyenlíteni.

 

Ha a zöldségeket, a gyümölcsöt, a teljes őrlésű gabonákat és hüvelyeseket legalább olyan intenzíven hirdetnék, mint a probiotikumokat vagy más funkcionális élelmiszereket, akkor mindenki rájuk vetné magát. Ugyanis egészségünkre gyakorolt pozitív hatásaik – amelyeket számtalanszor bizonyított a tudomány – felülmúlhatatlanok.

-vörös-
VI. évfolyam 9. szám

Címkék: bélflóra, probiotikumok

Aktuális lapszámunk:
2019. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.