Betegségek A-tól Z-ig

Pszicho-neuroimmunológia

Az immunrendszer a lelkünk tükre

Az agy, a psziché és az immunrendszer közötti kapcsolatok legalább olyan izgalmasak, mint egy jó krimi. A belső képek hatására immunrendszerünk ölősejtjei aktiválódnak. A pszichoterápia ezeket a mechanizmusokat aktiválja, meghatározott eljárások segítségével a rák ellen is képes harcolni és megerősíteni az immunrendszert.


 

A tényt, miszerint a psziché képes befolyásolni a betegségek lefolyását, a szépirodalom is feldolgozta. Thomas Mann Varázshegy c. regényében ha látogató érkezett, a szanatórium betegei enyhe hőemelkedéssel reagáltak, egyesek be is lázasodtak. Mindegy volt, hogy csak az öröm okozta testhőmérsékletük emelkedését, vagy azért produkáltak tüneteket, hogy tovább maradhassanak a szanatóriumban: mindkét esetben a lélek állt a testi tünet mögött.

 

Tudományos kísérletekkel az ilyen jelenségek reprodukálhatók. Az erős pszichés stressz pl. képes volt a kísérleti személyek immunrendszerét gyengíteni, akiket a megfázást okozó vírusokkal fertőztek meg a kísérlet kedvéért. Ismert továbbá, hogy az influenza lefolyását befolyásolja a beteg pszichés terhelése.

 

Nyilvánvaló, hogy az immunrendszer működésének szabályozásában jelentős mértékben részt vesz a psziché. A bőrhöz hasonlóan az immunrendszer is tükrözi lelkiállapotunkat. A pozitív hangulat, az elégedettség és a boldogság érzete védő hatást gyakorol, betegség esetén pedig jelentős mértékben képes befolyásolni annak lefolyását.

 

A rákbetegség prognózisa is romolhat negatív pszichés állapot esetén. Ha azonban a betegnek sikerül újra és újra reményt merítenie, annak jelentős hatása van életminőségére és várható élettartamára.

 

A kísérletek bizonyítják: az immunrendszer tanulékony

A lélek és az immunrendszer kapcsolataival a pszicho-neuroimmunológia tudományága foglalkozik. Ez a viszonylag fiatal tudományág az amerikai Robert Ader és Nicholas Cohen 70-es években végzett úttörő kísérletei nyomán jött létre. Ha a kísérleti alanyoknak édesítőszerrel együtt az immunrendszert gyengítő hatóanyagot adtak be néhány napig, a későbbiekben már elegendő volt ugyanennek a hatásnak a kiváltására pusztán az édesítőszert a hatóanyag nélkül beadni. Ebből a kutatók arra következtettek, hogy az immunreakció tanulható, és a központi idegrendszer képes befolyásolni az immunrendszer működését.

 

Ilyen tanulási reakciók nyilvánvalóan fontos szerepet játszanak a placébóhatás kialakulásában, amikor hatóanyag nélküli tablettákat, "álorvosságokat" adnak valakinek, amely ennek ellenére képes pozitív hatást kiváltani a kísérleti személynél. Ha a beteg hisz a készítmény gyógyhatásában, placébóval allergiás betegségeket, pl. asztmát, szénanáthát is lehet gyógyítani. Valódi antiallergiás gyógyszerrel összehasonlítva, amely a szénanátha tüneteit 50%-kal képes csökkenteni, a placébóval 40%-os hatás érhető el!


 

Az erős stressz gyengíti immunrendszerünket

Klinikai tanulmánnyal bizonyították, hogy a tartós stressz, amelynek pl. az időskori elbutulásban szenvedő betegek ápolói ki vannak téve, gyengíti az immunrendszert. A gondozók bőrsérülései is lassabban gyógyultak. Biztosan sokan tapasztalták már, hogy ha nehéz vizsga előtt állnak, könnyebben megbetegszenek. Orvostanhallgatóknál megfigyelték, hogy vérükben a vizsgák előtti napokban csökkent az immunrendszer ölősejtjeinek száma. Ezek a sejtek a fehérvérsejtekhez tartoznak, feladatuk a vírusokkal fertőzött és rákos sejtek elpusztítása.

 

A krónikus stressz alatt álló személyek immunreakciói nyilvánvalóan attól függnek, hogyan képes megbirkózni a stresszhelyzettel: az ellenőrizhetetlen, feldolgozatlan stressz hatására a stresszhormonnak is nevezett kortizol szintje megemelkedik a vérben. A kortizol gátolja az ölősejtek és az antitestek képződését, aminek következtében ellenálló képességünk gyengül.

 

 

Az ölősejteké és a stresszhormonoké a főszerep

A stresszhormon termelődését és vérbe ürítését az agyalapi mirigy és a mellékvesekéreg kapcsolata szabályozza. E kommunikációs csatornát agyunk és a magasabb rendű agyi tevékenység, tehát a psziché képes befolyásolni.

 

Ha figyelembe vesszük a lélek és az immunitás szoros kapcsolatát, világossá válik, miért fontos, hogy megőrizzük lelki egyensúlyunkat. Emlőrákban megbetegedett nőkön végzett klinikai vizsgálatok megmutatták, hogy a depresszió és a reménytelenség érzetének hatására halmozódott a halandósági mutató és a kiújulások száma.

 

A rákbetegek érzelmileg sérülékenyebbek, hajlamosak a depresszióra és a szociális elszigetelődésre. Ezek a problémák általában jól reagálnak csoport- és családterápiás kezelésekre. A csoportterápia segít feloldani a félelmeket és megerősíteni a gyógyulásba vetett reményt.

 

Sikeres lehet továbbá a kognitív viselkedésterápia is, amelynek célja, hogy a beteg megtanulja feldolgozni félelmeit és a stresszhelyzeteket. Az immunrendszer működését ugyanis jelentős mértékben befolyásolják az elképzelések, a gondolkodásmód és a hit - tehát a betegségről kialakított szubjektív teóriák. A gyógyulás szempontjából fontos, hogyan viszonyul a beteg saját betegségéhez, képes-e elhinni, hogy meggyógyulhat, vagy inkább rezignáltan feladja.

 

Bizonyos agyi struktúrák képesek tartós stresszt kiváltani

Hasonlót tapasztalunk az AIDS-betegeknél is, akiknél a pozitív lelet olyan mértékű félelmet és stresszt hoz létre, hogy egy héttel a diagnózis felállítása után vérvételi leleteik rosszabbak, mint a diagnózis megállapításának időpontjában. Ha ellenben a HIV-fertőzöttek már a diagnózis előtt kognitív viselkedésterápiás felkészítést kaptak, ölősejtjeik száma nem csökkent, sőt inkább enyhén emelkedett. 

 

Testünk reagál a belső képekre is: az imaginációk képesek megbetegíteni vagy meggyógyítani bennünket, nem csak megnyugtatni, de felzaklatni és félelmet kelteni is tudnak. A félelmet keltő fantáziaképek ugyanazokat az agyi struktúrát aktiválják, amely a valódi veszélyhelyzetekben aktiválódik: az amigdalát (mandula alakú mag). Ez az érzelemközpontok egyike, és főszerepet játszik egy szituáció értékelésében: ha veszély fenyeget, olyan impulzusokat küld a szervezetnek, amelyek segítségével egy pillanat alatt mobilizálni képes erőinket a meneküléshez. Stresszhormonok termelődnek, amelyek hatására szívünk hevesebben ver, gyorsabban vesszük a levegőt, hogy izmaink elég oxigént kapjanak, vérnyomásunk emelkedik.

 

A belső képek kinyitják a lélek ablakait

Az, hogy ki hogyan reagál a stresszre, hogyan képes feldolgozni azt, élettapasztalatától is függ. A pszichoszomatikus megbetegedések okait kora gyermekkori traumákban kell keresnünk. Ezek mélyen beágyazódnak a memóriába és a tudatalattiba. A szorongó, félelmektől gyötört és depressziós embereknél az amigdala gyakran erős ingerületi állapotban van - lényegében tartós stresszhatás alatt állnak. A pácienseknek meg kell tanulniuk odafigyelni a pozitív élményekre. A pozitív gondolatok, szavak és belső képek segítségével kompenzálhatók a negatív képzelgések és ezek hatásai.

 

Így magyarázható az ún. imaginatív terápiák, pl. az autogén tréning és az autoszuggesztív terápiák (hipnózis, önhipnózis) hatása: az agy reagál a belső képekre. Célzott imaginációs gyakorlatokkal nem csak a szívfrekvencia, a vérnyomás, hanem az immunitás is stimulálható.

 

A (vezetett) imagináció erejét gyakran alkalmazza az orvoslás. Az említett imaginatív terápiák és a katatímiás (az érzelmeknek megfelelő) képélményekkel dolgozó terápiák segítségével a páciens megtanul "megmártózni" a belső képekben. Ez eltölti reménységgel, amire szervezete testi és lelki ellazulással reagál, ami az egészséges és stabil immunrendszer alapja.

 

Az imaginatív terápiák allergia esetében is pozitív hatásúak: egy 10 éves gyermek úgy gyógyult ki kutyaszőr-allergiájából, hogy azt képzelte el, simogat egy kutyát, de nem reagál rá allergiával. A hipnózis élelmiszer-allergiák és szénanátha eseteiben is pozitív hatásúak.

 

Helyes stratégia rák esetén

Az imaginatív pszichoterápia különösen a rákterápia területén bizonyult hatásosnak. A legismertebb e téren az amerikai onkológus által kifejlesztett Simonton-módszer. Ennek lényege, hogy olyan vizualizációs technikákkal dolgozik, amelyek támogatják a testi gyógyulást és a kezelést. A páciens belső képek segítségével küzd a rák ellen, úgy, hogy elképzeli, amint a fehérvérsejtek elpusztítják a daganatot.

 

A terápiát minden esetben a páciens egyéni igényeinek megfelelően kell végezni, ugyanis nem mindenki „küzdő típus”, és ha a gyakorlat nem vezet sikerre, a páciens magát okolja a kudarcért, ami tovább ronthat helyzetén.

 

 

Imagináció segítségével rátalálhatunk a belső harmóniára

Különösen hatásosnak bizonyultak azok az imaginációs módszerek, melyek a páciens erőforrásait támogatják. A stresszoldási stratégiák mellett fontos, hogy a páciens a betegséget a változtatásra való figyelmeztetésként, jelként értelmezze, és képes legyen változtatni életén. Ha ez sikerül, az imaginációk megnyithatják az utat a saját "életálomhoz", és ezeket új tartalmakkal tölthetik meg.

 

Lélekgyógyítás: ha a szavak nem elegendőek vagy nem találjuk őket, a festés segíthet az önkifejezésben

 

A rákdiagnózis utáni első hat hónapban és az orvosi kezelés közben nem ajánlatos konfrontatív pszichoterápiát végezni. Ebben a fázisban inkább a szelíd kísérés, az autogén tréning, a Jakobson-féle lazítási technikák, az önhipnózis vagy autoszuggesztiós technikák vezetnek eredményre. A túlságosan sokat gondolkodó, elengedni nem képes pácienseken sokat segíthet egy hordozható biofeedback-készülék. A számítógép segítségével a páciens megtanulhatja, hogyan ábrázolja grafikus módon az ellazulást.

 

A művészeti terápiák, pl. a megélt belső képek lefestése (gyakran a nem domináns kézzel) szintén segíthetik a betegség integrációját. A páciens ennek segítségével felszabadítja érzéseit, könnyebben képes kifejezni magát. Aki nem szokott hozzá, hogy magáról beszéljen, annak a képek sokat segítenek az önkifejezésben.

 

 

Nyomozzunk az agyban: a szavak "bevésődnek"

Szavakkal, gondolatokkal, szuggesztiókkal és önszuggesztióval agyunk idegi kapcsolatai változnak, így az agy képes pozitívan befolyásolni azokat a betegségeket, amelyeket stressz vagy lelki sérülés okozott, vagy amelyeket helytelen életszemlélettel alakítottunk ki magunknak. Ahogyan minden tapasztalat minimális strukturális változásokat okoz agyunkban, úgy a sikeres pszichoterápia is képes megváltoztatni agyunk struktúráit.

 

Ha két ember kommunikál egymással, megváltoznak agyuk idegsejtkapcsolatai, az ún. szinapszisok. Éppen ezért a szavakkal történő gyógyítás ősidők óta ismert és alkalmazott terápia, amelyet nem csak Szókratész, hanem az Evangéliumok is említenek. Talán az ima a leghatásosabb formája a gyógyító beszélgetésnek. A szavakbetegséget okozhatnak, megsérthetnek, de ugyanígy a gyógyulást is elősegíthetik.

 

A terápia, amely segít a páciensnek belső konfliktusainak leküzdésében, a lazításban, új problémamegoldási stratégiák megtalálásában, stimulálja az idegrendszert, ezáltal pozitív hatást gyakorol az immunrendszerre.

 

A belső képek hatásai


Az imaginatív terápiák, pl. a hipnózis, önhipnózis vagy autogén tréning hatására a szervezetben számos változást lehet kimutatni:


• A stresszhormonok, pl. az adrenalin és a kortizol szintjének csökkenése.


• A vérképben egyértelműen kimutatható az ún. limfocitaszám emelkedése. Ezek 95%-a a nyirokszervekben (lép, mandulák), a nyirokcsomókban és a csontvelőben tartózkodik. Akkor jutnak a vérbe, ha fertőzés leküzdése céljából szükség van rájuk.


• A vegetatív idegrendszerben tompul az erőkifejtésre a teljesítmény leadásához szükséges szimpatikus idegrendszer tónusa. Ennek hatására csökken a vérnyomás, lassul a pulzus és a légzés.

V. T.
XII. évfolyam 12. szám

Címkék: immunrendszer, pszicho-neuroimmunológia, pszichoterápia, rák

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.